Délmagyarország, 1992. július (82. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-01 / 154. szám

SZERDA, 1992. JÚL. 1. A statisztálásból elég! Főszerepre készül a szakszervezet BELPOLITIKA 3 Megrendült a munkavállalók igen nagy hányadának biztonságérzete és egzisztenciája ­állította helyzetelemzésében tegnap délután Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke a budapesti Kisstadionban, az első országos bizalmi találkozón. De az egyre mélyülő szociális fe­szültségeken még úrrá lehet lenni, ha érdemben mérlegelik és elfogadják a szakszervezetek legfontosabb javaslatait. Ezért kinyilvánították együttműködési készségüket a kormánnyal és a munkáltatókkal. A szakszervezetek a statisztaszerep helyett főszerepre készülnek. Igaz, az elmúlt hónapok legfontosabb tapasztalata: a munkavállalók csak önmagukra, azaz saját szervezeteikre, a szakszervezetekre számíthatnak és - ebben a pillanatban - egyetlen parlamenti párt, a Szocialista Párt támogatására. Ezért - jelentette ki nagy taps kíséretében Nagy Sándor -: meg kell nyerni a szakszervezeti választásokat bármilyen képtelen szabályokat is találnak ki. Mivel észérvekkel és kezdeményezéssel az MSZOSZ eddig nem ért el megfelelő ered­ményt, eljött az ideje az erő megmutatásának. Ezt demonstrálta a rendezvény, melyen az ország különböző vidékeiről körülbelül négyezren - Csongrád megyéből 280-an ­jelentek meg. A találkozó résztvevői arra szólították föl a munkavállalókat, hogy támogassák az MSZOSZ törekvéseit és követeléseit. Taps jelezte, hogy a megjelentek egyet­értenek abban, a kormány haladéktalanul hozzon olyan intézkedéseket, amelyek a munkanélküliség növekedésének mérséklését, illetve a foglalkoztatottak jövedelmének növekedését eredményezik. Ne emeljék a nyugdíjkorhatárt! A költségvetés hiányát nem lehet a munkavállalók terheinek további növelésével finanszírozni. Követelik, hogy a munkavállalók tulajdonhoz juthassanak. Minden magyar állampolgár számára garantálni kell a legalapvetőbb egészségügyi és szociális ellátást, az iskolarendszerben, a továbbtanulás során az esélyegyenlőséget. Követelik: törvény rögzítse, hogy alapvetően az anyák joga dönteni a terhesség vállalásáról. A jelenlévők tapasztalatára, ismeretére és lelkiismeretére apellálva Nagy Sándor meg­kérdezte: van-e más lehetőségünk, mint végre valóban összefogni, erőinket megszer­vezni? Nincs, mert nem lehet tétlenül nézni az országban történteket. ÚJSZÁSZI KÖZÉLETI NAPLÓ MA GYIMESI KÁLMÁN, az 1-es számú választókerület képviselője és DR. BEREK­NE DR. PETRI ILDIKÓ, a 2-es számú választókerület képviselője 17-18 óráig fo­gadóórát tart a városháza (Széchenyi tér 10.) 118-as helyiségében. AZ INGYENES SZÁMÍ­TÁSTECHNIKAI TAN­FOLYAM következő témája: a DBASE adatkezelő rend­szer alapjai. Előadás minden szerdán 17 órakor, az MDF­székházban (Római krt. 31.). HOLNAP KIRÁLY ZOLTÁN or­szággyűlési képviselő fogadó­órát tart 14-17 óráig a me­gyei önkormányzat épüle­tében (Szeged, Rákóczi tér). AZ MDF-székházban (Római krt. 31.) dr. Kiss Lajos ügyvéd jogi tanács­adást tart 17 órától. Öböl T EHETSÉG. Sokáig gondoltam azt, hogy a tehetséget csak a totális rendszer nyomorítja meg, a plurális társadalom viszont szárnyat ad, s ha emberünknek kedve van, akár a Napig ívelhet röpte. Aztán láttam néhány személyt, jobb sorsa érdemesülteket, akik azért nem léphettek tovább életstratégiájuk megvalósításában, mert föléjük magasodott egy másik karrier. Nem akarom arra hegyezni a dolgot, hogy csúf dárdákat emel ránk e mai kor, csupán eltűnődöm azon, hogy a szabálytalan, kitárulkozó tehetség ugyanúgy áldozat lesz itt, mint volt ott, a régiben. Mert azt mondja a tehetséges ember, hogy ezt és ezt én tudom a legjobban csinálni, ha én beszélek, a fák susognak a szavaimban, és ha érzek, ha szeretek, az maga a ragyogó felhőszakadás. És ezt nem lenne szabad bevallani. Valójában érthető is, hogy a tehetség követhetetlen. Németh László mondja, hogy József Attilát azért ölték meg, mert a tehetségét tárta az emberek elé. Hiányzott belőle az alkalmazott tehetségtudomány, hamarabb eltanácsolták az egyetemről, mint hogy fölvehette volna e tárgyat. Példája él. Ma az nyer, aki a karriervágyát és e vasakarathoz mágnesként tapadó agresszivitását és szervilizmusát tárja - a főnöke elé. A királyi tehetség pompás palástban pusztul. A civil ezen a földön üdvözül. / Államigazgatási hivatalok megbeszélése Az elmúlt héten régiónk mindhárom megyéjében tanácskozást tartottak az úgynevezett centrális alárendeltségű államigazgatási szervek. Bács-Kiskun nyitotta a sort, Csongrád következett, majd Békés megye. Megyénként több mint 20 speciális, sajátos irányítású hivatal ­tűzoltók, vagyonátadók, vízügyesek, munkaügyesek, tiszti­orvosok és sokan mások - vezetőit hívta össze dr. Farkas László államtitkár, köztársasági megbízott. Ezek az intézmények szakirányításukat tekintve a saját minisztériumukhoz tartoznak. Ám szakmai önállóságuk megsértése nélkül, a köztársasági megbízott a párhuzamos intézkedések, vizsgálatok stb. elkerülése végett segít munkájuk összehangolásában. Informál és megszervezi továbbképzésüket, meghallgatja ügyfelei esetleges panaszait s lehetőség szerint orvosolja azokat. A közelmúltban közéleti fórumokon olyan vélemény hangzott el, amely a köztársasági megbízottak jogkörét centrális alárendeltségű szervek esetében tájékozatlanul értelmezte. Most ezeken a megbeszéléseken dr. Farkas László tisztázhatta e hivatalok vezetőivel azokat a törvényértelmezési kérdéseket, amelyek befolyással bírnak jövőbeli együttműködésükre. Ennek a közös cselekvésnek érdekében részletes tájékoztatást kaptak az egybegyűlt vezetők Köztársasági Megbízotti Hivatal elmúlt másfél éves munkájáról, a törvényességi ellenőrzés és a hatósági ügyintézés tapasztalatairól. Egyéb témakörökről is beszélgettek, így a sokakkal közös ügyet képező Honvédelmi Bizottságok feladatairól, melyeknek einöki tisztét régiónkban dr. Farkas László látja el. Francia, északi, amerikai kapcsolat Az áfium ellen való orvosság A nemzetközi együttmű­ködés új állomásaként értékel­hető az az eseménysorozat, amiről dr. Tóth Lajos rendőr­ezredes, a Csongrád megyei főkapitány helyettese számolt be. Egy időben tartózkodott Szegeden Róbert L. Farmer, az FBI bécsi összekötője, Roger Frott, az FBI nemzetközi kábítószer csempészési ügyek­ben illetékes előadója, Jane Vavruska vegyelemző, Imre L Ostrozawszky, az északi or­szágok (Svédország, Finnor­szág, Dánia, Norvégia) közös budapesti képviselője és Gil­bert Galy, a Francia Köztár­saság attaséja, rendőrségi összekötő. A szakemberek, kétnapos itt-tartózkodásuk során, sűrű programot bonyolí­tottak le. Megismerkedtek (nem véletlenül...) a röszkei határátkelő munkájával, ahol tájékoztatót hallgattak meg időszerű kérdésekről. Fogadta őket dr. Salgó László megyei főkapitány, Tűhegyi József alpolgármester, látogatást tet­tek a szegedi főkapitányságon, ahol dr. Szőke Péter szegedi főkapitány ismertetője nyomán a város sajátos helyzetével Minden szakmának megvannak a maga titkai. Ha két rendőr összehajol, a bűnüldözésről beszél... A kapcsolatteremtés intézményesített formái mindennapi gyakorlattá váltak a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság munkájában. A hollandiai Utrecht és Maastricht, valamint a németországi Darmstadt szakembereivel intenzív a munkakapcsolat; küldöttségcserében, rendőrtalálkozók szervezésében nyilvánult meg. kapcsolatos információk birto­kába jutottak. Megtekintették a vízirendészeti őrs technikáját, részt vettek a Boszorkány alosztály gyakorlati bemuta­tóján s látogatást tettek a Rendőrtiszthelyettes-képző Iskolában. Közben Imre L. Ostrozawszky a magyar szak­emberek előtt előadást tartott a hamis útlevelek felismerésének módszereiről. Ópusztaszeri látogatás oldotta az esemény­sort, melynek első napján jelen volt dr. Kacziba Antal vezérőr­nagy, az ORFK vezetőhe­lyettese. * Mindezt a dr. Tóth Lajos tartotta sajtótájékoztatón tud­hattuk meg, ahol jelen volt Gilbert Galy úr, a Francia Köztársaság attaséja, rendőr­ségi összekötő. Galy úr részletezte a magyar és francia rendőrség közötti gyümölcsöző együttműködés előzményeit. Miniszteri meg­állapodás született 1990-ben, amit a két ország rendőrfő­kapitányának találkozója kö­vetett. Magyarország bekap­csolódott a nemzetközi ren­dőrségi műszaki együttműkö­dési bizottság munkájába. 1991-ben harminc darab kor­szerű járművel látták el a magyar bűnüldöző szerveket, s ettől kezdve mind szorosabb az együttműködés az alapvető gondok, a kábítószer-kereske­delem, a terrorizmus, a szer­vezett bűnözés elleni harc terü­letén. Párizsban, Lyon mellett és Nizzában magyar tisztek vesznek részt olyan tovább­képző tanfolyamokon, ahol elsősorban a megelőzés tudo­mányát sajátíthatják el. Gilbert Galy úr Montpellier városában a bűnügyi rendőr­séget vezette, mielőtt mai, rendőrdiplomatai beosztását elfoglalta volna. Olyan diplo­mata ő, aki mégis rendőrtiszt: úttörő helyzetben lévén, konk­rét feladata a kommunikáció, a „beszélő viszony" rendszeresí­tése a magyar és francia ren­dőrség között. Eddig a tech­nikai együttműködés bi­zonyult látványosnak, ami nem jelenti, hogy operatív területen ne alkalmazkodnának a kiala­kult helyzethez. A kábítószer elleni harcról szólván, fontos rendőri feladat (össztársadalmi ügyről van szó, nem vitás!) a drog megszerzése érdekében elkövetett bűncselekmények megelőzése, amiben a franci­áknak s általában a nyugatiak­nak számontartandó tapasztala­taik vannak. PATAKI SÁNDOR Sarokba szorítva Alkotmányjogi kiskáté xu. Egy jogállam szürke hétköznapjai 34. Az Alkotmánybíróság döntései ellen hol lehet jogor­voslatot keresni? Sehol. Az Alkotmánybíróság döntései véglegesek, ellenük fellebbezésnek nincs helye, határozatai mindenkire nézve kötelezőek. 35. A bírósági eljárásban általában illetéket kell fizetni. Ez mennyi az alkotmánybírósági eljárás esetén? Semennyi. Az alkotmány­bírósági eljárás illeték- és költségmentes. 36. Ezek szerint a „felme­gyek a miniszterhez" helyett valaki úgy gondolhatja, hogy „felmegyek az Alkotmány­bírósághoz"? Ha nem kell sem­mit fizetnie, az egész koc­kázatmentes, legfeljebb az Alkot­mánybíróság elutasítja panaszát. Érdemes tehát megpróbálni, akkor is. ha eleve esélytelen az ügy? Nem egészen. Az Alkot­mánybíróság az eljárásból eredő költségeket felszámíthatja az indítványozónak, ha annak rosszhiszeműsége az indítvány előterjesztésével kapcsolatban megállapítható. Nálunk az egész alkotmánybírósági eljárás most forr, most alakul. Azért, hogy ne árasszák el „nincs veszteniva­lónk"-ügyekkel az Alkotmány­bíróságot nem az ő hatáskörébe tartozó problémákkal, várható, hogy csak ügyvéd közremű­ködésével (tehát szakmailag megindokolt beadvánnyal) lehet majd hozzá fordulni. Ha az ügyvéd nem elég felkészült, ő viseli a költségeket, s az „alkot­mányjogi panaszosnak" kell résen lennie, hogy az ügyvéd az ilyen költségeket ne hárítsa át az érdekeltre. 37. Antall József miniszter­elnök feljelentést tett a Leg­főbb Ügyészségen Eörsi Mátyás ellenzéki országgyűlési képvi­selő ellen, mert az egy tv-mű­sorban azt állította, hogy a taxisblokád idején Horváth Balázs akkori belügyminiszter komolyan fontolgatta, hogy a tömeg közé lövet. Az állítás a volt belügyminiszterre nézve rá­galmazó, miért mégis a mi­niszterelnök tette a feljelen­tést? A 20. sz. kérdés kapcsán a Göncz-ügyben már szóba került a „hivatalos személy megsér­tése", és az is, hogy általában nem a megsértett, hanem annál „magasabb szintű" (felettes) szerv vagy személy jogosult a feljelentésre. Ennek az a ma­gyarázata, hogy itt valójában a védelem a tisztség, a pozíció tekintélyét illeti s csak köz­vetetten az azt éppen betöltő személyt. (Tárca nélküli) mi­niszter esetében ez a jog a kormányt (nevében a kormány­főt) illeti. Bonyolítja a helyzetet, ha a rágalmazást vagy becsület­sértést elkövető személy or­szággyűlési képviselő. A kép­viselőt ugyanis megilleti az ún. „mentelmi jog". A men­telmi jog két dolgot jelent: a képviselő „felelőtlenségét" és „sérthetetlenségét". 38. Mi a „felelőtlenség", az. hogy az országgyűlési képviselő bármit tesz is, nem vonható felelősségre? A „felelőtlenség" ennél szűkebb, azt jelenti, hogy a képviselő és a volt képviselő bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a megbíza­tásának gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt. Ez a mentesség nem vonatkozik a rágalmazásra és a becsü­letsértésre, valamint a kép­viselő polgári jogi felelős­ségére. - A képviselőt tehát nem lehet megbüntetni azért, ha az Országgyűlés vagy valamely bizottság ülésén a vita hevében kemény dolgokat mond, de becsületsértésig, rágalmazásig nem mehet el. Dr. Tóth Károly alkotmányjogász Új bírósági vezetők Új bírósági vezetői kineve­zéseket ismereten dr. Heydrich Gábor, a megyei bíróság el­nöke a tegnapi összbírói érte­kezleten. A Csongrád Megyei Bíróság elnökhelyettese június elsejétől dr. Kasza Ferenc, a Büntető Kollégium vezetője dr. Fedor Attila, a Polgári Kollégium vezetője dr. Gaál Sándor, a Gazdasági Kollé­gium vezetője dr. Kemenes István. A Hódmezővásárhelyi Városi Bíróság elnöke dr. Nagy Lajos, a Szentesi Városi Bíróság elnöke dr. Bujtás László (A szegedi, makói, csongrádi pályázatok első körben nem hoztak eredményt, a megyei bíróság elnöke új pályázatot ír ki.) Dr. Heydrich Gábor a Gazdasági Kollégium véleményének meghallgatása után dönt arról, ki lesz a megyei cégbíró, illetve az új felszámolási ügyeket intéző bíró. (Folytatás az 1. oldalról.) hető bűncselekmények típusait, a büntetőjogban már csak részletezni kellene. Nehezményezték a bírák, hogy intézményüket kiképzőbázisnak használják: fiatal jogászok ismer­kednek meg itt a szakma mester­fogásaival, hogy aztán ügyvédként boldoguljanak. A férfiak. (Egy-egy tárgyalás így - akkor is, ha nem bontóperi - a férfi és a nő közötti párharccá alakulhat. S hogy ez mennyire így van: az összbírói értekezleten megjelentek elsöprő többsége nő volt.) A miniszter nem sok jóval kecsegtetett: az ügyvédi irodák alkalmazottai mindenütt a világon jobban keresnek; piac kell, több jogásszal, s a megbízók - az állam és a magánszféra majd válogat. (S az utóbbi többet fizet ­ezután is.) A magyar jog egyébként is ma próbálkozik történelme legna­gyobb vállalkozásával: az európai illeszkedéssel, szaknyelven a har­monizációval. Ez még az évtizedek óta jogállam Ausztriának is ret­tentő erőfeszítés. Amit pedig némely ellenzéki politikusok állítanak, nevezetesen, hogy a jelen magyar jogalkotás a harmo­nizáció ellenében hat, az egy­szerűen sületlenség, állította - már a sajtótájékoztatón - a miniszter. A biztosítási törvénytervezeten például az Európa Tanács szakér­tőivel s a Közös Piac illetékes főigazgatóságaival együttműködve dolgozik a kormány. Ugyanez mondható el a többi esetben, beleértve a kárpótlási törvényt is, amely nem ideológiai talapzatú, utasította vissza a feltételezéseket. Ez ugyanis a tulajdonszerkezet átépítését szolgálja. Azzal a nem jogállami valamivel tudniillik, amit szocialista, szövetkezeti ésatöbbi formának csúfoltak, csinálni kellett valamit. Könnyíteni szándékozik a kormány a határon túli, átköltözött magyarok itteni állampolgársá­gának megszerzését, de nem ösz­tönzi őket erre a lépésre, mert az ellenkezik az összmagyarság ér­dekeivel. Médiatörvény? Angliá­ban 10 évig vitatkoztak rajta, ott a belügyminiszter az illetékes, idehaza a köztársasági elnök. Méltányosabb nem is lehetne. (Egy jogállam szürke hétköznapjai.) Nincs azonban példa a tör­ténelemben a jog teljes rend­szerváltására, hangsúlyozta a szakminiszter. Velünk élnek a régi intézmények - akadályok, de stabilizátorok is egyben. Mit gondoljunk róluk mi? Elhisszük, a szabadság nem káosz, a kettő között helye van a rácsnak. óT

Next

/
Thumbnails
Contents