Délmagyarország, 1992. július (82. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-27 / 176. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAQYARORSZÁQ HÉTFŐ, 1992. JÚL. 27. Megtizedelné a Tízparancsolatot... Kolozsvár: tilos a politizálás a templomokban Kolozsvár nacionalista polgármestere, a Románok Nemzeti Egységpártja színeiben megválasztott Gheorghe Funar szombaton kiadott rendeletében betiltott mindenfajta politikai tevékenységet a templomokban. 1992. augusztus I ­tői Cluj-Napoca (Kolozsvár) területén a templomokban tilos politikai tevékenységet folytatni - olvasható a városi tanácsnak a Rompres által ismertetett határozatában, amely indoklásul arra utal, hogy ,,egyes papok mise közben politizálnak, ami zavarja a szertartást és botránkoztatja a hívőket,,. A Reuter jelentette, hogy egyelőre nem sikerült szó­ra bírni helyi illetékeseket a legújabb, nyilvánvalóan ma­gyarellenes élű intézkedés kommentálására. Tiltakozó RMDSZ-elnökség Készül a fehér kokárda Hargita és Kovászna megye prefektusainak alaptalan és indokolatlan leváltására egyetlen magyarázat lehetséges, az, hogy magyar nemzetiségűek - hang­súlyozza az RMDSZ elnökségé­nek nyilatkozata, amely a leg­határozottabban-tiltakozik a kor­mány eljárása ellen. Az RMDSZ elnökségének szombaton Brassó­ban tartott kibővített ülésén elfo­gadott nyilatkozat rámutat: a kormány döntése formális jogsze­rűsége ellenére kihívás és egyben politikai provokáció a két megye többségi lakosságával és álta­lában a romániai magyar népes­séggel szemben. A nyilatkozatot az elnökségi ülést követő sajtóértekezleten, a brassói unitárius egyházközség székhelyén Kolumbán Gábor, az RMDSZ szervezési alelnöke ol­vasta fel a nagy számban megje­lent újságíróknak. A sajtóérte­kezleten részt vett Domokos Géza elnök, Szőcs Géza politikai al­elnök és az elnökség más tagjai is. A sajtóértekezleten Domokos Géza kifejezte reményét, hogy a prefektusok ügye nem viszi tévútra a választási kampányt, és azt a nacionalista szélsőségesek nem használják fel fegyverként a választási küzdelemben. Az el­nökség úgy döntött, hogy felhívást intéz a Hargita és Kovászna me­gyei szervezetekhez, arra kérve őket, hogy tiltakozásuk jeleként ne a csütörtöki népgyűlések határo­zatában szereplő sárga csillagot tűzzék ki, hanem fehér kokárdát viseljenek. Mint Domokos Géza elmondta, javaslatukat a zsidóság szenvedései iránti tiszteletből teszik, hozzátéve, hogy a fehér kokárda az erőszakmentesség szimbóluma. A sajtóértekezleten elhangzott, hogy az RMDSZ a Demokratikus Konvenció tagja, de az ellenzéki tömörülés tagszervezeteivel egyet­értésben külön listákon indítja képviselő- és szenátorjelöltjeit. Az elnökség felhívást intézett szerve­zeteihez, hogy a jelöltek kiválasz­tásánál vegyék figyelembe az emlékezetes temesvári kiáltvány 8. pontját, vagyis azt, hogy a volt kommunista nómenklatúra tagjai és az elnyomó apparátusban vezető tisztségeket betöltők ne induljanak a választásokon. II. János Pál visszanyerte humorát Az ENSZ és Irak „Minden lehetőség nyitott" Gyógyulná nyilvánították or­vosai II. János Pál pápát, de kö­zölték, hogy egy ideig még pihen­nie kell, és fizikailag regenerá­lódnia. Mint a sebészcsoport veze­tőjére, Francesco Cmcitti profesz­szorra hivatkozva jelentették, a pápának már nincs szüksége or­vosi felügyeletre, hanem egysze­rűen pihennie kell és elősegítenie testi felépülését. Mint ismeretes, a pápán július 15-én műtétet hajtottak végre, és vastagbeléből orvosai által jóin­dulatúnak ítélt daganatot távolí­tottak el. Achille Silvestrini bíbo­ros, a római kúria keleti egyházak­kal foglalkozó kongregációjának prefektusa szombaton felkereste betegágyánál a pápát, utána pedig újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy jó állapotban találta II. János Pált: teli életkedvvel, energiával és jó humorral. Eredménytelenül végződtek az ENSZ és Irak képviselői közötti újabb tárgyalások, és tovább csökkent a remény a megegyezésre. Irak ENSZ-nagykövetének az elmúlt 48 órában tett derű­látó nyilatkozatai a jelek sze­rint taktikázást, időhúzást szol­gáltak: Rolf Ekeus, a nagykö­vettel tárgyaló illetékes ENSZ­megbízott szombaton csaló­dottan közölte, hogy az állás­pontok semmit nem közeled­tek. Bagdad vasárnapra „végle­ges" választ ígért, s Ekeus jelezte, hogy az ENSZ azt követően nem kíván hosszasan tovább tárgyalni. Lapzártáig nem érkezett hír az iraki vá­laszról. A világszervezet (és a nyugati nagyhatalmak) célja, hogy Irak dolgozni engedje az ENSZ ellenőreit, akiknek feladata az iraki fegyvergyártás felderítése. Bagdad fizikai erőszakkal is akadályozta az ellenőröket, s az elutazásuk óta eltelt napokat nyilván arra használta fel, hogy új helyeken rejtse el a tömegpusztító fegy­ver gyártásáról tanúskodó do­kumentumokat. George Bush amerikai elnök szombaton behatóan tanács­kozott kül- és katonapolitikai tanácsadóival a helyzetről, s a Fehér Ház - immár sokadszor - közölte, hogy „minden le­hetőség nyitott." James Baker amerikai külügyminiszter, aki Manilában tárgyal, ugyancsak utalt arra, hogy katonai lépések következnek, amennyiben Irak nem tesz eleget maradéktalanul az ENSZ határozatainak. A várakozások szerint az ame­rikai, a brit és a francia légierő mérne csapásokat iraki katonai célpontokra. A varsói parlament alsó­háza, a Szejm pénteken hosz­szas vita után első olvasásban elfogadta azt a törvényterve­zetet, amely jelentősen korlá­tozná az abortuszhoz való jo­got Lengyelországban. A ja­vaslat - amelynek értelmében akár két év börtönnel is sújt­ható bárki, aki segít az abor­tusz végrehajtásában - 121 Lengyel abortuszvita igen szavazatot kapott 106 ellenében. Megfigyelők szerint a sza­vazás a Keresztény Nemzeti Unió körül tömörült konzer­vatív képviselők sikerét jelenti. akiket e kérdésben a befolyá­sos római katolikus egyház is támogatott. A döntés értel­mében most a törvényjavas­latot egy különbizottság elé terjesztik további tanulmányo­zásra, majd pedig ismét szük­ség lesz az alsóház, valamint a felsőház jóváhagyására, s végül Lech Walesa aláírására. Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök kemény hangon elítélte az „etnikai államhatárok" kitűzésére irányuló törekvéseket, és figyelmeztette Magyarországot: ne akarja ellenőrizni a szlovák törvények szlovákiai betartását. Azzal kapcsolatban mondta mind­ezt, hogy Fóthy János, a Szlová­kiában működő Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgalom alelnö­Főidényben Dubrovnik felszabadul? Mire beköszönt az ősz, vala­melyest talán normalizálódni fog a helyzet Dubrovnikban is. A sokat szenvedett tengerparti várost már egy hete nem érte tüzérségi támadás, amit a hely­béliek jó jelnek vélnek. Dubrovnik önkormányza­tának elnöke, Zeljko Sikic ab­ban reménykedik, szerdán sikerül mind a két fél számára elfogadható megállapodást kötniük a környéken rekedt jugoszláv hadseregcsoporttal. A korábbi tárgyalások értel­mében a hadseregnek már a múlt héten távoznia kellett volna, ám a Dubrovnik és Tre­binje közötti fronton kiújult harcok ezt lehetetlenné tették. A tűzszüneti megállapodás, mely egyelőre tartósnak bizo­nyult - hiszen a várost ért barbár támadás óta nem volt „ilyen kitartó a fegyvernyug­vás" azt eredményezheti, hogy augusztus végétől megin­dulhat a romok eltakarítása, majd az újjáépítés. Ivo Rasica belvárosi panzi­ója a csodával határos módon eddig belövés nélkül „megúsz­ta" a háborút. A jelenlegi élet­körülményeket elviselhetőnek nevezte. Van végre víz- és áramszolgáltatásuk, s amióta Dubrovnik egy vékony korri­dornak köszönhetően nincs elvágva a külvilágtól, könnyeb­ben jutnak élelmiszerhez. - Turisták? Ki az a bolond, aki idejönne nyaralni. Az ősla­kosok is csak most kezdenek visszaköltözni. Mi pénteken érkeztünk vissza Rab szige­téről. Jövőre várjuk őket! A földrengést is hamar kihever­tük - búcsúzott Ivo. Dubroynikban egyébként hétágra süt a nap. A kánikula elől, aki teheti, az erőd mö­götti völgykatlan védte kis strandra menekül. - Elvégre főidény lenne?! VARGA IVÁN „Jugó" dominó Szentpétervár utcáin elhagyott gyermekek bandái kóborolnak. Legtöbbjük árva, aki megszökött a túlzsúfolt állami gyermekott­honokból, mások szerencsétlen sorsú családot hagytak ott, ismét másokat kalandvágy vitt az utcára. A városi hatóságok, mint min­denütt Oroszországban, itt is zavarban vannak. A szociális szolgáltatásokat megbénítja a pénzhiány és a belső vita arról, hogy mit kell tenni egy átalakuló társadalomban. Kevésnek jut olyan szerencse osztályrészül, mint Viktor Szavi­novnak, aki ma 18 éves. - Gyere­kek voltunk - magyarázza a Reuter brit hírügynökség tudóst­tójának -, nem tudtuk miből tartsuk el magunkat, ezért lettünk alkalmi tolvajok. Nem azért loptunk, hogy eladjuk és pénzhez jussunk. Éhesek voltunk és nem akartunk mást, mint enni. _ Viktor és Vlagyimir szerencséje Viktor két évvel ezelőtt szökött meg az árvaházból. Öt hónap múlva a rendőrség elfogta, s olyan börtönbe csukta, ahol 575 fiú várt bírósági tárgyalásra. Viktort azzal vádolták, hogy süteményt lopott. Celláját azon­ban meg kellett osztania kemény bűnözőkkel, akiket gyilkossággal, nemi erőszakkal és más súlyos bűncselekményekkel vádoltak. Egy évvel szabadulása után még mindig gyötri szenvedéseinek emléke. - Nem múlt el nap verés nél­kül. A börtönlakók egy részének élvezetett okozott kínzások kieszelése. Havonként legalább egyszer megerőszakoltak egy gyereket. Az ilyent,,érinthetetl­ennek.. nevezték. Ha más cellába helyezték is, ha egyszer már ,.megesett,, , nem volt semmiféle esélye, hogy ugyanaz ne történjék meg újra. Viktor két gyilkoságnak is tanúja volt cellájában. Egy szív­beteg fiút halálra vertek, s egy ellenálló „érinthetetlent,, niegfoj­tottak. A börtönhatóságok persze azt mondták, hogy a fiúk ter­mészetes halállal haltak meg. - Nem tudom hogyan magya­rázták meg a testüket elborító zuzódásokat. A 16 éves Vlagyimir Login azért szökött meg, hogy elkerülje a pszichiátriai kórházat. Ő 19 hónapig várt a börtönben bíró­sági tárgyalásra, Viktor 17 hó­napig. Szerencséjük volt. Alek­szander Rogyin, egy jó szívű városi tanácsos felkarolta ügyü­ket, s múlt szeptemberben fel­mentették a két fiút. Ma saját lakásban laknak, amelyet a bíróság, kivételes eljárással, utalt ki számukra. - Ha Rogyin nem segít - mondja Viktor - még mindig a börtönben várnánk tárgyalásra. Valerij Abramkin, aki a „Bör­tön és Szabadság,, ctmű lapot szerkeszti, hét ezerre becsüli a fogva tartolt fiúk számár. - Az ifjúsági börtönök vezetősége ­írta - hallgatólag eltűri a terrort, mert így könnyebb elllenőrizni a fogva tartottakat. Egyes fiúk két évig is a börtön lakói, bármily csekély is az, amit elkövettek. A nyomozók munkája ugyanis könnyebb, amíg a gyanúsítottak rács mögött vannak Meciar figyelmeztet ke az APA osztrák hírügynök­ségnek adott nyilatkozatában ki­látásba helyezte: mozgalma a magyar kormányhoz, valamint a nemzetközi szervezetekhez for­dulna támogatásért, ha az önálló Szlovákiában nem tartanák tisz­teletben a magyar kisebbség jo­gait. A kisebbségi kérdés nem szlovák-magyar, hanem európai kérdés - mondta Meciar. A kormányfő szerint durván sérti Szlovákia szuverenitását, ha „né­hány Szlovákiában élő magyar" azzal fenyegetőzik, hogy majd Magyarország fogja ellenőrizni a szlovák törvények betartását. Mock szkeptikus Kiterjed a balkáni háború? - Európa igencsak távol van még a közös kül-, biztonság-, és védelmi politikától - vélekedett Alois Mock osztrák külügymi­niszter a bécsi Kurier vasárnapi számában megjelent nyilatko­zatában. A ténylegesen egyesült Európa legalább egy nemze­déknyire van még - mondotta, s indoklásul a Balkán-háborúra hivatkozott: az európai országok még abban sem tudtak közös nevezőre jutni, hogy kvótákat határozzanak meg a menekültek befogadására, nem beszélve a szerb agresszió elleni közös és hatékony fellépésről. Ez utóbbival kapcsolatban Mock úgy véli, hogy a franciák alapvetően készen állnának egy katonai intervencióra, de az angolok nélkül nem tesznek semmit, akik viszont Washing­ton jelzésére várnak. Az ameri­kaiak döntése azon múlik ­Mock értékelése szerint -, vajon Bush elnök választási kampánya szempontjából a beavatkozástól pozitív vagy negatív hatást vár­hat. Márpedig - vélekedik Mock -, ha a Balkán-háború megy tovább a maga útján, a követ­kezmények szörnyűek lesznek. Még több menekült, harcok Koszovóban, Macedónia esetle­ges bekapcsolódása - sőt az sem kizárható, hogy Bulgária, Gö­rögország és Törökország is megmozdul, és a háború valóban az egész Balkánra kiterjed. * Szarajevóban vasárnapra virradóra ismét heves harcok voltak, a tüzérségi támadás és az orvlövészakciók következtében több tucat polgári személy életét vesztette. Szarajevói források szerint a két napig tartó viszony­lagos nyugalmat azért követték újabb összecsapások, mert a boszniai szerb vezetés meggyő­ződhetett róla: a nyugati orszá­gok a korábbi fenyegetések elle­nére nem indítanak katonai in­tervenciót Boszniában, hanem helyette átfogó Jugoszlávia-érte­kezletet hívnak össze. A sebté­ben összehívott boszniai szerb „parlament" egyébként határo­zatot hozott arról, hogy meghúz­zák a szerb terület határát, a vitás körzeteket még nem jelölik meg, de másutt egyértelműen meghatározzák a mezsgyét. Ezek a határvonalak szerb et­nikai határvonalat tükröznek a parlamenti döntés szerint, nem történelmi határokat. London újra lép Londonban szombaton hivatalosan bejelentették, hogy Nagy­Britannia augusztus második felére újabb nemzetközi konferenciát hívott össze a balkáni belháború megfékezésének reményében. A rendezvény az alig több mint egy hete befejeződött, Lord Carrington közvetítésével tető alá hozott előző londoni tanácskozásnál nagyobb súlyúnak ígérkezik: a konferenciát ezúttal John Major kormányfő nyitja meg, s meghívót küldtek Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárnak is. Az értekezleten Douglas Hurd külügyminiszter és Lord Carrington közösen elnököl majd. A külügyminisztérium közleménye szerint a konferenciára meghívták az Európai Közösség külügyminisztereit, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet valamennyi tagállamának képviselőit, vagyis minden kormányt, illetve szemben álló félt, amely érintett az egykori Jugoszláviában dúló polgárháború által. A brit külügyi szóvivő szerint a konferencia kifejezi annak szükségességét, hogy a béke előmozdítására folytatott erőfeszítésekben a legszorosabb konzultáció jöjjön létre az EK, az EBEÉ és az ENSZ között.

Next

/
Thumbnails
Contents