Délmagyarország, 1992. július (82. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-23 / 173. szám

4 KULTÚRA DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1992. JÚL. 23. Mit nyújtott az, olvasótábor? Gondolkodom, tehát: Asotthalom „Nem ez az első alkalom, hogy magyarországi és kisebb ségben élő magyar pedagógusok találkozhatnak és kicserélhetik tapasz.talataiakat mondotta Magyar Istvánná, Rozika, a tábor egyik lelkes sz.crvezőjc hiszen az utóbbi két esztendőben itt is, a határokon túl is adódtak erre lehetőségek. Nagy öröm számomra, hogy ilyen sok értékes ember összegyűlhetett... Túl a szervezett programon, igencsak fontos a sok-sok új ismeretség, mert ezek által válhat folyamatossá az emberek közötti kapcsolat, így születhetnek ötletek, amcfyeket majd használni lehet egy távoli kis közösség körében, az oktatásban vagy a közösségi munkában is... Immár tíz éve annak, hogy hasonló célú és tartalmú táborokat szervezünk, s úgy látszik, az igazi eredmények most körvonalazódnak. A résztvevők között nagyon sok kiváló ember volt. akik számára minden bizonnyal feledhetetlen ez a két hét. De most, a tábor zárásakor ébredtem rá. hogy tulajdonképpen azok számára kell(ene) találkozási lehetőséget teremteni, akiket nem valamilyen társadalmi - tanítói, tanári, lelkészi vagy politikusi - szerep helyez egy közösség élére, hanem akik saját szenvedélyük, karizmájuk által válnak szószólókká, anélkül, hogy ezért külön köszönetet vagy elismerést várnának és kapnának. Ez ötiet, talán a jövő évi tábor terve, amelyet Kárpátalján szeretnénk megszervezni." A búcsúest után néhány, az utódállamokból érkezett pedagógusnak tettük fel ugyanazt a kérdést: milyen benyomásokkal távoznak az ásotthalmi táborból, mi volt a legnagyobb élményük? Csomortáni Magdolna, a Babes-Bolyai egyetem magyar filológia tanszékének tanársegédje, Kolozsvár. „Nekem ez a tábor különösen nagy esemény, mert folytatása a tavaly Székelyföldön, a Keresztúr melletti Etéden megrendezett hasonló olvasótábornak. Az ottani élményem kiteljesedett a mostaniban, ahol csoportvezető is voltam: úgy éreztem, bizonyítanom kell. A csoportommal együtt nagyszerű volt dolgozni, nagyszerű volt egy utat bejárni az ismeretlentől a megismerés felé. Idegen emberként indultunk, s a végén sikerült egy kis közösséggé kovácsolódnunk. amely a tábor nagyobb közösségében működött, szervesen beilleszkedve abba." Dr. Farkas Veronika művészettörténész tanár, Komarno. „Először voltam ilyen táborban. Óriási örömöt jelentett számomra. Nagyon nagy hálával tartozom azoknak az embereknek, akik ezt a szellemi oázist létrehozták: ki voltam éhezve egy ilyen jellegű „töltetre", mint amit ez a tábor adott. A program igen bő volt, talán nem is lehetne ezt taglalni: a legtöbbet számomra mégis az új barátok megismerése jelentette. Igazi, tiszta barátságok, elcsendesedések, rengeteg ötlet, tiszta, őszinte megnyilatkozás - én ezzel távozom inenen." P. T. (teljes nevét saját kérésére nem hozzuk nyilvánosságra) alsó tagozatos tanítónő, Vajdaság. „Nem tudnék csak egyetlen kellemes élményt mondani, s bárkit kérdez is, mindenki ezt mondja. Rengeteg adattal bombáztak bennünket, egyik előadás a másik után, alig ötperces szünetekkel, úgyhogy elég tömör volt. Nem is gondoltam, hogy ilyen létezik: nálunk Jugoszláviában nem is hallottam ilyesmiről, hogy olvasótábor. Egyáltalán nem bánom, hogy eljöttünk: többek között rengeteg ötletet kaptunk, amelyet majd hasznosítani tudunk a tanításban." Közel István, biológia-kémia szakos tanár, Rahó, Kárpátalja. „Azt hiszem, mindanynyiunknak nagyon tetszett a tábor: egy nagy családnak éreztük magunkat. Ami a legfontosabb. hogy végre-valahára, annyi év, évtized után odafigyelnek Magyarországon a küntrekedt magyarokra, és bizonyos rendezvényekre, olvasótáborokra meghívnak bennünket is. Eddig ilyen nem volt. Reméljük, hogy kapcsolataink továbbra is fejlődnek, és nemcsak itt Magyarországon, hanem különböző országokban, ahol magyarok élnek, tudunk majd találkozni egymással, így, együtt." Úgy legyen. S. M. Diákvideo-stúdió lesz Szegeden? Az idén alakult szervezet célja a diákvideózás támogatása. megfelelő technikai eszközök biztosításával. Várható ugyanis, hogy az iskolai tantervek a jövőben nagyobb szerepel adnak a videotechnikának, így a gyerekek jó minőségű eszközök birtokában akár országos szinten is bemutathatják munkáikat. A Videák Egyesület ezért szeretné a vidék iskoláit is bevonni tevékenységébe - regionális stúdiók létrehozásával, amelyekbe a komolyabb eszközöket, mint pl. vágóberendezések, ók adnák kölcsönbe. Papp László elmondta, hogy az országban már két ilyen „A videotechnika a XX. század festészete, olyan eszköz, amellyel a kevésbé ügyes kezű fiatal is meglepő eredményeket mutathat fel." Fz a gondolat a Videák (videózó diákok) Egyesület I. országos találkozóján hangzott el Zánkán, a gyermeküdülő centrumban az elmúlt hét végén. A háromnapos rendezvény fővédnöke dr. Kelemen Endre elnök, Papp László elnökhelyettes és Somogyvári Rudolf, a helyi stúdió vezetője volt. stúdió létezik: Zánkán és Budapesten, a Szent László Gimnáziumban, tehát a Dunántúl ilyen téren már viszonylag ellátott terület. Éppen ezért a következő „centrumot" Szegeden vagy környékén kellene létrehozni. Az ügyben rövidesen Szegeden is adatlapokkal keresik meg a közép- és általános iskolákat, hogy felmérjék, milyen technikai feltételekkel rendelkeznek. A zánkai találkozón (ahol sajnos még kevés város iskolája volt jelen) az első lépések már megtörténtek. Megállapodtak például a használandó technika minőségében. A fejlődés érdekében rendszeres továbbképzéseket fognak tartani, évente két alkalommal pedig országos találkozót. A már meglévő mozgóképes folyóirat átalakult Videák újsággá. Ebbe az olyan általános és középiskolák munkáit is várják, amelyek a szervezethez szeretnének kapcsolódni. A tervek szerint önköltséges szervizszolgálat is működik majd, azaz a „fiókegyesületeknek" csak az anyagköltséget kell megfizetni. T.M. A SZAMALK 1992 szeptemberében is indítja számítógépes felsőfokú tanfolyamait Szegeden. Jelentkezni legalább érettségi bizonyítvány birtokában lehet. Az információrendszer-szervező és az információrendszer- programozó tanfolyam 3 éves, sikeres elvégzése és a diplomamunka megvédése után hallgatóink szakmai felsőfokú oklevelet kapnak. A képzés felfelé nyitott, további távoktatási jellegű képzést követően főiskolai diploma is megszerezhető. A tanfolyamok 1992^3-as tanévének első félévi tandí ja: 19 000 Ft. Részletes tájékoztató és jelentkezési lap átvehető naponta: 8-16 óra között. Szeged, Boldogasszony sgt. 6. sz. alatt a portán. (Telefon: 62T0-24478. Mikoláné Balogh Rózsa). A VIDIA Diszkont Áruház ismét várja kedves vásárlóit! Szeged, Bakay N. u. 52. Tel.: 21-480 • Csillárok széles választékban, 20-50%-os kedvezménnyel. • Black & Decker kéziszerszámok 20-30%-os kedvezménnyel kaphatók. • Alumíniumlétrák több méretben, és fürdőkádak többféle^ezínárnyalatban már 6500 Ft-tól. ÉÉ

TEKINTSE MEG KÍNÁLATUNKAT! kVlDIA Megközelíthető az 5/A-s Kereskedőház Rt. trolibusszal. Iskolaportré 3. Gondolatébresztő-órák Lyon - Cöllegc du Tönkin. Érdekes és számomra kedves élmény volt a süketnémák óráin való részvétéi. Ok két évfolyamot három év alatt végeznek el, és szakpedagógusokon kívül „rendes" tanárok is tanítják őket, megkönnyítve ezáltal az életben való minél könnyebb tájékozódást. Egy-egy évfolyamon csak 4-5 gyerek van, akik a város legkülönbözőbb részeiről járnak be, hiszen ez Lyonban is úttörő kezdeményezés. Az iskolában a többi gyerek semmilyen megkülönböztetéssel nem illeti őket, már megszokták „másságukat." Rendkívül rokonszenves és követendő törekvésnek tartom. A teljesség igénye nélkül szeretnék ízelítőt adni egy-egy tantárgy kapcsán arról, hogy mit és hogyan tanulnak a francia gyerekek ebben az iskolában, illetve arról, hogy mi volt számomra meglepő vagy nekem tetsző. Aki egy kicsit is foglalkozott valaha a francia nyelvvel, az tudja, hogy nem tartozik a könnyen tanulható nyelvek közé, helyesírása pedig egyenesen elborzasztó. Némi elégtétel volt számomra, hogy ez utóbbi a francia gyerekeknek is probléma, ezért rengeteget gyakorolják. A nyelvtan-helyesírás órákon mindig van tollbamondás, még nyolcadikban is. A fogalmazási gyakorlatokat általában igyekeznek az olvasminyelemzés-órán feldolgozott irodalmi anyaghoz kötni, de a szál alkalmanként igen laza, a legtöbb esetben csak gondolatébresztő. Az olvasmányelemzés-óra anyagát, vagyis a „kötelező" olvasmányt a tanár teljesen szabadon választhatja ki akár a francia, akár a világirodalomból. Ez azt jelenti tehát, hogy rá van bízva, melyik művön keresztül tudja a legjobban bemutatni mondjuk a regény szerkezetét. Ottjártanikor az egyik nyolcadik osztályban Steinbeck: Egerek és emberek című művével foglalkoztak. Egy-egy rövidebb művet az órán közösen - és hangosan olvasnak el. A záróvizsgán a jelölt két irodalmi szöveg közül választhat. Mindkét szöveghez 3-3 szókincshez (az értelmező szótúr otthoni és órai használata náluk „közhely"), szövegértéshez, nyelvtanhoz kapcsolódó kérdés van, és két-két fogalmazási téma, ezek közül szintén választhat. Hadd említsek egy példát a fogalmazásra. A szöveg egy részlet a Marion Lescaut-ból. Az első fogalmazási téma: „Képzelj el egy csábítási jelenetet. Meséld el, írd le, beszéltesd a szereplőket. " A második téma: „A féltékenység a ragaszkodás jele a szerelemben' és xi barátságban, vagy pedig az egoizmus megnyilvánulása ? Jó-e vagy rossz?" A második részben említett, a mi fogalmaink szerint összevont 'tantárgyak oktatását nehezen tudtam elképzelni. Az egyik órán földrajz, a másikon történelem? Vagy hetente váltogatják? Nos, egyik sem. Évfolyamonként általában 3-3 témakör van, s egyegy témakör lezárása után jön a váltás. Vagyis 2-3 hónapig történelem, aztán földrajz, ugyanígy fizika, majd kémia, biológia és geológia. Bizonyára senki sem lepődik meg, ha azt mondom, hogy a francia gyerekek mumusa a matematika. Van-e ország a Földön, ahol ez nem így van? Pedig igazán nincs okuk a kétségbeesésre, mert ezt a tantárgyat is olyan „életszagúan" tanítják, hogy nyelvtanár létemre a matekórákon való részvétel igazi felüdülést jelentett. Végezetül néhány szubjektív megjegyzés. Nagy örömömre szolgált, hogy ottani kollégáim megengedték, illetve felajánlották, hogy néhány órát én tartsak. így volt alkalmam földrajzot, történelmet és francia nyelvtant tanítani, és csaknem mindegyik osztályban Magyarországról beszélni. Ennek kapcsán az volt a benyomásom, hogy annak a sokat emlegetett Európa Háznak már az előszobájában vagyunk, ugyanis már a gyerekek sem mondtak Bukarestet Budapest helyett, tudják, hogy Magyarország Európában van. sőt többnyire pontosan körül is tudják határolni. Ez pár évvel ezelőtt még átlag felnőtteknek is nehézséget okozott. Viszont pedugógus^rsaim sem ismernek egyetlen jelenlegi magyar politikust sem, a Göncz és Antall név semmit nem mond nekik. (A Kádár annál többet!) Torgyánnal nem próbálkoztam. Mi, magyarok, azt mondjuk, hogy a franciák - a többi latin néphez viszonyítva - nehezen barátkoznak. Mint minden általánosítás, ez is sántít. A College du Tonkin tanáraiban legalábbis olyan franciákat ismerhettem meg, akik ezt az állítást alaposan megcáfolják. Kintlétemkor munkámhoz minden segítséget megkaptam tőlük. Őszintén érdeklődtek a keleteurópai eseményekről, életünkről, az általunk elképzelt jövőről, a megvalósítás lehetőségeirői. Kérem, ne higgyék, hogy csak azért, mert tanárok! Laczik Tóth Magdolna, Rókus I. Sz. Általános Iskola DOMCIS! DOMÜSI Szegedi Domus Áruház és Castor Kft. 1992. július 15-től reklámáron vásárt rendez olasz fenyőbútorokból: - szóló szekrények, - franciaágy-vásár, - egyéb bútorok. Tekintse meg kínálatunkat! Dugonics tér 8-9. n>PQftlfflSTele'°n: 26-911' IGAZI OTTHONT TEREMT