Délmagyarország, 1992. július (82. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-31 / 180. szám

6 KULTÚRA DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1992. JÚL. 31. Egy különleges kultúra őrzői Beszélgetés Tímár Sándorral Ma: „Értelmiség" '92 Nyári Egyetem a JATE Aulájá­ban. Előadások 9.00 órától: A megmaradásért - Dudás Károly (Szabadka), Az ér­telmiség politikai felelőt­lensége - Tamás Gáspár Miklós (Budapest), Kisebb­ségben és tisztességben ­Tőkés László (Nagyvárad) A Szegedi Szabadtéri Játékok bemutatója 20.00. órától: Magyar Lakodal­mas. Széchenyi tér, 18. 00. óra: a Szeged Városi MÁV Fú­vószenekar ad térzenét, vezényel dr. Mucsi Géza karnagy. Időszaki és kiállítások: Kálvária Galéria: nem­zetközi alkotótábor kiál­lítása Horváth Mihály utcai képtár - Szegedi Nyári Tár­lat Fekete Ház - Bari Károly képverseinek és grafikáinak kiállítása Móra Ferenc Múzeum ­Az 1950-60-as évek prog­resszív festészete. Juhász Gyula Művelődési központ - Fontos Sándor emlékkiállítása. Kass Galéria - Kass Já­nos és Szánthó Tibor kiál­lítása: A világirodalom 120 ars poeticájához tervezett tipográfiai variációk. (Vár u. 7.) Varga Mátyás Emlékház - Színháztörténeti kiállítás (Bécsi krt. 11 A) Tápé, Vártó u. 4. - ifj. Lcle József néprajzi gyűjte­ményes kiállítása. Ma bemutató a szabadtérin Magyar lakodalmas FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Tímár Sándor koreográfus, aki az amatőr néptáncmozgalomban (Bartók Táncegyüttes) szerzett magának szakmai rangot az autentikus folklór összegyűjtésével és közkinccsé tételével, 1980 óta vezeti a Magyar Állami Népi Együttest. 1982-ben a Magyar lakodalmassal szerepelt az ÁNE a Dóm téren - azután nyolc évig nem jártak Szegeden. Két évvel ezelőtt léptek itt fel újra, a Magyar rapszódia című műsorral, s az idén ismét a Lakodalmas következik. Tímár Sándorral a készülődés időszakában beszélgettünk. A két részből álló előadás műsorszámai a következők: /. /. Lőrincrévi mulatság, 2. Dél-alföldi szólótánc, 3. Öt legény tánca, 4. Lakodalmas. II. I. Széki táncrend, 2. Kőrispataki táncok (Szeged Táncegyüttes), 3. Horto­bágyi pásztortáncok. 4. Tardonai karikázó. Ma már előadás, de a legutóbbi próbák is olyan nyugodt, oldott hangulatban zajlottak a kánikulai estéken, mintha valahol a készü­lődés elején tartanánk. „Kezdjük, kislányok, nehogy elússzunk az idővel!" Szép kérésre, szép válasz: a lányok indulnak, s mindenki lelkesülten gyakorol, csak úgy magában is, focizás közben a Topolya-pályán vagy színre lépés előtt a színpad deszkáin. A táncosok szemmel láthatólag élvezik a hangulatot. „És most izgatottan! Ez az! Szédítsd meg a nőt! Legalább úgy, mint a székiek! Jobban nem kell, de hát profik vagyunk. Ez a széki lendület! Ropogjon, fiúk!! Hát akkor lássuk, halljuk, hogy ropog, ma és holnap a Dóm téren! D. E. - Amikor a népi együttes élére került, az volt a törekvé­se, hogy a repertoárt közelítse az eredeti táncanyaghoz és stílushoz. Időközben megfiata­lodott az együttes; hogyan sikerül átélhetővé tenni a mai tizenéveseknek az ősi hagyo­mányt? - Mindig is meghívtam az együtteshez a táncközlőket, ahányszor csak megfordultak Budapesten. Határon túliakat és itthoniakat egyaránt. Nagy segítségünkre van Kallós Zol­tán. Néprajzi szaktanácsadónk, és rendszeresen tart nálunk videóval illusztrált előadá­sokat. Martin György özvegye, Borbély Jolán a viseletek használatában segít. Elárulom, hogy történelem órákat is tart a fiataloknak Pályi Dénes tanár úr. Hogy miért van erre szük­ség? Amikor először mentem Japánba magyar táncokat tanít­ani, a meghívóim arra kértek, legelőször a magyar történe­lemről beszéljek nekik; széki tánc volt az első tanagyag, honnan is tudhatták volna a japánok, miért romániai anya­got akar nekik tanítani egy magyar, ha előbb el nem mon­dom a történelmünk idevágó részleteit? Egyébként nekünk is, most is érdemes elgon­dolkodni azon, miként is tör­ténhetett, hogy egy jó, kerek ország, a Kárpátok övezte, Dunával, Tiszával átszelt alföld - darabokra hullott. Mert ha az elődeink hibái még ma is elkövetődnek, akkor ezen sürgősen változtatni kell. Ha nem, akkor még tovább is kisebbedhet ez az ország. A mi művészetünk azt a tudatot táplálja, hogy ez a különleges arcú és kultúrájú nép, amely egykor ide, Európába vándo­rolt, viharos történelme elle­nére is példaadóan megőrizte saját különös arcát és kul­túráját. - Táncpedagógusi tapaszta­latai alapján miben látja a néptáncművészet hatását a mai fiatalokra? - Szerencsére nagyon gazdagok vagyunk, felbecsül­hetetlen kincsünk ez az egyedi kultúra, amit a nevelésben föl tudunk használni. Ahogy mi a városokban újra tudjuk élesz­teni - nem betanítani, hanem megtanítani - a táncot, ahogy ez a kincs meg tud jelenni a színpadokon, a táncházakban, beépül az iskolai nevelésbe, ez a külföldiek számára: példa. Olyasmi hatású, mint a Kodály-módszer az ének- és zeneoktatásban. A mostanában érzékelhető megtorpanás ­nemcsak a művészeti életben, hanem általában az élet min­den területén ez a várakozó álláspont, amely a társadalom átmeneti időszakára jellemző, semmiképpen sem terjedhet ki a néptáncmozgalomra. Én teljes felelősségem tudatában kijelentem, ha ilyen értékekről lemondunk a fiatalok neve­lésében, akkor még kisebb lesz ez az ország. Tudniillik ez olyan komplex lehetőség az emberi normák átadására, az erkölcsi nevelésre, ami mással nehezen pótolható. Gondoljuk csak el, milyen különleges kommunikációs lehetőség, amikor egy fiú és egy lány egymással szemben áll, össze­fogóznak és táncolnak. Volt idő, amikor ez volt az egyetlen, hiszen a fiatalok sehol másutt, csakis a mulatságban ismerhet­ték meg egymást. És jól megis­merték. Vagy gondoljunk arra, amikor két erős egyéniség, talpraesett, maguk körül az élet megteremtésére képes emberek megméretkeztek - a táncban. Ez mégiscsak nemes vetél­kedés. A tánc nyelvén megis­merték és megértették egymást a fiatalok, sokkal jobban, mintha csak beszéltek volna egymással. A dal pedig abban segített, hogy a szavakkal ki sem fejezhető belső világ is föltárulhasson. - Most, hogy az a szemé­lyiség a kultuszminiszter, aki­vel ön annak idején együtt járta a vidéket, összegyűjteni a folklórkincset - előnyösebb helyzetbe került-e a népi együttes? - A kivételezést nem tudom föltételezni Andrásfalvy Berta­lanról. mert igazságos és tisz­tességes embernek ismerem. Nagyon sok és fontos intéz­nivaló van abban a minisz­tériumban. a néptáncra nem tud külön gondot fordítani, de nem is neki, hanem a gyakor­lati szakembereknek kell megtalálni a módot, hogyan lehet a népi kultúrát haszno­sítani a nevelésben. - Voltak nehéz pillanatai az együttes élén; mostanában elégedett? - Tizenegy éve vezetjük az együttest Serfőző Sándorral; most jól vagyunk. Az első hét­nyolc-tíz év egy kicsit nehéz volt. Kicsit? Nagyon nehéz volt. mert minden újító törek­vést örökösen ellenszenv fo­gadott. Nem szeretném most fellapozni a múltat, elég az, hogy sokszor elszámoltattak engem, mit, miért csináltam, elmondtak ilyennek-olyannak. Elmúlt. Kötünk persze most is kompromisszumot. Az egyik szemem sír, a másik nevet, mert kényszerűen le kell mon­danunk a magyar közönségről, külföldön kell fellépnünk, hogy nagyobb bevételekhez jussunk. Jobban szeretném, ha több magyar ember látna bennünket. A székházunkban tudunk ugyan előadásokat tartani, de nem jutunk el az ország más településeire, mert nincs rá pénz. Ezért is örülök, hogy most ilyen nagy, hazai színházban szerepelünk, mint a szegedi szabadtéri. SULYOK ERZSÉBET Az integráció bűvöletében Interjú Vámos Tibor akadémikussal - Felzárkózási politikájában a magyar kormány milyen modellt követ; vagy ami £s ahogyan történik, az maga a magyar modell? - Több nyilatkozatban is kifejezésre juttattam már, hogy hibásnak tartom ezt a kormánypolitikát, egyrészt, mert kevéssé átondolt, másrészt, mert erősen hatalmi jellegű. A választások után depolitizálni kellett volna az országot s szakember-kormányt létrehozni, megszerezve így a társadalom lehető legszélesebb támogatását, elzárkózva a szélsőségektől gyűlölettől és pozícióharcoktól mentes világot építeni s a valódi nemzeti célok szolgálatába állni: ezeket pedig nem a címer és a zászló reprezentálja, hanem a gazdasági fölemelkedés és a technológiai haladás, a jólét és a belső béke. Ezzel szemben folyamatosan szítják a belső ellentéteket, nagyon keveset és nagyon összevissza tettek a gazdaságban, ezen a területen egyébként még mindig a politikai megfontolások játsszák a főszerepet. - Még az osztrákoknak is komoly gondot okoz, hogy a csatlakozás előtt országukat, jogszerkezetüket mintegy hozzáigazítsák a Nyugat­Európai Unióhoz. Magyarországon a szinkronizáció milyen állapotban van? - A szinkronizációtól nem mentesülhet a mi országunk sem, tudniillik, ahogy mondani szokták, nem a farok mozgatja a kutyát: ha létrejön a nagy európai gazdasági tér, akkor annak előírásaihoz alkalmazkodni kell. Vonatkozik ez a termékek előállításának normáira is, amelyeket enélkül be sem engednek arra a piacra, vagy ha mégis, nagyon alacsony árszinten. Fontos ez, mert a mi igazi piacunk - a hagyomány, a távolság stb. okán - Európa. Kérdés persze, hogyan tudunk majd a kontingens-problémával megbirkózni, hiszen pontosan azokat az árukat kontingentálják, amelyek Magyarországról mint fejletlen országról származnak - mezőgazdaság, textilipar -, saját gazdaságukat védve ezzel is. - Szolgálni tudja-e az ország hosszú távú érdekeit ez a fajta privatizáció? - Súlyos hibákat látok a privatizáció folyamatában. A hatalomátvétel után a kormányzatnak különös figyelmet kellett volna fordítania az irány, az ütem, a szabályrendszer, a technika és az ellenőrzési rendszer kidolgozására. Nincs nyilvánosság, teljes a bizonytalanság, elsősorban a külföldiek körében. A privatizációnak ez a módja nem szolgálja az ország távlati érdekeit, hiszen csupán költségvetési lyukak betömésére használják fel, illetve rajta keresztül elhibázott kártérítési kampányokat bonyolítanak, erősen politikai indíttatással. A privatizáció valódi ­Magyarországon hiányzó - tartalma a technológiai felzárkózás és a tőke vonzása, egy jelentősebb invesztációs szakasz megnyitása. Ezek együttesen a szinkronizációt, sőt a csatlakozást segítenék elő. - A: évszámot illetően a kormánypárti politikusok meglehetősen optimisták... - Aki kormányon van, annak optimizmust kell sugároznia. A Kupa­programnak nevezett valami alig tartalmazott konkrétumokat, amelyek közül viszont egy sem vált be, tudniillik, hogy mi mikor és hogyan lesz. Nekem úgy tűnik, a kormány inkább a vágyairól beszél itt. A komoly kritikát lehetetlenné teszi az információhiány, ugyanis a nyilvánossá tett információ töredéke csupán annak, amit mint állampolgár a magam számára is elvárok és megkövetelhetek egy szabad országban. <H MERLIN-ALFÖLD FORGALMAZOTT KFT. TERMEKEINK: Csongrád Megyei —• Wrigley's rágógumik, Szeged, m­• Mars csokoládék, Dorozsmai út 76. m­• Nestle csokoládék, Tel/fax: 6261-874. Johnson Wax háztartási CSAK VISZONTELADÓKAT cikkek, VÁRUNKI m-• angol dohányáruk, Nyitva: valamint italok, Hétfőtől péntekig, 8-16-ig. —• többféle édességáru. MIT ADSZ, MITAX? Egy lehetőséget a többre! - A kétéves, havonta megfizethető részletek, az egyben megfizethetetlen összegű vásár­lásra nyújtanak lehetőséget Önnek is! - A jövőbe vetett bizalom értékálló beszer­zéseit a lakásába, az irodába, a műhely­be, a kertbe, az üzletbe 24 havi, kamat­mentes részletre. Irodáink: Szeged, Kálvária sgt. 44. Hódmezővásárhely, Andrássy út 32. Szentes, Kossuth u. 24. Coca-Cola Amatil Italáru (Magyarország) Kft. keres Szeged székhellyel bérleményként raktárai. Feltételek: - 1000-1200 nm fedett terület (min. . 5 m belmagasság); - Fűthető; - min. 400 nm külső, betonozott terület; - 4 iroda+szociális helyiségek; - 4 telefonvonal (faxlehetőség) - 24 órás használat; - meghosszabbítható bérlés lehetősége. Jelentkezni lehet: levélben vagy telefaxon: Bodrogi Péter üzletág-igazgató CCA Italáru (Magyarország) Budapest X„ Bánya u. 35. 1105. Fax: 157-3180.

Next

/
Thumbnails
Contents