Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)

1992-08-15 / 193. szám

LéggömbökSzeged'felett NEMETH GYÖRGY KARIKATURAJA A hét híre A lííz M az áfás zavartalan (Budapest, 1992. aug. 1o.) A Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (MOL Rt.) székházában történt tűzeset nem zavarja a magyar szénhid­rogénipar irányítását és az energiaellátásban semmiféle fennakadást nem okoz - mon­dotta József Gábor, a MOL Rt. ügyvezető igazgatója. Közölte: a tűz oka változatlanul ismeret­len. a tűzoltók szakértők bevo­násával folytatják a vizsgálatot. Három iroda égett ki, benne a bútorok, szőnyegek, berendeési tárgyak és minden bizonnyal több irat, okmány is.(MTI) Alsághírek Minthogy a pénzügyminiszter bejelentése szerint a közalkalmazotti törvény végrehajtására egyetlen fillér sincs, a hivatalokban dolgozók fölajánlották, hogy saját jelenlegi fizetésükből különítsék el a halaszthatatlan bérkorrekcióhoz szükséges pénzalapot. így - átmeneti bércsökkenés után - mindenki visszaemelne a saját fizetéset az eredeti szintre. Kupa Mihálynak tetszik a javaslat. * Szeged szennyvízproblémájának költségkímélő megoldásároi vitázik a képviselőtestület. Eszerint a Tiszába ömlő csatornákat rákötnék az ivóvízhálózatra, s az ily módon üjra elfogyaszott vizet maga a lakosság tisztítaná meg folyamatosan a legkorszerűbb, biológiai módszerrel (aser) TARSASAG* KULTURA* IFJÚSÁG •BUNIIGY* SPORT Fürdik-e a város? A fürdőportyára abszolüt gépesítve indulunk. A városháza előtt gyülekező kis csoport első állomása a Tisza Lajos körúti gőzfürdő; kalandra fel! - beszállunk a vállalat köhögős autóbuszába, s a Mikszáth Kálmán utca-Nagykörút-Madách utca űtvonalon röpke hűsz perc alatt meg is érkezünk a kakasos templom mellé. Átellenben, a kupolák alatti kapun belül a zömében férfiakból álló társaságnak ígéretes felirat kínálgatja magát: Női fürdő. Ebből a tevékenységből azonban mára csak a tábla maradt: az épületnek ezt a szárnyát a statikus szakértő életveszélyesnek nyilvánította, s már harmadik éve zárva van. - Az erős acélgerendák milliméteresre koptak, hajlítha­tók, mint egy tízfilléres - jegyzi meg Mészáros Gábor, a vállalat igazgatója. - Az épület teher­bíró képességét még a hirtelen fékező villamos is próbára teszi - folytatja. Hogy mennyi kellene a felújításra? Az üres medence körül álldogáló képviselők hangos mormogással veszik tudomásul a számot: tavalyi áron legalább 200 millió forint. Ennyi pénze a városnak nincs. Talán azon az alapon, hogy műemlék, lehetne központi támogatást szerezni, az épület az expo évében lesz kerek százesztendős. A polgármes­ternek az a véleménye hogy a külső megjelenést föltétlen meg kell óvni, s ajánlgatni a külföldi befektetőknek: ebbe tegyék a pénzüket, hiszen itt akár bankot vagy tőzsdét is ki lehetne alakítani. A férfiszárny koedukált üzeműre változott, Dóra József főművezető fejből sorolja a fontosabb adatokat: a napi * *m t mMM m jj * j^m , h Vfl ; / H^ -í/ Itjj^^^^^^^^ iJr FOTÓ: SCHMIDT ANDREA 5-800 vendég 70-100 ezer forintot hoz a konyhára. - Lám, ugyanaz a deszka, szögekkel kiverve, amire a belépőket tűzik, mint 30 évvel ezelőtt. A nosztalgikus hangulatban lévő polgármester a SZUE-ban pedig a régi fejelőpályát keresi - hiába, a helyet büfé foglalja el. Semmi sem a régi - legfeljebb a problémák. A pozdorja-kabinok vízzel szívták meg magukat, valamit tenni kellene. Mit? A pénz kevés, a cég veszteséges (az első fél év mérlege: 6,7 millió forint). A legnagyobb beruházás, a termálfürdő felé vesszük az irányt. A korszerűsítés 43 millió forintba kerül, az önkormányzat 16 millióval segít. Teljesen kicserélik a vezetékeket, gáz­talaníani és vastalanítani fogják a termálvizet, s fűteni ezzel fognak, vétek volna ugyanis elengedni a 70 Celsius-fokos energiát. A „gomba" ventillá­cióját és a meleg levegő be­fúvását is megoldották. A SZUE 3700, a Termál 1000, a Partfürdő 11 500 ven­déget képes fogadni. A kihasz­náltság azonban mindössze 30 százalékos. Egy meleg nyári napon a SZUE-ban 130 ezer, a Partfürdőn 100 ezer forintot kasszíroznak - esőben, hűvös időben a tizedét. Utóbbit tekintjük meg most - áthaladva a töltésre épült „sóhajok hídján". - Hű, de éhes vagyok! ­sóhajt Piri képviselő úr. Sóhajt a polgármester is: - Augusztus van, miért, hogy ennyire kevés a vendég? Csillag képviselő úr - ugyanaz a korosztály ­ésszerűnek tűnő magyarázattal szolgál: - Tudod, Pali, régen fele ekkora volt a strand, többnek látszottunk! A városrésznyi fürdőtelep pázsitján kevés a sátor, a lakókocsi, nyugati rendszámú autó szinte sehol. (Újra kellene talán gondolni ezt a „Hár­mashatár" című választási ideológiát.) - A forgalom 10-15 százaléka külföldi, a tavalyi 40 százalék volt A kempingben feleannyian vannak, mint a múlt évben, világosít fel Dóra József. Az autóbusszal, túljutva néhány nagykörúti kereszte­ződésen, hamarosan Sziksós­fürdőre érkezünk. 36 hektár fürdőterület, 13 hektár tó. Lehet csónakázni, vízibiciklizni és horgászni is. Szörf, naturizmus bérbeadva. Ez utóbbi izgalmas dolog, irány: a sziget. Bi­zonytalan érzésekkel lépünk a vízfelszínhez közeli, hosszú fahídra. - Ez a sörtől van, vagy tényleg mozognak a deszkák? (A figyelmes vendéglátók frissítőkkel várták a kis csa­patot.) Az elsőnek induló Szilvásy képviselő úr tréfás kérdése óvatosságra inti a többieket. Szerencsére nincs semmi baj. (Nem láttunk sem­mit.) Csak a forgalom akadozik: a 1 1 250 főre méretezett komplexumot alig 3-5 ezer ember látogatja. No és most a városházi emberek. Hogy mit tanultak itt, azt a díszteremben adott válaszaikban fogalmazzák meg. Ha felemelik a kezüket. Ó. J. A hét fotója Tükröm, tükröm Címszavak az ASER-Enciklopédiából BEGAZOL: Rémületé­ben virágok helyett gyo­mokat ültet. OSZTRIGA: Ausztriához csatolt város a Baltikum­ban. CSÖRGŐSIPKA: A tele­fon középkori udvarokban használt elődje. TORZÓ: Sétatér, ame­lyen kizárólag fejnélküli emberek fordulnak meg. PÖCCENT: Amerikai latrina használatáért fize­tett aprópénz. FOTÓ: NAGY LÁS7.LÓ Tükröm, tükröm, mondd meg nékem, mivel töltötte Tokody Ilona tegnapi „pihenőestjét"? Manczy válaszol A buszon, a villamoson, és a trolin folyton át akarják adni helyüket a fiatalok - írja egy hölgy olvasónk. Ez azért jelent neki komoly problémát, mert nem érzi még annyira öregnek magát, hogy efféle jótéteményekkel lássák el. Bár szíve szerint ő is leülne, de úgy érzi, hogy akkor egyszeriben megöregszik, és ha egyszer elfogadja, nincs megállás a lejtőn. így tehát az a kérdés, mi a teendő, hogy a kecske is jóllakjon, meg a káposzta is megmaradjon? Először is (ugyan nem tettem idézőjelbe) a kérdésfelvetés főként ott hibádzik, hogy a jóllakott kecskéről egyből az juthat eszünkbe, hogy a vén kecske is megnyalja a sót - ez pedig egyáltalán nem tűnik ideális megoldásnak a tenti probléma esetében Több tippem is lenne a fiatalság járművön való megőrzésére. Ha pédául varrat magának egy ellenőr karszalagot, és fölhúzza azt utazás közben, akkor biztos lehet benne, hogy nem kínálják hellyel. Vagy a hely felkínálására válaszodon valamely keleti nyelven, s az értetlenség majd csodát szül. De a legbiztosabb megoldásnak az látszik, ha mindig hord magánál egy nagy csomagot, szó nélkül elfogadja a helyet, és nem magát, hanem a csomagot ülteti oda, mondjuk egy nagy táska káposztát. így a kecske is jólllakik, meg a káposzta is könnyebben vészeli át az utazás fáradalmait. Továbbra is várom leveleiket: (manczy)

Next

/
Thumbnails
Contents