Délmagyarország, 1992. július (82. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-07 / 159. szám

VÁSÁRI LAPOK II. KEDD, 1992. JÚL.7. Magyarok a világ automobilizmusában Vásári pulyka Nézem a negyedik veterán járműfesztivál autóit és motorkerékpárjait. Az én csodálatomat legjobban egy 1912ből való Opel (amely sosem kop' el) váltotta ki. Igazuk van a rendezőknek, hogy jelenünk és jövőnk annyit ér, amennyit a múlt haladó emlékeihői, eszközeiből képesek vagyunk megbecsülni és átmenteni...". De ehhez a gondolatsorhoz az az igazság is hozzátartozik, hogy kevés ország tervezői, kutatói és mérnökei tettek annyit a világ automobilizmusáért, mint Magyarország. Halhatatlan alkotóinknak tartom Csonka Jánost, Bánki Donátot, Szisz Ferencet, Galamb Józsefet, Fejes Jenőt, Járay Pált, Jendrassik Györgyöt, Kovácsházy Ernőt, Schimanek Emilt, Krávits Artúrt, Terplán Sándort, Horváth Istvánt, Simkó Aladárt, János Viktort (Győzőt), Szilágyi Istvánt, Cser Gyulát. Valamennyien az autótechnikát jelentősen előbbre vitték találmányaikkal alkotó műhelyeikben gyártott gépcsodáikkal. Olaszország autóiparának kifejlesztésében pedig elévülhetetlen érdemeket szerzett . Vittorio Jáno, azaz János Viktor, aki Magyarországról Torinóba kivándorolt szülők gyermekeként született. A FIAT-gyárba 1911-ben került, majd rá tíz évre már ő vezette a tervezőirodát. Nevét számos versenyautó, motor és az Alfa Romeo fémjelzi. Alkotó munkássága alapozta meg a FIAT jó hímevét. Brüsszelben, 1959-ben aranyérmet nyert Szilágyi István találmánya, az üveggyertya, amely már akkor óriási haladást jelentett. Környezetvédelmi szempontból is igen jelentős. Nagy autógyárak foglalkoztak vele, mint az Austin, a Rover, a Jaguár és a Volvo. A hidrogénmotort Horváth István találta fel, és bemutatkozása a világban nagy érdeklődést váltott ki, 1980-ban. A mintapéldány egy liter vizet fogyasztott 100 kilométerenként. A berendezés vízből fejleszti a hidrogént, majd a motor robbanóterében magfúzió jön létre, aminek eredményeként kapják a hajtócnergiát. (Hasonló gondolatok alapján, különböző kémiai anyagok alkalmazásával az indukciós reakciókat is fel lehetne használni.) Tehát a víz is lehet (lehetne) üzemanyag. Annus Imre, Cser Gyula, Flórián Sándor, Horváth György és Kocsis Ferenc találmányaikkal jelentősen hozzájárultak a gépkocsik új motorszerkezeteinek kialakításához. Ezeket a szabadalmakat több nagy gépkocsigyár meg is vásárolta, a nyolcvanas évek elején. Azt is megemlítem, hogy a Volkswagen céget igazán egy magyar származású konstruktőr, Barényi Béla emelte rangra. O öt évvel megelőzte Porschét a népautó megszerkesztésében, az alapkoncepció kidolgozásában. Dolgozott az Adlernél, majd a Benznél is. Alapelve volt a biztonságtechnika. El sem tudom képzelni, hogy hova fejlődhetett volna hazánk autóipara és a hozzá csatlakozó infrastruktúra, ha Fejes Jenőből Henry Ford lehetett volna. Az viszont valóság, hogy a Ford Műveket igazi rangra a makói születésű és Szegeden iskolázott Galamb 70^/(1881-1955) emelte, miután a hazai viszonyokból (MARTA, Arad stb.) kiábrándult, és nekivágott az óceánon túlra (1903). Számos konstrukciót alkotott: Fordson-traktor, repülőgépmotorok, A-modell, T-modell, amelyből 15,5 millió darabot gyártottak úgy, hogy az eredeti terveken semmit sem változtattak. Amerikát tehát tulajdonképpen Galamb ültette autóba, darabonként 500 dollárért. Hazájához egész életén át hűséges maradt, előadásokat tartott a mérnökegyletben, és városainkban Galamb-Ford lerakatokat létesített. (A szegedi a Fekete sas utcában volt.) Születésének centenáriuma óta szülővárosában, Makón emléktábla hirdeti műszaki zsenijét, az egykori Ford-Galamb lerakat épületének falán, szemben a víztoronnyal. Csonka János, a hazai motor- és autógyártás úttörőjének emléktábláját fivérének, Ferencnek, Szeged város első vegyészének, az élelmiszerkémikusnak, a reáliskolai tanárnak is hódolva 1965-ben avattuk, a Földműves utca 8. szám alatti szülőházon, ahol édesapjuknak Tsonka Vince kovácsmesternek volt patriarchális műhelye is. Múlt januárja óta az újszegedi gimnázium Csonka János nevét viseli, és a bejárat előtti parktükörben ott találjuk mellszobrát. De búsulásra mindig volt itt ok, és úgy a 16. századtól kezdődően külső vagy belső kényszerre legjobbjainknak menniök kellett, ha volt bennük egy kicsi önmegvalósítási küldetés. Ady Endre négy sorával húzom alá a magyar reál exodusát: Megtaláltuk az őseinket; /Mennyi bús homlokú magyar, / Kinek azért kellett pusztulni, / Mert újat, emberit akar. És valóban mennyien de mennyien pusztultak el innen szanaszét a világba. Pedig mi találtuk fel a kocsit, mi adtuk a népeknek a kengyelt, a kovásszal kelesztett kenyeret, a tarhonyát, sőt a vörösrézkohászatot is. Brassóban már akkor létezett papírgyár, amikor Angliában még egy sem. Az amerikai komlótermesztést Haraszthy Ágoston teremtette meg, a sörfőzés alapjaival együtt. Az USA első mérnök-katonai akadémiáját Makk József alapította. New York városát Asbóth Sándor mérnök tervezte. Puskás Tivadar és Fodor István teremtették meg a világban a telefonközpontot. A sort folytathatnám tovább, itt most csak még annyit, hogy nem vagyunk alávalóbbak a világ egyetlen nemzeténél sem. Csakhát a világ gondjaiból egy hazányit nekünk is, itthon meg kellene oldanunk, boldogulásunkhoz! Bátyai Jenő A baromfifeldolgozó vállalatok többsége értékesítési és pénzügyi gondokkal küzd. A szentesi sem kivétel ezalól. Ugyanakkor az évekkel ezelőtt belőle kivált továbbfeldolgozó üzem, mely Hungerit Kft. néven vált ismertté, sikert sikerre halmoz. Termékeiket - köztük a Szeged Városi Önkormányzat Nagydíjával kitüntetett Panírozott pulykakészítményeikeit - mégis kölcsönhűtőben állították ki a Szegedi Nemzetközi Vásáron. Nem mintha nem telt volna saját berendezésre, csak így gazdaságosabb. Cserébe csak ki kellett tenniük a táblát: Jászárokszállási Lehel Hűtőgépgyár Kft. A standon serénykedő üzletkötő készséggel beavatott a legfőbb tudnivalókba. Ezek alapján még a sütés-főzés tudományában járatlanok is hozzáláthatnak a gyors ebéd készítéshez. A mélyhűtőből elővett, készre sütött adagokat tálalás előtt elég csak felmelegíteni. Mindezzel a zsűrit nem csak Szegeden sikerült elkápráztatni, hisz eddig már két BNV Nagydíjat is hazavittek. A külföldi tuladonosokat is magában foglaló vegyes vállalat a folyamatos termékfejlesztésre összpontosít. Mivel mást nyújtanak, mint a versenytársak, elkel a portékájuk. A hazai és külföldi szállítások ütemének csak az üzem kapacitása szab határt. A jelek szerint az átlag háromszáz forint körüli ajánlott fogyasztói ár arányban áll a termékek értékével, minőségével. T. Sz. L FOTÓ: ENYEDI ZOLTÁN Tekintse meg termékeinket a Szegedi Nemzetközi Vásáron! GYÁRTUNK ÉS ÉRTÉKESÍTÜNK: ablakot, toló-bukó ajtót, harmonikaajtót, erkélyajtót, bejárati ajtót, szúnyoghálót, üveg díszítőlécek: fehér, színes és arany kivitelben készülnek. Nagy választékban, egyedi méretekben, egyedi elképzelés alapján is legyártjuk. Termékeink a szigorú Köjál-előírásoknak is megfelelnek. ABLAKGYÁRTÓ ÉS -FORGALMAZÓ KFT. 6728 Szeged, Budapesti út 8. Telefon: 62/13-644, fax: 15^)88, telex: 82-264. Q Tekintse meg a alapítva 1869 ÖM Szeged Szalámigyár és Húsüzem Rt. KIÁLLÍTÁSÁT a Szegedi Nemzetközi Vásár B pavilonjában! S ha közben megéhezik, vagy szalámit szeretne vásárolni, keresse fel a PICK-BÜFÉT! (C szabadterület) E GARZON BÚTOR Tekintse meg a Royal Bútorker Rt., valamint a Garzon Bútorgyár közös kiállítását a Szegedi Nemzetközi Vásár C pavilonjában. Irodabútorok és új típusú lakossági bútorok bemutatóját. A kiállított termékek megvásárolhatók a Tucano üzletház második emeletén. Dr. Boros J. u. 6-14. szám alatt, a Royal Bútorker Rt. bútorboltjában. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 10-18 óráig. Szombaton 9-13 óráig. A Mars tértől 5 percre. Várjuk kedves vásárlóinkat. Egyes bútorok 10% engedménnyel kaphatók. « Ml A LEGJOBBAT AJÁNLJUK ÖNNEK! másológépeket a 'D Rt.61 — INFORMACIOTECHNIKA EXPORT-IMPORT —— KÖZPONT: 1085 BUDAPEST, ÜLLŐI ÚT 32 TELEFON: 113-8080. 113-7068. FAX: 113-7817. KIRENDELTSÉG: 5900 OROSHÁZA, THÖKÖLY U. 2. TELEFONFAX: 06-6812-921. — országos szervizhálózat — díjtalan kiszállítás — díjtalan beüzemelés — szuperolcsó ár Szegedi Vásár U pavilon, főbejárattal szemben. NE FELEJTSE SELEX