Délmagyarország, 1992. július (82. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-22 / 172. szám

SZERDA, 1992. JÚL. 22. BELPOLITIKA 3 KÖZÉLETI NAPLÓ A. philadelphiai példa Amerikában sincs kolbászból a kerítés Legalább ne ártson! A megyei tisztifőorvos az élet vizéről - A Japánból Magyarországra került csodakészülékről és a tudós elméket fölháborító, úgynevezett K-vízről írtak az országos lapok, s amikor az első szegedi vállalkozó, egy orvosnő is kínálni kezdte ezt a vizet, cikk jeleni meg róla a Délmagyarban is. Mint létező jelenséggel természetesen foglalkozott a tévé, a rádió is. A Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat hogyan szerzett tudomást itt a megyében az élet vizéről? - Amint elolvastuk a Délmagyar cikkét és a Tt-vízről szóló hirdetést, levelet küldtünk a doktornőnek, melyben kértük: mutassa be az általa használt készülék engedélyezési okiratát. Ezt nem kaptuk meg, ellenben tudomásunkra jutott, hogy a városi tisztiorvosi hivataltól - a költségek térítésével - a víz vizsgálatát kérte a doktornő: - Az akkori eredmény ? - A vizsgálatot "Végzők, anélkül, hogy tudták volna, miféle vizet ellenőriznek, megállapították: a bevitt minta bakteriológiailag nem megfelelő. - Forgalmazását már ezen az alapon leállíttathatták volna... - ...ám közben megindult a vásárban is a kóstoltatás és az árusítás. Nap mint nap láttuk a vízért tolongó, fölajzott tömeget... Abban a hiszemben, hogy a készüléket a Hemotrade Kft. az Országos Közegészségügyi Intézet jóváhagyásával árusítja, mi arról akartunk Lázban égnek a magyar betegek ezrei. Nem csak holmi vírusokkal folytatott harc okán, hanem az egészségügy házatáján terjengő hírek miatt is elönti őket a forróság. Miközben arról értesülünk, hogy az elszegényedő budapesti egyetemi klinikák a haldoklók gyógyszereivel is kénytelenek takarékoskodni, azt is halljuk, hogy a rr-vízben megtestesülő reményüktől is igyekszik megfosztani őket a hivatalos egészségügy. Szegeden az ipari vásárban is hosszú sorok álltak az élet vizét kínáló orvosnő standjánál, s míg néhány kollégája ilyen-olyan fájdalom ellen maga is kortyolgatta a titokzatos nedűt, más orvosok, hivatásuk magaslatán állva, mintát vittek belőle a laboratóriumba vizsgálatra. Ennek eredményéről, a Jt-víz további sorsáról kérdeztem dr. Zimányi Mária megyei tisztifőorvost. ismét meggyőződni, hogy a vásárban kínált víz megfelel-e az egészségügyi előírásoknak. Meglepetésünkre újból találtunk benne baktériumokat... A vásárnak időközben, vége lett, és nyomozómunkánk eredményeként kiderült az is, hogy a Hemotrade Kft.-t már május 6-án felszólította az Országos Közegészségügyi Intézet reklámtevékenységének fölfüggesztésére. Az itteni vízminta és az OKI véleménye alapján mi is betiltottuk a víz árusítását. -Ahhoz képest, hogy május eleje óta piros jelzést kapott ez a Life Energy nevű készülék, elég jó reklámja volt - gondoljunk csak a Friderikusz-shawra - és az üzletmenetet se akasztotta meg az elmarasztaló szakvélemény. - Nem, mert a vevők, akik 1 millió 700 ezerért megvásárolták a berendezést, vagy kivételes esetben borsos áron bérelték, gondolom, mitse tudtak erről. - Szegeden mások is pórul jártak? - Ellenőreink legutóbb a Cserepes sorról jelentették, hogy az egyik büfésbódéban zacskós életvizet árulnak, az ABC-Kft. forgalmazásában. A csomagoló: a tejipar. Nincs irigylésre méltó helyzetben egy kozmetikai kft. sem: a megnyitandó szalonba már megvásárolták a készüléket. - Márpedig a n-víznek befellegzett. - Egyelőre igen. Annál is inkább, mert az Országos Népegészségügyi és Tisztiorvosi Hivatal július 13-án kelt körlevele arra szólítja föl a tisztifőorvosokat, hogy a szabálysértőkkel szemben a legszigorúbban járjanak el. - Az őindokaik? - A víz bakteriális szennyezettsége és az OKI véleménye mellett az: a hiányos adatszolgáltatás miatt nem állapítható meg, hogy a készülékben lévő aktív szenet mi védi meg a bakteriális szenynyeződéstől, és hogy alkalmas-e a két legsúlyosabb hazai szennyező, a nitrát és az arzén eltávolítására. Bizonytalan továbbá, hogy a berendezés valóban alkalmas-e arra a célra, amelyet a reklámok állítanak róla. Ismeretlen telephelyeken történő, közegészségügyi engedélyek nélküli forgalmazása pedig ugyancsak veszélyes. - Mi önnek mint orvosnak a személyes véleménye arról, hogy a K-vt'z fogyasztói közül sokan állítják: jobban érzik magukat, mint korábban. - Igya, aki úgy érzi, javul tőle a szubjektív közérzete, ha tartást ad neki, mi több, hiszi, hogy ettől múltak el a fájdalmai. Még ha nem is tudjuk a magyarázatát, ha csak közérzetet javít, máris érdemes arra, hogy ne dobjuk ki az ablakon. De: nehogy elhanyagolja valaki emiatt a valódi gyógykezeléseket! Az pedig egyenesen végzetes lehet, ha a legyöngült szervezetet a fertőzött víz fogyasztása súlyos hasmenéssel terheli. Alapvető követelmény tehát, hogy az egészségügyi hatóságok éppen a gyógyulni vágyó és ezért hiszékeny emberek védelmében szigorúan betartassák az egészségügyi előírásokat. Hogy az efféle „csodaszerek"-ről legalább egyet tudjunk biztosan, azt, hogy nem ártalmasak. CHIKÁN ÁGNES Az Állami Bankfelügyelet búntető feljelentést tett az Ybl Bank Rt., az Altalános Vállalkozási Bank és a Vállalkozói Takarékszövetkezet vezetői ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, illetve nagy kárt okozó csalás miatt. Mint az országos rendőrfőkapitány sajtóirodájának ezzel kapcsolatos információjából kiderül: a nyomozás eddigi adatai szerint JamniczJcy Zoltánné felfüggesztett vezérigazgató és társai alaposan gyanúsíthatok azzal, hogy a rájuk bízott idegen vagyon - a pénzintézetnél elhelyezett betétek — kezelése során a hitelnyújtásra, illetve az azzal egy tekintet alá eső váltóforgalmazásra vonatkozó jogszabályi kötelezettségeket szándékosan megszegték, ezzel vagyoni hátrányt okoztak. Jamniczky Zoltánné és társai azzal védekeznek, hogy a bankok csak átmeneti likviditási gondokkal küzdenek, s kintlevőségeik olyan mértékűek, hogy kötelezettségeiknek eleget fognak tenni. Az ORFK különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt - a gyanúsítottak szabadlábon hagyása mellett folytatja a nyomozást. vállalkozói zónát alakítottak ki, ahol piaci ár alatt juttatták az induló kisvállalkozókat telekhez. A legfontosabb feltétel az volt, hány új munkahelyet teremt egy-egy alakuló társaság. A visszacsorgó pénzek azóta is körbejárnak. Mi pedig csak önmagunktól kérdezhetjük: miért is nem jutott ez még Szegeden az eszünkbe? Azért Amerikában sem minden felhőtlen. Szügyi György szerint ott is jelentős a tőke- és a szakemberhiány az induló vállalkozásoknál. A bátrak azonban saját pénzből, a helyi önszerveződések segítségében bízva vágnak bele vállalkozásokba, igaz odakinn tíz kísérletből nyo*lc sikertelenül végződik. - Aki ma Magyarországon vállalkozik, sokkal nagyobb eséllyel indul, mintha ezt Amerikában tenné! - állapította meg Szügyi úr, majd hozzátette, de optimizmus nélkül a világon sehol sem megy. R~G Metszeni vagy kivágni? HOLNAP A MUNKÁSPÁRT (MSZMP) alsóvárosi szervezete 16 órai kezdettel taggyűlést tart a Szeged-állomás éttermében. Előadó: Kószó József, a városi koordinációs bizottság elnökhelvettese. RÓZSA EDIT országgyűlési képviselő 17 órától fogadóórát tart az SZDSZ Földváry utca szám alatti irodájában. AZ MDF székházban (Római krt. 31.) 17 órától dr. Kiss Lajos ügyvéd jogi tanácsadást tart. Kérdésünk: nálunk miért nem gondozzák hasonlóképpen a fákat? Válaszadásra Fekete Zoltán kertépítő mérnököt, a Szegedi Ökológiai Társaság elnökét kértük. Közismert a francia kertkultúra kifinomultsága, amelynek távol-keleti megfelelőjét Japánban fedezhetjük föl. A „francia kert" tervezett, harmonikus megjelenése a fölvilágosodás idején sok európai uralkodó és magas rangú méltóság számára vonzóvá tette a palotákat körülfogó parkok hasonló alakítási módját. Angol nyelvterületen más növényrendező elvek érvényesültek (angol kert), s más szellemiség, esztétikai és filozófiai mondanivaló fejeződött ki a kertépítésben: ott az ültetett, növényi környezet uralkodott Szegeden ne keressük a képen látható fákat: fotónk Nizzában készült, ahol ilyen - számunkra különleges formára metszik az ágakat. Nekünk már csak azért is tanulságos e módszer, mert sokan aggódnak városunk fáiért, köztük a Széchenyi tér platánjaiért is. az épített fölött. És egy bizarr példa a jelenből: Koppenhágában ma is látni kocka(!) alakúra nyírt fakoronákat. Mindennek nálunk kevés hagyománya van. „Formatervezett" gyümölcsfákat, katlanformájú koronával már sokfelé látni. Az utcák, parkok növényeinek alakítását ugyancsak a FOTÓ: ENYEDI ZOLTÁN telepítés pillantában kellene megkezdeni. Összhangban a fa életével, növekedésével, úgy elvégezni a metszéseket, hogy csak a fontosnak ítélt hajtásokat hagyják tovább fejlődni. Széchenyi téri platánjaink már nem menthetők meg utólagos metszésekkel, s a város sok területéről hozhatnánk még riasztó példákat. Rosszul megválasztott - túl magasra nyúló, vagy túl széles lombkoronájú fafajták telepítése, szakszerűtlen aláültetések, a szükséges metszések elmaradása mind hozzájárultak a mai állapot létrejöttéhez, amelyen csak az egységes, jól átgondolt felújítás, s a későbbi folyamtos gondozás változtathat. NY. P. Jankó Attila a szegedi önkormányzat vagyonkezelő bizottságának elnöke, Molnár Zoltán ügyvéd, a polgármester tanácsadó testületének tagja és Szügyi György a szegedi Euromenedzser Bt. igazgatója tegnap délelőtt a városházán számoltak be amerikai útjuk tapasztalatairól, amelynek során a kis- és középvállalkozásokat segítő tengerentúli intézményrendszert tanulmányozták. Jankó Attila elmondta, hogy Amerikában minden intézmény arra törekszik, hogy minél kevesebbet ártson a gazdasági folyamatoknak, minél kevésbé avatkozzon be a vállalkozások életébe, ugyanakkor mindent igyekeznek megtenni a verseny növelésének érdekében és a helyi monopóliumok kialakulásának meggátolásáért. Bármilyen furcsán is hangzik, Amerikában is rendkívül nehéz pénzt „gründolni" egy-egy vállalkozáshoz. Az állam a már beindult és fejlődés előtt álló társaságokat kedvezményezi csak. Egyszóval, ott sincs kolbászból a kerítés, ahogyan sokan azt idehaza hiszik. Pedig az USA-ban igencsak - Senki sem fog nekünk pénzt adni, hogy kényünkre-kedvünkre elköltsük. A tőke viszont oda vonzódik, ahol jól tudják működtetni - fogalmazták egyik legfontosabb tapasztalatukat azok a szegedi vállalkozók és tisztviselők, akik a közelmúltban majd egy hónapot töltöttek Amerikában az államok információs hivatalának meghívására. Akár jelkép értékű is lehet régiónk számára, hogy a hat magyar meghívott fele szegedi volt. fontos szerepet játszanak a kisvállakozások: az ötszáz alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató cégek száma több mint húszmillió, s három új munkahelyből kettőt ebben a szférában teremtenek. Nem is csoda, hogy törvénnyel hívták életre a kisvállalkozásokat segítő hivatalt. Molnár Zoltán egy számunkra is elgondolkodtató philadelphiai példával hozakodott elő: a város körül olyan Feljelentés bankvezetők ellen