Délmagyarország, 1992. július (82. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-15 / 166. szám

4 A HELYZET DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1992. JÚL. 15. Polgári védelem a vándorokért A nagylaki határátkelőtől két kilométerre áll a Polgári Védelem sátra. Rendszerint péntekenként telepítik, s hétfőn elbontják - már amikor engedi a forgalom, hiszen a héten ottjártunkkor még állt a sátor. A hét végén 10-12 kilométeres kocsisor torlódott fel a határnál. Hétfőre már alaposan megfogyatkozott, ám a 43-as úton még így sem lehetett közlekedni; a jobb oldali sávban a tehergépjárművek, a másikban személykocsik vesztegeltek. Mi is csak dűlőutakon és a búzatarlón keresztül közelíthettük meg a Polgári Védelem ideiglenes állomását. Valószínűleg a sátornál szolgálatot teljesítő Bar a Miklós is nagyot nézett, mikor felbukkant skodánk a búzamező irányából. Megérkezésünk után tájékoztatott az állomás feladatairól. • - Információs központként is működünk, tartjuk a kapcsolatot a határátkelővel és a rendőrséggel. Emellett egész* %* f FOTÓ: GYENES KÁLMÁN ségügyi problémák esetén segítünk. Az alapvető gyógyszerek itt megtalálhatók, súlyosabb esetben pedig rádiótelefonon hívhatunk mentőt, vagy ügyeletes orvost. S itt található a határ előtti útszakasz egyetlen - ideiglenesen telepített - illemhelye is. A tízegynéhány órát ácsorgó utasoknak nagy szüksége van a segítségnyújtó helyre. Súlyosabb esettel szerencsére nem találkoztak, Röszkén azonban - ahová szintén telepítettek hasonló sátrat egy kisgyereknek vérmérgezése volt. Nagylaknál „csak" a fullasztó hőség veszélyeztette az idősebbeket és a szívbetegeket, illetve a hosszú ácsorgás alatt sok cukorbeteg kérte az állomás dolgozóinak segítségét. Szombaton például éjfélig dolgozott kint az ügyeletes orvos. T. V. Új határátkelők lesznek a magyar-román határon Egy éven belül két új határátkelő nyílik a nemzetközi forgalom számára a magyar-román határszakaszon Battonya-Tornyos, illetve Méhkerék-Szalonta között. Két másik átkelő Létavértcs-Székclyjó, illetve Nyírábrány- Érmihályfalva között a távolabbi tervekben szerepel. Erről tárgyaltak, majd jegyzőkönyvet írtak alá az érintett magyar és román minisztériumi, vám- és pénzügyőri, valamint határóri szervek képviselői kedden Szegeden. A tanácskozásról és annak eredményéről Arnold Mihály ezredes, a Vám és Pénzügyőrség országos parancsnoka és Bunea Alin, a román külügyminisztérium konzuli osztályának igazgatója tájékoztatta a sajtó képviselőit. Kérdésekre válaszolva Bunea Alin elmondta, hogy az infrastruktúra kiépítése, amennyiben a román kormány jóváhagyja a beruházáshoz szükséges pénzt, szeptemberben megkezdődhet. Arról nem tudott természetesen nyilatkozni, hogy ha a szeptemberi választások után egy új kormány irányít, mi lesz a jelenlegi tervek sorsa. Megállapodtak abban is, hogy az új határátkelők elkészültéig meglévőket a lehető leggyorsabban korszerűsítik, s mindent megtesznek annak érdekében, hogy a román fél a beléptetést meggyorsítsa. Arnold Mihály emlékeztetett arra, hogy a rövid távú tervben szereplő két új határátkelőt ideiglenesen már megnyitották néhány alkalommal a magyar és a román lakosság részére. A határ túloldalán azonban jelenleg még megfelelő út sincs, ennek ellenére a jövőben sem zárkóznak el az igény szerinti ideiglenes megnyitástól. A magyar és a román fél egyetértett abban, hogy európai szintű vámvizsgálatot kell megteremteni a magyar-román viszonylatban is. Arra a kérdésre, miért csak jegyzőkönyv és nem megállapodás született a szegedi tárgyaláson, elmondták, kisebb horderejű megállapodásra volt felhatalmazva kormányaitól a két fél. Ám miután nemzetközi határátkelők nyitásáról tárgyaltak, szükséges a kormány jóváhagyása is. A jegyzőkönyv aláírása - véleményük szerint viszont éppen úgy kötelez az elhangzottak betartására, mintha megállapodást írtak volna alá. A magyar-szlovén határon / Újra zavartalan a forgalom Kedd délelőtt 11 órától újra megindult a forgalom a magyar-szlovén határátkelőhelyeken. Reggel 8 órától a szlovén parasztok a határ közelében lezárták a Magyarország felé vezető utakat, így kívántak tiltakozni a gabona alacsony felvásárlási ára és a kormányuk mezőgazdasági politikája ellen. A bajánsenyei határállomás szlovén oldalán 12 traktor és egy kombájn alkotta a blokádot, a rédicsi átkelő túloldalán Dolgavasnál, azaz Hosszúfalunál ugyancsak mezőgazdasági gépek állták el a gépkocsik útját. A Rédicsen szolgálatot teljesítő vám- és pénzügyőrök tapasztalatai szerint a szlovén parasztok tiltakozó akciója nem okozott különösebb fennakadást, a kamionok és a személyautók ugyanis a szlovén oldal parkolóiban, vagy az út mentén várták meg a blokád végét. (Rédicsen naponta 300-350 kamion és 3—4 ezer személyautó halad át.) Aratóverseny Kecelen A mostani hét szombatján rendezik meg első ízben országos szinten a gazdakörök kézi aratóversenyét. A helyszín : Bács -Kiskun megye, Kecel térsége, a szervezési teendőket pedig a helyi önkormányzat, a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet, a Magyar Mezőgazdaség Kft, és a Falutévé vállalta. A szervezők tájékoztatása szerint minden megyéből egy - egy aratóbrigád érkezését várják, szombaton reggel tíz óráig. A brigádok létszáma a versenykiírás szerint hat fő, ezek közül kettő a kaszás, kettő a marokszedő, egy - egy pedig a a teregető, illetve a kötöző. Az így összeállított brigádot a keceliek egyébként „bokornak" hívják. Ezek a „bokrok" vetélkednek majd a keceli búzamezőkön , szakértő zsűri bírálja majd el a kétórásra tervezett vetélkedőjük teljesítményét. S hogy a verseny dobogósai is jól járnak, arról tanúskodik a szponzorok által felajánlott sok - sok ajándék is. így például az első helyezettek egy Robi-Rekord 350 T típusú kerti traktor és hozzá pótkocsit is kapnak. De szerepel még a nyereménylistán szivattyú, fűnyíró, fűrészgép és sok egyéb hasznos szerszám is. Állami támogatás a falusi turizmusnak Több mint 1000 faluból pályázhatnak szeptember 1jéig állami támogatásra mindazok, akik a falusi-tanyai vendégfogadás feltételeit kívánják megteremteni a jövőben. Az állami támogatás mértéke, amelyet a modernizálás költségeinek fedezésére lehet igénybe venni: 30 százalékos. Ezt az elmaradt területek fejlesztéséről és a munkahelyteremtést szolgáló területfejlesztési támogatásról intézkedő, a múlt hónap közepén megjelent kormányrendelet tette lehetővé. Az intézkedést igen kedvezőnek ítélve Csáky Csaba, a Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetségének elnöke elmondta: hazánk az első a volt szocialista országok közül, ahol a falusi vendégfogadás kiépítéséhez a kormány a nyugat-európai gyakorlatnak megfelelő feltételeket biztosít. Jelenleg e tevékenységi forma 10 ágyig és évi 300 ezer forint bruttó bevételig személyi jövedelemadó-mentes, kivéve az üdülő- és gyógyhelyeket. Ehhez csatlakozik az a pályázat útján most elnyerhető segítség, amelyet a kormány biztosít a kijelölt településeknek. További anyagi forrást biztosíthat az ilyen célokat szolgáló világbanki hitel, amelyre minden településről lehet pályázni. Munkanélküliek - önmagukért „Keserű az ilyen, másodrendű állampolgár kenyere" Munka nélkül - sajnos - egyre többen (20 ezren) vegetálnak megyénkben is. Az ilyen helyzetbe jutott emberek előbb-utóbb úgy érzik: gondjaikat nem érthetik azok, akik mindig rohannak, reggel a munkahelyükre, délután a gyerekért, aztán a boltba, majd haza, vagy éppen a másodállás miatt loholnak. így aztán érthető, hogy a munkanélküli sorstársának társaságát keresi. A munkanélküliek egyesületét nem oly rég Szegeden is szervezni kezdték. A legagilisebb szervezők időközben munkát találtak maguknak. így aztán abbamaradt a szervezkedés. Most egy új gárda kérte és kapta meg az MSZOSZ megyei képviseletének támogatását. Eddig szerdánként találkozgattak a szakszervezetek szegedi székházában, tegnap pedig 13-an megalapították a Munkanélküliek és Álláskeresők Egyesületét. - A munkaügyi hivatalban minden munkanélkülinek rendszeresen meg kell jelennie. Ott találkoztunk, s elhatároztuk, megalakítjuk a magunk szervezetét. Jelszavunk: „Segíts, hogy segíthessünk!" - mondja Gárgyán Miklósné, munkanélküli, magának így is feladatot kereső titkárnő. - Mit tud tenni ez az egyesület a munkanélküliekért? - Gyámoltalan az ember egymaga. Mert ma a munkanélküliek megbélyegzett emberek, másodrangú állampolgárok, akik nagy tanácstalanságukban azt se tudják, hova forduljanak. Az egyesület jogi segítséget adhat és lelki támaszt jelenthet, hogy a munkanélküli ne érezze annyira egyedinek a maga baját. - A munkanélküli, ha megszorul, nemigen jut pénzhez. Ezért például az egyesület adhatna kölcsönt. Bevételt hozhatnának például a jótékonysági kulturális rendezvények. Ezen túl olcsó ruha vásárlási akciókkal támogathatnánk a rászorultakat - egészítette ki az elhangzottakat Vadász János, aki a Délép villanyszerelójeként került az utcára. - Az érdekképviseletben, a továbbképzésben, az álláskeresésben is új lehetőséget jelenthet egy ilyen egyesület - vette át a szót Szörényi Gyula, aki három diplomával sem tud elhelyezkedni. - Fontosnak tartjuk, hogy a munkanélüliség „kezeléséről", az erre szánt pénz felhasználáséról az áliásnélüliek is véleményt mondhassanak. Olyan képzést kell adni az embereknek, mellyel e térségben hasznossá tudják tenni magukat. - A munkanélküliek átképzése a munkaügyi központ feladata is. - Valóban. Ezért aztán szoros kapcsolatot akarunk velük kialakítani. Most például a segítségükkel szeretnénk eljutni a munkanélküliek egyre növekvő tömegéhez. A továbbképzésről szerzett tapasztalatainkat hasznosítani akarjuk. Az olyan embernek, aki utcára kerül először lelki támaszra, pszichológiai segítségre van szüksége. Aztán nyelvtanulási és egy egész szakma-csoport fogásait megtanító át- vagy továbbképzési lehetőségre. így javulnak esélyei a munakerő-piacon. - Az MSZOSZ Szegeden létre akarja hozni a munkanélküliek, álláskeresők és nyugdíjasok önálló, területi alapszervezetét. Ennek a szervezetnek a funkciója félig-meddig megegyezik az egyesület elképzeléseivel. - Az egyáltalán nem baj, ha szaporodik azon szervezetek száma, melyek ezekkel az elesett csoportokkal foglalkoznak. A munkanélküliek két szervezetének egymáshoz való viszonyát majd idejében tisztázzuk. Hosszú távon az látszik valószínűnek, hogy minden rétegnek meg kell vívnia a maga harcát saját érdekeinek megjelenítéséért, képviseletéért és védelméért. Jó. ha mindenki belegondol: jelenleg a munkanélküliek tábora növekszik, senki se lehet abban biztos, hogy egyszer sem ízleli meg ennek a helyzetnek a keserűségét... ÚJSZÁSZI ILONA Amit a Munka törvénykönyvéről tudni kell (1.) A szó elszáll, az írás megmarad - A munkavállaló szempontjából előnyös vagy éppenséggel hátrányos változásokat hozott e jogszabály? - A munkavállalónak hátrányos, hogy például a felmondási tilalmak és korlátok köre, azaz a kedvezményezett csoportok száma csökkent. Kedvező viszont, hogy nőtt a szabadság mértéke. Fontos tudni, hogy a legfontosabb jogokat és kötelezettségeket a Munka törvénykönyve határozza meg. A kollektív szerződés viszont eltérhet e jogszabálytól, de csak a dolgozó javára. Az egyéni munkaszerződés pedig további munkavállalói jogokat is biztosíthat. - Többször hallani, hogy manapság nem számít, ki mennyi ideje van a pályán, milyen gyakorlattal rendelkezik, mert a lényeg: mit tart róla a „főnök", ő hogyan értékeli beosztottja produkcióját. A „főnök" kénye-kedve szerint alakul a munkahelyi karrier, a bér, a juttatás? - Hátrányos megkülönböztetést tilos alkalmazni a A versenyszférába tartozunk. Mi, akiknek még van munkahelyünk, de nem közalkalmazottként vagy köztisztviselőként dolgozunk. Ezt sulykolja belénk az új Munka törvénykönyv is. Hogy a „munka frontján" fennmaradási, sőt győzelmi esélyeinket növeljük, nagyító alá tesszük e jogszabályt, dr. Horváth Károly ügyvédet kértük, hogy a munkavállaló szempontjából foglalja össze a legfontosabb munkaügyi tudnivalókat. Ha mégis marad nyitott kérdés, írjanak! Szívesen közreadjuk az olvasóink kérdéseire adott válaszokat is! munkavállalók között nemük, koruk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk vagy szakszervezeti hovatartozásuk, illetve ezzel összefüggő tevékenységük és politikai meggyőződésük miatt. A munkahelyi előmenetel, a bér meghatározásáról a munkáltató dönt. - A szó elszáll, az írás megmarad - int körültekintésre a szólás. Elképzelhető, hogy valaki nem kap „papírt" munkaviszonyáról? - A későbbi vitákat elkerülendő a törvény is az írásbeliségre helyezi a hangsúlyt. A munkavállaló kérésére arról is dokumentum kell, hogy szülessen, amit egyébként a jogszabály nem ír elő. Ha az intézkedés ellen fellebbezni is lehet, akkor a munkáltató köteles megindokolni, mit miért tett, s azt is megnevezni, a munkavállaló hova fordulhat jogorv aslatért. - A gazdaság átalakulásával együtt jár, hogy munkahelyek szűnnek meg. Ha valaki úgy kénytelen elhagyni munkahelyét, hogy minden igényét - például végkielégítés - nem teljesítették, akkor hogyan és meddig érvényesítheti jogait ? - A munkaviszonyból származó igények elévülése 3 év. (Folytatjuk.) ÚJSZÁSZI