Délmagyarország, 1992. július (82. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-14 / 165. szám

DÉLMAGY KEDD, 1992. JÚL. 14., 82. ÉVF. 165. SZÁM ORSZÁG pSfvi^Mp MISPYÁ H a^^^MIPB^MPw^ii ML * ^^j^JMMKJf jéü^ P^ skÉI * ^^H^yyp FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Megkezdődött a TIT pedagógus-továbbképzője A közoktatásban felügyeletre nincs szükség, de ellenőrzésre igen - mondta Szűcs Miklós tanügyi főosztályvezető tegnap Szegeden, a huszonkilencedik pedagógiai nyári egyetemen. A TIT kurzusának a nyitóelőadásában azokat a „feszültséggócokat" sorakoztatta fel, amelyek manapság jellemzik az átmenetiség zavaraival küzdő általános- és középiskolai oktatást és nevelést. Egyébiránt az egész, július 17-ig tartó előadássorozat az iskolai értékváltás témájával foglalkozik, sokféle nézőpontból. Nemzeti, nemzetiségi, vallási, általános emberi, filozófiai és politikai értékek, valamint az iskolai nevelés viszonyát tekintik majd át a meghívott szakértők, akiket mintegy 150 pedagógus hallgat - és kérdez. A pedagógus-továbbképző fórum hagyományai szerint az ország minden vidékéről érkezett hallgatóknak nemcsak a tudományos programot ajánják az ismeretterjesztő társulat gyakorlott szervezői; a szegedi nyár kultúrális, művészeti eseményei adják azt a pluszt, amiért az ország másik végéből is szívesen jönnek - sokan évi rendszerességgel a pihenőidejükből önképzésre áldozó tanárok. Komlóssy Ákos kandidátusnak, a nyári egyetem titkárának tegnapi megnyitó szavai, s a magasrangú minisztériumi tisztviselő aktualitásai után a szegedi egyetem professzora, dr. Nagy József a nemzeti alaptantervről tartott előadást. A szorosan vett témáról, az értékek kérdéseiről ma, kedden kezdődnek meg az előadások; Mihály Ottó délelőtt fél 9-től a liberális értékekről és az altenatív iskolákról beszél, 10 órától pedig a püspökök lépnek a katedrára: Hegedűs Loránd a Dunamelléki Református Egyházkerület, Gyulay Endre a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke a protestáns, illetve a katolikus értékek és a nevelés viszonyáról értekezik. (A minisztériumi főosztályvezető tegnapi előadását 4. oldalunkon ismertetjük.) Bankot robbantott az Ybl Pénzhagyó hétfő Szegeden Egyre gyakraban szerepel mostanában az újságok címlapjain, az Ybl Építőipari és Innovációs Bank Rt., nyilatkozatok és ellennyilatkozatok követik egymást. Az első igazi hullámok a hétvégén érték el Szegedet, pontosabban pénteken már csak munkabérre fizettek ki pénzt a területi igazgatóságon. Tegnap pedig egyáltalán nem fizettek. Ilyenre nem nagyon volt példa az elmúlt negyvenötven évben. Még fel sem tettem az első kérdésemet Motzwickler Kálmán igazgatónak, amikor egy hölgy viharzott be az ajtón s arra kért őket is hallgassam meg. Őket, akik reggel óta üldögélnek pénzükre várva. Történt mindez négy óra körül. - Húsz-huszonöt ügyfél reggel óta itt van és munkabér jogcímén valamilyen összeget szeretne felvenni. De a pénteki rendelkezéssel szemben, amikor még fizethettünk munkabért, ma ezt sem tehettük. - Mindenki valami faxot emleget, amit nagyon várnak. - Egész délelőtt vártuk, de csak 13 óra 11-kor érkezett meg. A lényege könnyen összefoglalható. A munkabérrel kapcsolatos csekkeket a bankfelügyeleti biztosnak láttamoznia kell. (Folytatás a 3. oldalon.) Gyorsfénykép Röszjkén és Nagylakon Európa határa, avagy a Balkán kapuja A hazánkon átutazó török vendégmunkások gépkocsi konvoja a hét végén ismét torlódást okozott a röszkei határátkelő előtti útszakaszon. Az előző évek hasonló időszakának zűrzavara, fejetlensége a múlté. Az idén az illetékesek jól megszervezték a várakozást. Vasárnap délután „tetőzött" a gépkocsik áradata: a TNT áruháztól a vasúti fölüljáróig ért a kétsoros járműoszlop az E-75-ösön. A rendőrség mellett - minden váratlan szituációt megelőzendő- a polgári védelem és a tűzoltóság is jelen volt. A várakozási idő azonban így is elérte a tíz órát. A Jugoszlávia felé útra kelők tehát jobban teszik, ha a hét elejét választják. Tegnap a déli órákban például alig volt némi forgalom, „simán" át lehetett jutni a határon. Csütörtöktől újabb roham várható, s e jelenséggel július folyamán hétvégeken még számolni kell. Az elmúlt napokban egyébként 226 ezer külföldi, ebből 46 ezer török állampolgár lépett Magyarország területére. A röszkei határátkelő 80 ezres kilépőforgalmat bonyolított. A Határőrség Országos Parancsnokságának tájékoztatása szerint hasonló helyzet alakult ki Nagylaknál is, ahol a „túloldali szervek fogadóképessége miatt" hosszú sorok alakultak ki. Magyarország területén, megnövekedett feladataik ellenére, a határőrizeti szervek 103 határsértőt fogtak el, többségükben román állampolgárokat. VARGA IVÁN - Emlékbe kell a kép? kérdi támadó éllel hangjában az út szélén álldogáló ősz hajú, barna bőrű öregember. Ingerültsége érthető, hiszen ki örülne a 17 órás határ előtti ácsorgásnak. A nagylaki határ magyarországi oldalán hosszan kígyózik a kocsisor. Vasárnap még Apátfalváig ért, hétfőre alaposan megfogyatkozott, mindössze néhány kilométer hosszú. Ezzel arányosan csökFOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Török busz a röszkei határállomáson kent a várakozási idő is, mely nemrég a személygépkocsiknál 19, a tehergépjárművek vezetőjét pedig 24 órás kényszerpihenőre kárhoztatta. Jenei Sándor, a határátkelőhely parancsnoka utasként tájékoztat bennünket, hisz bejelentés nélkül érkeztünk. Elmondása szerint a várakozás a román fél fogadóképtelensége miatt alakult ki, ugyanis alaposan kinőtték már a helyüket. Reménykedve jegyzi meg: talán augusztus elején megnyílhat az új határátkelő Battonyánál. A kocsisoron végigtekintve feltűnik, hogy a németországi török vendégmunkások és a hazautazó románok mellett szép számmal akadnak nyaralni utazó nyugat-európai turisták is. Végül is - a parancsnok megfogalmazása szerint - ez tulajdonképpen Európa határa. Habár arra gondolva, hogy 10-12 kilométeren mindössze egyetlen illemhely található, helyesebb lenne a Balkán kapuja elnevezés. Ezt fogalmazza meg az út menti büfé tulajdonosa is: beszedik az útadót és még egy budit sem képesek felállítani, tegnap éjszaka is az üzlete elé piszkítottak. (Folytatás a 3 . oldalon.) ARA: 10,10 FT Keresse a részleteket! r Az Opel-Rupesky Szalon és a DÉLMAGYARORSZÁG izgalmas ^jM nyereményjátéka. (Opel-Rupesky Szeged, Fonógyári út 2-6. T.: 24-800) Tiltás helyett ingyenes védőeszközöket (3. oldal) Francia összeállításunk (5. oldal) Liberte - Egalite -Fraternite 14 JUILLET 1992 . Monsieur Pierre Brochand Ambassadeur de Francé á Budapest recevra comme chaque année les francais de Hongrie. Comme en 1991 il dira combién il est heureux de constater que le nombre des francais vivant en Hongrie est de plus en plus élévé. II leur dira sa satisfaction de voir la part des investissements francais en Hongrie augmenter sans cesse. II évoquera aussi l'amitié franco-hongroise. Alors comme nous chacun des francais présents sera fier d'étre parmi ceux qui participent á l'exceptionnelle transformation de la Hongrie. Ensuite dans les jardins de la chancellerie les francais évoqueront leur plaisir de vivre dans un pays ou l'on se sent tellement bien , au point d'en oublier qu'on est étranger. Ils parleront de l'économie de la Hongrie, de l'effort accompli , des résultats spectaculaires obtenus et du chemin qui reste á accomplir pour que la Hongrie puisse intégrer la Communauté Economique Européenne á laquelle elle aspire. Mais comme les temps ont définitivement changé personne ne pensera plus á parler de démocratie. On ne parle plus de ce qui est aujourd'hui une évidence en Hongrie. On évoquera l'histoire de 1789 et les éternelles contradictions de cette révolution. Mais comme ce n'est pas le 14 Juillet 1992 que l'on pourra elöturer ce débat de l'histoire on boira le champagne á la pérennité de la féte nationale et de la devise unanime de la république franfaise Liberté Egalité Fratemité. Szabadság - Egyenlőség - Testvériség 1992 július 14. Mint minden évben, Pierre Brochand úr, a budapesti francia nagykövet fogadja a Magyarországon élő franciákat. Hasonlóan 1991-hez elmondja, mennyire örül annak, hogy egyre jelentősebb a Magyarországon élő franciák száma. Megemlíti azt is, hogy nagyon elégedett a francia beruházások folyamatos növekedésével. Szó lesz még a francia-magyar barátságról. Ekkor minden jelenlévő francia büszke lesz arra, hogy azok közé tartozhat, akik részt vehettek Magyarország különleges átalakulásában. Majd a kancellária kertjében a franciák mindannyian elmesélik, mennyire örülnek, hogy egy olyan országban élnek, ahol jól érzik magukat. Oly annyira, hogy elfelejtik azt is, hogy idegenek. Természetesen szó lesz még Magyarország gazdaságáról és a nagy erőfeszítésekről, melyek látványos eredményeket vontak maguk után; illetve az elérendő célról, Magyarország vágyott belépéséről az Európai Gazdasági Közösségbe. Mivel azonban az idők véglegesen megváltoztak, senki sem fog arra gondolni, hogy a demokráciáról beszéljen. Olyan dologról szó sem esik, ami ma már realitás. Megemlékeznek majd 1789 történelmi eseményeiről és a forradalom végtelen ellentmondásairól, de mint hogy ezt a történelmi vita nem 1992 ji^jus 14.-én talál megoldást, pezsgővel koccintanak a Nemzeti Ünnepre és a Francia Köztársaság világszerte ismert jelmondatára: Szabadság, Egyenlőség, Testvériség. CHRISTIAN THEODOSE