Délmagyarország, 1992. július (82. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-16 / 167. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. JÚL. 16. Ismét a terhességmegszakításról (4.) BELPOLITIKA 3 Terhességmegszakítás és népegészségügy - Ma is úgy tartják: ahány terhesség, annyiszor kerül veszélybe egy asszonyélet. Hiába természetes velejárója az életnek a szaporodás, mégis rizikót rejt magában. - Évente 500 ezer anya hal meg a világon, azaz minden percben egy nő, terhességjgel kapcsolatos okok miatt. Épp ezért oly fontos része a rep­rodukciós egészség megőrzését szolgáló nemzetközi program­nak a családtervezés. Az a tö­rekvés; hogy ki-ki maga hatá­rozhassa meg - kellő méltó­sággal és a szükséges informá­ciók birtokában - gyermekei számát, világra jövetelük idejét, alapvető emberi jog, hisz e döntéseknek számos személyi és szociális következménye van. - Ön mint orvos miként vélekedik a nem kívánt terhes­ségről, a megelőzés lehetőségé­ről? - Ezt a kérdést számos etikai és politikai félreértés övezi. A vallások teológusai, miközben az emberi életet védik, szem elől tévesztik a szaporodás hosszú ciklusainak egyéb szakaszait, amelyek pedig legfőképp be­folyásolják a nők egészségét. Ha a társadalom elfogadja a mes­terséges csecsemőtápszereket, az emlőt helyettesítő cumisüveget, akkor el kell fogadnia a szü­letésszabályozást is. • - A bekövetkezett terhesség megszüntetése azért már más kategória: mivel életet olt ki, erkölcsi megítélés szerint ez bűnnek minősül. A kérdés, amelynek eldöntése jogászokra, filozófusokra, biológusokra, teológusokra is vár, az: hol és mikor kezdődik az élet. Az orvos szerint melyek az élet jellemzői? - Két fő jellegzetessége van: a függő, a protoplazmatikus élet, amely molekuláris szinten zajlik és a független, szervezeti élet, A szülész-nőgyógyász mindennapos munkája során nem csak szűk szakmai kérdésekkel, hanem szociológiai, jogi, erkölcsi dilemmákkal is szembesül. Dr. Herczeg Jánossal, a SZOTE docensével arról beszélgettünk: hogyan befolyásolja a népesség számát, jó közérzetét és egészségét a tudatos családtervezés, legfőképp pedig az abortusz mint nem kívánatos, ám mégis létező születésszabályozási módszer. amely az egyén szintjén műkö­dőképes. Ez utóbbit léleknek is nevezik. - Az első tehát a földgolyót 3000 millió éve benépesítő emberiség általános, folyamatos létét biztosítja, a második az egyedét. Ezek szerint az egyik végtelen, a másik véges, hisz valamennyien meghalunk... - ... de a protoplazmatikus élet - sejtszinten - az egyén halála után is folytatódik. - Minek tekintsük a méhen belüli életet? - Ott is megfigyelhető a protoplazmatikus élet, amelynek során sejtosztódások és sejt­csoportok differenciálása zajlik. Ez azonban még nem független szervezetszerű élet, hiszen meg­van a valószínűsége, hogy a magzati lét vetélésbe, méhen belüli elhalásba vagy torz fej­lődésbe torkollik. A magzat a függetlenséget csak az élve születés révén szerezheti meg. - Vannak nézetek, amelyek szerint az élet a megtermé­kenyítés pillanatában keletkezik. - Maga a fogalom téves: 24 órán át tart ugyanis, amíg a két ivarsejt genetikai állománya egyesül. De még ekkor sem dőlt el a megtermékenyített petesejt sorsa, ebben az úgynevezett pre-embrionális szakaszban is több irányban haladhat a fej­lődés. A természetes veszteség ilyenkor általában 50 százalékos, előfordulhat, hogy a petesejtből nem embrió, hanem daganat alakul ki. elindulhat ikerfejlődés és el is tűnhet egy élet... Csak a 14. nap után lehet tudni, hogy a pre-embrióból már csakis egyetlen emberke fejlődhet. - A világon évente 50-60 millió (!) magzatnak nem en­gedik, hogy megszülessék. A terhességgel rizikóhelyzetbe került nők esélyeit nem rontja tovább ennyi művi beavatkozás? - A modern módszerekkel végzett terhességmegszakítás minimális veszélyt jelent az anya egészsége szempontjából, némely országban azonban az illegálisan elvégzett beavatkozá­sok okozzák a legtöbb anya halálát. Ezért vallom: ha aka­dályokat gördítünk az abortusz engedélyezésének útjába, ez óhatatlanul újabb emberáldoza­tokkal jár, amely a legelesetteb­beket, a legműveletlenebbeket, a legszegényebbeket sújtja. - Említene néhány példát? - Kubában 1969-ben engedé­lyezték az abortuszt. Tíz év alatt a korábbinak nyolcadrészére csökkent az anyai halálozás. Románia 1984-ben a terhes­ségmegszakítás korlátozásának hatására az anyai halálozásban listavezető lett Európában, a halálesetek 86 százaléka az illegális abortuszokkal volt kapcsolatos. Az USA-ban vé­gzett fölmérések szerint tízszer több terhességét kihordott anya vett búcsút az élettől, mint ahányan az abortusz áldozatai lettek. - Gondolom, egyetlen józan ember se hiszi, ezzel bárki IV« A. INYENES JOGI TANÁCSADÁST tan dr. Tari Mihály a Független Kisgaz­dapárt (Szeged. Teleki u. 3.) szék­házában. 17.30-18.30 óráig. AZ MDF székházban (Római krt. 31.) 17 órától dr. Kiss Lajos ügyvéd jogi tanácsadást tan. DR. TICHY-RÁCS CSABA, a 14-es számú választókerület képviselője 17—18 óráig a Rákóczi utca 11. szám alatt lakossági fogadóórát tan. KOZELETI NAPLÓ KEREKES PAL, a 12-es számú választókerület képviselője 18 órától, a Napos Úti Általános Iskolában la­kossági fogadóórát tan. HOLNAP ILYEN MÉG NEM VOLT - a szegedi kisgazdák vendége lesz Géczi József országgyűlési képviselő, a Parlamenti Agrárklub tagja. Lehet­séges-e nemzeti összefogás az agrárgazdaság és a falu ügyében. Ahogy ezt egy „kulák származású" ország­gyűlési képviselő, a „kisgazdák szo­morúságos pokoljárását látja" címmel tan előadást Szegeden a Teleki utca 3. szám alatt, 17 órakor. Sarokba szorítva Alkotmányjogi kiskáté XXI. 72. Mi a petíció további sorsa? Az általuk elegendőnek vélt számú aláírásokat tartalmazó gyűjtőlapokat a szervezők elküldik vagy személyesen adják át az ügyben intézkedni jogosult szerv vezetőjének (Országgyűlés elnöke, kormányfő, polgármester, miniszter stb.), s ezt követően az adott szerv bírálja el a petíciót (napirendre tűzi, elutasítja, intézkedik a sérelem megszüntetéséről vagy teljesíti a kérést). 73. Nem minden aláírásgyűjtés célja petíció (kérelem vagy panasz) előterjesztése? Nem, a petíció ennek csak egyik változata. Emellett ismeretes kifejezetten politikai tartalmú nyilatkozat is, amilyen pl. a Demokratikus Charta vagy a Göncz-ügy kapcsán összeállított tiltako­zások. Ezek jellege annyiban más, hogy első­sorban a közvélemény kifejezése a célja, nem közvetlenül valamely konkrét intézkedés kivál­tása, ezért ez a politika és nem a közjog eszköze. 74. Lehet valakit hátránnyal sújtani azért, mert aláíri egy petíciót vagy politikai nyilatkozatot? Általában nem, ez az alkotmányos alapjog sérelmét jelentené. 75. A miniszterelnök mégis elküldött egy magas rangú állami tisztviselőt, mert az aláírta a Demokratikus Chartát. Alkotmányt sértett ezzel a kormányfő? A Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökének a Demokrtikus Charta aláírása miatt történt „elbocsátása" a politikai eseményeket figyelem­mel kísérő emberek közül igen sokat felháborí­tott, engemet is. Itt azonban még másról is szó van. A központi kormányzathoz tartozó tisztség­viselők - mint a miniszterek, államtitkárok vagy az MNB elnöke - helyzete más, eltér az „egyszerű munkavállalókétól." Ezeknek bírniuk kell a miniszterelnök bizalmát, azét a miniszterelnökét, aki viseli a kormányzati felelősséget. Más szemszögből - mint az 51. sz. kérdés kapcsán említettük -, ez azt jelenti, hogy a felsorolt tisztségviselőknek a kormányfő iránt politikailag feltétlenül lojálisaknak, hűeknek kell lenniük. (Az persze visszatetsző, ha valaki ezt túllihegi, stréberkedik, de a lényegen ez mitsem változtat.) Ha tehát az említett tisztségviselő aláírta azt a dokumentumot, amely sértette a kormányt vagy a miniszterelnököt, ezzel a kormányfő iránti lojalitást sértette, s ez elegendő volt ahhoz, hogy elveszítse a miniszterelnök bizalmát. - Ez a helyzet magyarázhatja a kormányfő intézkedését. 76. Aláírásokat kell gyűjteni népszavazás kezdeményezéséhez is? Országos népszavazást a köztársasági elnök, a kormány, legalább ötven országgyűlési képviselő vagy legalább ötvenezer választójogosult állam­polgár aláírással kezdeményezhet. A kezde­ményezőknek javaslatot kell tenniük a nép­szavazásra bocsátandó kérdés megfogalmazására is. 77. Ki rendelheti el az országos népszavazást? A népszavazást az Országgyűlés elnökénél kell kezdeményezni. (Az Országgyűlés elnöke elutasítja a nem jogosultaktól származó, vagy a meghatározottnál kevesebb állampolgár által támogatott kezdeményezéseket.) Egyébként az Országgyűlés a képviselők legalább kétharma­dának szavazatával jogosult elrendelni a nép­szavazást, köteles azonban elrendelni, ha azt legalább százezer állampolgár aláírásával kezdeményezi. Dr. Tóth Károly alkotmányjogász reklámot akar csinálni az abortusznak. Ha jól értem, ön a nők életének megmentéséért harcol, miközben a törvények lazítása mellett tör lándzsát. - Világszerte megfigyelhető ez a tendencia,hiszen általános az a felismerés: ha az abortuszt a jog bűnténynek minősíti, attól az ilyen beavatkozások száma még nem lesz kevesebb.-Az illegális nűtétek elszaporodása viszont fenyegetést jelent az anyák, az egész népegészségügy számára. - Orvosként milyen érveket hozna föl az erkölcsi aggályok ellen? - A kikényszerített erköl­csiség soha nem lehet szilárd, etikai kérdéseket nem lehet törvénykezéssel megoldani. Ha az életet védjük, akkor követke­zetesen törvénykezéssel kellene szabályoznunk a terhesség alatti anyai életmódot is. Nevezetesen: a nem megfelelő táplálkozással, a dohányzással, italozással, a szennyezett környezettel, a túlhajszoltsággal az anyák éppúgy tönkretehetik, megöl­hetik magzatukat, mintha meg­szakíttatnák terhességüket. Föl­tehetjük a kérdést, miként Hol­landiában: mi akkor az állam felelőssége? - Ön szerint mi hát a meg­oldás? - Mivel az abortusz minden­képpen tragikus döntés, gyako­riságát a lehető legalacsonyabbra kell szorítanunk. Elsősegély­szerű műtérnek kell tekintenünk, amelyre csupán rendkívüli eset­ben lehet szükség. Ha a beavat­kozás jogilag megengedett módszere kíméletes, és ez pá­rosul egy nagyon erős, jól szervezett családtervezési háló­zattal, ez a kombináció a legha­tásosabb a nők életének meg­mentésére. - Köszönöm a beszélgetést. CHIKÁN ÁGNES Előkészületek menekülttábor nyitásához Csongrádon, ha minden kötél szakad! Egyáltalán nem arról van szó, hogy Csongrád városa elzárkózna azoknak a délről menekülőknek a befogadásától, akik az ismert állapotok miatt elhagyni kényszerülnek szülőföldjüket. Csupán az eljárást kifogásolta Losonczi Zoltánné polgármester­asszony: ő maga is a sajtóból, rádióból értesült a tárcaközi bizottság döntéséről, amely az elmúlt hét végén született. Ráadásul olyan hírek láttak ezzel kapcsolatban napvilágot, amelyek félelmet keltettek a csongrádiakban. Emiatt hívta meg tegnap, szerdán délelőttre hivatalába Horváth Gergelyt, a békéscsabai menekülttábor vezetőjét, hogy hiteles tájékoztatást adjon a sajtó képviselőinek a csongrádi laktanyában elő­készítendő menekülttáborról. Mint megtudtuk, már szerdán reggel, a telefonvonalak újjáélesztésével megkezdődött a volt laktanya előkészítése menekültek fogadására. Csak végső esetben kívánják itt megnyitni a tábort, akkor, ha más mód nem kínálkozik az emberek elhelyezésére. Különösebb beruházások nélkül ötszáz fő befogadására alkalmas az objektum, de ha minden kötél szakad, akkor is csak legfeljebb ezerötszázán fémek oda be. A laktanya épületegyüttese a tárcaközi bizottság döntése alapján egy évre került a menekültügy használatába. A választás mellett szólt, hogy délről mindenféle közlekedési eszközzel jól megközelíthető, az épületek állaga megfelelő raktározási területek is adottak. Igaz, az önkormányzat másféle funkciót szánt a területnek, ám annak sem lesz akadálya az egy esztendő letelte után. Ráadásul felújított, karbantartott területet kapnak majd vissza. A tábor betelepítéséből azzal is profitál Csongrád, hogy jónéhány munkanélküli talál ott állást ez időre, a vállalatok és szolgáltatók pedig megrendeléseket kapnak a menekültügytől. Kétségtelen - szólt a tájékoztató hogy minden település félelemmel fogadja az ilyen létesítményeket. Tudni kell azonban, hogy a menekültek nem rablók, nem bűnözők, hanem szerencsétlen emberek. Nagyon ritka kivételtől eltekintve tartják magukat a helyi normákhoz, egyébként is csak engedéllyel, indokolt esetben léphetnek ki a táborból. Az objektum őrzéséről megfelelően gondoskodik a hatóság, a közbiztonságra nem jelenthetnek veszélyt az elszállásoltak. A tájékoztató után megkérdeztük Horváth Gergelyt: - Mikor várható a menekültek első csoportja Csongrádon? - Normális körülmények között egy negyedév múlva. Ennyi idő kell a tábor felszereléséhez. Persze, minden eshetőségre fel keli készülni, s ha egy nagyon népes hullám érkezne, előbb is meg kell nyitni a tábort. Huszonnégy órán belül azonban csak augusztus 10-e után van mód itt fogadni a menekülteket, s ekkor is csupán ötszáz főt. - Kell-e az önkormányzatnak attól tartania, hogy a tábor fenntartási költségei egyszer csak a nyakába szakadnak? - Semmiképpen nem! A menekültügy a letelepedési alapból gazdálkodik, amely az állami költségvetés elkülönített része. Szükség esetén nemzetközi pénzalapokra is számíthatunk. Az előfordult már a Dunántúlon, hogy némi szervezőmunkára fel kellett kérnünk az önkormányzatokat, de remélem, itt arra sem fog sor kerülni - már ha egyáltalán igénybe kell vennünk ezt a tábort - hangzott a válasz. KASUBA MARGIT A HÉT KÉRDÉSE Mit szól a bankcsődhöz? A csőd és a bank fogalmával sokan tisztában vannak. Ám a héten új fogalommal ismerkedhettünk meg; e kettő összevonásából született: a bankcsőd, amely először a vállalkozásokat érinti. A lapban több írás is foglalkozott a témával, a lehetőséggel, illetve a konkrét esettel. Most az utca emberének véleményét adjuk közre. Lele Gyula, műszaki ellenőr: ­Kellemetlenül érintene, ha egyszer azt hallanám, hogy az a bank, melyben a pénzem tartom, csődbe megy. Hallottam az Ybl bank esetéről. Hát, nem tudom, mi lesz a vége. Ha hírét venném a csődnek, azonnal kivenném a pénzem. Egy darabig biztos, otthon őrizném. Igaz, hogy az infláció miatt veszítene az értékéből, de ha csődbe megy a bank, akkor az egészet elveszítem. Rudolf Zsolt, a kínai étterem szakácsa: ­Nem sokat hallottam a bankcsődökről. Az biztos, ha sok pénzem lenne a bankban, s bekövetkezne a csőd, akkor megőrülnék. Nem nagyon értek a dologhoz, de ki kellene találni valamiféle módszert az ügyfelek kárpótlására. Ritka az ilyen esemény, de szerintem, lassan hozzá kell szoknunk az efféle gondolatokhoz is. Ha meghallanám, hogy csőd fenyegeti a bankot, akkor azonnal kivenném a pénzem. Otthon semmiképpen nem őrizném, hisz olyan vagyok, mint a horgász: ha egy pecát lógat a vízbe, akkor kisebb az esélye. A bankban legalább kamatozik a pénzem. Jjf r w Nagy Gabriella, reklámszervező: - Juj, erről már hallottam. Mondta a barátnőm, hogy ne tegyem be a pénzem a bankba, azt feleltem neki: az MHB biztos nem megy csődbe - ott van ugyanis a pénzem. Nagyon kínos, ha csődbe megy egy bank. Egysze­rűen nem tudom, hogy kihez forduljak a követelésemmel. Ha meghallanám a csőd hírét, gyorsan kivenném a pénzem. Utána azonnal befektetném egy szuper vállal­kozásba, dehát ilyenről jelenleg nem tudok - marad a bank. Egyébként soha nem voltam bankpárti, egyszerűen rá vagyok kényszerülve, hogy bankszámlám legyen, ugyanis ÁFA-köteles vagyok, mint vállalkozó. Érkeznek a segélyek Nagyatádra A nagyatádi táborban élő menekültek számára folya­matosan érkeznek a segély­szállítmányok. Eddig 79 postai küldeményt vettek át - főként ruhaneműket és játékokat -, 46 tételt pedig személyesen hoztak el az adakozók. A kü lönböző segélyszervezetek itthon és külföldön egyaránt naponta érdeklődnek, hogy mire lenne a legnagyobb szü kség. Kapott a tábor hűtő­szekrényeket, gyógyszert, a jelzés szerint a héten befut egy nagyobb szállítmány bébiétel, és egy újabb ruhaszállítmány is Nagyatádra. A napokban a LIGA tag­szakszervezetei egy kirán­dulást szerveztek mintegy 200 táborlakónak; aki a Balaton­parton járva talán egy kicsit feledte, miért is van itt. Sokan meghívást juttattak el a tábor vezetőihez, amelyben felajánl­ják, hogy kisebb csoportokat, családokat várnak nyaralásra. Van már elég játék a gyere­keknek, s élelmiszerekből is bőven van tartalék, ám szí­vesen fogadnának még cipő­ket, papucsokat és kicsiknek való tisztálkodószereket. Sátrakat is felállítottak a táborban, de remélik: nem kerü 1 sor arra, hogy ide is menekü lteket kelljen elhelyezni.

Next

/
Thumbnails
Contents