Délmagyarország, 1992. július (82. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-21 / 171. szám

4 GAZDASÁG DÉLMAGYARORSZÁG "1 — KEDD, 1992. JÚL.21. Autóriasztók Beszélni csak szépen... Szerencsére elmúltak már azok az idők, amikor az autós maga próbálkozott járművéhez hasznos kiegészítőt, utólag felszerelhető kényelmi berendezést külföldről becsempészni. E változás egyik részese az Adminis Kft., amely viszonteladókat kiszolgáló raktáráruházat üzemeltet, s a különféle kéziszerszámok, szabadidő-felszerelések mellett olyan világcégek gyári képviselője, mint a svéd Thule tetőcsomígtartó-rendszer, a közismert LM (Liqui Moly) kenőanyagcsalád és a Ranger riasztók. A név ne tévesszen meg senkit: a Ranger riasztó olasz gyártmányú, onnan származik tehát, ahol igencsak „tudnia" kell egy valamirevaló autóriasztónak. Tehát: mikroprocesszorral vezérelt, elektronikus autóriasztó, piezoclektronikus szirénával. Mindezek a kifejezések azt jelentik, hogy az alapriasztó - hiszen családelven felépülő rendszerről van szó - feszültségeséskor is azonnal riaszt, például ajtónyitásra. Ha elriasztotta a betolakodót, automatikusan újból „szolgálatba helyezi" magát. Az alapriasztó természetesen további modulokkal, elemekkel bővíthető. A Ranger például olyan ultrahangos érzékelővel is beszerelhető, amely szinte teljesen érzéketlen a külső rádióhullámokra így nem kezd el vijjogni, ha mellette a taxis CB-n fuvart rendel... Kapható egy olyan változata is, amely szinte világszenzáció, ugyanis gyengéd női hang beszél a tulajdonosnak arról, hogy például megpróbálták feltömi a kocsit, s csak a gazdi speciális jelzésére kapcsolja ki az élesre állított „figyelőszolgálatot." Pillanatnyilag még csak angol éá olasz nyelven mesél a bűnözésről a Ranger riasztó, de ha így megy tovább, rövidesen megtanul magyarul is... Jobb esetben csak gyomorrontás! Elnézően ellenőrzött élelmiszerek? A nagy abc-áruházak előtt, a lakótelepek árnyas padjai körül egyre többen kínálnak a bolti árnál jóval olcsóbban kávét, konzervet, cigarettát, vagy konyakot. A kispénzű és gyanútlan vevő legtöbbször ráharap a potyának tűnő zsákmányra. A legtöbben abban bíznak, nemcsak olcsón, hanem jót is vásároltak. A valóságban azonban a legtöbbször illegális csatornákon beékezett külföldi italokat, vagy cigarettákat nem vizsgálta meg senki. Akár csak a konzerveket, amelyeknek dobozába tudj' isten, mi is lapul. A legjobb esetben csak a szavatossági idő járt le az olcsón kínált árúknál. Akadnak persze szélsőséges esetek is, amikor a konyakban metanol lapul, ami még kis mennyiségben is mérgező. Az olcsón kínált Marlboro, vagy Kim dobozában is általában régi, csökkent élvezeti értékű dohányárú bújik meg. A valóságban minden idehaza forgalomba kerülő import és hazai élelmiszert és táplálkozást kiegészítő szert ellenőriztetni kellene a KERMI-vel, valamint az Országos Élelmezés- és Táplálkozástani Intézettel. Miért kerülhet mégis ellenőrizetlen élvezeti cikk és élelmiszer az utcai árusokhoz? A rendelet egyelőre még jócskán hagy kiskaput: azoknak az árusoknak ugyanis nem kell az említett vizsgálatokat elvégeztetni, akik az adott árucikkből nem rendelkeznek ötven darabnál többel. Márpedig ezt a rendelkezést nem nehéz kijátszani. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Ma még a kiskereskedelmi vállalkozáshoz bárkinek kiadják az engedélyt. A „vállakozó" pedig - papír birtokában - joggal érezheti magát biztonságban az utcán. A szabályok betartását pedig senki sem ellenőrzi, pontokiskapukat is tartalmazó jogszabályok betartatása. Az sem kivétel, hogy nagy abc-k polcain is gyakran találkozik a vevő szavatossági időn túli árukkal. Bár nem tilos ilyet csökkentett áron - forgalomba hozni, de erre a vásárlók figyelmét fel kellene hívni. Jellemző az élelmiszerkereskedelem helyzetére, hogy a KERM1 a közelmúltban ellenőrzött negyven üzlet közül, húsz esetben kénytelen volt szabálysértési eljárást indítani. Hogyan lehet védekezni a veszélyes élelmiszerek, italáruk, cigaretták ellen? Csak úgy, hogy nem vásárolunk belőlük. Persze könnyű ezt mondani akkor, amikor a fokozatos elszegényedés egyre több embert kényszerít arra, hogy ellenőrizetlen élelmiszert vásároljon. Jobb esetben megússzák a gyanútlan vevők egy apróbb gyomorrontással. De az igazi megoldás az lenne, ha az ellenőrzés szigorításával párhuzamosan, olyan jövedelmi viszonyok alakulnának ki hazánkban, hogy ne legyen probléma az ellenőrzött élelmiszerek, élvezeti cikkek megvásárlása. Továbbra is csak adózgatunk! Az APEH szigorít — a liftesfiú nevet Ismét eltel egy év, újra elkészült az APEH-nál adóbevallásaink összesítése. A hallgatagnak tűnő számok - ha mögéjük nézünk - igen beszédesek. Nőtt, vagy csökkent elmúlt évi jövedelmünk? Igaz-e, hogy évről évre kevesebben vallanak be hálapénzből, borravalóból származó jövedelmet? Be tudja-e szedni az adóhivatal tetemes adóhátralékát? Tényleg szigorodnak a szankciók, ha hibás a bevallás? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre próbálunk választ adni a következő országos adatok alapján. Magyarországon a magánszemélyek 1991. évben 172,6 milliárd forint személyi jövedelemadót (és előleget) fizettek be az államkasszába, 46 milliárd forinttal többet, mint egy évvel korábban. Egymillió forint feletti jövedelmet több mint 25 ezren, 2-4 millió forint közöttit háromezren, e felettit több mint 400-an vallottak. A hétköznapi tapasztalatokkal szöges ellentétben áll, hogy borravalóban és hálapénzben egyre kevesebben és egyre jelentéktelenebb összegben részesülnek. 1988-hoz viszonyítva például a hálapénzt bevalló orvosok országos száma 12 ezerről kevesebb mint 3 ezerre, a borravalót bevalló fodrászok, kozmetikusok száma 10 ezerről 2900-ra, a pincéreké 9400-ról 1900-ra, a benzinkútkezelőké 2 ezerről 500-ra csökkent. Nehezen hihető, hogy az országban csak 53 újságárus, 19 nővér és I műtős, 9 karosszérialakatos, 14 ruhatáros és 4 szemetes munkáját „honorálták" volna borravalóval. Képtelenség, hogy - a bevallások szerint - pl. nincs olyan szállodai liftes, aki az elmúlt évben borravalóban részesült volna. A múlt évben is számukat, bevallott jövedelmüket és adófizetésüket tekintve a döntő részt több mint négyötödöt - a munkavállalók (bérből és fizetésből élők) teszik ki. Emelkedett a másod- és mellékfoglalkozásúak száma, az ebből származó jövedelem pedig átlagot meghaladóan nőtt. Igen magas volt a hibásan beadott bevallások aránya, egyes megyékben elérte a 30-40 százalékot is. Ezek jelentős kapacitást kötnek le, és 100 millió forintban mérhető többletkiadással járnak. Az adóalanyok által elkövetett mulasztások miatt az év eddig eltelt időszakában az első fokú adóhatóságok több mint 6000 jogerős határozatot hoztak, és ezekben 99 millió forint mulasztási bírságot szabtak ki. Az adóhátralékok beszedésére irányuló tevékenységét az adóhatóság 1992-ben szigorodó fellépéssel folytatta. Ennek eredményeként a múlt év végéig felhalmozódott tartozásból eddig 9 milliárd forintot sikerült beszedni. Felgyorsult a felszámolási eljárások és a végrehajtások adóhatósági kezdeményezése is. 1200-at meghaladó felszámolási és közel 15 ezer végrehajtási eljárást kezdeményezett az APEH. A hivatal 1992-ben kiemelt hangsúlyt fektet az adózás alól kivont jövedelmek megállapítására, és ezzel összefüggésben az adómorál javítására. Kiemelten ellenőrzik a közterületeken. a nagybani piacokon, a vásárokon árusítókat. A Vám- és Pénzügyőrséggel, valamint a rendőrséggel közösen végzett akciókkal lehetőséget teremtettek csempészáruk elkobzására és deviza bűncselekmények megállapítására is. Ismert, hogy az utasforgalom keretében importált kávé értékesítése útján adózatlan jövedelmek keletkeznek. Nem fizettek adót az ugyancsak importból származó szeszes ital értékesítés költsége után sem. Az 1991-ben export céllal eladott dohánytermékek egy része vélelmezhetően nem hagyta el az országot, és ez képezte alapját az utcán, piacokon, aluljárókban - fogyasztói árnál alacsonyabb áron - történő értékesítésnek. A hivatal 1992-ben 35 ezer nyugtaellenőrzést tervez, amelyből a revizorok már több mint 10 000-et elvégeztek. Az eddigi tapasztalatok szerint a vállalkozások 45 százaléka továbbra sem tesz eleget nyugtaadási kötelezettségének, amely arány hétvégeken, illetve az esti órákban eléri a 65 százalékot is. Százezer forint a határ Földárverés helyett egyezség - Az árverés és az egyezségkötés egy nagyon jól szabályozott egységben került megfogalmazásra a törvény megfelelő szakaszában. A törvény úgy szólt, hogy az árverés vezetője az árverés megkezdése előtt köteles megkísérelni az egyezséget. Ha az adott helységben, adott településen megjelent felek, vagyis az igénylők, akiknek igényét gyorsított eljárás során bírálták el, megegyeznek a földek kijelölése tekintetében, akkor a Kárpótlási Hivatal ezt az egyezséget jóváhagyja. Ha ez az egyezség nem történik meg, akkor továbbra is az általános szabályok az irányadók, vagyis a földek licitálással fognak az igénylők tulajdonába kerülni - foglalta össze a helyettes államtitkár. - Milyen szankciókat tartalmaz ez a törvény? A kárpótlási törvény módosítása után könnyebbé válik a földtulajdonhoz jutás. Vajon azt is jelenti a módosítás, hogy nem lesz szükség már földárverésekre? A Falutévé riporterének kérdésére dr. Lovászy Csaba, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára válaszolt. - Semmilyet, legalábbis a sző köznapi értelmében. Tehát büntetést nem tartalmaz. A kisebbség érdekét azonban mindenképpen védeni kell. Tehát azok, akik ma komolyan gondolják, hogy földtulajdont szeretnének kapni kárpótlási igényük érvényesítése folytán, azok - s ez az előbb elmondottakból ki is tűnik - egyfajta elsőbbséget élveznek. Egy ésszerű értékhatárt húzott a törvény. Ez a százezer forintos - nem aranykoronás, forintos! - limit, annak megfelelően, hogy ez az a határ, ameddig a földvásárlási szándék komolynak tekinthető. Szankció változatlanul nincs, de az benne van a törvényben, hogyha valaki ezt a soronkívüliséget igénybe veszi és utóbb úgy dönt, hogy nem kíván érte termőföldet vásárolni, ezt tehesse meg anyagi hátrány nélkül. De ha ő élvezett már egy előnyt: azt, hogy előre sorolták, akkor ezt később már maradéktalanul nem élvezheti. A kárpótlási igényét 1993. augusztus 15-ig nem érvényesítheti, utána viszont, természetesen igen. FOTÓ: GYENES KÁLMÁN