Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)
1992-08-25 / 199. szám
KEDD, 1992. AUG. 25. A HELYZET 3 Az ellenőrzések hét hónapja az APEH-nél Az év első hét hónapjában az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal munkatársai mintegy 72 ezer különféle ellenőrzést tartottak. Ennek során arra a megállapításra jutottak, hogy a bevallást készttők 33,4 milliárd forinttal kevesebb adókötelezettséget számítottak ki a valósnál, miközben a saját kárukra az adózók 7,8 milliárd forintot tévedtek - tájékoztatta Monostori Lajosné, az APEH Ellenőrzési Főosztályának vezetője az MTI-t. Az ellenőrzések közül 30 ezer volt a helyszíni adóvizsgálat, 36 ezer az úgynevezett egyéb és 6600 a pénzforgalmi revízió. Az egyéb ellenőrzések közé tartozik például a nyugtaadási kötelezettség, és a pénztárgépek fekete dobozainak vizsgálata. Az ellenőrök által megállapított 33,4 milliárd forint adókülönbözetből 18 milliárd forint a tényleges adóhiány, vagyis a befizetendő adó. A két adat közötti eltérés például úgy keletkezik, hogy az adózó többet fizet be, mint amennyit a bevallása szerint kellene, de kevesebbet annál, mint amennyi kötelezettséget az APEH szakemberei megállapítanak. Szintén növeli az eltérést, hogy az adóhatóság az ellenőrzések során jogtalannak bizonyult vállalkozói áfavisszaigényléseket adókülönbözetként tartja nyilván, de már eleve át sem utalja. Ez már önmagában 1,7 milliárd forintot jelent. KÖZÉLETI NAPLÓ HOLNAP A SZOCIALISTA PÁRT Szeged és térsége szövetségének elnöksége, 17 órakor a tápai időközi helyi önkormányzati képviselői választásról, a pártközösségek vezetőinek és a pártszervezet tisztségviselőinek újjáválasztásáról, valamint a pártszervezet őszi tennivalóiról tart megbeszélést a pártirodán. Csütörtökön 17 órakor a pártközösségek vezetői tanácskoznak. Erdőtűz után Asotthalmon Százhúsz hektár keserűség (Folytatás az I. oldalról.) Aligha kell a tűz közelében járt emberek kimerültséggel vegyes keserűségét magyarázni. Akik a szombat éjjelt a fűstölgő-gomolygó pokol közelségében élték, bizony nehezen fogalmaznak a tűzről. A polgárok védelméért is felelősséggel tartozó polgármester mondataival, érthetővé válik, hogy a délnyugati szélirány a zúgva lángoló poklot mily könnyen a község közelébe hozhatta volna. Érthetővé lesz az is, miért a köszönet az első szava a Délmagyarországi Állami Erdőgazdaság ásotthalmi erdészetvezetőjének, Polner Frigyesnének. - Amit itt tűzoltók, helybéli lakosok, erdészeti dolgozók, határőrök dolgoztak és átéltek, az már-már emberfeletti. Találkoztam olyannal is, aki szombat délutántól hétfő reggelig egyhuzamban a tűz helyszínén volt, s talán már arra se volt ereje válaszolni, hogyan birta egyhuzamban alvás nélkül. A tűzvész a tanyákon a megfeszített küzdelemnek köszönhetően csak nádtetős melléképületekben, gazdasági épületekben tett kárt. Ennél nagyobb tragédiát volt képes az összefogás megakadályozni. Vélhetőleg mindenkinek van véleménye a tűz okáról. Van aki egyből kimondja, mások megfontoltan, feltételezésekbe és felelőtlen megállapításokba nem merítkezve szólnak. A tűz megközelítőleg azonos időben több ponton keletkezett, egymástól kilóméternyi távolságban. Akad olyan ember a faluban, aki repülőgépet vélt látni szombat déltájban, mások még ezt megtoldják. Ne ragadtassuk magunkat! Óva int ettől erdészet vezető, polgármester, de még a határőr őrs parancsnoka. Bán László százados is. - Fölösleges az indulatokat kavarni. Éppen elég nagy a feszültség a környéken, s meggondolatlanul nem szabad még ezt mendemondákkal tetézni. Ha ebben a térségben a légtérben bármi történik, azt az illetékes lokátorállomáson érzékelik, nem beszélve arról, hogy a bármiféle sportrepülést, vitorlázást előre jelzik a szervezők. Ami még ennél is továbbmenne, arra azt tudom mondani, hogy badarság. A levegőből aligha gyújtogatott bárki. A további, megmagyarázható okok kiderítése, s annak eldöntése, hogy szándékosság történt-e, a tűzoltóság és a rendőrség dolga. A tény megmásíthatatlan. Semmivé lett több mint százhúsz hektár erdő. Ennek harmadrésze az erdészeté, kétharmad része pedig az ásotthalmi Egyetértés tsz tulajdona. Az erdészet vezetője a becsült kár összegeként harmincmillió forintot említ. A százhúsz hektáros keserűség a füstös, üszkös erdő útjain nagyon is valóságos. A szénné égett villanykarók pótlásáról gondoskodó szerelők vezetője, Vucseta Pál annyit mond: - Nem vagyok könnyen elérzékenyülő ember, de uram ami itt van, az egyszerűen siralmas. A kanyargó, szénpálcika fenyvesekkel övezett úton cirkáló erdészeti dolgozók munkavezetője, Koncz Dezső hosszú percek után annyit mond: ilyen nincs is. Tíz perc se kellett, egy irtásnyi erdőt ennyi idő alatt faltak fel a lángok. A keserűség üli meg az erdővidéket. Ahol még sok ember nem is tudja, hogy a felszámolás alatt álló tsz kiosztásra ítélt erdejére a szövetkezetnek nem volt biztosítása. Húszmillió, vagy ki tudja mennyi, füstté vált. Talán mégis átok ül e tájon. BECSEI PÉTER FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Megindult a helyreállítás Magyar nemzeti nap Sevillában A tulajdon értelme, a föld haszna a termés. Vajon ma mennyit érdemes a liciteken áldozni érte? Földárverés - vevő nélkül (Folytatás az /. oldalról.) térképen meg lehetett tekinteni az ominózus 40 hektáros, 1028 aranykoronás földdarab fekvését. Röpke számvetést végezve feltételeztem, hogy a hivatalból megjelenteken kívül ittlévő 40-50 ember fele bizonyára hozzám hasonló „néző". Akkor bizony a kéttucatra tehető árverező igencsak megizzasztja egymást, hisz még 2 hektár se jut fejenként. A végén kiderült, alaposan mellé tippeltem az esélyeknek. A teremben nem akadt olyan személy, aki kárpótlási jegyét letétbe helyezve árverésre jogosulttá lépett volna elő. Az első árverés úgy ért véget, hogy el sem kezdődött. A tulajdonosváltást hozó aktus meghiúsult vagy későbbre tolódott, fgy az összejövetel ismeretterjesztő fórummá alakult át. Ezen az árverési csend néhány lehetséges oka is elhangzott. A hirdetményekben szerep" egy, korlátozó intézkedésnek elkeresztelt kiu el. Jelen esetben ez a 631 -es szám annyit jelentett, hogy itt az új tulajdonosnak aranykoronánként ennyi forintot kellett volna kifizetnie a szövetkezetnek a területen korábban elvégzett melioráció ellenértékeként. Másutt is hallottam már hasonló megnyilatkozásokat, miszerint kétségbe vonják e beruházás nyomán kialakult értéknövekményt. Egyszerűen nem hajlandóak ezért fizetni, főleg ha ezt a későbbiekben nem tudják, vagy nem kívánják hasznosítani. A sikertelenség másik lehetséges oka, hogy az ezen a táblán esetleg gazdálkodni kívánó még nem kapta meg a kárpótlási határozatot, a jegyet mégkevésbé. Az egyik felszólaló jelezte, hogy ő ilyen cipőben jár. A közhangulatból, s a megnyilatkozásokból ítélve az emberek furcsálják, hogy nem a tábla végében, hanem egy teremben tarják az árverést. Erre a válasz az volt, hogy a számítógépes technika nem teszi lehetővé a helyszíni rendezést. Aki földet akar venni, látatlanban bizonyára nem teszi. Térkép alapján a föld megtalálható, előzetesen bárki szemlét tehet. Ennek zökkenőmentes lebonyolítása nagyban függ a helyi önkormányzatok s földrendező bizottságok talpraesettségén, lelkiismeretességén. Egy sikertelen árverés alapján felelőtlenség lenne messzemenő következtetésekel levonni. Több településen, s más algyői parcellákon is rögvest itt a következő menet. Sőt egy-egy „keletlenséget" követően később újra meghirdetik az adott táblát. A jövő mutathatja csak meg, hogy a mostani érdektelenség egy kivételes epizód volt-e, vagy netán érdemes a tanulságok levonására. TÓTH SZELES ISTVÁN Hétfőn rendezték meg Magyarország nemzeti napját a sevillai világkiállításon. A hivatalos delegáció vezetőjét, Szabad Györgyöt, az Országgyűlés elnökét, valamint a küldöttség tagjait. Kádár Bélát, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterét, a világkiállítás kormánybiztosát, Mádl Ferenc tárca nélküli minisztert, Gecse Attila nagykövetet és Juhász Judit kormányszóvivőt Virgilio Zapatero, a parlamenti kapcsolatokért felelős spanyol miniszter és Emilio Cassinello, a világkiállítás kormánybiztosa fogadta. A spanyol kormánybiztos beszédében emlékeztetett Magyarországnak a középeurópai demokratikus átalakulási folyamatban játszott vezető szerepére. Kiemelte: a világnak köszönetet kell mondania Magyarországnak, hogy naponta bebizonyítja, igenis lehetséges a demokratikus együttélés és az egészséges és nélkülözhetetlen tolerancia megteremtése a szabadság viszonyai között. Reményét fejezte ki, hogy Magyarország behozza az elmúlt majd 50 év lemaradását, s ezt már 1996ban, a budapesti világkiA magyar pavilon részlete állításon bizonyítani tudja. Válaszában Szabad György elmondta, hogy őszinte képet kívántunk nyújtani magunkról, bízva abban, hogy a sevillai világkiállítás közönsége indokoltan ítél úgy: Magyarország népe megérdemli az újrakezdés lehetőségét. Virgilio Zapatero konkrét tanáccsal is szolgált: illúzió nélkül kell hozzáfogni egy világkiállítás megrendezéséhez. Nehéz feladat, de a spanyol tapasztalat azt mutatja, hogy megéri, mert soha vissza nem térő alkalom egy ország fejlődésének meggyorsítására, értékei bemutatására. Délben a delegáció és a spanyol vendéglátók megtekintették a magyar pavilont, amelyről a spanyol kormánybiztosnak is az a véleménye, hogy a kiállítás egyik gyöngyszeme. Az épületet és a kísérő programot a tervező, Makovecz Imre mutatta be. A vendéglátó ország pavilonjának megtekintése során Szabad György néhány szót váltott a spanyol miniszterelnök meghívására magánlátogatáson Sevillában tartózkodó Mihail Gorbacsovval és feleségével, valamint Felipe González miniszterelnökkel. A házelnököt és kíséretét a továbbiakban rövid beszélgetésre fogadta Manuel Chaves, az andalúz kormány elnöke. Este a delegáció visszatért a világkiállításra. Jelenlétükben kérték ki a menyasszonyt a magyar pavilon székely kapujánál, és kezdődött a Magyar Menyegző a Honvéd Együttes előadásában. A zenészek és táncosok a látogatók között, a hagyományos falusi esküvők szokásai szerint vonultak át a Palenqué színházba, ahol a magyar nyelvterület jellegzetes dalait és táncait mutatták be. FOTÓ: GYENES KÁLMÁN