Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)

1992-08-03 / 182. szám

1992. augusztus 3. III ! SPDBTJA 3. Barcelonai morzsák Jonathan és Greg Searle brit testvérpár szétfoszlatta az olasz Abbagnale-fivérek álmát, hogy egymást követő harmadik olimpiájukon aranyérmet sze­rezzenek evezésben, a férfi kormányos kettesben. A britek káprázatos finisükkel utasítot­ták maguk mögé az olaszokat, akik az elmúlt 12 évben kilenc olimpiai és világbajnoki első helyet szereztek ebben a szám­ban, és ezúttal is minden remé­nyük megvolt az aranyra, mint­hogy már két hosszal vezettek. A britek 1500 méternél még harmadik helyen álltak, majd percenkénti 39 csapásra nö­velve teljesítményüket, sikerült ledolgozniuk több mint négy másodperces hátrányukat Giuseppe és Carmine Abbag­nalével szemben, és 6:49.83 perces eredménnyel győztek. A bronzérem a Dimitru Popes­cu-Nicolae Taga román párosé lett, akik szombaton kormá­nyos négyesben aranyérmet szereztek. Szaad Aathami, az iraki olimpiai csapat vezetője a La Vanguardia című lapban nyi­latkozva győzelemnek, az or­szága elleni embargó megtö­résének minősítette azt a pusz­ta tényt, hogy Irak részt vehet a játékokon. Csapata olimpiai felkészülését elmondása sze­rint súlyosan erintette az Öböl­háború. Több versenyző életét vesztette, köztük egy súlyeme­lő, egy dzsúdós és két birkózó, akik jelen lehettek volna Barcelonában. Számos sportlé­tesítményt leromboltak, és hi­ányzott a megfelelő élelmiszer és gyógyszerek a versenyzők felkészítéséhez. A külföldi ed­zők távoztak, és az elmúlt két évben nem rendeztek nemzet­közi versenyeket. Nem sikerült szépen a búcsú Károlyi Bélának, az amerikai női tornászválogatott szövet­ségi kapitányának. A Romá­niából 1981-ben emigrált szak­vezető két összetett olimpiai bajnokot adott a sportágnak Nadia Comaneci és Mary-Lou Retton személyében. Barce­lonában legújabb felfedezett­jétől, Kim Zmeskaltól várta az újabb diadalt, amely azonban elmaradt. (Az összetett világ­bajnoki címvédő, a párizsi sze­renkénti vb kétszeres bajnoka alighanem nem ilyen olim­piáról álmodott. Zmeskalnak mindössze egyetlen csapat­bronzjutott Barcelonában.) Sokan úgy vélik, a Károlyi­házaspár távozása éppen Zmeskal bukásával van össze­függésben. Károlyi Béla ugyanakkor köti az ebet a ka­róhoz, hogy döntését már az olimpia előtt meghozta: Éppen ideje, hogy lelépjünk a színről. Az amerikai válogató után megérlelődött az elhatáro­zásunk, ám ezt nem akartuk közölni a gyerekekkel. Ezért volt az, hogy csak itt, a ver­seny végeztével hoztuk nyilvá­nosságra; befejezzük az ed­zősködést a válogatott élén". Károlyi ellentmondásos személyiség, ennek megfe­lelően állandó témát ad a saj­tónak. Legutóbb a mellette se­gédkező Steve Nunnóval vol­tak vitái, aminek hátterében Shannon Miller áll. A szőke leány, Nunno tanítványa a vá­logatón legyőzte Zmeskalt és Barcelonában is sikeresebb volt: összetettben ezüstérmes lett. Márpedig mindezt nehe­zen emésztette meg a sike­rekhez szokott bajuszos szak­ember... A szervezőbizottság tájé­koztatása szerint naponta mint­egy 100 akkreditációs kártyát hagynak el tulajdonosaik. A Barcelonában nélkülözhetetlen „dögcédula" sorozatos elvesz­tése alapos fejtörést okoz a biz­tonsági embereknek, hiszen félő, hogy nemkívánatos sze­mélyek juthatnak be a lezárt te­rületekre a gazdátlan kártyák segítségével. A statisztikusok máris ké­szek a számítással, amely el­árulja, hogyan alakult a két 100 méteres futódöntő. A szá­mítógépek segítségével egyér­telműen kimutatható, hogy a férfiaknál a kanadai Bruny Surin rajtja sikerült a legjob­ban. A végül is negyedik he­lyezett sprinter 20 és 40 mé­ternél is az élen állt, 60-nál vi­szont már Linford Christie ve­zetett, s pozícióját meg is őriz­te a célig. A nőknél egyértelműbb volt a helyzet; az újdonsült ame­rikai bajnok Gail Devers reme­kül kapta el a rajtot, és vala­mennyi résztávnál" a leg­gyorsabb volt. Vasárnapra elkészült az orvosok diagnózisa; az ame­rikai Mark Whiterspoon Achil­les-ínszakadást szenvedett a szombati 100 méteres síkfutó elődöntő során. Whiterspoon balszerencséjével egy hely megüresedett a váltóban, ame­lyet alighanem a válogatón le­szerepelt Carl Lewis-szal - ké­pünkön -' fognak betölteni a szakvezetők. A női tornaversenyek során mindössze két alkalommal gyújtották meg a maximális 10 pontot. Az első kétjegyű érték egy apró kínai lánynak volt kö­szönhető a felemáskorláton. A 15 éves Lu Lin a verseny egyik legnagyobb meglepetését okozta sikerével. Igaz, 136 cm-ével és 30 kilójával könnyedén röpködhetett a két karfa között. A záró talajon pe­dig a román Lavinia Milo­sovici teljesen megérdemelten kapott fergeteges jazz-rock összeállítására 10 pontot. fi hétfői műsor ATLÉTIKA 10 000 sík (Káldy Zoltán) 110 gát hármasugrás női 800 sík női 10 km gyaloglás (Rosza. Ilyés, Alföldi) női diszkoszvetés MŰUGRÁS női műugrás (Gerlach Ágnes) 14.30 SÚLYEMELÉS 110 kg (Németh Z., Stark) 18.30 ASZTALITENISZ női páros 11.00 LOVAGLAS díjlovaglás 8.00.16.00 VITORLÁZÁS finn dingi (Szilávssy Attila) 13.00 repülő hollandi (Pomucz, Somogyi) 13.00 470-es (Nyári-testvérek) 13.00 csillaghajó (Tenke, Nagy) 13.00 tornádó 13.00 női 470-es 13.00 női Európa-yolle (Bácsis Krisztina) 13.00 ÍJÁSZAT egyéni 13.00 női egyéni (Kiss T., Kovács J., Szendey) 9.00 ATLÉTIKA 21.45 400 sík (Molnár) 20.05 elődöntők 19.35 19.30 diszkoszvetés 20.45 (Horváth, Ficsor) 9.30,11.00 női 200 sík (Kozáry) 9.35,18.20 19.50 női 400 sík (Forgács) 19.10 18.50 VÍVÁS női tőr csapat 11.00 BIRKÓZÁS SZF 68 (Elekes) 100 kg (Kiss) 1, 2, 3, ford. 10.00,17.00 ÖKÖLVÍVÁS 48. 60 kg (negyeddöntők) 13.00, 20.00 KAJAK-KENU K-l 500 m (Gyulai) (elő és reményfutam) 9.00,17.00 C-I 500 m (Pulai) 9.40,17.30 női K-l 500 m (Kőbán , 10.10,17.50 K-II 500 m (Gyulay, Csipes) 10.40,18.10 C-1I 500 (Pálizs, Koionics) 11.20,18.40 női K-II 500 (Kőbán, Mészáros) 11.50,19.00 TENISZ női, férfi egyes (negyeddöntők) 11.00 TOLLASLABDA női egyes, női páros (elődöntő) 10.00 VÍZILABDA Magyarország-Spanyolország 21.00 Az álnagybácsi ízetlenkedett, a 93 éves nagynéni megfiatalodott Czene nagymama „apróságot" kárt az unokájától Kár lenne tagadni, egészen péntekig mi is „belenyugod­tunk" abba, hogy a Tisza Vo­lán SC kézilabdasán, Mezei Ri­chárdon kívül nincs szegedi résztvevője a barcelonai olim­piának. Aztán, amikor Czene Attila a 200 méteres vegyes­úszásban beverekedte magát a fináléba, hirtelen „rájöttünk", hogy ez a fiú 14 éves koráig ebben a városban élt. A felis­merés nagyszerűségén felbuz­dulva mindjárt telefonkönyvet ragadtunk, hogy az esti döntő előtt szót váltsunk a Tisza pártján nevelkedett fiatalember egyik (lehetséges) rokonával. A harmadik Czene volt az első, aki egy meglett férfihez illő komolysággal közölte: ő bi­zony Attila nagybátyja, és a csa­láddal együtt napok óta rette­netesen szorítanak érte. Azt is elárulta, hogy unokaöccse már négy éve a fővárosba költözött, és alig-alig van ideje hazaláto­gatni. A 200 vegyes döntőjével kapcsolatban Czene úr csak annyit mondott: Darnyit senki sem győzheti le, de a második hely Attiláé lehet. Szóval, első hallásra minden „stimmelt", a nyugodt hang gazdája abszolút tájékozottnak, bennfentesnek tűnt. (A „kagylón keresztül", röpke három perc alatt külön­ben is elég nehéz megálla­pítani, hogy alkalmi beszél­getőpartnerünk gimnáziumot vagy uram bocsá' kisegítőt végzett...) A hét végén egy hölgy felhívta kollégámat, és meg­adta neki a nagymama, özv. Czene Sándorné lakáscímét, mondván, hogy ő az, aki talán a legtöbbet tette immáron olimpiai bronzérmes unoká­jáért... • Az Alsókikötő sori lakás belsejében a Nemzeti Sport és a Délmagyarország néhány „kézközeibe" helyezett példá­nya, egy olimpiára hangolt televízió és két roppant kedves hölgy fogadott. Semmi kétség: a 75 esztendősen is fiatalos özv. Czene Sándorné és a 93 (!) éves Czene Etelka legutóbb^ napjai Barcelona élvezetével teltek. - Az én kis Attilám 5 éve. korában kezdett el úszni ­emlekezett kissé elérzékenyül­ve Czene nagymama -, és bizony sokszor szidtam is a fiamékat, hogy miért kell egy ilyen kicsi gyereknek télen­nyáron, hidegben és melegben a Sportuszodába járni... Persze leginkább én hordtam őt az edzésekre, és ma már nagyon örülök ennek. Széchy Tamásék 14 éves korában vitték el Sze­gedről. mert már akkor észre­vették, hogy igen-igen tehet­séges. - Gondolom, amikor Attila 400 vegyesen nem került be az olimpiai döntőbe, nagy volt a szomorúság. - Jaj, ne is mondja!... Csak szaladgáltam a szobában, majdnem rosszul lettem. Szerencsére 200-on javított, és ezzel nagyon boldoggá tett bennünket. Azt kértem tőle, hogy valami „apróságot" hozzon haza Barcelonából. Hát, hozott. Egy bronzérmet... - Imádkoztam Attila sike­réért - vette át a szót a szá­zadunknál is idősebb Etelka néni, özv. Czene Sándorné só­gornője, aki önmagát ezúttal nagynéninek nevezte -, és higgye el, a kétszázas döntó óta valósággal megfiatalodtam. Mindig azt mondogattam ma­gamban, addig nem halhatok meg, amíg ez a gyerek, és or­vostanhallgató nővére, Anikó révbe nem ér... - Mikor látogat Szegedre a „bronzfiú "? - Ezt, sajnos, még nem tudom - válaszolta a nagy­mama. - Az biztos, hogy rán­tott hússal vár'om őt, és ha megérkezett, azonnal értesítem maj.d a szerkesztőséget. Még valami: azt a „nagybácsit", aki a szombati számban nyilat­kozott, nem ismerem. Lehet, hogy az az úr a férjem egyik távoli rokona, de az sem kizári, hogy... csak szerepelni kívánt. . • Vasárnap délelőtt ismét tárcsázom ama bizonyos „nagybácsi" számát. Az igazat szerelném tudni. Czene úr most nem-annyira magabiztos, mint pénteken volt. Először még azt hajtogatja, hogy ó tényleg Attila nagybátyja. Aztán csak kiböki: az olimpia bronzérmese csupán a névro­kona... Erről a meglehetősen ízetlen tréfáról (?) persze egyedül Cze­ne Attila tehet. Ha nem szerez érmet Barcelonában, akkor valószínűleg egyetlen hasonló nevű embernek sem jutott volna eszébe, hogy a nyilvá­nosság előtt (és a tudtán kívül, persze..) fogadja be őt - egy másik családba... RÉTHI J. ATTILA Gécsek Tibor ötödik Vasárnap délután öt óra tájban a kalapácsvetők „orosz­lánüvöltéseitől" volt hangos a katlan. A nézők pedig hangos morajjal, tapssal jutalmaztak minden produkciót. Egy-egy erősebben „landoló" kalapács kárt tett a zöld gyepben, csak úgy repültek szanaszét a föld­darabkák. A magyar színek képviselője, a tokiói világ­bajnokság negyedik helyezett­je, Gécsek Tibor első dobására 77.78 méterre hajította a kala­pácsot, később, a harmadik kí­sérletnél kilépett, majd az ötödik sorozatában olyat „mű­velt", ami rá nem jellemző: a dobókört övező kerítésbe vágta a kalapácsot. A végén kiderült, hogy az elsőre elért eredmény lett a legjobbja, ezzel az ötödik helyen zárta a versenyt. Gé­csek a viadal előtt úgy nyilat­kozott, hogy mindenképpen szeretne érmet nyerni az olim­pián, jó formában érzi magát, s teljesen felgyógyult lábsérü­léséből. A világbajnokságon egyébként, amikor negyedik lett, 78.98-at ért el. Vízilabdában agy győzelem, agy döntatlan Megkezdte barcelonai sze­replését vízilabda-válogatot­tunk is. Szombaton a csoport egyik iegerősebb együttesével, az olasz válogatottal játszot­tunk, s az eredmény 7-7 kü­lönbségű döntetlen lett. Teg­nap a kubai válogatott volt az ellenfél, s ellene, ha tovább akarunk jutni, feltétlenül győznünk kellett. A magyar válogatott végig a kezében tartotta az irányítást, voltak időszakok, amikor már két góllal is vezettünk. A kubaiak azonban egy pillanatra sem adták fel, kétszer is egyenlíteni tudtak, de az utolsó negyedre ismét a magyaroknál volt a kétgólós előny. A tengeren­túliak feljöttek egygólos hátrányra, s így az utolsó má­sodpercek roppant izgalmasan alakultak. Negyvenhárom má­sodperc volt még hátra, amikor a kubai csapat emberelőnyhöz jutott, de szerencsére nagyon idegesen játszott, nem tudta értékesíteni az emberelőnyt, így végül is a magyar válo­gatott győzött 12-1 l-re. Akárcsak az első mérkő­zésen az olaszok ellen, most is csak egyes időszakokban ját­szottak jól vízilabdázóink. A hátralévő csoporttalálkozókon, ha be akarunk kerülni a leg­jobb négy közé, feltétlenül többet kell nyújtanunk a spa­nyolok, a görögök és a hollan­dok ellen. Kézilabda b Férfiak, A-csoport: Svédor­szág-Magyarország 25-21 (14:10). Góldobók: Hajas 6, Hédin 4, Andersson, Wislan­der, S. Olsson, Carlen 3-3, Thorsson 2, Lindgren 1, illetve Éles 5, Sibalin, Borsos 4-4, Csoknyai, Horváth 2-2, Zub­juk. Iváncsik, Mezei, Füzesi l-l. Cselgáncs Férfi 60 kg, 2. forduló: Ta­danori Koshino (japán)-Wág ­ner József győzelem Ipponna, Evezés Női egypárevezős, C-döntő (a 13-15. helyért): 1. Sarlói Katalin 8:11.55 p, a 13. helyer végzett. Férfi kétpárevezésben a Szegedről elszármazott Dan. Zsolt párjával. Lévai Zsolttá (mindketten az MTK verseny­zői) a 10. helyen végzett. íjászat Minden oka megvan az örömre Kovács Juditnak, a ma­gyar íjászválogatott tagjának, annak ellenére, hogy csak a 16. helyen végzett a rendkívül erős mezőnyben. A magyar bajnok­nő ugyanis elsőként lépte át a honi lövők közül az 1300-as határt, s most még feljebb sró­folta a csúcsot. Négy kört javítva 1304-et ért el.

Next

/
Thumbnails
Contents