Délmagyarország, 1992. július (82. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-23 / 173. szám

4 KULTÚRA DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1992. JÚL. 23. Mit nyújtott az, olvasótábor? Gondolkodom, tehát: Asotthalom „Nem ez az első alkalom, hogy magyarországi és kisebb ségben élő magyar pedagó­gusok találkozhatnak és kicse­rélhetik tapasz.talataiakat ­mondotta Magyar Istvánná, Rozika, a tábor egyik lelkes sz.crvezőjc hiszen az utóbbi két esztendőben itt is, a határo­kon túl is adódtak erre lehető­ségek. Nagy öröm számomra, hogy ilyen sok értékes ember összegyűlhetett... Túl a szer­vezett programon, igencsak fontos a sok-sok új ismeretség, mert ezek által válhat folya­matossá az emberek közötti kapcsolat, így születhetnek ötletek, amcfyeket majd használni lehet egy távoli kis közösség körében, az oktatásban vagy a közösségi munkában is... Immár tíz éve annak, hogy hasonló célú és tartalmú táborokat szervezünk, s úgy látszik, az igazi ered­mények most körvonalazódnak. A résztvevők között nagyon sok kiváló ember volt. akik számára minden bizonnyal feledhetetlen ez a két hét. De most, a tábor zárásakor ébredtem rá. hogy tulajdonképpen azok számára kell(ene) találkozási lehetőséget teremteni, akiket nem valamilyen társadalmi - tanítói, tanári, lelkészi vagy politikusi - szerep helyez egy közösség élére, hanem akik saját szenvedélyük, karizmájuk által válnak szó­szólókká, anélkül, hogy ezért külön köszönetet vagy elismerést várnának és kapnának. Ez ötiet, talán a jövő évi tábor terve, amelyet Kárpátalján szeretnénk megszervezni." A búcsúest után néhány, az utódállamokból érkezett pedagógusnak tettük fel ugyanazt a kérdést: milyen benyomásokkal távoznak az ásotthalmi táborból, mi volt a legnagyobb élményük? Csomortáni Magdolna, a Babes-Bolyai egyetem magyar filológia tanszékének tanár­segédje, Kolozsvár. „Nekem ez a tábor különösen nagy ese­mény, mert folytatása a tavaly Székelyföldön, a Keresztúr melletti Etéden megrendezett hasonló olvasótábornak. Az ottani élményem kiteljesedett a mostaniban, ahol csoportvezető is voltam: úgy éreztem, bizo­nyítanom kell. A csoportommal együtt nagyszerű volt dolgozni, nagyszerű volt egy utat bejárni az ismeretlentől a megismerés felé. Idegen emberként indultunk, s a végén sikerült egy kis közösséggé kovácsolódnunk. amely a tábor nagyobb közösségében működött, szervesen beilleszkedve abba." Dr. Farkas Veronika mű­vészettörténész tanár, Ko­marno. „Először voltam ilyen táborban. Óriási örömöt jelen­tett számomra. Nagyon nagy hálával tartozom azoknak az embereknek, akik ezt a szel­lemi oázist létrehozták: ki vol­tam éhezve egy ilyen jellegű „töltetre", mint amit ez a tábor adott. A program igen bő volt, talán nem is lehetne ezt tag­lalni: a legtöbbet számomra mégis az új barátok meg­ismerése jelentette. Igazi, tiszta barátságok, elcsendesedések, rengeteg ötlet, tiszta, őszinte megnyilatkozás - én ezzel távozom inenen." P. T. (teljes nevét saját kérésére nem hozzuk nyilvá­nosságra) alsó tagozatos taní­tónő, Vajdaság. „Nem tudnék csak egyetlen kellemes élményt mondani, s bárkit kérdez is, mindenki ezt mondja. Rengeteg adattal bombáztak bennünket, egyik előadás a másik után, alig ötperces szünetekkel, úgyhogy elég tömör volt. Nem is gon­doltam, hogy ilyen létezik: ná­lunk Jugoszláviában nem is hallottam ilyesmiről, hogy olvasótábor. Egyáltalán nem bánom, hogy eljöttünk: többek között rengeteg ötletet kaptunk, amelyet majd hasznosítani tudunk a tanításban." Közel István, biológia-ké­mia szakos tanár, Rahó, Kár­pátalja. „Azt hiszem, mindany­nyiunknak nagyon tetszett a tábor: egy nagy családnak érez­tük magunkat. Ami a legfonto­sabb. hogy végre-valahára, annyi év, évtized után odafigyelnek Magyarországon a küntrekedt magyarokra, és bizonyos rendez­vényekre, olvasótáborokra meg­hívnak bennünket is. Eddig ilyen nem volt. Reméljük, hogy kap­csolataink továbbra is fejlődnek, és nemcsak itt Magyarországon, hanem különböző országokban, ahol magyarok élnek, tudunk majd találkozni egymással, így, együtt." Úgy legyen. S. M. Diákvideo-stúdió lesz Szegeden? Az idén alakult szervezet célja a diákvideózás támoga­tása. megfelelő technikai esz­közök biztosításával. Várható ugyanis, hogy az iskolai tanter­vek a jövőben nagyobb szere­pel adnak a videotechnikának, így a gyerekek jó minőségű eszközök birtokában akár országos szinten is bemutat­hatják munkáikat. A Videák Egyesület ezért szeretné a vi­dék iskoláit is bevonni tevék­enységébe - regionális stúdiók létrehozásával, amelyekbe a komolyabb eszközöket, mint pl. vágóberendezések, ók adnák kölcsönbe. Papp László elmondta, hogy az országban már két ilyen „A videotechnika a XX. század festészete, olyan eszköz, amellyel a kevésbé ügyes kezű fiatal is meglepő eredményeket mutathat fel." Fz a gondolat a Videák (videózó diákok) Egyesület I. országos találkozóján hangzott el Zánkán, a gyermeküdülő centrumban az elmúlt hét végén. A háromnapos rendezvény fővédnöke dr. Kelemen Endre elnök, Papp László elnökhelyettes és Somogyvári Rudolf, a helyi stúdió vezetője volt. stúdió létezik: Zánkán és Budapesten, a Szent László Gimnáziumban, tehát a Du­nántúl ilyen téren már vi­szonylag ellátott terület. Éppen ezért a következő „centrumot" Szegeden vagy környékén kellene létrehozni. Az ügyben rövidesen Sze­geden is adatlapokkal keresik meg a közép- és általános is­kolákat, hogy felmérjék, mi­lyen technikai feltételekkel rendelkeznek. A zánkai talál­kozón (ahol sajnos még kevés város iskolája volt jelen) az első lépések már megtörténtek. Megállapodtak például a hasz­nálandó technika minőségében. A fejlődés érdekében rendsze­res továbbképzéseket fognak tartani, évente két alkalommal pedig országos találkozót. A már meglévő mozgóképes folyóirat átalakult Videák újsággá. Ebbe az olyan álta­lános és középiskolák munkáit is várják, amelyek a szervezet­hez szeretnének kapcsolódni. A tervek szerint önköltséges szervizszolgálat is működik majd, azaz a „fiókegyesüle­teknek" csak az anyagköltséget kell megfizetni. T.M. A SZAMALK 1992 szeptemberében is indítja számítógépes felsőfokú tanfolyamait Szegeden. Jelentkezni legalább érettségi bizonyítvány birtokában lehet. Az információrendszer-szervező és az információrendszer- programozó tanfolyam 3 éves, sikeres elvégzése és a diplomamunka megvédése után hallgatóink szakmai felsőfokú oklevelet kapnak. A képzés felfelé nyitott, további távoktatási jellegű képzést követően főiskolai diploma is megszerezhető. A tanfolyamok 1992^3-as tanévének első félévi tandí ja: 19 000 Ft. Részletes tájékoztató és jelentkezési lap átvehető naponta: 8-16 óra között. Szeged, Boldogasszony sgt. 6. sz. alatt a portán. (Telefon: 62T0-24478. Mikoláné Balogh Rózsa). A VIDIA Diszkont Áruház ismét várja kedves vásárlóit! Szeged, Bakay N. u. 52. Tel.: 21-480 • Csillárok széles választékban, 20-50%-os kedvezménnyel. • Black & Decker kéziszerszámok 20-30%-os kedvezménnyel kaphatók. • Alumíniumlétrák több méretben, és fürdőkádak többféle^ezínárnyalatban már 6500 Ft-tól. ÉÉ TEKINTSE MEG KÍNÁLATUNKAT! kVlDIA Megközelíthető az 5/A-s Kereskedőház Rt. trolibusszal. Iskolaportré 3. Gondolatébresztő-órák Lyon - Cöllegc du Tönkin. Érdekes és számomra kedves élmény volt a süketnémák óráin való részvétéi. Ok két évfolyamot három év alatt végeznek el, és szakpedagógusokon kívül „rendes" tanárok is tanítják őket, megkönnyítve ezáltal az életben való minél könnyebb tájékozódást. Egy-egy évfolyamon csak 4-5 gyerek van, akik a város legkülönbözőbb részeiről járnak be, hiszen ez Lyonban is úttörő kezdeményezés. Az iskolában a többi gyerek semmilyen megkülönböztetéssel nem illeti őket, már megszokták „másságukat." Rendkívül rokonszenves és követendő törekvésnek tartom. A teljesség igénye nélkül szeretnék ízelítőt adni egy-egy tantárgy kapcsán arról, hogy mit és hogyan tanulnak a francia gyerekek ebben az iskolában, illetve arról, hogy mi volt számomra meglepő vagy nekem tetsző. Aki egy kicsit is foglalkozott valaha a francia nyelvvel, az tudja, hogy nem tartozik a könnyen tanulható nyelvek közé, helyesírása pedig egyenesen elborzasztó. Némi elégtétel volt számomra, hogy ez utóbbi a francia gyerekeknek is probléma, ezért rengeteget gyakorolják. A nyelvtan-helyesírás órákon mindig van tollbamondás, még nyolcadikban is. A fogalmazási gyakorlatokat általában igyekeznek az olvasminyelemzés-órán feldolgozott irodalmi anyaghoz kötni, de a szál alkalmanként igen laza, a legtöbb esetben csak gondolatébresztő. Az ol­vasmányelemzés-óra anyagát, vagyis a „kötelező" olvasmányt a tanár teljesen szabadon választhatja ki akár a francia, akár a világirodalomból. Ez azt jelenti tehát, hogy rá van bízva, melyik művön keresztül tudja a legjobban bemutatni mondjuk a regény szerkezetét. Ottjártanikor az egyik nyolcadik osztályban Steinbeck: Egerek és emberek című művével foglalkoztak. Egy-egy rövidebb művet az órán közösen - és hangosan ­olvasnak el. A záróvizsgán a jelölt két irodalmi szöveg közül választhat. Mindkét szöveghez 3-3 szókincshez (az értelmező szótúr otthoni és órai használata náluk „közhely"), szövegértés­hez, nyelvtanhoz kapcsolódó kérdés van, és két-két fogalmazási téma, ezek közül szintén választhat. Hadd említsek egy példát a fogalmazásra. A szöveg egy részlet a Marion Lescaut-ból. Az első fogalmazási téma: „Képzelj el egy csábítási jelenetet. Meséld el, írd le, beszéltesd a szereplőket. " A második téma: „A féltékenység a ragaszkodás jele a szerelemben' és xi barátságban, vagy pedig az egoizmus megnyilvánulása ? Jó-e vagy rossz?" A második részben említett, a mi fogalmaink szerint összevont 'tantárgyak oktatását nehezen tudtam elképzelni. Az egyik órán földrajz, a másikon történelem? Vagy hetente váltogatják? Nos, egyik sem. Évfolyamonként általában 3-3 témakör van, s egy­egy témakör lezárása után jön a váltás. Vagyis 2-3 hónapig történelem, aztán földrajz, ugyanígy fizika, majd kémia, biológia és geológia. Bizonyára senki sem lepődik meg, ha azt mondom, hogy a francia gyerekek mumusa a matematika. Van-e ország a Földön, ahol ez nem így van? Pedig igazán nincs okuk a kétségbeesésre, mert ezt a tantárgyat is olyan „életszagúan" tanítják, hogy nyelv­tanár létemre a matekórákon való részvétel igazi felüdülést jelentett. Végezetül néhány szubjektív megjegyzés. Nagy örömömre szolgált, hogy ottani kollégáim megengedték, illetve felaján­lották, hogy néhány órát én tartsak. így volt alkalmam földrajzot, történelmet és francia nyelvtant tanítani, és csaknem mindegyik osztályban Magyarországról beszélni. Ennek kapcsán az volt a benyomásom, hogy annak a sokat emlegetett Európa Háznak már az előszobájában vagyunk, ugyanis már a gyerekek sem mondtak Bukarestet Budapest helyett, tudják, hogy Magyarország Európában van. sőt többnyire pontosan körül is tudják határolni. Ez pár évvel ezelőtt még átlag felnőtteknek is nehézséget oko­zott. Viszont pedugógus^rsaim sem ismernek egyetlen jelenlegi magyar politikust sem, a Göncz és Antall név semmit nem mond nekik. (A Kádár annál többet!) Torgyánnal nem próbálkoztam. Mi, magyarok, azt mondjuk, hogy a franciák - a többi latin néphez viszonyítva - nehezen barátkoznak. Mint minden általánosítás, ez is sántít. A College du Tonkin tanáraiban legalábbis olyan franciákat ismerhettem meg, akik ezt az állítást alaposan megcáfolják. Kintlétemkor munkámhoz minden segítséget megkaptam tőlük. Őszintén érdeklődtek a kelet­európai eseményekről, életünkről, az általunk elképzelt jövőről, a megvalósítás lehetőségeirői. Kérem, ne higgyék, hogy csak azért, mert tanárok! Laczik Tóth Magdolna, Rókus I. Sz. Általános Iskola DOMCIS! DOMÜSI Szegedi Domus Áruház és Castor Kft. 1992. július 15-től reklámáron vásárt rendez olasz fenyőbútorokból: - szóló szekrények, - franciaágy-vásár, - egyéb bútorok. Tekintse meg kínálatunkat! Dugonics tér 8-9. n>PQftlfflSTele'°n: 26-911' IGAZI OTTHONT TEREMT

Next

/
Thumbnails
Contents