Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)

1992-08-01 / 181. szám

SZOMBAT, 1992. AUG. 1. BELÜGYEINK 3 Telefonközpont Már szerel a Siemens Kálmán Miklós, a Magyar Távközlési Részvénytársaság Szegedi Igazgatóságának fejlesztési igazgatóhelyettese arról tájékoztatott, hogy a Szegedhez tartozó három megye (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád) székhelyein párhuzamosan folyik a telefonközpontok korszerűsítése, így megközlftőleg egy időben ugrásszerű javulás várható a szolgáltatásnak e szférájában. Bár a vártnál tovább tartottak a tárgyalások a Siemensszel, végül európai összehasonlítással mérve is jó árban sikerült megegyezni. A korábban Cocom-listán szereplő technológia átvétele néhány hetes adminisztrációval jár, de ez a késés remélhetőleg nem befolyásolja lényegesen a decemberre tervezett üzemkezdést. Talán nem árt föleleveníteni, mit is jelent majd az új telefonközpont Szegednek (rövidesen arról is beszámolunk, hogy a szegedi igazgatósághoz tartozó régió mire számíthat). Városunk 30 ezer vonallal lesz gazdagabb, ennyien juthatnak rövid időn belül telefonhoz. A bekapcsoláshoz szükséges hálózatépítés folyamatos, és jövő év végére, legFOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Elérte végleges magasságát az új, szegedi telefonközpont tornya: 157,2 méterre nyúlik az ég felé (aki nem hiszi, mérje utána!). S ami legalább ilyen fontos: egy hónapja elkezdődött a műszaki berendezések szerelése a világhírű Siemens cég megközelítőleg 600 millió forint értékű beruházást valósít meg. később '94 elejére fedi majd le az egész várost. Attól sem kell tartani, hogy - tekintettel a közel 30 ezer várakozóra - mondjuk két év múlva telítődik az új központ, és ismét jelentkezik a telefonínség. A műszaki bővítés határai szinte korlátlanok, „csak" pénzkérdés a kapacitás növelése. A jelenlegi berendezés befogadóképességének felső határa 60 ezer vonal - ha ehhez hozzászámítjuk a meglévő 27 ezret, akkor már 90 ezernél tartunk. A tervek 30 százalékos ellátottsággal számolnak, de újabb műszaki egységek telepítésével akár 50 százalékos arány is elérhető (vagyis minden második szegedi lakosnak lehet telefonja). Ez már európai átlagnak sem rossz. Viszonyításul: a jelenlegi szegedi telefonellátottság mindössze 16 százalékos... A helyközi beszélgetések lebonyolítása is sokkal egyszerűbb lesz, ezt 9 ezer „tranzitpont" telepítése biztosítja. Megszűnnek a jelenleg sűrűn tapasztalható torlódások, s foglalt jelzéssel sem találkozunk majd annyiszor, mint most. A mennyiségi ugrás mellet minőségi javulás is várható. Új szolgáltatások jelennek meg, amelyek elsősorban az üzleti szférát segítik (pl. konferenciabeszélgetés, hívásátirányítás). De a „civil" lakosság is számíthat arra, hogy kevesebb félreértést és bosszúságot okoznak például a számlák: kívánságra részletes elszámolás áll majd az előfizető rendelkezésére arról, mikor, milyen távolságra, és mennyit beszélt. NYILAS PÉTER Pártkutatás - csak engedéllyel Kevés a pénz a közalkalmazottakra A közalkalmazottak jogállását szabályozó törvényben meghatározott magasabb jövedelmet biztosító bérezésielőmeneteli rendszer teljes körű bevezetése jövőre nem, s az előzetes prognózisok szerint 1994-ben sem várható. Az igazi emelés csak azt követően léphet életbe, tekintettel az állam költségvetési helyzetére. Ennek tudatában fogadta el egyébként az Országgyűlés is a törvényt, s határozta meg az új bérrendszer fokozatos bevezetését - közölte Naszvady György pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár a pénteki szóvivői tájékoztatón, reagálva a Költségvetési Intézmények Érdekegyezető Tanácsa munkavállalói oldalát alkotó szervezetek kormányfőhöz intézett levelére. Az említett levélben a szervezetek szóvá tették, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben előírt bérrendszer bevezetése - köztük a végkielégítések, a 13. havi juttatások és a hűségjutalmak kifizetése - komoly nehézségekbe ütközik az érintett intézmények, illetőleg önkormányzatok anyagi gondjai miatt. Minderre az államtitkárhelyettes kijelentette: a végkielégítés és a 13. havi bér kifizetése az önkormányzatok számára nem jelent plussz forrásigényt, hisz azok fedezete már eddig is rendelkezésükre állt - igaz, nem külön nevesítve. A hűségjutalmak kifizetése viszont, mint elismerte, valóban többletterhet jelent az intézmények számára s így okozhat gondokat, ám elméletileg ennek a fedezete is jelen lehet a megtakarításokban. Nem tartom kizártnak, hogy a jutalmak folyósítása időnként problémát jelenthet, de azok egyedi esetek - hangoztatta a helyettes államtitkár. Az önkormányzatok ilyen helyzetben, fűzte hozzá, igényelhetnek célzott költségvetési támogatást. A kabinet módosította a levéltári anyagok védelmével kapcsolatos rendeletet. Ennek értelmében a két korábbi állampárt iratait, amelyek a tagnyilvántartások kivételével állami tulajdont képeznek — csak a művelődési miniszter engedélyével lehet kutatni. Vállalkozói mizériák A csőd- és felszámolási eljárások számának gyarapodása valószínűleg óvatosabbá tette a vállalkozások alapítóit. Bár júniusban a gazdasági szervezetek száma összességében nőtt. a szervezetek számának emelkedése lassuló tendenciát mutat. Az egyéni vállalkozók száma júniusban több mint hatszázzal csökkent, noha korábban e vállalkozások számának gyarapodása volt jellemző. Továbbra is csökken a hagyományos vállalatok, illetve a szövetkezetek száma, míg a többi gazdálkodási formánál a növekedés jellemző, - állítja a Pénzügyminisztérium jelentése. Júniusban 30 vállalati átalakulás történt, szemben a májusi 51 átalakulással. A vagyonértéket tekintve ezúttal a kisebb vállalatok kerültek be a privatizációs körbe. Fegyelmi Zubeknek Nováky Balázs vezérőrnagy, a Határőrség országos parancsnoka az alábbiak közlésére kérte a Magyar Távirati Irodát: Zubek János alezredes, a Határőrség szóvivője ellen lefolytatott fegyelmi vizsgálat 1992. július 6-án megrovás fegyelmi büntetéssel zárult. A vizsgálat megállapította, hogy az országos parancsnok többszöri figyelmeztetése ellenére Zubek János olyan üzleti kapcsolatokat tartott fenn, amelyek nem egyeztethetők össze beosztásával és vezetői tevékenységével. Mint .korábban jelentettük Zubek János augusztus l-jétől nyugállományba vonul, s az üzleti életben helyezkedik el. Július 28án a Zubek Jánost elbúcsúztató ünnepi vacsorán a Hatőrség vendégházában Nováky Balázs vezérőrnagy, országos parancsnok meleg szavakkal köszönt el a szóvivőtől, s nem tett említést az ellene elrendelt fegyelmi vizsgálatról. Nováky Balázs az MTI-nek elmondta, hogy a dícséröőszavak Zubek János szakmai munkájára vonatkoztak. A fegyelmit pedig azért kapta, mert üzleti tevékenységét még távozása előtt megkezdte. KÖZÉLETI NAPLÓ HETFON CSILLAG JÁNOS, a 8-as választókerület képviselője 17 órától lakossági fogadóórát tart a Csikós Általános Iskolában (Fő fasor 61.). A SZOCIALISTA PÁRT irodáján (Szeged, Tisza L. krt. 2-4. sz. I. em. 123. sz.), 15-16 óra között, dr. Bálint János ügyvéd ingyenes jogi tanács tart az érdeklődőknek. A MUNKÁSPÁRT (MSZMP) Csap utca 62. szám alatti székházában 16-18 óráig Mohosné dr. Krajkó Margit ingyenes jogi tanácsadást tart. JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT az SZDSZ Földváry utca 3. szám alatti irodájában 16-17 óráig. Tartja: dr. Pesti Gábor ügyvéd. Baljós jelek Vörös fonalként húzódtak végig a szocializmus történetén a bukás előjelei. Feltápászkodva, a bukás után fejét megrázva az ember új előjelekre pillant. Itt van például a nagyméretű nyugat-európai recesszió. Nem semmi az se, ahogy a gazdag és nyugodt svéd honban lelassult a fejlődés üteme. Világcégek jutottak a tönk szélére a tengerentúl is. Az Olympia and York például... A csődjéről közimert cég már ott tart, hogy a pesti Szabadság téren épít irodaházat. Jézus Mária! Eddig csak megvoltunk. De mit fogunk csinálni, ha a kapitalizmus is összeomlik, és az egész világ itt áll majd egy szál harmadik útban? Z. M. Kéthavonta számláz a vízművek Bejön-e a 17 millió? A címbeli kérdést gyakorta felteszik mostanában a Szegedi Vízművek és Fürdőknél, nem függetleníthető ugyanis a cég helyzetétől, hogy sikerül-e csökkenteni, s ha igen, mennyivel, azt a 17 millió forintot, amivel tartoznak a vízfogyasztók a vállalatnak. A vízműveknél ezért - s persze a lakossági terheket is csökkentendő - áttérnek a vízmérőórák kéthavonkénti leolvasására és az „elfürdött, megivott, ellocsolt, elmosott" köbméterek díjának évi hatszori számlázására. A fokozatos áttérést a vízhasználók legfeljebb abból veszik észre, hogy az eddigi félévenkénti leolvasói látogatás gyakoribb lesz, s sűrűbben kopogtat majd a pénzbeszedő is. (Aki átutalással fizet, még ennyivel sem terhelődik - a számlájáról ugyanúgy leemelik a díj összegét, mint eddig, csak nem évente kétszer, hanem hatszor.) A vízműveknél arra számítva, hogy az ügyfélforgalom megnő, a székházon belüli átszervezéssel, átalakítással és költözködéssel kényelmesebb helyet teremtenek az ügyfélszolgálatnak, s közben a gyakoribb számlázás technikai hátterét is kialakítják. Az új számítógép-program, a megnövelendő leolvasói létszám persze pénzbe kerül - ezért is remélnek támogatást a városi önkormányzatról, melynek soros közgyűlése dönt ezügyben. Arra a kérdésünkre, hogy az árakat érinti-e az a díjbeszedési módosítás, Mészáros Gábor igazgató elmondta: a jelenlegi szaktárcai álláspont szerint maradnak a szegedi árak, ami azt jelenti: a víz köbméterét 17 forintjával, a szennyvizet 8 forint 50 fillérrel számlázzák ezután is, tehát változatlan áron. (Azt tervezik egyébként a vízműveknél, hogy ha a helyiséggondokon segítenek a részönkormányzatok, szőregi, algyői és dorozsmai ügyfeleiknek helyben teremtik meg a befizetési lehetőséget. Addig is augusztus végétől naponta lesz ügyfélfogadás a Tisza Lajos körúti irodaházban.) Ezzel a díjszabással egyébként Budapest után Szeged a legolcsóbb város, ami persze a vízműveknél hiányzó forintokat nem csökkenti, de legalább a városlakóknak szolgálhat némi vigaszul.Összehasonlításként álljanak itt a következő adatok! Vizdfj ImTFtl Csatornadíj Siófok 41.20 65,80 Csongrád megyei Vízmű 33,20 32,40 Nógrád megye 65,80 22,20 Budapest 13,50 9,50 Még a viszonylag alacsony árakat is nehezen fizetjük ki itt, Szegeden, s ezért jobban spórolunk. Ezt jelzi, hogy az elmúlt napok kánikulájában sem „ivott meg" a város annyit, mint az 1988-as csúcsfogyasztáskor. Akkor 108 ezer 383 köbméterrel lettek könynyebbek a tornyok és a tározómedencék. A múlt heti maximum 88 ezer köbméter volt. Ennek a fogyasztói önmérséklet az oka: mióta havonta átlagosan 600 egyedi mérőórát kötnek be a lakótelepi, társasházi lakásokban, a vízműveknek 8-10 százalékkal kevesebb ivóvizet kell szolgáltatnia. (Ami persze furcsa kettősség: az egyébként dicséretes takarékosság a vízműveknél „sajnos"-t mondat a szakemberekkel.) P.K. - A szlovákiai magyarok kijelentették, ha helyzetük tovább romlik, az anyaországtól kérnek segítséget. Agyrém ez vagy realitás? - Az a kérdés, hogy mit kérnek az anyaországtól. Ha könyveket, kulturális támogatást, akkor ez teljesíthető. A Cseh és S/fovák Köztársaság és Magyarország között azonban nincs olyan szerződés, mint amilyen volt Olaszország és Ausztria között - Dél-Tirolra vonatkozóan nevezetesen, hogy Ausztria Dél-Tirol „Schutz machf'-ja, védőhatalma. - A világközvélemény természetesnek veszi Bukarest politikai aktivitását Moldáviában, ugyanakkor óvatosságra int, ha magyar politikai megjegyzéseket hall Erdélyre (vagy a többi elszakított területre) vonatkozóan. - Ha Magyarország Romániával szemben olyan igényeket támaszt, mint amilyeneket Románia Moldáviával szemben. Kisebbségben Interjú Lőrincz Csabával, a Fidesz politikai szakértőjével akkor a mi követeléseink is, a szovjet utódállambeli eseményekhez hasonlatosan, háborúba torkollhatnak. Ezt elkerülendő, tartózkodni kell az országra nézve veszélyes megjegyzésektől. - Mit tehet a kormány? - Az igényeket - természetesen nem területi igényekre gondolok - és'elvárásokat azokon a nemzetközi fórumokon kell megfogalmazni, amelyeknek Románia is tagja, és elfogadtatni - azaz legitimáltatni az Egyesült ÁllamokkalBés Nyugat-Európával is, mert ezzel megteremtődik a számonkérés lehetősége. - Milyen lehetőségek állnak a kisebbségek előtt? - A különböző nemzetközi szervezetek és fórumok előttük is nyitva vannak. Különösen fontoS volna azonban, ha a határon túli magyarok szervezetei részt vehetnének azon alapszerződések - és egyéb szerződések - tárgyalásán, amelyek Magyarország és az illető szomszédos ország között jönnek (jöttek) létre. Eddig ilyesmi nem történt, noha volt rá kísérlet, hazánk vetette föl ezt Romániának, Bukarest azonban nem akceptálta a kérést, mondván, hogy ezeket a szerződéseket államok kötik egymással, a tárgyalásokon a kisebbségeknek nincs semmi keresnivalójuk. Feltétlenül kívánatos volna azonban a kisebbségek jelenléte ott, ahol róluk vagy az őket is érintő kérdésekről esik szó. - Elképzelhető-e, hogy a magyarok vissza-, illetőleg megszerezzék a maguk számára az autonómiát? - A mostani törekvések a korábbitól eltérő autonómia megteremtésére irányulnak. Az erdélyi autonómia csak arra volt jó, hogy gettóba szorítsa a magyarságot, illetve asszimilálja - utóbbit szolgálta a nem „autonóm" magyar területeken (Kolozsvár, Nagyvárad stb.) folytatott iparpolitika és kultúrpolitika. Ma azonban - a totális állam körülményeihez képest - egy megváltozott feltételrendszer közepette politizálhat a magyar kisebbség. óT