Délmagyarország, 1992. július (82. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-24 / 174. szám

PÉNTEK, 1992. JÚL. 24. SPORT 5 OLIMPIAI EGYVELEG * OLIMPIAI EGYVELEG * OLIMPIAI EGYVELEG A tervezettnél egy nappal korábban, csütörtökön reggel a magyar úszóválogatott is elutazott Barcelonába, a nyári ötkarikás játékokra. A kül­döttség, amelyben 13 verseny­ző - köztük Darnyi Tamás és Egerszegi Krisztina szemé­lyében két olimpiai bajnok -, valamint 7 sportvezető kapott helyet, a svájci Swissair légi­társaság gépével, Zürichen ke­resztül repült a katalán fő­városba. * Az El Mundo Deportivo címlapját Magic Johnson ol­dalnyi képe díszíti, az amerikai kosárlabdázó kezében az olim­piai fáklya utánzását tartja. A kép kísérőszövege: „Barce­lonának legjobb kosárlabdá­zásom trükkjeit ajánlom ". Ugyancsak a címlapon sze­replő mondat Lopez Zuberótól, a spanyolok úszó olimpiai esélyesétől: „Azért vagyok itt, hogy megküzdjek az arany­éremért". * „Az álomcsapat inkognitó­ban érkezik" című írásból az derül ki, hogy az NBA kosár­labdázó sztárjait szállító külön­gép nem Barcelonában, de még csak nem is az ahhoz közel eső Geronában landol majd, hanem egy kisváros repülőterén, egy­értelműen azzal a céllal, hogy a szupersztároktól távoltartsák a sajtó képviselőit... Az NBA - az amerikai olimpiai vezetők egyetérté­sével - külön biztonsági szol­gálatot szervezett a kosaras nagyágyúk mellé, amelynek vezetője az FBI két ügynöke. Az NBA játékosok eddigi szálláshelyén, Monté Carlóban egyébként hoteljük valamennyi emeletét és a szálló bejáratait fegyveres őrök ellenőrzik. * Alexandre de Merode her­ceg, a NOB orvosi bizottsága elnökének véleménye szerint a barcelonai minden idők leg­nagyszerűbb doppinglabo­ratóriuma. (A labor a Hospitál dcl Mar nevű olimpiai kórház melett található, igen közel a versenyzők szálláshelyéhez.) A NOB ismert vezetője a két­kedjenek válaszolva megismé­telte korábbi bejelentését, miszerint Barcelonában nem lesznek vérvizsgálatok a dop­pingtesztek sorában. A „ha­gyományos" tesztek száma 1840 lesz, ami Szöulhoz képest 20 százalékos növekedést jelent. Az olimpiai orvosi brigád­ban egyébként 3200 önkéntes, 400 orvos, továbbá ápolók és gyógytornászok, szakemberek, 1700 elsősegélynyújtó és 300 mentőautó vesz részt. * Ugyancsak az El Mundo Deportivóban jelent meg az „IAAF megbocsájt Reynolds­nak" című cikk, amelyből az derül ki, hogy a Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetség augusztus 12-én kész megbo­csájtani Butch Reynoldsnak és büntetése lejártával, de csak akkor, ha az amerikai olimpiai válogatón az IAAF engedélye nélkül résztvett 400-as világ­csúcstartó megbánást tanúsít... Az IAAF július 30-án a barcelonai Ritz Hotelben tanácskozik és egyik fontos napirendi pontként az amerikai 400-as ügyét tárgyalja. * A Sport ismert szakírója, Josep Maria Casanovas inter­jút készített J. A. Samaranch­csal, aki kérdésére válaszolva elismeri, hogy a sport üzlet és üzleti szellem nélkül napjaink­ban már nem létezik. Egy érdekes kérdés a be­szélgetésből: - Szombaton 3 milliárd te­levíziónéző előtt tart majd be­szédet a megnyitó ünnepségen: vajon „fejből" beszél majd, vagy felolvassa a szöveget? - Már kész a beszédem, körülbelül másfél percig fog tartani, és azt hiszem, a rendel­kezésemre álló rövid idő alatt jobban teszem majd, ha a szö­veget felolvasom. Igyekeznem kell, merj mind a négy hi­vatalos nyelven el kell mon­danom, tehát spanyolul, ka­talánul, angolul és franciául ­mondja J. A. Samaranch, aki maga is katalán, pontosabban barcelonai. * A Sport interjút készített Steffi Graffal, aki Los Ange­lesben megnyerte a tenisz bemutató tornáját, s aztán Szöulban az olimpiai bajnoki címet is. A német teniszezőnő elmondta: idei fő célkitűzése a wimbledoni bajnoki cím elnyerése volt, s hogy vágya teljesült „elkezdett gondol­kodni Barcelonáról". E ki­jelentését a lap írója úgy tol­mácsolta, hogy Gráf Barce­lonában sem szeretné alább adni az első helynél. A La Vaguardia című poli­tikai napilap első oldalán Paqual Maragallt, Barcelona polgármesterét, az olimpiai szervezőbizottság elnökét idézi, aki kijelenti: „A játékok mindenkié, tehát nem csak a barcelonaiaké, hanem az egész egyetemes emberiségé. " A polgármester felkérte a város lakosait, hogy tartsák be az előírásokat, viselkedjenek udvariasan és barátságosan az olimpia résztvevőivel és ven­dégeivel. * A jugoszláv hírügynökség szerint az ENSZ bosznia­hercegovinai véderejének (UNPROFOR) szarajevói fő­hadiszállása egyelőre elnapolta annak a légijáratnak az indí­tását, amely a harcok dúlta köztársaság muszlim és horvát részéből szállított volna spor­tolókat a barcelonai olimpiára. A köztársaság szerb részének elnökségi tagja, Nikola Kol­jevic azt állította, hogy a szer­bek nem gátolják a repülőgép felszállását, de az UNPROFOR­nak tudomására jutott: az utaslistán egy-egy sportolóra 13 olyan utas jutott, akiknek semmi közük sincs a sporthoz. * A Nemzetközi Olimpiai Bizottság első ízben tárta föl, mennyi pénze van a bankban. Marc Hodler, a NOB pénzügyi bizottságának elnöke szerint a bizottság teljes aktívuma 85,8 millió dollárra rúg, amely hozzávetőleg fele-fele arány­ban oszlik meg készpénz-kö­vetelések, illetve állóeszközök között. (Ez utóbbiak közé tar­tozik a NOB ingatlanvagyona, beleértve a lausanne-i közpon­tot és az olimpiai múzeumot.) * Egyvalamiben az egész SancTiez-teniszdinasztia egyet­ért: szülővárosukban olimpiát nyerni többet ér egy wimb­ledoni győzelemnél. Arantxa Sancheznek, akárcsak bátyjá­nak, Emiliónak mindenekelőtt barcelonai szurkolótáboruk heves biztatását kell majd idegekkel bírniuk, miközben a világ legjobbjaival mérkőznek. A világranglista ötödik helyén álló Arantxa, aki a tikkasztó hőségben is fürgén mozog a hazai salakpályán, megállapí­totta: „A wimbledoni tornát évről-évre megrendezik, ám olimpiát csak négyévente tartanak - Barcelonában pedig talán soha többé." Az 1989-es francia salakpályás verseny győztese mindenesetre kemény csatára számíthat a wimble­doni bajnoknő, Steffi Gráf ellen. A salakspecialista Emilio jelenleg 25. a világranglistán. Az egyéni aranyéremhez meg kellene vernie a világ első számú teniszezőjét, Jim Bouriert. Ha ez nem sikerülne, a párosban reménykedhet Ser­gio Casallal együtt, akivel Szöulban ezüstérmet szereztek. * Az olimpiai résztvevők lis­tája csütörtökre csaknem tel­jessé vált. A 172 nemzeti csa­pat közül egyedül Szomália nem jelezte még érkezését. * A barcelonai rendőrség nemcsak a biztonságot szava­tolja. Ha az olimpia városában valaki szabálytalanul parkol, hamarosan csak a rendőrség telepén láthatja viszont négy­kerekűjét, de járművét csak akkor viheti el, ha leszurkolta a mintegy 200 német márkának megfelelő büntetést. A rend barcelonai őrei egyébként ha­ladnak a korral. Nemcsak készpénzt, de hitelkártyát is elfogadnak, s a csekk mellé jár egy mosoly és az újabb kétszáz márkát sejtető köszönés, a „hasta la proxima", azaz a következő alkalomig... * Bár a címvédő magyar öttu­sázók még nem érkeztek meg Barcelonába, kedd óta a kata­lán főváros lakói az egyik nagy vetélytárs versenyzői, a szöuli ezüstérmes olaszok. Vívó edzőjük, a magyar Villányi Zsigmond — egykori kitűnő öttusázó, aki éppen húsz éve, a müncheni olimpián volt csapatban ezüstérmes - el­mondta, hogy az 1988-ashoz képest változott a válogatott összetétele. - A szöuli együttesből Car­lo Massullo, aki egyéniben is ezüstérmes volt, és az 1990-es világbajnok, Gianluca Tiberti maradt. Újonc Roberto Bomp­rezzi. - Hogyan bocsátották útra Olaszországból a csapatot? - Mindenképpen érmet kell nyerni. Nehéz lesz, de ez a kötelező feladat... * Az olimpia helyszínei közül csütörtökön volt olyan, ame­lyik még „alapjáraton" sem működött. Ilyen volt a Palau de la Metallurgia, a vívóverse­nyeknek otthont adó csarnok. A hatalmas létesítményt még nem népesítették be fehér ruhás, vívómaszkos sportolók, pedig vasárnap reggel e hely­színen az öttusázók a pár­bajtőrvívással megkezdik négynapos csatározásukat. A bejáratokat fegyveres őrök vigyázzák, azonban aki benéz az üvegajtón, láthatja az eredményjelző táblák már készen állnak, várják, hogy felkerüljenek a győzelmet jelentő „V" betűk. * Ami a FÁK-gárdát illeti: nevében hiába „egyesített" a küldöttségük, abból hiányoz­nak a grúzok, akik arra számí­tottak, hogy a NOB enge­délyezi számukra az önálló részvételt. Nem kevés anyagi eszközt áldoztak, legjobbjaikat a japánokkal közösen edző­táboroztatták - Japánban. A franciák erőssége a két világ­bajnok, Stéphane Traineau és Pascal Tayot. Németország az idei Eb-n három bajnoki címet szerzett, soraiban tudja már a Romániából honosított Lascaut is. - És a nők? - A franciák roppant erős csapattal vonulnak fel, ezt ígérhetem - mondta egy másik japán mester, Murakami Kyosh, aki nem más, mint a francia női együttes trénere. De hát igaza van, mert Cécile Nowak, Catherine Arnaud és Catherine Fleury valóban nagy neveknek számítanak, világ- és Európa-bajonokok. Ázsia ugyan még nem ki­fejezetten világverő klassziso­kat vonultat fel női vonalon, de Kína meglepetést okozhat. Maga Murakami mester is bevallotta: erősen tart tőlük, így Zhuang Xiaoyantól, aki a nehézsúlyúak között lehet olimpiai arnyérmes. Ezek az előzetes esélyek. Ám a végső sorrend a tatamin születik meg. Jüan Antonio Samaranch, a NOB elnöke spanyol, katalán, angol és francia nyelven mondja majd másfél perces megnyitó beszédét A magyar csapat „negatív" A világ sporttudósai, akárcsak a versenyzők, minden olimpiai évben összejönnek, hogy áttekintsék, mennyit fejlődött a sporttudomány az utóbbi olimpiász alatt. Ebben az évben a sportkutatók „olimpiájának" Malaga adott ott­hont. Kongresszus után, olimpia előtt beszél­gettünk dr. Pucsok József professzorral, a sportkórház kutató osztályának vezetőjével az élsport és az orvostudomáy egyre szorosabb kapcsolatáról, és a sportversenyeket időről időre mérgező dopping elleni küzdelemről. - A legtöbb kiemelkedő sportsiker mögött ma már szinte mérnöki pontosságú, tervszerű fel­készítés áll. Mekkora a szerepe ebben az orvos­nak? - A sporttudomány ma már olyan fejlettségi szintet ért el, s elegendő, ha csak a számítógép adta lehetőségeket említjük, kombinálva a biomechanika, biokémia, biofizika eredmé­nyeivel, hogy a sporttevékenységek szinte molekuláris szintű elemzését képes elvégezni. A legfontosabb az, hogy edző és orvos megtalálja a közös hangot. Nem véletlen, hogy a magyar öttusacsapat évek óta oly sikeresen szerepel a világverse­nyeken - hogy egy szép hazai példát mondjak. Dr. Török Ferenc, aki jó néhány évtizede benne él ebben a sportágban, és felkészítője az olim­piai csapatnak is, rendszeres tapasztalatcserét folytat velünk, s a kapott információkat fel­használva, szakértő módon tervezi meg az ed­zésprogramot. Egy-egy siker mögött a vezető edzőnek óriási munkája rejlik, de kétségtelen, hogy a sikerekhez a segítő-felkészítő orvosi csapat munkája is nagyban hozzájárul. - Nagy dilemma, hogy mennyiben elfo­gadható az orvostudomány beavatkozása a sportolók felkészítésébe, szerepe a „formába­hozásban. " Mi az a határ, ameddig az orvos elmehet, és hol lépi át a tiltott mezsgyét? Mi a doppingolás? - Kevesen tudják, hogy a „dop" szó tulaj­donképpen olyan serkentő italt jelentett a dél-afrikai kaffir dialektusban, amelyet vallási szertartásokon alkalmaztak. A Nemzetközi Olrm piai Bizottság a tiltott szerekkel történő teljesítményfokozást tekinti doppingolásnak. Elsősorban azok a gyógyszerek vagy más drogok a doppingszerek, mellyel a sportoló testi épségét is veszélyezteti, akár ismert, akár még ismeretlen szerről is van szó. A hormonkészítmények, mint például a szteroidok, különösen azért tiltottak, mert a teljesítményben is megmutatkoznak. Beépülve a szervezetbe, izomnövekedéshez vezetnek, nő az izomerő, a teljesítmény. Ehhez társulnak még a pszichés hatások, az agresszivitás vagy a start­készség fokozódása, ami a kanadai rövidtávfutó Ben Johnson esetében volt megfigyelhető. A dopping másik nagy csoportját az olyan stimuláló szerek jelentik, melyek a központi idegrendszerre hatnak. Ilyenek az amphetamin, efedrin származékok, vagy a koffein is. Ezek nem épülnek be ugyan közvetlenül a teljesít­ménybe, de a fáradtságot, fájdalmat elnyomva, a központi ellenőrzést kikapcsolva életveszé­lyesek is lehetnek. Szomorú példa a dán ke­rékpáros, Knud Jensen tragédiája, aki az 1960­as római olimpián ilyen típusú drogok áldozata lett. - Gondolom, a doppingszerek kiagyalói nem tétlenkednek, és időről időre újabb és újabb vegyületeket vetnek be a remélt sportsiker érdekében. Hogyan lehet az új szerek alkal­mazóit tetten érni? Lépéshátrányban az ellenőrzés - A laboratóriumi módszer, a kimutatás lehetősége mindig egy lépésnyi hátrányban van, hiszen ezeket a szereket előbb alkalmazni kell, hogy felfigyeljenek rá. így szinte biztos, ahogy ilyen készítmények eddig is voltak, mindig is lesznek. A tapasztalat azt mutatja, hogy néhány év eltelik az új szerek használatba vétele és a kimutathatóság között. - Végeztek-e előzetes vizsgálatokat a magyar olimpiai csapat tagjain, annál is inkább, mivel Szöulban két magyar sportoló doppingtesztje is pozitívnak bizonyult, utóbb nagy botrányt keltve? - A felkészülési időszaktól kezdve több száz szúrópróbaszerű vizsgálatot végeztünk el a laboratóriumunkban, és kötelezően az elindulás előtt is sok mérést végeztünk. Szerencsére, sen­kinél sem találtunk pozitív vizsgálati ered­ményt. - Ezekbeit a vizsgálatokban mennyire tudnak lépést tartani a világgal? Nem fordulhat elő, hogy akiket itthon negatívnak találtak, esetleg a barcelonai vizsgálatokban a pontosabb mérési lehetőségek miatt pozitívnak mutatkoznak a doppingvizsgán ? Laboratóriumi sporteredmények - Ilyen eset nem fordulhat elő, mert ugyan­azokat a műszereket használjuk mi is, technikai különbség gyakorlatilag nincs. A laborató­riumban dolgozó stáb felkészültségét pedig a rendszeres nemzetközi megmérettetés garantálja. - Vannak sportágak, ahol szinte divat doppingolni, és időről időre olimpiai érmek vissszavonására is sor kerül, mint erre a súlyemelésben láthattunk példákat. - Egyes bolgár súlyemelők sokáig képesek voltak, főleg anabolikus szteroidokkal doppin­golni anékül, hogy lebuktak volna. Amikor egy-egy új szert feltaláltak, akkor minden jobb laboratóriumban, mint Bulgáriában, az NDK­ban vagy a Szovjetunióban, személyre szóló adagolási tervet dolgoztak ki, ami azt jelenti, hogy bemérték, hogy az adott gyógyszer egy­egy sportolónál adott dózis mellett milyen telje­sítményfokozásra képes és mennyi idő alatt ürül ki a szervezetéből úgy, hogy az már kimutat­hatatlan legyen. Ám ha hiba történt az egyéni adottságok megítélésében, vagy nem figyel­meztették időben az edzőt vagy a versenyzőt a szer szedésének abbahagyására, maradványai a vizeletben kimutathatók lettek, a doppingteszt pozitívnak mutatkozott, és a versenyzők álta­lában lebuktak.

Next

/
Thumbnails
Contents