Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)

1992-08-26 / 200. szám

SZERDA, 1992. AUG. 26. GAZDASÁG 5 Még 44 millió a foglalkoztatási alapban A Csongrád Megyei Munkaügyi Tanács tegnapi ülésén beszámoltak a megyei Foglalkoztatási Alap első félévi felhasználásáról és az év végéig várható tendenciákról. A megye számára a Munkaerőpiaci Bizottság ez évre 240 millió forint decentralizált Foglalkoztatási Alap keretet hagyott jóvá. Ehhez a központi FA pályázaton 102,6 millió forint támogatást nyert. így a megye 1992-ben 342,6 millió forintot fordíthat az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre. Az év első felében az FA tényleges felhasználása 63,2 millió forint volt. Új munkahelyek létrehozására két pályázatot Irt ki a Munkaügyi Tanács. 37 munkahelyteremtő programot támogattak 102,3 millió forinttal, 541 fő tartós foglalkoztatását vállalták a pályázók. A Munkaügyi Tanács az év végéig rendelkezésre álló keret 10 millió forinttal történő bővítéséről döntött, más aktív eszközöktől való átcsoportosítással. Az összegre mun­kahelyteremtő pályázatot írnak ki, melyben elsősorban a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területéről várnak jelentkezőket. Elsőbbséget élveznek a falun létesítendő munkahelyekre vonatkozó pályázatok. Az átképzések során 800 fő részére teremtettek lehetőséget új szakmák megszerzésére, év végéig még 23 tanfolyamot indítanak. A részmunkaidős foglalkoztatás iránt ez évben visszaesett az igény, 11 munkáltató 863 főt foglalkoztatott ebben a rendszerben. Ezért innen 10 millió forint átcsoportosításáról döntött a tanács. A közhasznú foglalkoztatást elsősorban az önkormányzatok veszik igénybe. 33 munkáltató 526 főt foglalkoztat ebben a rendszerben, 54 millió forint támogatással. A munkanélküliek foglalkoztatásának támogatása iránt ugrásszerűen ryegnőtt az igény. A második negyedévben már 209 fő támogatását kérte 33 munkáltató, az első negyedévben még csak 72 fő dolgozott ebben a formában. Az igények növekedése szükségessé tette 5 millió forint átcsoportosítását ehhez a támogatási formához. A vállalkozóvá válás támogatására 176 munkanélküli nyújtott be kérelmet. Az év végéig rendelkezésre álló keret 3,4 millió forint, várhatóan elegendő az igények kielégítésére. A korengedményes nyugdíj átvállalása nem nőtt számottevően. Az év első felében 7 fő részére csak 500 ezer forint terhelte a Foglalkoztatási Alapot. Ezért a megmaradó pénzeszközök más területre történő átcsoportosításáról döntött a tanács. Összességében s decentralizált és a pályázatokon elnyerhető FA keretében az év végéig rendelkezésre álló összeg 44,5 millió forint. KECZER Ősztől tarifaemelés (Folytatás az 1. oldalról.) Júliusban például 464 millió forint volt a kintlevőségük, s ami kevésbé ismeretes, ebből a lakosság „mindössze" 44 mil­lió forinttal részesedett. (Ez felületesen arra enged követ­keztetni, hogy velünk köny­nyebben boldogulnak, vagy arra, hogy nagy problémák lehetnek a gazdálkodók likvi­ditásával.) Az egyhavi átlagos befi­zetésének 13 százalékával elmaradó lakosság ezután nem kéthavonta, hanem minden hónapban megkapja a számlát, s ettől a változástól azt várják, hogy a kisebb egyszeri összeg talán javítja a fizetési fegyel­met. Szeptemberben és októ­berben - a páros hónapokban leolvasott fogyasztóknál később - folyamatosan térnek át az új, havi számlázási rendszerre, s ezzel egyidőben emelkedik a tarifa is. Októberben már mindenkinek egyhavi fogyasztás után és megemelt áramdíjjal kiállított számlát kell kiegyenlíteni. A nappali áram kilo­wattórájáért 3,70 forint helyett 5,30-at, az éjszakaiért 1,90 helyett 2,70-et kell majd fizetni. Ettől függetlenül éves 600 - éjszakainál 2400 ­kilowattórás fogyasztási hatá­rig marad a régi tarifa. Ez azt jelenti, hogy havonta ötven ­éjszakainál 120 - kilowattóráig a régi tarifa él, s csak az azon felüli fogyasztást számolják a megemelt összeggel. Ez a határ nappali áramnál meglehetősen alacsony, hiszen az átlag­fogyasztás ennek több mint duplája, a szakemberek szerint azonban a nagy szóródás miatt sok kisebb felhasználású ház­tartás - a családok húsz százaléka - nem fog többet fizetni, mint eddig. KOVÁCS ANDRÁS Saját szállítás esetén azonnali kiszolgálás! KEDVEZŐ ÁRFEKVÉSŰ HOLLAND CSERÉPCSALÁD NATÚR, PIROS ÉS BARNA SZÍNBEN. NATÚR CSEREP 330 Ft/rrT+áfa MÁZAS CSERÉP 345 Ft m2+áfa + KIEGÉSZÍTŐ IDOMOK JOBBOS SZEGELYELEM BALOS SZEGELYELEM HÓFOGÓ ELEM SZELLŐZŐ ELEM jaminá 5600 Békéscsaba, Orosházi u. 88. Levélcím: 5602 Békéscsaba, Pf.: 287. Telefon: 66/28-059, 23-188. Telex: 83-653, 83-300. Telefax: 66/27-961, 25-630. Tisztázatlan tulajdonviszonyok - szennyezett városi levegő Kié lesz a Déli Autópálya? - Hol tart az előkészítés? Mikorra várható az enge­délyezési tervdokumentáció elkészítése? Csökkent-e az érdeklődés az építkezés iránt? - Az érdeklődés tovább nő, külföldön is több tőkeerős cég figyelt fel ránk. Sőt, támogat bennünket. A társaság most 250 tagot számlál, és még ebben az esztendőben rész­vénytársasággá alakul. Vagyis a belépés már lezárult, de rendkívüli esetben, főleg na­gyobb tőkével, külön taggyűlés határozata esetén még elő­fordulhat. A munka és az elő­készülés ütemes, most a leg­fontosabb, hogy év végére, de legkésőbb jövő év elejére készen legyünk az enge­délyezési tervdokumentáció­val. Azt a Közlekedési Fő­felügyethez kell benyújtani. Erre adják meg az építési engedélyt. Ez a munka tulaj­donképpen azt jelenti, hogy egy a kétezerhez léptékű tervet kés/jtünk, légi felvételek alap­ján. Tlz megyében dolgoznak rajta a független szakmai cso­portok (leginkább tervezőmér­nökök), figyelembe véve a környezetvédelmi hatásokat is. Vagyis a megvalósíthatósági tanulmányt most tovább fino­mítják, apróbb részleteiben kimunkálják. Azért sem egy­szerű feladat el, mert szak­hatósági egyeztetésekkel történik, ugyanis ez az előírás. - Úgy tűnik, hogy a politika nem karolta fel ezt a vállal­kozást! - Ez kizárólagosan üzleti vállalkozás. Voltak pártok, s lennének, amelyek zászlajukra akarták tűzni a DAP-ot. Ezt nem lehet. Semmiképpen sem pártpolitikai csatározások ügye ez, hanem olyan országos érdek, amelynek európai ha­tásai, következményei vannak és lesznek. Talán ezért is, hogy változatlanul nagy az érdek­lődés a külföldi befektetők részéről. A legtöbben úgy vélekednek, kormányok jön­nek-mennek, de amit egyszer megépít az ország, az marad. Ez pedig a jövő század szá­mára épülő létesítmény. Része lesz a Lisszabontól Kijevig, vagy tovább épülő autópálya­rendszernek. Az is tény, Euró­pának nincs átfogó autópálya rendszere, bár Nyugat-Európát sűrűn behálózzák a négy-, hat­Csend van a Déli Autópálya körül. Pedig akik kicsit is figyelemmel kísérték ezt az ' igen ésszerű tervet, vállalkozást, hogy a dél­alföldi régiót fejlesztve bekapcsolhassák jobban Európa vérkeringésébe, azok már mostanára azt várták; év vége táján kezdődhet a látványosabb munka, fóldek vásárlása, és a kijelölt nyomvonal mentén az építkezés. Mi van a csend mögött? Lesz-e egyáltalán a DAP-ból valami? És mikorra? Megkerestük Bodor Lajost, a Déli Autópálya Kft. műszaki igazgatóját (budapesti irodájukban), hogy kérdéseinkre válaszoljon. és nyolcsávos utak, de Dél- és Kelet-Európában ez hiányzik. Tulajdonképpen a gazdasági fejlettség tükre is. Egyszer pedig a nemzeti konfliktusok, háborúzások is véget érnek, gazdasági élénkülés követ­kezik, és a turizmus, valamint az áruszállítás maga előtt tolja az igényeket. Mi tehát - a DAP - elébe megyünk ezeknek a rövidesen kirobbanó kívá­nalmaknak. Ezért sem kap­csolható tehát egyetlen párt programjához sem a vállal­kozás. - Rohamosan múlik az idő. Az eredeti tervek "hogyan módosulnak? - Kétségtelenül szorít ben­nünket az idő, de vannak olyan dolgok, amelyek nem rajtunk múlnak. Például a tulaj­donviszonyok rendezetlensége, a koncesszió kiírása. Ennek ellenére mi úgy ítéljük meg, még mindig lehetséges az 1996-os forgalomba helyezés, ami azt jelenti, hogy a világ­kiállítás alatt üzemeltethető, de nem teljesen kész az építkezés. 1997-ben lenne a műszaki befejezés, s a rá következendő esztendőben pedig a pénzügyi leírás történne meg. A Parla­ment elfogadta a koncessziós törvényt, most majd a részletek az ágazati törvényben lesznek szabályozva. Ezen rengeteg múlhat. Ám ha mégsem jelen­ne meg, akkor a koncessziós törvény alapján kérjük a kor­mányt, hogy a Déli Autó­pályára írjon ki koncessziót. Annak ellenére, hogy teljesen magánerőből, vállalkozási alapon építjük meg ezt a 700 kilométer hosszúságú utat, az ország s a magyar állam nem jár rosszul, ugyanis ez a tulaj­dona lesz. - Ez hogyan lehetséges? - Úgy, hogy a DAP a ma­gyar állam javára vásárolja meg a földeket, s ezért a kon­cessziós törvény alapján a terület üzemeltetésére, fenn­tartására az állam nekünk koncessziós jogot ad. Egyik nagy gondunk éppen az, hogy amíg a tulajdonviszonyok nem rendeződnek (kárpótlás, föld­licitek), addig kiktől vásároljuk meg a nyomvonalba eső terü­leteket? Mindenesetre előszer­ződéseket kötünk, ügyelve arra, hogy ahol túlzásba vinnék a spekulációt, ott még a nyom­vonalat is módosíthassuk. Arra számítunk, hogy a ma­gyar államtól a koncessziós pályázat alapján 35 évre (s annak 50 százalékos meghosz­szabbftásával) mi nyerjük el a DAP építési, fenntartási és üzemeltetői jogát. Nyugodtan kijelenthetem, az úthasználati díj sohasem lesz nagyobb más koncessziós utak úthasználati díjnál. - A DAP Kft. tehát nemcsak az autópálya megépítésére vállalkozik? - Egyáltalán nem. Már csak azért sem, mert 200 önkor­mányzat tagja a társaságnak, s joggal mind azt reméli, hogy a térség gazdasági, kulturális fejlődését nagyban elősegíti ez a beruházás. Területi irodákat állítottunk fel; Kiskunhalason, Kaposváron és Békéscsabán. Két városban pedig most szerveződik. Ezek üzleti ala­pon működnek, egyéb terü­letfejlesztési programokban is részt vesznek, helyi beru­házásokban al- vagy fővállal­kozóként. A gyógyüdülők, szállodák, pékségek és hús­üzemek tervezésétől az épít­kezésig mindent vállalnak, és szervesen egészítik ki ezt a nem mindennapi koncepciót. Sz. LUKÁCS IMRE Felszámolják a Mérleget Bajban a vásárhelyi vállalkozó-polgármester, dr. Rapcsák András kft.-je is - írtuk a hónap elején. A korábban sikercégnek számító Mérleg Kft. ugyanis - ennek egyik tulajdonosa, s ügy­vezető igazgatója a polgármester - április 3-án öncsődöt jelentett. Augusztus 5-i cikkünkben még némi optimizmusnak is hangot adtunk, mivel hátra volt a második csődegyeztető tárgyalás. Ez azonban augusztus 19-én eredménytelenül zárult. Mint ahogy azt Földesi Gyulától, az ügyvezető igazgató helyettesétől megtudtuk, a csődegyeztetőt teljes érdektelenség kísérte, a 79 hitelező közül mindössze 4 jelent meg. Mivel a kft. rende­lésállomány híján nem tudott kilábalási programot készíteni, a társaság sorsa gyakorlatilag meg­pecsételődött: felszámolják. A Mérleg Kft. különben 1988. január l-jén alakult meg, 30 millió forintos alaptőkével. Egyharmad-egyharmad részben az Agrobank és az Investbank a tulajdonos, a fennmaradó hányadon öt magánszemély osztozik. A kezdetben nyereséges kft. világbanki és ÁFI-hiteleket vett föl, részben fejlesztésre, részben munka­helyteremtésre. Ezek kamatait, illetve töF­lesztőrészleteit azonban idén már nem tudta fizetni a vállalkozás, mivel piaca beszűkült, s a vevőkör (malmok, kohászati üzemek, téeszek) fizetés­képtelenné vált. A Mérleg Kft. tavalyi tervezett árbevétele még 150 millió forint volt. de csak 23 teljesült, s év végén veszteséget könyvelt el. A Mérleg Kft. felszámolásával veszélybe került annak a 12 embernek a munkahelye is, aki még ott dolgozik a korábbi 47-ből. F~ÍC

Next

/
Thumbnails
Contents