Délmagyarország, 1992. július (82. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-28 / 177. szám

KEDD, 1992. JÚL. 28. BELÜGYEINK 3 FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Miként a tegnapi lapban megírtuk egy fotóval megerő­sítve, hogy ma nyit a Virág, úgy lőn. A tegnapi lapra ugyan azt szokták mondani, azt senki nem olvasta, vagyis mindig új hírt kell adni a világnak, ezért nem mondjuk: nyit a Virág, hanem immár úgy szólunk, nyitott. Újdonság a régi-új cuk­rászda és a szemközti fagylal­tozó, mert új a gazda, s ezáltal némiképp küllemében és kíná­latában más a patinás szegedi vendéglátóhely. Virágképünkhöz fűzve annyit csupán: a Széchenyi tér felől a járdán eltépett posta­kábel szalag aligha tartozik Virágképünk avatási-szertartáshoz, jóllehet hibátlan a flaszter járda a cuk­rászda felé. A teraszon a nagy kék árnyékban délután 15 óra­kor pontosan az óráknak meg­felelő számú asztak foglaltak el vendégek. Míg a személy­zethez tartozó nők egyikével, Beátával szót váltunk, eközben újabb három asztalt közelíte­nek frissen érkezők. S, hogy mit fogyasztanak ily nyáridő­ben, a félámyékos hőmérő sze­rinti harminchét fokos kániku­lában, arra válasz: keresik a hagyományos fagylalt-serleget, van, ki az újat kóstolja, többek a jeges üdítőt, néhányan pedig az immáron cukrászdába került Dab sört rendelik. A forgalom a hőséges délutánon lustán hat a Kis-Virágban. A fagylaltozó­ból eltűnt a pénztár (fizetni et­től függetlenül kell ), gyorsab­ban haladnak a sorok. Legfel­jebb azért akadunk meg, mert a fagylalt választékban ilyeneket találunk: fragola, lampone, mela. Gyümölcsök ezek, felira­tuk láttán ne töltsön el minket a „mélabú". B P Nem változik a benzinár A Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (MOL Rt.) augusztus l-jétől változatlan áron kínálja a különféle motor­benzineket - tájékoztatták az MTI-t hétfőn. Ennek azért van jelentősége, mert korábban a MOL illetékesei közölték: ezentúl havonta állapítják meg a különféle motorbenzinek és üzemanyagok fogyasztói árát, igazodva a világpiaci árválto­zásokhoz. A motorikus gázolaj, az ipari tüzelőolaj és a háztartási tüzelőolajárak az Áfor-telepe­ken és töltőállomásokon to­vábbra is literenként 1 forint 50 filléres engedménnyel vásá­rolhatók meg, amennyiben a vevő készpénzzel, vagy határ­idős, esetleg átutalásos (tehát 8 banki napon belül) módon fizet. A házhozszállítás díjtalan, amennyiben a vevő az Áfor közúti szállítóeszközeit veszi igénybe. KOZELET1 NAPLÓ A SZOCIALISTA PART csoportos, ingyenes utazást szervez tagjainak és család­tagjaiknak augusztus 20-án az ópusztaszeri ünnepségre. Az érdeklődők részletes fel­világosítást kapnak a szegedi pártházban augusztus 7-ig, minden munkanapon 15 óráig. A média és a demokrácia Ellenőrzést csak hadiállapotban A poszt-kommunista rendszerek, az új közép-kelet-európai demokráciák médiapolitikájáról, a hatalom és a tömegtájékoztatási eszközök viszonyáról, a sajtószabadság, a médiák felelősségének kelet- és nyugat­európai értelmezéséről és a magyar médiatörvényről vitáztak hétfőn a budapesti Hotel Kempinskiben 19 európai ország médiapolitikusai, szakértői és újságírói. A kétnapos - kedden folytatódó - nemzetközi médiakonferenciát a bajor Keresztényszociális Unióhoz, a CSU-hoz közelálló Hanns Seidel Alapítvány Külkapcsolatok Intézete szervezte. Az intézet vezetője, Dieter A. Schmidt megnyitójában azt hangsúlyozta, hogy azokban az országokban, ahol igent mond­tak a demokráciára, el kell fo­gadni a vele járó - néha kelle­metlennek tűnő - tényezőket is. A médiák a demokrácia fejlő­dése szempontjából elengedhe­tetetlenek, feladatuk a mai, feszültségektől terhes világban a folyamatok visszatükrözése, a tájékoztatás, s joguk kell, hogy legyen a kommentálás­hoz is - ám egy pluralista tár­sadalomban a kommentárok is pluralisták. A poszt-kommunista átme­net fontos kérdésének nevezte Haraszti Miklós, az SZDSZ országgyűlési képviselője, a Parlament kulturális bizottsá­gának tagja a hatalom és a saj­tó viszonyát. Úgy vélekedett, hogy a sajtót a társadalmon be­lül autonómnak, önállónak kell tekinteni. Haraszti Miklós hangsú­lyozta: minden politikai veze­tésnek be kell látnia, hogy a sajtó hosszabb távra rendezke­dik be, mint egy adott kor­mány, ezért nem attól demok­ratikus, ha kifejezi a választási arányokat, vagyis a többség nézeteit képviseli. A sajtónak is fel kell nőnie azonban saját autonómiájához. A délutáni tanácskozás legfontosabb témája a készülő magyar médiatörvény volt. Ennek lényeges elemeit ismer­tette Katona Tamás, a Minisz­terelnöki Hivatal sajtó-ügye­kért felelős államtitkára a mintegy nyolcvan kül- és bel­földi médiapolitikussal. Az államtitkár megerősítette: mi­vel a médiatörvényt a magyar Országgyűlés - az alkotmány szellemében - kétharmados többséggel fogadja majd el, lehetőség van a kormánypártok és az ellenzék között a kon­szenzusra. A kormányzat a vi­tákban kész a kompromisszu­mokra - hangoztatta. Az ellen­zék által különösen fontosnak tartott garanciák jelentőségét Katona Tamás sem vitatta, óvott azonban a túlszabályo­zástól, amelyet egy nadrágtar­tóval és övvel is megerősített nadrághoz hasonlított. A rádió és a tv legyen szabad, a kormány - a törvény­tervezet értelmében is - a mé­diumokat csak rendkívüli * helyzetben - mint például a hadiállapot - ellenőrizhesse. Az államtitkár szerint most információkra és nem infor­mációs politikára van szükség - megbízható tájékoztatásra, megbízható forrásból. A vámnál tartozni veszélyes Importőrök vigyázzatok! Kisebb torlódásra lehet számítani augusztus elején a vámhivataloknál - mondotta az MTI-nek Arnold Mihály, a Vám- és Pénzügyőrség orszá­gos parancsnoka mert meg­kezdődik az átállás az új adat­feldolgozó programra. Ha a VÁMSZÁM beválik, napok alatt lényegesen gyorsabbá válik a feldolgozás. A vámke­zelési munka gyorsítására az átállási időszakra alkalmi mun­kaerőt is felvettek. Arnold Mihály szerint az utóbbi hónapokban rendkívül nagy nyomás nehezedett azok­ra, akiknek vámtartozásuk volt, ennek ellenére az április elején még 100 milliárdos kintlévőség­ből csak mintegy ötven milli­árdot sikerült behajtani. Ezért az augusztus 1 -jétől életbe lépő új vámszabályokat úgy alakí­tották ki, hogy az importálónak régebbi vám- és köztartozásait is ki kell egyenlítenie, ha hozzá akar jutni behozott ter­mékéhez. Egyébként a raktá­rozási díjak rendkívül maga­sak, 20 tonna áruért naponta százezer forintot kell fizetni, így a díjak gyorsan felemésztik az áru értékét. Ha a törvényben előírt 30 napon belül az im­portáló nem téríti meg a kisza­bott vámot, a köztartozást és a szállítási raktározási költséget, az árut átadják a Vám- és Pénzügyőrséggel szerződésben álló értékesítőknek. Hány óra a nyolc óra? A Danubius Rádió múlt vasárnap reggeli jelentése szerint a nagylaki határátkelőhelyen hatórás várakozási időre kellett számítaniuk a Romániába igyekvő turistáknak. Gyulánál viszont csak egyre. Ezen felbuzdulva nekivágtunk az útnak és déltájt meg is érkeztünk a fürdőváros határába. Azért csak eddig, mert ott a rendőr leterelt egy szűk kis mellékútra és itt vesztegeltünk hat órán át, tűző napon, gyerekek nyafogása, türelmetlen utasok zúgolódása közepette, s közben a Danubiust emlegettük nem éppen szalonképes szövegkörnyezetben. Végül a géppisztolyos katona és a forgalmat irányító rendőr fölszedte a tüskés útzárat, a „sünt", a sorban álló első harminc jármú mehetett. Belefértünk. Gyulán végigko­csikázva következett a vám. Újabb kocsisor, kétórás várakozás. A sort egy civilben lévő, ezzel a feladattal megbízott rendőr irányította, szerinte nagyon jól, fegyelmezetten, csigalassúsággal araszolt a kígyózó konvoj a határátkelő felé. Szóvá tesszük a hosszas várakozási időt, hisz a rádió másként tájékoztatott. Kiderült, az illetékeseknek fogalmuk sincs arról, ki adja ezeket az óránként elhangzó információkat, és mire alapozzák a várakozási idő meghatározását. Kiderült, a vámőrségből közvetít valaki a médiáknak, az órát pedig a sorompótól sorompóig eltelt időintervallumban számolják. Akkor most kinek higgyünk, a Danubiusnak vagy saját keserű tapasztalatunknak. Vagyis hány óra a nyolc óra? T.T. Lövések, tőrök, üvegek Tömegverekedés Szanazugban A rendőrség figyelmeztető lövései s több személy előállítása vetett véget szombaton hajnalban a szanazugi üdülőfaluban kerekedett tömegverekedésnek— a nem mindennapi esetről hétfőn sajtótájékoztatón számoltak be Békéscsabán a megyei rendörfőkapitányságon. Péntek éjjel egy békéscsabai fiatalember a barátnőjével s két barátjával a Fekete- és a Fehér­Körös összefolyásánál lévő üdülőfalu Viking Szálló disz­kójában akart szórakozni, ám mivel nem volt pénzük a belé­pőre, az üzletvezető kitessékel­te őket. Szóváltásra s tettleges­ségre is sor került, amelyet D. D. békéscsabai fiatalember s barátnője szenvedett el. Visz­szamentek erősítésért a sátruk­hoz, majd mintegy negyvenen elindultak a Vikinghez. A fel­háborodott tömeget látva az üzletvezető a kaput bezárta, mire kövek és üres üvegek zúdultak az udvarra, több sze­mélygépkocsi megrongálódott. A hívásra kiérkező rendőrök intézkedése nyomán a tömeg visszatért a sátrakhoz, a disz­kóban szórakozók többsége pedig hazament. Két fiatalember, akiknek a kocsiját megrongálták, a do­bozi kocsmákból toborzott csapattal - tőrkésekkel, botok­kal felfegyverkezve - vissza­tért, majd némi italozás után rátámadtak a sátortáborra: több autó szélvédőjét betörték, sát­rakat döntöttek le, az egyik sátorra izzó farönköt dobtak, s több embert bántalmaztak. Az ismét kihívott rendőrség most már nagy erőkkel lépett közbe, amire szükség is volt, mert a táborozók rátámadtak a Vikingre: kővel és üveggel dobálták az épületet, valamint a rendőrséget, amire négy riasztólövés volt a válasz - erre a megvadult tömeg visszahú­zódott. Ekkor már hajnalodott; a rendőrök lezárták a kivezető utakat, tizenhét személyt elő­állítottak, akiknél botokat, szúró-vágó eszközöket találtak. Tizen megsérültek. A sajtótájékoztatón még egyebek közt elhangzott, hogy eljárás indult életveszélyt okozó testi sértés miatt is, ugyanis egy vétlen motoros fiatalembert úgy megvertek, hogy súlyos állapotban még most is kórházban van. A rend­őrség a vizsgálatot Tovább folytatja. - Szervezetünk a német­országi Nőszövetség városi tagozataként működik, csak­nem hétszáz tagunk van, s az ismeretszerzés, a felvilágo­sítás, a különféle tanfolyamok megszervezése, a testvérszer­vezetekkel való együttműkö­dés, valamint a karitatív te­endők végzése képezi munkán­kat. Természetesen Darmstadt testvérvárosaival is felvettük, illetve felszeretnénk venni a kapcsolatot. - Tavaly jártak Szegeden is... - Igen. A nőegylet 40 tagja volt tavaly a szép Tisza-parti városban, június folyamán három napot töltötünk ott és partnert kerestünk az együtt­működéshez, de akkor ez még nem sikerült. - Értesüléseink szerint a jövőben már több sikerrel járhatnak majd. - A darmstadti testvérvárosi Testvérvárosi kapcsolatok Szívesen segítünk Darmstadban, Szeged testvérvárosában jól működő nőegylet igyekszik segíteni minden olyan alkalomkor, amikor a városnak karitatív, vagy más humanitárius feladatot kell elvégeznie. Ez így leírva, persze, eléggé általánosnak tűnik, de amikor azt K.Schmidt Ágnes, az említett egyesület alelnöke részletesebben megmagyarázza, akkor világossá válik , hogy mi mindent csinálnak, miben segítenek. találkozón alkalmam volt találkozni dr Lippai Pállal és dr Ványai Évával, a szegedi pol­gármesterrel és alpolgármes­terre és biztató válaszokat kaptam tőlük is az együtt­működést illetően. Remélem a közeljövőben már sor kerül a szegedi hasonló egyesületekkel való kapcsolatteremtésre is. - Például a karitatív tevé­kenységet végzőkkel? - Elsősorban velük. Ezzel egyébként már tavaly is pró­bálkoztunk. Ruhát gyűjtöttünk a menekülteknek, hogy ezzel segítsünk a Szegedre és kör­nyékére menekült délvidéki­eken. Mintegy ötven tagunk jelentkezett: ruhát, cipőt, főleg téli holmit hoztak a rászoru­lóknak. Sajnos, az történt, hogy Szegeden nem tudtunk megfelelő partnert találni, aki az összegyűjtött ruhát szétosz­totta volna, így egy egyházi szervezeten keresztül Mohács környékére küldtük a segély­szállítmányt. Az ottani mene­külttáborokban is szükség volt a meleg ruhaneműre, így nem volt hiábavaló a gyűjtési mun­kánk. - Most újabb menekült­hullám érkezik Magyarország­ra, bár ez úgy tűnik, Szegedet elkerüli. Ha szükség lesz rá, márpedig ez nyilván nem vitás, meg tudnák- e szervezni ismét a gyűjtést? _ Természetesen. Mihelyt kapcsolatot teremtünk megfe­lelő szegedi rokonszervezettel és tudjuk mi a teendőnk, akkor felhívással fordulunk a tagság­hoz és megkezdjük a gyűjtést. Szívesen segítünk... KE

Next

/
Thumbnails
Contents