Délmagyarország, 1992. július (82. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-25 / 175. szám

líV DELMAQY SZOMBAT, 1992. JÚL. 25., 82. ÉVF. 175. SZÁM ALAPH*»rty 910-BEN ORSZAQ ARA: 10,10 FT Barcelona, 1992. július Mint i. e. 776-ban... Az első, igazán „éles" emlékképem 1974­ből való. Hogy akkor nem is volt olimpia? Persze, de tizenhat, más és más játékerőt képviselő futballválogatott abban az eszten­dőben győzött meg arról, hogy a nyári hóna­pokban is érdemes odakuporodni a televízió elé. Akkor értettem meg, hogy apró magyar­ként is lelkesedhetek olyan óriási játéko­sokért, mint a németországi foci vb-n csil­logó Cruyff és Gerd Müller. Aztán, 1976­ban, a tizenegy éves gyerekek kimért kíván­csiságával vártam azt a halálosan komoly já­tékkavalkádot, amiről már az ötödikes törté­nelemkönyben, a görögökről szóló részben is olvastam. Örökre megjegyeztem: i. e. 776-tól a hellasziak még a háborúzást is beszüntették a sport kedvéért... Szóval, '76, Montreal. Pólósaink magától értetődő menetelése, Tordasi huszárvágásai, Magyar Zoltán hibátlan „lovaglása", Németh Miklós légüres térben suhanó gerelye. És önmagam vigasztalása: ha már labdarúgóink nem mutathatják, meg a világnak, akad azért néhány más sportágat űző honfitársam, aki bizony megmutatja... Négy év múlva, Moszkvában, számomra Növényi „örömőrjöngése" a csúcs. '84-ben megköszöntem a sorsnak, hogy előfelvéte­lisként egy zalaegegerszegi katonacsapathoz vezényelt. így ugyanis, az „általános tiltás" ellenére, az osztrák tévé jóvoltából végig­követhettem Los Angeles történéseit... Szöul már újra mindenkié. Az 1988-as esztendő Darnyi, Egerszegi és az öttusázók nevétől hangos. Mint ahogy a ma kezdődő barcelonai olimpia legnagyobb hősei is ők lehetnek a mi szemünkben. Megkockáztatom: augusztus közepéig a kedvükért még hétköznapi civó­dásainkról, a dráguló kenyérről, a gyötrő munkanélküliségről is elfeledkezünk majd. És azt sem bánnám, ha közel s távol a fegy­verek is megpihennének, legalább erre a kis időre. Úgy, mint i. e. 776-ban... RÉTHI J. ATTILA Már 68 millió a tét A Szerencsejáték Rt. tájé­koztatása szerint a 30. héten öttalálatos szelvényt nem volt. A következő sorsolásra átvitt öttaláltos nyereményösszeg 68 606 926 forint. Szép pénz üti tehát a markát annak, aki ­esetleg - eltalálja a 31. fordu­lóban mind az öt számot... Súlyos balesetek Az országon átvonult hidegfront néhol kisebb ziva­tarokat hozott, másutt a hő­mérsékletet nem csökkentette lényegesen, ám a frontér­zékeny járművezetők körében figyelmetlenségi problémákat, súlyos és tömeges baleseteket okozott az utóbbi 24 órábán. Sorozatos karambol történt Szeged térségéban a 75-ös úton, ahol két kamion, egy tehergépkocsi és két sze­mélygépkocsi összeütkö­zésekor egy halott maradt a helyszínen, s hat súlyos sé­rültet vittek kórházba. A leg­súlyosabb baleset péteken reggel történt Szajol térsé­gében, ahol hat ember vesztette életét, s a nem végleges jel­zések szerint sokan megsérül­tek. * Keresse a részleteket! ! Az Opel-Rupesky Szalon és utfa^' a DÉLMAGYARORSZÁG izgalmas fT^J^ nyereményjátéka. '-/ (Opel-Rupcsky Szeged, Fonógyári út 2-6. T.: 24-800) TliBSflSÁG* KULTÚHfl* IFJÚSÁG •B0HÍlGY*SgOBT A szlovákiai magyarokról (2. oldal) Még nem eladó! Schöller úr az oroszlánnal Hatvanmillió márka, fagylaltra La Mancha lovagja (4. oldal) Tegnapi számunkban írtunk annak az igen rossz állapotban lévő épületnek a sorsáról, amely­ben a Virág cukrászda is található. Az írásban idézett két önkormány­zati képviselő úgy ítélte meg, hogy az önkormányzat nem mutat kellő tárgyalási készséget a ház eladása ügyében, s ezzel esetleg elsza­laszlhatja a lehetséges vevőt. Újabb információkhoz jutottunk e témában, s kiderült, hogy a Vi­rág-ház még nem eladó. A hang­súly a „még" szócskán van: a város ugyanis csak azt adhatja el, ami az övé. Az épület műemléki védett­séget élvez, s mint ilyen, egyelőre nem tartozik a város „vagyontár­gyai" közé. Érékesítéséhcz mi­nisztériumi engedély kell, amely­nek megérkezését legkorábban augusztus-szeptembertől várják. A májusi közgyűlés előtt való­ban elhangzott az eladási javaslat ­amint az akadályoztatás okát is megvilágították. A két vevőjelölt tisztában van a jelenlegi helyzettel, és fenntartja vásárlási szándékát. Úgy tűnik tehát, a képviselő­testület ezúttal nem marasztalható el a „totojázás" vádjával, amit viszont joggal fölróhatunk a városi hivatalgépezetnek az újszegedi szolgáltatóközpont meg nem valósulása miatt. A város vezetői komolyan gon­dolkodnak egyes ingatlanok érté­kesítésén, amint az augusztus 6-i közgyűlésen ez hallható is lesz: több belvárosi, régen megüresedett épületet is eladásra kínálnak majd. NY. P. Új s/.ínfolt a törökbálinti gyár A német jégkrém-nagyipa­ros végleg megvetette lábát Magyarországon. Nevezetesen a nürnbergi székhelyű Schöller fagylaltvállalkozás negyedik külföldi (Németországon kí­vüli) gyírát hazánkban avatták fel csütörtökön ünnepi kül­sőségek közepette Törökbá­linton. így Ausztria, Belgium és Franciaország után az euró­pai ismertségű jégkrém fagy­lalt hazánkban is a magas minőségi követelményeknek megfelelően készül, igen nagy nyersanyag hányadban ma­gyar alapanyagokkal. Theo Schöller nagyvállalkozása két évvel ezelőtt a Budatej Kft.-vel kötött házasságot. Ekkor a jégkrém nagyiparos megvette a törökbálinti cég 51 százalék tulajdonjogát. Az oroszlános cég tulajdoni hányadát bő egy esztendeje kilencvenhét száza­lékra növelték a németek, a maradék három százalék jutott csupán az eredeti tulajdonos Sasad tsz-nek. Tavaly októberben Törökbá­linton nagyszabású építkezést kezdett a Schöller Budatej Bt. Alig több mint fél év alatt új, igen korszerű jégkrémgyár épült Törökbálinton. A beruhá­zás nagyságrendjét érzékelteti az építkezés és az élvonalbeli technológiát biztosító gépi berendezés költsége, amely együtt mintegy 60 millió márka (kb. 3 milliárd forint). (Folytatás a 3. oldalon.) Megnyílt a 27. Szegedi Nyári Tárlat A Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Kép­tárában 176 művész 239 al­kotását mutatja be a 27. Sze­gedi Nyári Tárlat. Új hely­- •,,>,ávdí«7termé­sziiicn, a vu,,..,..„„„ J.„LTr: ben, művészek és érdeklődők népes serege előtt dr. Lippai Pál, Szeged polgármestere mondott köszöntőt. Tandi Lajos újságíró-kritikus, a Dél­magyarország felelős szer­kesztője nyitotta meg a festők, grafikusok és szobrászok or­szágos seregszemléjét. Itt került sor a díjak átadá­sára. Szeged város nagydíját Pásztor Gábor grafikusművész nyerte el. A Képző- és Ipar­művészeti Lektorátus festészeti díjával Kéri Imre festőmű­vészt, a Művelődési és Közok­tatási Minisztérium grafikai díjával Halmi Miklós grafi­kusművészt, a Csongrád me­gyei közgyűlés szobrászati díjával Vígh Tamás szobrász­művészt jutalmazták. A Ma­gyar Köztársaság Művészeti Alapjának díját Borgó György Csaba festőművész érdemelte ki. A Szegedért Alapítvány Galambos Tamás festőmű­vészt, a Szegedi Szépmíves Céh Huber József szobrászmű­vészt, a Szög-Art Váli Dezső festőművészt díjazta. A Posta­bank Rt. szegedi igazgatósága, valamint az Adner és Társa Kft. közös díját Gábor Éva Mária szobrászművésznek FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ A város polgármestere átadja a nagydíjat Pásztor Gábornak ítélték. A Békés megyei köz­gyűlés Lóránt János festőmű­vésznek adományozott díjat, a Minor Ecsetgyártó Kft. Kal­márné Horóczi Margit festő­művészt, a Bus és Fia Kft. Sín­kő János festőművészt jutal­mazta. Bejelentették, hogy a Délmagyarország szerkesztő­sége által felajánlott közönség­díjat a tárlat zárásakor nyújt­ják át. A kiállítás előkészítő bizottsága képviseletében La­pis András szobrászművész elmondta, hogy a következő, három év múlva megrende­zésre kerülő Szegedi Nyári Tárlat központi gondolata - a honfoglalás 1100. évforduló­jához közeledvén - történel­münk és a kortárs képzőművé­szet kapcsolata lesz. Egyben meghívták az idei nagydíjast, Pásztor Gábort, hogy az 1995­ös nyári tárlat idején önálló be­mutatóval szerepeljen Szegeden. Az ünnepi eseményen köz­reműködött a Canticum Kama­rakórus Gyüdi Sándor vezeté­sével. Dr. Ványai Éva alpol­gármester zárszavát követően a résztvevők a Riverside Együt­tes muzsikája mellett megte­kintették a tárlat anyagát. Este a város vezetése a Stefánián lévő várkertben fogadást adott a tárlaton lévő művészeknek, valamint a kiállítást támogató szervezetek, egyesületek kép­viselőinek, ahol Hubay Miklós író, a Széchenyi Akadémia alapító tagja mondott beszédet.

Next

/
Thumbnails
Contents