Délmagyarország, 1992. július (82. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-27 / 176. szám

4 llll sportja 1992. július 27. Nem vagyok hajlandó langyos vízben pancsikolni!" Ismét a sikeredző, Pozsgay Zsolt irányítja a Szeged SC vízilabdacsapatának munkáját Legdicsőbb bajnoki eredményét két éve, Pozsgay Zsolt vezetőedző irányításával érte el a Szeged SC vízilabdacsapata, amikor is bronzérmesként végzett a tapasztalt „öregekből" és a tehetséges, lelkes fiatalokból mixelt társaság. Azonban a harmadik hely sem volt elég ahhoz, hogy Szegeden maradhasson a kiváló szakember, aki fájó szívvel és keserű szájízzel távozott. Déli szomszédainknál, a horvátországi a Sibenik Solarisnál folytatta munkáját, a zömmel 15—16 éves (!) pólósokból álló, szép reményekre jogosító együttese 9. helyen végzett a bajnoki csatározásban. Időközben kitört háború, tarthatatlanná vált helyzete, így tavaly nyáron kénytelen volt búcsút mondani az esetleges több évre szóló szerződésnek. Közelebb a határhoz, Becsére tette át működésének székhelyét, ahol az utánpótlással és a női csapattal foglalkozott. Nemrég kecsegtető ajánlatot kapott, mégpedig azt, hogy legyen hosszabb ideig szakvezetője a nemzetközi porondra kijutott becsei felnőtt gárdának! Megtisztelő felkérés, csakhogy még most is dúl háború, ezáltal óriási létbizonytalanság uralkodik a klubnál is, ezért aztán úgy határozott, inkább hazajön... „Nem lesz itt baj, gyerekek!" -jelzi derűlátóan a Szegedre visszatért Pozsgay Zsolt. (Fotó: Nagy László) Amikor hat éve ilyentályt először készítettem interjút a Szegedre szerződött Pozsgay Zsolttal, így érzett: „Ahogy betettem a lábam a városba, attól a perctől szegedinek érzem, vallom magam, s csak az érdekel, hogy a csapat minél jobb legyen, minél többet fejlődjön!" Hogy mindezt mennyire komolyan gondolta, a szavaknál ékesebben bizo­nyítják az. eredmények. Most ismét visszatért Sze­gedre, vagy ahogyan ő mondta: „Hazajöttem ..." Mert úgy érzi, a Tisza-parti város neki is „hazája", ahova - mint nemrég nyilatkozta lapunknak - mi­ndig jó szívvel, jó barátok közé jön. Hol máshol elevenítettük volna fel a múltat, mint az újszegedi Sportuszodában, ahol természetesen elkép­zeléseiről, a jövőről is szót ejtettünk. - Roppant fontos számom­ra, hogy él bennem egy bizonyos folytonosság, nem a nulláról kell kezdenem itteni munkámat, hiszen sok embert ismerek, sokan ismernek en­gem is... - telepedtünk a medence széléről árnyékot, no meg egy Uvegnyi hűvös sört remélve a „Sziveri trió" büféje elé, ahol a „Doktor úr" és Béla készségesen prezentálta az üdítő nektárt . - Amit még igen lényegesnek tartok, ala­posan kicserélődött a csapat, így tehát elég új vagyok ahhoz, hogy a játékról alkotott felfogásommal fel tudjam rázni a pólósokat. Hiszem, ered­ményeink által a szakosztály képes lesz feltornázni magát oda, ahova való. Minden­képpen fontos és hasznos, hogy ifjúsági és junior Európa­bajnok valamint világbajnoki bronzérmes pólósok játszanak a csapatban. Rajtuk kivül vannak még olyan fiatalok is, akiket nem sok választott el attól, hogy bekerüljenek a válogatottakba. Úgy érzem, és ez másik érvem - ami ugyancsak döntő és segítheti a megújulást - a legutóbbi nem éppen jó helyezés felkeltheti azokat az ambíciókat, amik hiányoztak az elmúlt bajnoki évben. Ha ezt sikerül elérnünk, biztos, hogy megint lesznek parúzshangulatú mérkőzések, melyek miliőjükkel vissza­csalogatják a közönséget az uszodába. Karpov Szegeden! Meglepetések nélkül kezdő­dött meg az első Fesztivál Kupa, nemzetközi nyílt sakk­verseny. A legutolsó pillanat­ban érkezeti meg a kitűnő orosz Alexandr Karpov., az exvilágbajnók névrokona, aki állandó résztvevője a magyar versenyeknek, itt is az egyik esélyes. Az első furdulóban nem született egyetlen meg­lepetés sem, nemzetközi érték­számmal nem rendelkező sakkozó nem győzött FIDE­Elős ellenfél ellen. Eredmények: Blázsik Z.­Eismont Oleg 2410 (orosz) 0:1. Zemerov Vlagyimir 2340 (orosz)-Boda A. 1:0, Csikós M.-ifj. Szöllősi L. 2325 dön­tetlen, Karpov Al. 2320 (o­rosz)-Csizmadia L. 1:0, Farkas J.-Berebora F. 2280 0:1, Csala J. 2275-Fodor G. 1:0, Götz Andreas (német)-Bajusz Gy. 2260 0:1, Bagonyai A. 2255­Kovács A. 1:0, Papp L.-Haas Wilhelm 2240 (német) dön­tetlen, Rausz A. 2225-Somló B. 1:0, Tamás N.-dr. Berecz Á. 2215 0:1, Szűcs G. 2215­Veres döntetlen, Zakariás D-Barát J. 1:0. A fordulók naponta délután fél kettőkor kezdődnek Szegeden, a Gedói Altalános Iskolában. BLÁZSIK ZOLTÁN - A gondok eredője aligha csak a megfelelő hangulat, inkább a pénz hiányában keresendő. Bizonyára tisztában vagy vele, a klub, így a szakosztály sem dúskál anya­giakban... - Tudomásom van róla, hogy a korábbi támogatási íorma, szponzorálási lehetőség megszűnt. Mégsem hiszem, hogy mindenki becsukja er­szényét. mást ne mondjak, jó néhányan máris jelezték, ki­sebb-nagyobb „adományaik­kal" szeretnének segíteni az utánpótláson, de a felnőtt csapaton. Nagyon remélem, a helyi önkormányzat belátja, milyen komoly dolog az élsport, és hogy mennyire nem lehet eltekinteni támogatásától! Részemről egyet értek azzal, hogy az utánpótlás-nevelés az elsődleges, de azzal már nem, hogy csak azt kell és szabad finanszírozni. Mert kérdem én, ha nincs példakép, történetesen felnőtt csapat, akkor egy-egy felnövő ifjú tehetség vajon hol sportol majd, kinek neveltük éveken át? Szerintem a kettő szétválaszthatatlan, párhuzam­ként kezelendő. Ez az uszoda, illetve szakosztály nagyon jó példa arra, mily' magas szinten foglalkoznak az utánpótlással, tehát van miért támogatni. Éppen ezért tartom nevet­ségesnek azt a huzavonát, ami a támogatás körül zajlik ebben a városban. Addig húzzák­halasztják annak a kevés pénznek az odaítélését, amíg majd nem lesz kinek adniuk... Csodálkozom egyes itteni képviselők sportellenes szem­léletén, azon, hogy nem látják be, mennyit ártanak Szeged sportéletének. Más váro­sokban, a lélekszámhoz, a település nagyságához viszo­nyítva sokkal, de sokkal többet szavaztak meg a sport tá­mogatására, mint amennyin Szegeden vitatkoznak. Nevet­séges, hogy például Hód­mezővásárhelyen időben, nagyságrendileg is több pénzt adtak a sportra, mint itt szándékoznak adni... - Mielőtt belebonyolódnánk az önkormányzat igencsak vitatható nézeteinek boncol­gatásába. térjünk vissza a vízilabdához, A szerződésed szentesítése előtt bizonyára pontosllottátok az egymásfal szembeni elvárásokat. A csapatot például hanyadik helyre illene vezérelned? - Egy ilyen csapattól nagy­szerű eredmény lenne, ha beverekedné magát az első hat közé, konkrétabban hatodik­ként végezne. Jelenleg a nem fővárosiak közül, meglátásom szerint, megint Szegednek van a legnagyobb esélye arra,, hogy elnyerje a vidék legjobbja címet. Budapesten óriási a konkurencia, hiszen a BEK- és a KEK-küzdelmek mellett még két helyet kapnak külföldi kupákban való indulásra. Ma még csak álom, hogy a vidéki vízilabdázás képes lenne oly' nagy mértékben ellensúlyozni a Budapest-centrikusságot, mint ahogyan kézilabdában, kosárlabdában és a röplab­dában. A mi csapatunknak, ­amelyben hat gimnazista (!) szerepel majd -, mint jeleztem, van lehetősége az előrelépésre. A junior Európa-bajnok Fodor Rajmund harmadikos, Molnár Tamás negyedikes, ifj.Halász Miklós és Mód Péter is gim­nazista még, de a többiek is első- és másodéves egyetemis­ták. - Hallgatva a felsorolást, még véletlenül sem említettél idősebb játékost... - Hadd folytassam azzal, az én pólózásról alkotott szem­léletemben mindig a játékosok képességeinek kiegyenlítése volt és lesz a lényeges. Ha va­laki a munkahelyi vagy egyéb ciíügiaitsága miatt nincs tökéletes kondícióban, de más tekintetben meg kiváló, mindenképpen szerephez jut! Vegyük például Török Bélát! Tőle nem kérem, kérhetem azt, hogy annyit és úgy ússzon, mint egy tőle merőben más alkatú fiatal. Felesleges és nem is kell fiatalokról meg öre­gekről beszélni. Neki is meg társainak is más-más lesz a tennivalójuk, és ha ezek a feladatkörök jól kiegészítik egymást, akkor mi nyerők leszünk, aminek a csapat látja majd hasznát. Akik most kulcsjátékosoknak nevezhetők, azokkal leültem beszélgetni, hogy mondják el, vállalják-e velem a munkát? Közöltem mindenkivel, jómagam nem vagyok hajlandó egy 9. helyért gürizni! Nem nagyképűség mondatja velem ezt, de azt nem vállalom, hogy langyos vízben pancsikoljunk! Tisz­tában vagyok az anyagi lehetőségekkel, ezért dolgoz­tain ki azt a szisztémát, mely szerint amatőr fizetést, ám , magasabb szintű, progresszív eredményességi juttatást kapnak a játékosok. Ezt a klubvezetés is elfogadta. - Sok mindenről szót ejtettünk már, csak éppen arról nem, hány éves szerződést írtál alá a klubhoz? - Gyakorlatilag egy plusz egy évet vállaltam. Ez való­jában azt jelenti, hogy a bajnokság végén - ha egyik félnek sincs kifogása a másik ellen - még egy évet aláírok. Ha viszont bármelyikünknek akad valami kifogása, akkor szakltunk. Nézd, amennyiben anyagilag nem találom meg a számításom, mert túl sok a fiatal és velük nem tudjuk teljesíteni a prémiumfelté­teleket, akkor nekem tovább kell állnom. Az is előfordulhat, hogy a szakosztály - ezért vagy azért - nem tart majd igényt a munkámra. Haragudni azonban akkor sincs miért, mert eleve így egyeztünk meg. Tisztelt Osztályvezető Úr! Klubunk 1991. augusztus 1.-én 15 illetve 16 órai kezdettel a Városi Sportuszoda és a Liga u.-Népkert sor­Temesvári krt.-Székely sor által határolt útvonalon a triatlon sport (nonstop úszás, kerékpározás, futás) szabá­lyainak betartásával de­monstrációt kíván rendezni. Ezúton kívánunk tiltakozni a Szeged M. J. Város Pol­gármesteri Hivatalának június 30-án kelt állásfoglalása ellen. - Ahogyan én ismerlek, jövő ilyenkor is te ülsz a Szeged SC pólósainak kispadján... - Céljaim elérésére, ezekkel a fiatalokkal, legalább két évre van szükségem... Ha minden összejön, nem mindennapi meglepetésben részesülnek a gyerekek, olyan olimpiai bajnokkal játszhatnak egy csapatban, akinek az édesapja is olimpiai bajnok! Ne törd a fejed, elárulom kiről van szó, az ex-szovjet vízilabdásról, Grisinről, aki Sibenikben kedvenc játékosom volt... - Grisin tehát jön(ne), Szabó Zoltán pedig - a „zuhanyhlradó" szerint ­távozni készül... Igaz lenne a hír? - Anyagiak vannak a hát­térben, bár nem jelentős összegről van szó. Neki, pon­tosan az alapelvből kiindulva ­viszonylag alacsony alap­fizetés, viszonylag magas pré­mium - kevesebb fizetést ajánlottak, mit előzőleg kapott, holott azt a korábbi elismerést játékával harcolta ki. Az úgy­nevezett meccspénzzel ki­egyenlíthető ez a különbség, de erre semmiféle garancia nincs. Jómagam is azon vagyok, hogy megnyugtatóan rendeződjön ez a kérdés, mert megoldható. Részemről nagyon szeretném, ha maradna! Ha már a jövés­menésről beszélgetünk elmon­danám, ifjabb Lihótzky Károly befejezte főiskolai tanul­mányait Szolnokon, hazafelé tart. Remélem, ő is erőssége, hasznos játékosa lesz csapa­tunknak. Annyit tennék még az elmondottakhoz, hogy vég­telenül boldog vagyok, rend­kívül jó érzés, hogy azok a fiatal gyerekek, akiknek szárny­bontogatását itteni edzőskö­désem alatt már láttam, Eu­rópa-bajnokként öregbítették újból a szegedi pólózás hír­nevét. Ezért nevelóedzőiknek ezúton is gratulálok és szívből kívánom nekik, továbbra is ilyen sikerek koronázzák áldozatos munkájukat. Ha az elkövetkezendőkben is ilyen ütemben és ennyi tehetséget nevelnek, nem kell félnie a jövőtől a szegedi vizilab­dázásnak! GYÜRKIERNŐ melyben a hagyományos útvonalakon lebonyolított 4. Triatlon Dayt, a 9. PICK Kupa nemzetközi utcai futóversenyt és az 5. jelmezes szilveszteri futást a belvárosból kitiltotta. Egyúttal fel kívánjuk hívni a lakosság figyelmét a város egészséges működéséhez nél­külözhetetlen közlekedési eszközök használatára. Szeged, 1992. július 24. Tisztelettel: Volford László klubtitkár Olimpia atán Ka ló Sándor a szövetségi kapitány A világbajnoki hatodik helyezett magyarYérfi kézilabda-válogatott szerdán délelőtt repült Barcelonába. Az utazás előestéjén a kerettagok és a szakvezetők vacsorára voltak hivatalosak a Sas Club Hotelbe, ahol Roland Seidl, az együttest szponzoráló Internationale Sport Agentur egyik vezetője látta vendégül őket. Elsőként Jakab Lajos, a szövetség főtitkára kívánt sok sikert az olimpiai szerepléshez, majd csatlakozott hozzá Roland Seidl is. Az osztrák üzletember bejelentette, hogy a válogatott valamennyi tagja és a szakvezetők egy-egy értékes Seiko karórát kapnak jutalmul, amennyiben az 1-4. hely valamelyikén végeznek Spanyolországban. Á csapat legjobbja - másodmagával - egyhetes ausztriai társasutazáson vehet részt. Jakab Lajos az alkalmat megragadva hozta nyilvánosságra, hogy az olimpia után leköszönő szövetségi kapitány, Joósz Áttila helyét Kaló Sándor foglalja eí. A 48 éves szakember a vacsora közben villáminterjút adott az MTI munkatársának. Mikor lép életbe megbízatása? - Augusztus 15-től veszem át a válogatott irányítását, de az első közös foglalkozásokra valószínűleg csak októberben kerül sor. Persze addig sem fogok tétlenkedni, sorra járom majd a csapatokat, figyelemmel követem a bajnoki találkozókat. Hány éves megállapodást kötöttek? - A szerződés egyelőre egy évre szól, de a jövő tavaszi világbajnokság után ismét tárgyalóasztalhoz ülünk, s megvitatjuk, hogyan tovább. Egy év mindenképpen kell ahhoz, hogy még alaposabban megismerjük egymást. Ki lesz a segítője? - A világválogatott kapus, Bartalos. Ő kuvaiti szerződést utasított vissza a válogatott kedvéért. Egyébként ő #em újonc az együttesnél, mert júniustól részt vett a legjobbak felkészítésében. Milyen célkitűzésekkel vág a nagy feladatnak? - A legfontosabb, hogy eredményesen szerepeljünk a svédországi világbajnokságon, s biztosítsuk helyünket az 1995-ös izlandi vb-re. Ez csak úgy sikerülhet, ha mindenki vállalja a ráeső részt, ezért is kértem egyhetes gondolkodási időt, s az igen kimondása előtt ezért tárgyaltam a külföldön szereplő legrutinosabb játékosokkal. Miután ők biztosítottak támogatásukról, örömmel vállaltam a megbízást. Kaló Sándor 20 évig kézilabdázott Tatabányán, ahol bajnoki aranyérmeket, kupagyőzelmeket szerzett. Közben 153 alkalommal a válogatottban is szóhoz jutott. Edzői pályafutását Tatabányán kezdte, onnan Veszprémbe, majd Várpalotára vezetett az útja. A legutóbbi bajnokságban a bányászváros csapatát a negyedik helyhez segítette. Egy év óta Joósz Attila segítője a válogatottnál, ahova tulajdonképpen visszatért, hiszen a 80-as évek első felében két esztendőn keresztül Kovács László szövetségi kapitány mellett tevékenykedett. Kaló Sándor a jövőben is Veszprémben lakik majd, s főállásban lesz a válogatott szövetségi kapitánya. Volfordék nem nyugszanak bele... Levél és demonstráció - a versenyért SZOL-TESZT Klub 6726 Szeged, Csanádi u. 15. Szegedi Rendőrkapitányság Közrendvédelmi és Közlekedési Osztály Szeged, Párizsi krt. 18-22. Tárgy: demonstráció-tartási engedély kérelem

Next

/
Thumbnails
Contents