Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)

1992-08-26 / 200. szám

ALAPÍTVA: 19HHHW SZERDA, 1992. AUG. 26., 82. EVF. 200. SZÁM ARA: 10,10 FT Ősztől tarifaemelés Az áramszámlás is havonta csenget FOTÓ: GYENES KÁLMÁN A vezetékek nem tudnak az áremelésről Az 1992-es esztendő szinte minden tekintet­ben a változások éve a Délmagyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaságnál. Más lett a tulajdonosi forma, a konszern tipusú szerve­zet felső szintjén a Magyar Villamos Művek Rt, az alsón az erőművek és az áramszolgáltatók ­köztük a Démász - találhatók. Természetesen ennél is jobban érdekli a lakosságot, hogy ez­után havonta kapjuk a villanyszámlát, valamint egyúttal drágább is lesz az elektromos áram. A változások lényegét - amelyet július közepén már részletesen ismertettünk lapunkban -, tegnap sajtótájékoztató keretében foglalta össze a részvénytársasági vezérkar. A természetes monopólium mintapéldá­jaként emlegethető áramszolgáltatás nem véletlenül áll a vállalati toplisták élén, az or­szág egyhatodát ellátó Démász erre az évre például 15 milliárd forint árbevétellel számol. A költségek is körülbelül hasonló összegre rúgnak majd - az áramért fizetniük kell -, vagyis a tervek szerint idén le kell mondani­uk a korábbi évekre jellemző 2-3 százalékos árbevételarányos nyereségről. Nem titok, hogy működésük a fogyasztók rendszeres befizetésein alapul, ami az utóbbi időben sokat veszített rendszerességéből. (Folytatás az 5. oldalon) ••••••••••••• Duray javaslata Nemzetiségi kerekasztal A Duray Miklós vezette Együttélés Politikai Mozgalom kezdeményezésére hétfőn Po­zsonyban négypárti találkozót tartottak a szlovákiai magyar politikai erők. Céljuk a szlovák alkotmánytervezetet érintő közös állásfoglalás kialakítása volt. A négy szlovákiai magyar politikai erő országos vezeté­sének küldöttsége egyetért ab­ban. hogy nem tudnak támo­gatni olyan alkotmányterveze­tet. amely antidemokratikus elemeket tartalmaz, nem iga­zodik az európai jogrendhez és a nemzetállam elvére épülve lehetőséget ad a kisebbségek jogainak korlátozására, így nem teszi lehetővé a kisebb­ségek önkormányzatának ki­alakulását. Egyetértettek ab­ban. hogy az alkotmányjavas­lat plenáris vitájában ismét be­terjesztenek egy javaslatot. Ez azt célozza, hogy tételes jog­ként ismerjék el az oktatási és kulturális autonómia, valamint a régiók önszerveződésének és társulásának elvét. A négypárti találkozó alatt érkezett a hír, hogy a szlovák parlament egy héttel elhalasztotta az al­kotmány parlamenti vitáját. Erre szeptember 30-án kerül sor, de nem látszik valószínű­nek, hogy addig bármilyen, a nemzetiségi jogvédelem szem­pontjából lényeges változtatást sikerülne elérni. Duray Miklós véleménye szerint a szlovák parlament akkor lépne helye­sen. ha az alkotmánytervezetet visszaadná a kormánynak. A Meciar-kabinetnek a tervezetet társadalmi vitára kellene bo­csátani. Ezt Duray több hóna­pig tartó folyamatban képzeli el, úgy, hogy a kormány hoz­zon létre egy nemzetiségi kerekasztalt. A kisebbségek le­gitim képviselőiből álló testü­let lenne hivatott kidolgozni az alkotmánytervezet nemzeti­ségeket érintő fejezetét. Szerb golyó a Monarchiába Szabó István Oscar-díjas filmrendező feltehetően sosem gondolt arra, hogy valame­lyik müvét nagyszerb propagandacélokra használják majd fel. Márpedig ez történt: a magyar szót nehezen tűrő szerb televízió több mint másfél órán keresztül magyar mondato­kat sugárzott szerte a Balkánon! Mielőtt azt hinnők, hogy mindez a nemzetiségek közti meg­békélés egyik nagyszerb megnyilvánulása, le kell hütenem a kedélyeket. Ugyanis egészen másról volt szó: déli szomszédaink váratlanul műsorra tűzték (magyar szöveggel, s latin betűs „szerbhorvát" feliratozással) Szabó István filmjét, a Redl ezredest. Néhány nappal a ma kezdődő londoni Bosznia-konferencia előtt... A Monarchia kiváló ezredese sok érdekeset „hint el" a belgrádi televízió szerb, albán, magyar, crnagorac és egyéb nemzetiségű nézői számára. Tudni lehet, hogy „a szerbekkel és a horvátokkal másként bánunk el" (ezt a trón­örökös jelenti ki), hogy az Osztrák-Magyar Monarchia (hadseregével együtt) maga volt az erkölcsi fertő, s hogy a tisztességes(?), haza­szerető katonatiszteket az öngyilkosságba ker­gették az osztrák-magyar urak, akiknek utódjaik ma a gaz horvátok fegyverszállítói... Ez utóbbi persze nem szerepel a filmben, de aki akarja, a Száva-parton sétálván könnyen kikövetkeztet­heti. És a hab a tortán: az utolsó képsorok, mintegy mementóként, a trónörökös elleni me­rénylet fekete-fehér látszat-dokumentumai. Mindez Szarajevóban. Néhány éve (de már Tito után) levetítették az újvidéki televízióban a Cseres Tibor Hideg napok című regényéből készült, önmarcangoló magyar filmet. Sajnos nincs tudomásom arról, hogy létezne szerb film a világháború utáni, vajdasági magyarellenes pogromról, román film Sütő András szeme világáról, vagy orosz film az afganisztáni napalm-tűzijátékokról... Most hallom a hírt: a magyarok iránti meg­különböztetett rokonszenvéről hírhedett ko­lozsvári polgármester, G. Funar lemondta pécsi látogatását. Az ott megrendezett Nemzetközi Gyermeknevelési Konferencián vett volna részt. Megijedt egy európai látogatástól. Pedig jó mecseki antennával, villányi veresbor mellett megtekinthette volna vendéglátóival Belgrád l-en a Redl ezredest. Sandi István Antall József találkozója A Miniszterelnöki Sajtó­iroda kedden az MTI-hez eljut­tatott közleménye szerint An­tall József miniszterelnök dolgozószobájában találkozott a katolikus egyház képvi­selőivel. Áttekintették az egy­házat érintő időszerű kérdése­ket, különös tekintettel a kato­likus nevelés- és oktatásügy jelenlegi helyzetére és az ezen a területen szükséges teen­dőkre. A megbeszélésen jelen volt Angelo Acerbi c. érsek, pápai nuncius, Paskai László bíboros, prímás, esztergomi ér­sek, Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspök­kari Konferencia elnöke, Gál Ferenc és Bolberitz Pál pro­fesszor, valamint Biszterszky Elemér művelődésügyi állam­titkár. A megbeszélés folya­mán a pápai nuncius köszönet­tel nyugtázta a magyar kor­mány egyházi ügyekben meg­mutatkozó nyitottságát és tá­mogatását. Elnöki „csínyek" (2. oldal) Színházi évadnyitó (4. oldal) Kié lesz a Déli Autópálya? (5. oldal) ••••••• Elet vagy (föld) tör vény? Tegnap délelőtt a vásárhelyi városháza nagy­termében nagy érdeklődés mellett - a Parla­menti Agrárklub és a Földművelésügyi Minisz-' térium szervezésében - a kárrendezés végrehaj­tásáról, illetve a földárverések lebonyolításáról tartottak vitafórumot. A meghívottak között sze­repelt dr. Szabó Lajos, a város kisgazdapárti országgyűlési képviselője, dr. Szabó József, a Csongrád Megyei Kárrendezési Hivatal elnöke, valamint Zsámboki Jenő és Földi Péter, az FM osztályvezetői. A fórum Tárkány Szűcs Ferenc, a helyi Kár­rendezési Műszaki Iroda - amely beolvadt az idők folyamán a földrendező bizottságba ­vezetőjének több mint negyedórás helyzetelem­zésével. beszámolójával kezdődött. Tárkány Szűcs Ferenc elmondta, hogy a gazdálkodó szervezetek termőföldjeinek elkülönítése és a kárpótlási táblák kijelölésé után, de most a föld­árverések előtt is nagyon sok helyen teljes bi­zonytalanságban vannak a termőföldet vásárolni akaró emberek. Sok helyen még most sem tud­ják, mely táblák vannak kijelölve, ahol földhöz juthatnak. Elkeseríti az embereket a számukra teljesen érthetetlen és ismeretlen adatokra tá­maszkodó, táblánként és gazdálkodó szervezet­ként változó meliorációs költségek megfizetése. (Folytatás a 3. oldalon) Elmúlt a csodavárás ideje Jeszenszky Géza sajtótájékoztatója Nem várhatunk csodákat a londoni Jugoszlávia-konferen­ciától, ám az értekezlet már eleve előrelépést jelent abban a tekintetben, hogy az érintett szomszéd országok képviselőit is meghívták a tanácskozásra. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a ráció kerekedjen felül a válság megoldásának keresése során ­mondotta Jeszenszky Géza kül­ügyminiszter keddi sajtótájékozta­tóján. A Londonba utazó magyar delegáció vezetője annak a meg­győződésének adott hangot, hogy az elkövetkező napok egyik feladata lesz megtalálni azokat az egyezményes formákat, amelyekkel csökkenteni lehet a délszláv országokban található fegyverzetek nagyságrendjét. Újságírói kérdésre - a vajdasági magyarokat is elérheti-e az etnikai tisztogatás - válaszolva Jeszenszky Géza hangsúlyozta: bízik a szerb vezetés által ezzel kapcsolatban ígért garanciákban. A külügyminiszter az elmúlt hét magyarországi politikai ren­dezvényeit, így a Magyarok Vi­lágtalálkozóját eredményesnek értékelte. Megemlítte viszont, hogy Romániában ezek az események meglehetősen irreális és nem egészen hátsó szándék nélküli reagálásokat váltottak ki. Veteménye szerint azonban a különböző magyarországi nyilatkozatokban nagy felelősségérzet nyilvánult meg. Elhangzott, hogy szeptember 2­án Jeszenszky Géza Pozsonyba látogat a szlovák kormány nemzetközWkapcsolatokért felelős miniszterének meghívására, Boross Péter belügyminiszter pedig szeptember elején Romániába utazik. Sorkötelesek bevonulásáról A Magyar Honvédséghez és a Határőrséghez augusztus 26-án és 27­én vonulnak be azok a sorkötelesek, akiknek behívóját a napokban kézbesítették - tájékoztatta az. MTI-t a HM sajtóosztálya. A behfVottaknak közvetlenül a laktanyákba, a katonai szervezetekhez, kiképző bázisokhoz kell bevonulniuk. A kiképzőbázisra behívottakkal a behívóparancs másik oldalán közlik a kiképzés utáni helyőrséget is. Ahol, a feltételek ezt nem zárják ki, a szülők elkísérhetik gyereküket bevonuláshoz a laktanyába, megismerkedhetnek a leendő parancsnokokkal, tájékoztatást kaphatnak az ottani életről, kérdéseket tehetnek fel. A kiegészítő parancsnokságok a jelenlegi bevonuláshoz behívják a kétgyermekeseket, de csak hat hónapra. A honvédelmi miniszter rendelkezése értelmében nem kell katonai szolgáltat teljesíteniük a háromgyermekeseknek, továbbá a családfenntartóknak, akiknek ezt a helyi polgármesteri hivatal igazolta. Nem hívják be egy családból a második gyermeket (ugyanabban az időben), kivéve, ha a szülők ezt írásban kérik. Az ikrek behívhatok, de csak egy helyen szolgálhatnak. Nem hívják be továbbá a korábban már 10 hónapot meghaladó időt szolgáltakat. A munkanélküli sorköteleseknek a hadkiegészítő parancsnokságok ­kérésükre - lehetővé teszik, hogy szolgálatukat a legközelebbi behívás alkalmával megkezdhessék. Nem hívják be viszont azokat a munkanélkülieket, akik megkezdtek már valamilyen átképző tanfolyamot. A mostani bevonulásnál megkezdi szolgálatát több mint 500 olyan sorköteles, akik korábban egyetemet és főiskolát végeztek és az akkori, úgynevezett előfelvételis rendszerben sorkatonai szolgálatot nem teljesítettek. Kiképzésüket követően - az elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátításának függvényében - többségüket tartalékos tiszthelyettessé, illetve tisztté avatják. A Magyar Honvédség nem tudja biztosítani, hogy mindenki 4-6 órányi utazási távolságon belül szolgáljon. Csak a nőseknél és a szociális problémával küszködőknél lehet figyelembe venni, hogy lehetőleg lakóhelyükhöz közel kerüljenek. A népesség országon belüli megoszlása és a csapatok elhelyezkedése nem esik egybe és az eddig végrehajtott átcsoportosítások sem oldották még meg ezt a problémát. A fegyver nélküli és polgári szolgálat kérelmezésének módját a 18 éves korban megküldött adatkérő laphoz mellékelt tájékoztató tartalmazza. A kérelem a sorozásig, de legkésőbb esküig adható be. A kérelemről a hadkiegészítő parancsnok dönt. Fellebbezés nincs, bírósági felülvizsgálatot lehet kérni. Ennek megfelelően, a bevonulás napján fegyver nélküli vagy polgári szolgálat teljesítésének lehetőségét kérő hadkötelesekkel, és az ezt is megtagadókkal az átadó hadkiegészítési parancsnokság foglalkozik. A nemrég leszerelt sorkatonák számára hasznos tudnivaló, hogy a leszerelő katona felmondási védelem alatt áll, munkaviszonyát (szövetkezeti tagságát) a szolgálat alatt és még egy hónapig a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg.

Next

/
Thumbnails
Contents