Délmagyarország, 1992. július (82. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-20 / 170. szám

HÉTFŐ, 1992. JÚL. 20. _}£•> Qp k GAZDASÁG 5 (K)utak a jövőbe FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Homokon nem sorvadt el a magántermelés Nyugtával az APEH-t FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Még mindig nem az igazi Nemrégiben a földművelésügyi hivatal szervezésében olyan hivatalok, önkormányzatok és társadalmi szervezetek képviselőiből álló csoport járta a határt, amely az árutermelő mezőgazdasági kis- és középvállalkozások előtt álló akadályok leküzdéséhez kíván a maga módján hozzájárulni. Az útvonal nem véletlenül a homokvidéken vezetett keresztül. Ugyanis a mostoha természeti körülmények miatt a nagyüzemek mellett itt évekkel, évtizedekkel ezelőtt feléledt a magántermelés, illetve a szakszövetkezeti részeken igazából el sem sorvadt. Az itteni gazdák élettapasztalata sok kérdésben megszívlelendő információkkal szolgálhat azoknak, akik az új mezőgazdasági vállalkozások háterének kialakításában szerepet vállalnak. Errefelé a fóliázás, a zöldség-gyümölcs termesztés és az állattenyésztés adta eddig a megélhetés legbiztosabb forrását. A négy felkeresett gazdaságban egy feltűnően közös vonásra figyelhettünk föl. Fúrott kútból, vagy tározóból, de mindenképp öntöztek. Az adottságoktól, eszközöktől, a vízhozamtól függően vagy a teljes terület, vagy a leginkább vízigényes kultúrák kaptak a mesterséges csapadékból. A házigazdák egybehangzó véleménye szerint öntözés nélkül bizonytalan a termés, mint a kutya vacsorája. A zákányszéki Varga István most építette ki azt az öntözőrendszert, amely a tanyája körüli 6 hektáros területen teszi biztonságosabbá a paprika, a paradicsom és a burgonya Szakosított pénzintézeti munkát is végez a jövőben a Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt., az egykori Bizományi Áruház Vállalat. Legalábbis ez szerepel majd abban a stratégiai tervben, amelyet a cég megbízására a Coopsystem Szervezési-Vezetísi Tanácsadó Kft. dolgoz ki a BÁV további működéséről. A program szerint a Bizományi a zálogtevékenység mellett foglalkozik majd közraktárjegy kibocsátásával, leszámítolással, ingatlan jelzáloggal, brókertevékenységgel, áruszállításból és szolgáltatásból származó követelések vásárlásával és eladásával. A terv tartalmazza a zálogüzletági tevékenység bővítését is, így például elfogad majd termesztést. Az idén a megyében 43 millió forint támogatás jut az öntözésfejlesztésre. Ezt az alkalmat használta ki a több mint 2 millió forintos beruházás kapcsán. Költségeinek 40 plusz 10 százalékára kapott segítséget. További terveiben szerepel, hogy a szövetkezetből részarányként kivett öt hold szőlő helyén almást telepít, s ezt víztakarékos csepegtető öntözéssel látja el. Szatymazon, Csiszár Istvánéit a fólia alatti paprikatermesztést űzik profi módon. Emellett pritamin paprikával és burgonyával is foglalkoznak. A korábban vásárolt vetőgumó minőségét csapnivalónak tarezentúl festményeket, bélyegeket, értékpapírokat, sőt autókat is, és ezekre zálogkölcsönt nyújt. A vállalat az elmúlt évben közel 5 milliárd forint nettó árbevételt ért el a bizományi üzletágban folytatott tevékenységből, és mintegy 800 ezer dollár értékben exportált - az országból kivihető - festményeket, szobrokat, régi bútorokat, ékszereket a nyugat-európai, illetve tengerentúli országokba. A bizományi évente 1,3-1,5 millió zálogba adott tárgyra - többségükben ékszerekre - 4,1-4,2 milliárd forint kölcsönt nyújt. Az MTI kérdésére Csatlós Péter vezérigazgató elmondta: a cégnél a privatizációs folyamat már megkezdődött, ennek első lépéseként alakult résztották, a drágán megfizetett fémzárolt szaporítóanyag erősen vírusfertőzöttnek bizonyult. Ezért Hollandiából beszerzett burgonyából saját maguk állítják elő a vetnivalót, sőt eladásra is szánnak belőle. Fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy a a jó termés alapfeltétele a víz mellett a bőséggel kijuttatott szerves trágya. Pusztaszeren Ocskó Dezsőéknél egy olyan gazdaság mintáját láthattuk, amely főként az állattenyésztésre alapoz, s ezt egészíti ki a növénytermesztés. A tíz éve vásárolt, s azóta alaposan kiépített és felszerelt tanyán négy anyakocával indították a gazdálkodást, s ez fejvénytársasággá a BÁV még 1991 végén. Az átalakulás lebonyolítását a japán-magyar DAIWA-MKB Befektetési és Értékforgalmi Rt. végzi, amely egyúttal a cég tőzsdére való bevezetését is előkészíti. Erre leghamarabb a jövő évben kerülhet sor. Folyamatban van a dolgozói részvénykibocsátás is: a jegyzés már 200 millió forint értékben megtörtént, s így az alaptőke 2,2 millió forintra emelésével 9,09 százalékos dolgozói tulajdon lesz a bizományiban. Egyidejűleg tárgyalásokat kezdtek hazai és külföldi befektetőkkel az ÁVÜ részvénycsomag eladásáról is. A cég jelenleg 85 százalékban van állami tulajdonban, 15 százaléka pedig a Kereskedelmi Bank Rt.-é. lődött fel negyvenre. Bekapcsolódásuk a hármasmentességi programba igen balul ütött ki. A jószágok lecserélése sok pénzbe került, s gyengén fialó állományt sikerült kifogniuk. Ráadásul a húsjellegű, minőségi vágóállatot produkáló malacokat nem értékelte a szemléletváltásban lemaradt piac. Emiatt most úgy állították „takarékra" e tevékenységet, hogy gyorsan visszaállhassanak a korábbi szintre, ha eljön az ő idejük. Addig áthidaló megoldásként libázni kezdtek. A ház körüli területen a burgonya és paprikafélék mellett takarmányt is termesztenek. Varga Lajos Pusztaszeren a téeszben dolgozott sokáig, s most, nyugdíjas korában kezdte el kiterjeszteni a gazdaságát. E terveinek megvalósításában felesége mellett a fiára is számíthat, aki a szakmája gyakorlása mellett otthon maradt gazdálkodni. A piacozást, az éjszakai utakat idős ember nemigen győzheti energiával. A fólia alatt és a szabad földön termelt zöldségek értékesítésére nemigen akad más alternatíva. S itt eljutottunk arra a pontra, amely általánosnak mondható. A már működő gazdaságoknak nem a termelés, hanem az értékesítés, a piac szervezetlensége a legnagyobb gondja. Termékekre, termékcsoportokra alapozott együttműködési formák, piaci rendtartás, az import ésszerű keretek között tartása az, ami ma leginkább hiányzik. TÓTH SZELES ISTVÁN Ybl Érdekvédelmi szövetséget hoztak létre azok az Ybl Banknál, valamint az Általános Vállalkozási Banknál folyószámlával rendelkező vállalkozók, akik e két, bajba jutott pénzintézetnél a pénzükből csupán egymillió forinthoz juthatnak hozzá. A Telkes József, az ismert vezetői tanácsadó és személyiségfejlesztő kft. vezetőjének kezdeményezésére létrejött szövetség célja, hogy a megfelelő szerveknél hatékonyabban képviselhessék az érdekeiket. A főváros V., illetve I. kerületében működő, számlaadásra kötelezett üzletek, boltok és elárusítóhelyek 20 százalékában esetenként nem adnak nyugtát a vásárlónak, az ellenőrzöttek 5 százalékánál pedig e kötelezettséget rendszeresen elmulasztják - állapította meg az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal vizsgálata, amelynek során az érintett kerületekben június 27-e és 30-a között járták az üzleteket az adóhatóság revizorai. Az ellenőrzés eredményéről szerdán tájékoztatta az MTI-t Sallai Géza, az APEH sajtófőnöke. A nyugtaadási kötelezettség teljesítésének ellenőrzését 1100 vállalkozásnál végezték el, ezekből 594, vagyis 54 százalék volt a társasvállalkozás, 506 - ez 46 százalékot jelent - pedig egyéni vállalkozó. Közterületen 300 árusítót ellenőriztek az APEH munkatársai. A vizsgálatot érintő kör 33 százaléka volt ruházati, illetve divatáru szaküzlet, 34 százaléka dohány-, virág- és édességbolt, 7 százaléka vendéglátóipari egység, a többi pedig élelmiszer- és bőrdíszműkereskedés. A közterületen árusítók 65 százaléka könyv-, képeslap- és térképárus, 16 százalékuk ruházati cikkel, 13 százalékuk élelmiszerrel ezen belül alkohollal is -, 10 százalékuk pedig művészeti cikkek és szolgáltatások értékesítésével foglalkozik. Az ellenőrzés körébe a törvénynek megfelelően nem vonták bele a benzinkutakat, hírlapárusító pavilonokat, az egyszemélyes élelmiszer-kiskereskedéseket, illetve a vendéglátóipari helyek utcán át értékesítő tevékenységét, mivel ezek nem kötelesek nyugtaadásra. A vizsgálat során a közterületen árusítóknak csupán 33 százaléka tudta igazolni, hogy az adóhatósághoz szabályszerűen bejelentkezett, a többi nem rendelkezett a helyszínen szabályszerű árusításra jogosító okmányokkal. A kereskedők 4 százaléka tudta bemutatni az üzleti könyveket, s csupán 21 százaléka rendelkezett az árukészlet eredetét igazoló beszerzési bizonylattal. Az ellenőrzés tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az árusított cikkek 70 százaléka belföldi eredetű. Az APEH közlése szerint az akció során tapasztalt szabálytalanságok következményeként adóigazgatósági eljárás keretében mintegy 10 millió forint bírságot szabnak ki. Az adóhatóság a nyugtaadási kötelezettség betartását az adómorál javítása érdekében továbbra is, az egész országra kiterjedően ellenőrizni fogja. Privatizáció a BÁV-nál FOTÓ: SOMOGYI KÁRÓLYNÉ Másfél millió tárgy évente Szövetség - az ipari centrumokért A közép- és kelet-európai országok gazdasági átalakulásának egyik legfőbb gondja a tőkehiány, a vásárlóerő drasztikus átrendeződése. A hadiipar válsága, nehézkes átállítása csak nehezíti a helyzetet. Ezzel kapcsolatban Jacques Attali, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnöke a Budapesten rendezett közgyűlésen tartott beszámolójában kijelentette, hogy becslésük szerint egyedül Oroszországban 10 millió embert foglalkoztat a zsákutcába került hadiipar. így azután, amikor Széles Gábor, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke nemrég a németországi Münsterben, egy nemzetközi gazdasági értekezleten kifejtette, hogy a térség válságba került a volt hadiipari központok miatt, nem keltett meglepetést a javaslat sem: az érdekeltek törekedjenek széles körű együttműködésre, s így javítsák pozícióikat. Vagyis legyenek értékes partnerei a nyugati iparnak, valamint a pénzvilágnak. A volt hadiipari központok ugyanis ma is értékesíthető fejlett technológiával és tudásanyaggal rendelkeznek, és jószerével csak a rendelések és a tőke hiánya miatt kihasználatlanok. Infrastruktúrájuk olyan kiépített városokhoz, térségekhez kapcsolódik, ahol az elmúlt években jelentős beruházások történtek. A feladat tehát az, hogy ezeket az ipari centrumokat vonzóvá tegyük a nyugati tőke számára. A törekvés: a nyugati befektetők társuljanak, s közösen térjenek át a világpiacra orientált versenyképes gyártmányok készítésére. Ez sok esetben viszonylag kis volumenű beruházással is lehetséges, ezért rentábilis a befektetés. Magyarország esetében jellegzetesen ilyen típusú ipari központ Székesfehérvár, ahová már eddig is két világcég települt: a Philips videomagnó-, a Ford pedig autószerelvénygyártással. A közeljövőben vegyes vállalati konstrukció jön létre a Könnyűfémműnél alumíniumtermékek s az Ikarusnál autóbuszok gyártására. A térség hasonló profilú üzemei hasonló gondokkal küszködnek. Ezért Székesfehérváron a magyar, orosz, ukrán, cseh, szlovák és horvát konszernek, valamint a munkáltatók érdekképviseletének vezetői létrehozták az ipari centrumok szövetségét. A szövetség nyitott és az alapító tagokon kívül bármely város vagy régió felvételt nyerhet. Tagjai rendszeresen megbeszélik problémáikat, így a külső fianszírozások, a piaci stratégia, az ipari kooperáció és az infrastruktúra kérdéseit. A koordinációs és szervezési központ Székesfehérváron működik. A tagok ide szakértőket delegálnak, akik tevékenyen részt vesznek a munkabizottságok tevékenységében. Már működik szervezési jogi bizottság, amely kidolgozza a szövetség további munkájának feltételrendszerét. Ősszel újabb plenáris ülést tartanak. B"CÜ