Délmagyarország, 1992. július (82. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-21 / 171. szám

>j .•y O/' 2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1992. JÚL. 21. Négykézláb? Azon, hogy Boszniában ismét nem tartották be a tűzszünetet, sajnos nem csodálkozhatunk. Pedig immáron mi is a közvetlenül érdekellek közé sorolhatjuk magunkat. Míg a Balkán hagyományosan harcias népei háborúznak, újabb és újabb menekültekre számíthatunk. Irtózattal szemléltem és szemlélem az ottani történéseket, bár a rombolás, a mészárlás és a múltjukat, jövőjüket keresők kétségbeesése mindennapossá (megszokhatóvá?) vált. A tévé képernyője távolságtartó távcső. És tényleg, most már mindegy, ki kezdje. Mégis. Megdöbbent, hogy csak úgy, ahogy ott is, a FA K hegyei, vagy a Balkán mély völgyei között, önként - ha nem is dalolva - esztelenségbe hajtható az ember. Kosztolányi mondta valahol az első világégés előtt: háborúk persze mindig lesznek. A háború, úgy látszik - fejtegette -, nagyon is megfelel az emberi természetnek. A népeket a történelem folyamán eddig minden hülye öldöklésbe taszíthatta. Mégiscsak furcsa, hogy ugyanakkor nem volt még olyan politikus, aki egyetlen nemzetet is arra kényszeríthetett völna, hogy négykézláb járjon. VARGA Milosevic-interjú a Le Figaróban Szerbia „nem szüntette meg Koszovó és a Vajdaság autonómiáját, hanem csupán állami előjogaikat számolta fel" - mondotta Slobodan Milosevic a Le Figaro című francia lapnak adott interjújában. Szerinte ugyanis ez a két autonóm terület korábban „az 1974-es alkotmány hibájából" kapott „gyakorlatilag független államokhoz hasonló" jogokat, és ezzel ,.három részre darabolta Szerbiát." A szerb vezető a terjedelmes interjúban minden ellene, illetve a szerb állammal szemben hangoztatott vádat visszautasított. Többször is megismételte, hogy a nyugati hatalmak, különösen az Európai Közösségek tagállamai „elfogultak" és „rosszul tájékozottak" Szerbiát illetően. A bosznia-hercegovinai harcokért elsősorban a helyi muzulmán vezetést és Horvátországot hibáztatta, kijelentve, hogy a köztársaságban „egyetlen katona sincs" a jugoszláv hadseregből, viszont a horvát hadsereg „42 ezer főnyi erőt" vezényelt Boszniába. Azt mondotta, hogy a szerb erők nagy része „a helyi szerb politikai vezetés" ellenőrzése alatt áll ugyan, de „mindhárom erőnek" - vagyis a horvátoknak és bosnyákoknak is - vannak olyan csoportosulásai, amelyeket „nem tudnak a vezérkarok ellenőrzése alá vonni", s ezek felelősek a harcokért. Milosevic azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy „egyoldalúan csak az. egyik félnek" ad segítséget s kijelentette, hogy bármiféle külső katonai beavatkozás az egyik, vagy másik erő oldalán „katasztrofális következményekkel járna." Mint mondotta, „Európának nem szabad azzal próbálkoznia, hogy Szerbiára olyan feltételeket próbáljon ráerőszakolni, amelyeket maga sem tart meg", s ha a nemzetközi nyomás tovább tart annak érdekében, hogy az országot „saját ízlésük szerint alakítsák át", akkor az „nem lesz jó Szerbiának, de nem lesz tisztességes a nyugati hatalmak részéről sem." Boszniában a vasárnap este életbe lépett tűzszünet ellenére újabb harcok voltak hétfőre virradóra, s a szemben álló felek újra egymást vádolják. A belgrádi rádió szerint Ilijasnál, Szarajevó közelében öt szerb polgári személy megsebesült, amikor muzulmán szélsőségesek tüzet nyitottak rájuk. Szarajevóban egész vasárnap harcok zajlottak, a fegyvernyugvás előtt igyekeztek javítani helyzetükön mind a szerb, mind a muzulmán erők. Milán Panic jugoszláv kormányfő tárgyalt Alija Izetbegovic boszniai elnökkel és a boszniai szerb vezetőkkel, valamint az úgynevezett boszniai szerb hadsereg parancsnokaival is. Panic és Izetbegovics folytatott tárgyalásán megállapodás jött létre arról, hogy visszavonják a nehézfegyverzetet Szarajevó és a Drina partján fekvő Gorazde körzetéből. A nehézfegyvereket az ENSZerők ellenőrzése alá helyezik. Az AFP jelentése szerint mintegy 58 ezer embert tartanak fogva börtöntáborokban Bosznia-Hercegovina terüleENSZ-állás a szarajevói reptéren tén. A szarajevói televíziónak adott nyilatkozatában Filip Vukovic, a fogolycsere irányításával megbízott jugoszláv állami bizottság elnöke elmondta, hogy a táborok lakóinak legalább kilencven százaléka polgári személy, akik között tízezer gyermek is található. A táborokban fogva tartott személyek nemzetiségéről nem közölt konkrétumokat a televízió jelentése. Európai Közösség Összeült a miniszteri tanács Csaknem azzal egy időben, hogy az ENSZ menekültügyi főbiztossága ideiglenesen felfüggesztette szarajevói légihídját a repülőtér körül felerősödött ágyúzás következtében, Brüsszelben hétfőn délelőtt összeültek a tizenkettek külügyminiszterei, hogy Douglas Hurd brit külügyminiszter elnökletével megvitassák, mit tehet a legfrissebb fegyverszünet összeomlása után a közösség. A brit diplomácia első embere, aki ebben a félévben a miniszteri tanács munkájának irányítója, beszámol kollégáinak az ex-Jugoszlávia főbb politikai központjaiban tett körútján tapasztaltakról. A miniszterek számára ez csak az egyik, bár kétségtelenül a legdrámaibb téma. A napirend zsúfolt. A külügyminiszterek a tervek szerint megadják a felhatalmazást azokhoz a tárgyalásokhoz, amelyeket a közösség bizottsága a FÁK országaival folytat majd egy „harmadik típusú egyezmény" megkötésére, amely a korábban a Szovjetunióval kötött kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás helyébe lép majd. Ez a „partnerségi és együttműködési" szerződés többet nyújt majd az érintett országoknak, mint a korábbi megállapodás, de nem megy el addig, mint a három visegrádi országgal kötött és Bulgáriával, valamint Romániával tárgyalás alatt álló társulási szerződések, amelyek szabad kereskedelem megteremtését irányozzák elő az évtized végére. Horvát Watergate? A belgrádi Politikában szombaton megjelent írás lehetségesnek tartja, hogy Franjo Tudjman horvát elnöknek is rövidesen meglesz a magas Watergate-je (Croatiagate). A lap arra alapozza feltételezését, hogy Tudjman elnök a közelmúltban 213 000 német márkának megfelelő összegért luxusvillát vásárolt magának Zágráb előkelő Tuskanac negyedében. A hírt a Glóbus című horvát hetilap szivárogtatta ki, s az nagy felháborodást keltett a lakosság körében. Csütörtöki számában a Glóbus a vételi szerződés fakszimile szövegét is közölte azzal a megjegyzéssel, hogy a szerRcklámcég területi képviselőt keres. Jelentkezési feltétel: - 25-35 év közötti életkor - felsőfokú végzettség, - saját gépkocsi, - telefonos lakás. Kérjük, küldjön rövid önéletrajzot! Jelentkezési határidő: 1992. július 20. „SzSzK '93" jeligére a Sajtóházba. QUALITY Autósiskola következő tanfolyama 1992. augusztus 4-én tí IJhJ CrO lüJ |J Jelentkezés: Mars tér 20. Telefon: 56-056. Belső vakolást, épületszerkezetek építését, minden típusú homlokzatvakolást állványozással rövid határidővel vállalok. Szegeden és környékén. Tel.: 26-091,53-125. ződést egy nappal azelőtt kötötték, mielőtt életbe lépett volna az előkelő negyedekben levő ingatlanok eladásának tilalma. A Splitben megjelenő Slobodna Dalmacija több horvát politikai vezető állásfoglalását közli az üggyel kapcsolatban „Veszélyben Horvátország erkölcsi értékei" címmel. Marko Veselica, a Horvát Demokrata Párt elnöke, a közelgő elnökválasztások egyik jelöltje, annak a véleményének adott hangot, hogy a luxusvilla megvásárlásával „Tudjman elvesztette minden jogaiapját arra, hogy továbbra is a horvát állam feje maradjon." Érvénybe lépett Havel lemondása Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök hétfő este 6 órai hatállyal lemondott államfői tisztségéről. Az államfői jogkörök közül a szövetségi kormány kinevezésének és menesztésének joga a szövetségi gyűlés (parlament) elnökségére, a többi jogkör a szövetségi kormányra szállt át. Este 7 órakor rendkívüli ülésre ült össze a kormány, hogy megvitassa a jogkörátruházásból fakadó teendőket. Babakocsit, ikerkocsit, tini-, kamasz- ós gyermekruházatot a Csitri divatboltból. Párisi Áruház, Széchenyi tér. Nyitva: hétfőtől péntekig 9-18 óráig. Szombaton: 9-13 óráig. NYÁRI VÁSÁR! Kubák és bizsuk 20%—50%-os enged mén nyel, július végéig. Szeged, Oroszlán u. 3. Cseh-szlovákia története ROMÁNIA • 100 Km NÉMETR OMÁNI A ROMÁNIA SZOVJETUNIÓ ROMÁNIA