Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)
1992-08-27 / 201. szám
Medvecukor A fegyverek kivívták létjogosultságukat a majálisokon, népünnepélyeken, - újkeletü és újmagyar kifejezéssel - a happeningeken. Régebben a pórnép nézhette, hogyan csépelik egymást a különböző keleti küzdősportágak jeles képviselői. Általában puszta kézzel, s a nagy ritkán előkerülő fegyverek - nunchaku és társai - sem sülhettek el. Megvolt az a fajta sportszerűség amit az óidőkben a kocsmákban is megtapasztalhattunk - már aki ilyen helyekre merészkedett -, ha elintézni való ügyük akadt kimentek a vendéglátóhely elé, és adjad neki. S kiderülhetett, hogy nem az a legény aki adja, hanem aki állja. Két össznépi hanzájon járva lepődtem meg igazán a látványon. Különböző őrző-védő szervezetek állítják ki arzenáljukat, mutatják be működés közben a gyilkoló gépeket, s adják kezébe az előbb említett pórnépnek - hadd legyen ünnep az ünnep. Mindannyiunkban van valami ősi, atavisztikus és tudatalatti - vagy éppenség nagyonis tudatos vonzódás a fegyverekhez. Évtizedek óta lődöznek gyermekeink egymásra a játszótéren, „pu, most meghaltál felkiáltással". Ez rendjén is van. megszoktuk. Megszokjuk azt is hamarosan, hogy ma már medvecukor helyett géppisztolyt nyomunk az apróságok kezébe. De érdemes elgondolkozni azon, ha később a zömök testalkatú, kidolgozott izomzatú, katonai bakancsban és zubbonyban járó fiatal odalép a gazdagon megrakott, lőfegyverektől roskadozó asztalhoz, felkapja a géppisztolyt, büszkén dagadó mellel odafordul barátnőjéhez: „ezzel ki tudnám Irtani a fél várost". Azután visszabattyog a büféhez, és egy korsó sörrel a kezében ragyog tovább. Közben pedig nap mint nap után olvasom a különböző túlélési lövészkurzusra invitáló, légpuskát 18 éven felülieknek külön engedély nélkül, gázpsrayt akciós áron kínáló hirdetéseket. Igazán az lepett meg, hogy az egyik reklám alá mellékesen odabiggyesztették: ifjabbaknak csúzlit ajánlunk. Tudnék jobbat, mondjuk medvecukrot. Takács Viktor Szakítópróba (3. oldal) Gubanc a kompon Hajdanában-danában, amikor még a Tisza tolta át a kompot Tápén a túlsó partra, amilyen lassan ballagott a folyó, olyan lassan járt a vízi alkalmatosság is. Mivel azonban az emberek akkor is ugyanúgy siettek, mint most, emberi igyekezettel siettették ezt is. Leginkább avval, hogy majdnem úgy járt a komp, mint az ingaóra: oda-vissza, oda- vissza. Hej, sokat változott azóta a világ, és ez nagyon jó dolog. Motor viszi, motor hozza, három percbe se telik, és máris köthetünk ki a túlsó oldalon. Ára van azonban a gyorsaságnak is. Hogyan is nézne ki a világ, ha azonnal indulna, amikor valaki át akar menni? Nem arra való a komp, hogy izgága embereknek ide-oda ugráljon. Finnországban egészen más, ott több a komp, talán nagyobb is, de az összes személyzet csak egy ember. Az az egy is észreveszi, ha csak egyetlen kóbor autó is föltűnik a másik oldalon, és máris indul. A finnek megtehetik, mert nekik Kalevalájuk is van, de a tápaiak természetesen nem tehetik meg. Mert Tápén rendnek muszáj lenni. (Folytatás a 3. oldalon) CSÜTÖRTÖK, 1992. AUG. 27., 82. ÉVF. 201. SZÁM FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Balástyai polgárőrök Mennyit ér a nyugalom? Alighanem meghökkentek éjszakai keresgélők, átruccanó gyümölcs dézsmálok, amikor a balástyai utakon véletlenül terepszín ruhás, bakancsos egyenöltözékű, gumibotos férfiakkal találkoztak. Valószínűleg az időnkénti meghökkenés, a tagadhatatlan zavar a magyarázata, hogy a balástyai polgárőrök jelenléte és folyamatos portyázása megfékezte a bűnözést, tavasz óta kevesebb a jelentős értékkel károsító lopás, betörés. A körzeti megbízott Katona József törzsőrmesterrel szorosan együttműködő, valójában tehát a rendőrség útmutatásával működő községi személy- és vagyonőr csoport azonban most éppen maga szorul segítségre. - A magunk erejéből, saját pénztárcánkat nyitva hoztuk létre a polgárőrséget - mondja Bárkányi István, a Balástya közbiztonságáért alapítvány kuratóriumának elnöke. - Ekkora külterülettel rendelkező településen, az egyre arcátlanabb és gátlástalanabb tolvajlást látva nem maradhatunk tétlenek, s nyilvánvaló: a rendőrség ereje önmagában kevés. A kezdetekről szólva a bűnmegelőzés társadalmi munkásai sorra bekapcsolódnak mondandójukkal: a két Bárkányi fiú, Virág István, Széles László. Csak azok, akik e hétköznap délelőttön éppen időt tudtak szakítani egy rövid eszmecserére. A kisteleki kapitányság a körzeti megbízott révén szoros kontroll alá vette a polgárőrséget, igényelve a járőröző, megfigyelő tevékenységüket, a maga módján, legalább a helyiséggel segíti a munkájukat. Mint a beszélgetés során kiderül, szó nincs arról, hogy a polgárőrök igazoltatási joggal, vagy bármely más, az állampolgároktól alapvetően megkülönböztető jogosultságokkal rendelkeznének. A folyamatos, éjszakánkénti állandó jelenlétük, a szokatlan mozgásra, gyanús járművekre fordított figyelmük, s a körzeti megbízottnak, személyén keresztül a rendőrségnek adott információik komoly segítségetjelentenek a bűnözés visszaszorításában. (Folytatás a 3. oldalon) ÁRA: 10,10 FT Támad a veszettség, stagnál a vérhas Auguztus 12-én már elrendelték e területeken az ebzárlatot, ami azt jelenti: a kutyákat, macskákat elzárva kell tartani, illetve az ebeket megkötve, annak érdekében, hogy más állattal, illetve emberrel ne érintkezhessenek. A doktornő igen nagy óvatosságra int, mert mint mondotta, az egész város területén számtalan kóbor kutya, macska csatangol, ezért korántsem csak Hattyason és Gyálaréten ajánlott az óvatosság. Nem lehet ugyanis tudni, hogy a gazdátlanul kóborló állatok közül hány lehet már veszett. Azok a gazdák, akik a legkisebb gyanús jelet észlelik macskájukon, kutyájukon azonnal vigyék állatorvoshoz! A veszett állat egyébként arról ismerszik fel, hogy támadó. Erre a tényre feltétlenül hívják fel az idegen állatokkal az utA vérhasnál lényegesen veszélyesebb fertőzőbetegség fenyeget Szegeden, a veszettség. Az elmúlt napokban Hattyas-telep és Gyálarét környékén több veszett róka fordult meg, és a város e kerületeiben megszaporodott a veszett kutyák száma is tájékoztatta tegnap lapunkat dr. Király Klára a Csongrád megyei Tiszitorvosi Szolgálat osztályvezetője. cán előszeretettel ismerkedő gyerekek figyelmét. De inkább arra intsék őket, messze kerüljék el a kóbor kutyákat, macskákat, az emberi tragédiák megelőzése érdekében. A vérhas-járványal kapcsolatban dr. Király Klára elmondta: Szegeden a Bölcsödé utcai csecsemőotthonban tört ki vérhas-járvány. Az otthon kis lakói közül két gyermeket kezelnek a kórház fertőzőosztályán, a többiek állapota nem indokolja a kórházi elhelyezést. Annak ellenére, hogy Csongrád megyében három község csatlakozott a vérhas megbetegedéssel megvert településekhez, megyénkben dizentéria-járvány stagnál. Észlelésének napja óta - július 27től - 147 beteget és 14 tünetmentes dizentéria-űrítőt jegyeztek fel. A vérhas-járvány terjedésében igen nagy szerepe van a személyi higiéné hiányosságainak. A legfontosabb a mellékhelyiségek naponkénti fertőtlenítése, és az átlagosnál gyakoribb kézmosás. Mindenkinek saját érdeke e védő-óvó intézkedések megtétele. „Mérföldkő" Beszédekkel és sajtóértekezletekkel zajlott szerdán Londonban a résztvevői által lehetséges mérföldkőnek minősített Jugoszláviakonferencia. Végérvényessé vált, hogy a szlovén elnök nem megy el Londonba. A macedón elnök az értekezletről való kivonulással fenyegetőzött, ha országát nem részesítik azonnal nemzetközi elismerésben. A boszniai szerb vezér el is hagyta a konferencia színhelyét. mert megsértődött, hogy nem lehet ott a tanácskozóteremben. Az értekezlet szervezői ugyanis már napokkal ezelőtt tudatták mindenkivel, hogy csak országok vehetnek részt teljes joggal. Milán Panic jugoszláv miniszterelnök elítélte az erőszakos területfoglalást. Kijelentette, hogy az általa képviselt Jugoszlávia elismeri a Tito-féle határokat és a kivált államok szuverenitását. (Ágoston András nyilatkozata a 2. oldalon.) Magyarország-Ukrajna 2-1 (6. oldal) Az Opel-Rupesky Szalon és wfaty ' a DÉLMAGYARORSZÁG (<C izgalmas nyereményjátéka. (Opel-Rupesky Szeged, Fonógyári út 2-6. T.: 24-800) -Merüljön el a részletekben!