Délmagyarország, 1992. július (82. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-13 / 164. szám

HÉTFŐ, 1992. JÚL. 13. BELPOLITIKA 3 Ismét az abortuszról (1.) Beavatkozás Isten terveibe - A Magyar Katolikus Püs­pöki Kar korábban felhívást tett közzé, amelyben az abortusz teljes körű tilalmát kééi. Egyháza ily mértékű szigorát Szeged-Csanád egy­házmegye püspöke, dr. Gyulay Endre mivel indokolja? - Az abortusz kérdésnél három-négy szempontot kell figyelembe venni: az erköl­csit, az orvosit, a szociálist és a széles körű felvilágosítást. A római-katolikus egyház álláspontja erkölcsi szem­pontból, az abortusztilalom, mert az embriót meg nem született életnek, embernek tekinti. S mivel egyházunk tanítása szerint az emberi élet kioltására nincs joga senkinek, a majdan emberré fejlődő embrió megölésére sincs. A katolikus egyház nem képes más véleményt mondani, minthogy erkölcsileg elfogad­hatlan a megfogant élet ki­irtása. Ugyanakkor a felhí­vásunkban is hangsúlyoztuk az abortusszal kapcsolatos szo­ciális kérdések fontosságát. Olyan komoly szociális se­gítségre van szükség, amely nyomán lehetővé válik, hogy ha valaki a harmadik, negyedik gyermekét vállalja, akkor fel is tudja nevelni, s nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe az egy gyermeket nevelőkkel, vagy a gyermektelenekkel szemben. Egyházunk tehát hangsúlyozza a szociális igazság megterem­tését. - A katolikus egyház nem csak abortusz, hanem fo­gamzásgátlás ellenes is. - Mert mindaz ami nem természetes, tiltott az egyház részéről, és mindaz, ami természetes nyitott és szabad az egyház tanítás szerint. Mindazok a fogamzásgátló eszközök, módszerek, amelyek betegséggel, egészségkárosító Az Alkotmánybíróság állásfoglalása értelmében az abortusz törvény megalkotása tovább nem halogatható. Az igazságügyi miniszter a közelmúltban már nyilvánosságra hozta a két variációs törvényjavaslatot, amely ismét felkorbácsolta az indulatokat, és újra indította az abortusz körúli nyilatkozatháborút. Az abortusz törvény közelgő parlamenti vitája^ no és a meglepő kormánytervezet késztetett bennünket arra, hogy lapunk hasábjain ismét szóba hozzuk a művi terhesség megszakítást, mégpedig oly módon, hogy egyaránt megszólaltajuk az abortusz ellenzőit, támogatóit és a libárális álláspontot képviselőket. következményekkel fenyeget-' nek, vagy az emberi szervezet hormonállapotának megza­varásával járnak, az egyház számára elfogadhatatlanok. Az ezek segítségével történő védekezés beavatkozás az Isten terveibe. Nem tiltjuk azonban a természetes fogamzásgátlást, ami bizonyítottan 96-98 százalékos biztonsággal alkal­mazható, s emellett nincs sem egészségkárosító, sem kora­szülést előidőző hatás, és nem zavarja meg a természet rend­jét. - Az egyik törvénytervezet életveszély esetén engedé­lyezné a művi terhesség­megszakítást. Ezt még elfogad­hatónak tartaná a katolikus egyház? - Amikor életmentésről van szó, akkor etikailag is el tudom fogadni az abortuszt, de kér­dés, hogy valóban el lehet-e dönteni az életveszélyt. Félek, ha egy kiskaput is engdélye­zünk, akkor ez a kiskapu nagyon szélessé válhat, jól kijárt úttá, csak megfelelő orvos kell hozzá. Ez a veszély fennáll. - Ugyanakkor a tiltott, illegálisan elvégzett abortu­szok számtalan tragédiát okozhatnak, s akkor nem csak magzatok, hanem asszonyok is pusztulnak. - Egy-egy rossz elhatározás, átgondolatlan döntés nem kivédhető, de azért mert néhány ilyen eset előfordulhat, nem lehet félrelökni egy erkölcsi törvényt. Olyan körű Iményeket kell biztosítani, amelyekkel életbe lehet szólítani embereket. A gya­korlati részén el kell gon­dolkozni, az elvi részén azon­ban nem szabad gondolkodni. Úgy érzem, hogy ahol egyházunk hozzá tud férni az emberekhez, ott megpróbáljuk felvilágosítással és neveléssel renb» tenni a szexuális magatartást, a családi életet, az emberi gondolkodást. Itt nem tiltás kell, hanem egy olyan felnőtt gondolkodás, amely felelősen tud dönteni arról, hogy a családi otthont választja, felelősen dönt a gyermekekről és felelősen él szexuális életet. - Ön a Magyar Nemzetben, 89'-ben megjelent cikkében a többi között jogtalannak tartja, hogy embereket bárki is belekényszerítsen a meg nem született gyerek életének ki­oltásába. Nem tartja ugyan­ezen az alapon embertelennek egy anyát arra kényszeríteni, hogy szülje meg gyermekét, ha nem akarja? - Ha van egy szolgálati fegyverem és akár józanul, akár részegen elkezdek vele Sarokba szorítva Alkotmányjogi kiskáté XVIII. 61. A képviselői mandátum néha már túlságosan is „szabadnak" tűnik. Ebbe az is „belefér", hogy egyik pártból a másikhoz ül­nek át vagy hogy határozatképtelenség miatt nem folytathatók az ülések, mert a képviselők pl. teniszeznek? Az „átülés" kérdéséről semmilyen törvény vagy ügyrend nem szól, ebben még az al­kotmányjogászoknak sem egységes az állás­pontja. Vannak, akik azt mondják, hogy ez nem is alkotmányjogi probléma, hanem „pártügy" csupán. Ha valaki másik párthoz (vagy a függetlenekhez) ül át, ez az eredeti pártra nézve kellemetlen, sőt hátrányos, ezért ki kell zárni a volt pártjából az illetőt s ezzel minden elintéződött. Véleményem szerint a dolog ennél sokkal komolyabb. A pártlistára vagy pártszínekben induló jelöltre a választó azért szavazott, mert leginkább annak a pártnak a programját fogadta el, s arra szá­míthatott, hogy a következő parlamenti ciklusban (négy évben) a képviselő ennek teljesítésén fáradozik. Ha a képviselő másik párthoz ül, ezzel a választás eredményét, azaz a választók akaratát másítja meg, s ez már túlmutat mindenféle „pártbelügyön." Erre az lehetne a megoldás, hogy az átülni kívánó képviselő elveszítené mandátumát, s helyére az adott párt vagy a választók mást küld­hetnének. 62. Mi a helyzet a hiányzásokkal? Senki se gondolja, hogy minden parlament mindenütt telt házzal dolgozik, csak a magyar országgyűlési képviselők ilyen fegyelme­zetlenek! Másutt is jelentkezett ez a gond, sok helyen már védekeznek is ellene, ami nálunk sem kerülhető el. Abból indultak ki, hogy a képviselő megfelelő tiszteletdíjat és ked­vezményeket kap, elvárható tehát, hogy teljesítse is feladatait. A házszabályok ezért kimondják, hogy a képviselő köteles részt venni a parlament, valamint azon bizottságok ülésein, amelyekbe beválasztották, távol­maradása az ilyen ülésekről csak betegséggel vagy más nyomós okkal menthető ki. Ilyen ok természetesen a képviselői tevékenységgel összefüggő valamilyen hivatali tennivaló vagy személyes, családi ok lehet, de teni­szezés semmiképpen. A jelenlétet rendsze­resen ellenőrzik (szavazások előtt a határozat­képesség megállapításakor), nem elég tehát, hogy reggel „beteszi a táskáját és szétteríti a papírjait", délután pedig visszamegy és összeszedi. A francia parlamenti ügyrend szerint pl. egy meghatározott ülésen részt venni nem tudó képviselők kimenthetik magukat. A kimentést legfeljebb három napra lehet elfogadni. A kimentési kérelmet a házelnökhöz kell benyújtani s a távolmaradást meg kell indokolni. A távolmaradási „en­gedélyt" a házelnök adja vagy tagadja meg. Az osztrák házszabályok úgy rendelkeznek, hogy ha a képviselő huzamosabb ideig nem vesz részt- a Nemzetgyűlés vagy a bizottságok ülésein, s távolmaradását nem indokolja betegség, a távollét okának nyomós volta ellen kifogást emelhetnek s ekkor a parlament vita nélkül határoz arról: felszólítsa-e a képviselőt a Nemzetgyűlés ülésein történő haladéktalan részvételre. Az egyszerű felszólítástól persze sokkal „hatékonyabb" módszerei is vannak az üléseken történő részvételre ösztönzésnek. Ilyen pl. ha a képviselő tiszteletdíját a hiányzásának arányában csökkentik. Hozzá kell tenni, hogy a parlamentekben a képviselői jelenlétet nem állandóan, hanem csak a szavazások idejére teszik kötelezővé a házszabályok. Dr. Tóth Károly alkotmányjogász lövöldözni, majd valakit megölök, akkor felelősségre vonnak, mert tudnom kell, hogy a fegyver mire való. A szexuális élet egyik fő célja a gyermek. Ezt mindenki tudja. Ha én, egy felelős ember valamilyen cselekedetet vég­rehajtok, akkor felelős vagyok annak minden következ­ményéért. A hibámat viszont nem hozhatom helyre egy gyilkossággal. - Hogyan bünteti az egyház azokat a hívőket, akik tanítása ellenére is elvetetik mag­zatukat? - Nem oldozhatják fel őket csak püspöki engedéllyel, illetve az oldozhatja fel, akinek van püspöki engedélye. Ha ígéri, hogy nem teszi többé, akkor a püpök kiszab bizonyos penitenciát, amit megkíván a bűnbánat jeléül. - Tiltó törvény esetén hiszi, hogy ez visszatartja majd az embereket az abortusztól? - Bármilyen törvény szü­letik, az egyház a saját tör­vényét a katolikus hívek számára fenntartja. A tör­vénynek van egy nagy lelkiismeret felszabadító jellege, hiszen az emberek könnyen mondják, ezt és ezt a törvény engedi, tehát egy­könnyen megteszik. Állami törvényekre hagyatkoznak és eszerint próbálják a saját lelkiismretüket is formálni. Ezért mondom azt, hogy ha egy normális törvény születik, akkor visszaesik az abortuszok száma, mert e törvénynek is lesz visszatartó ereje. Ha a törvénnyel együtt végre el­kezdődik egy igazi felvilá­gosító munka, akkor előbb­utóbb sikert érünk el. KALOCSAI KATALIN KÖZÉLETI NAPLÓ MA SZEMŐK ÁRPÁD 15 óra­kor a Szocialista Párt szegedi irodáján várja az érdeklő­dőket egy csésze tea mellett kötetlen beszélgetésre, olasz­országi politikai élményeiről. JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT az SZDSZ Földváry utca 3. szám alatti irodájában, 16-17 óráig. Tartja: dr. Pesti Gábor úgyvéd. A MUNKÁSPÁRT (MSZMP) Csap utca 62. szám alatti szék­házában ingyenes jogi tanácsadást tart 16-18 óráig. A SZOCIALISTA PÁRT irodáján (Tisza Lajos krt. 2-4.1. em. 123.) dr. Bálint János ú gyvéd ingyenes jogi tanácsadást tart az érdeklődőknek. HOLNAP A MUNKANÉLKÜLIEK és ÁLLÁSKERESŐK EGYESÜ­LETÉNEK alakuló úlése 17 órakor lesz a szakszervezetek Eszperantó utcai székházában. A résztvevők várhatóan ezen az összejövetelen megalakítják a Csongrád megyei dolgozók, nyugdíjasok és munkanélküliek szakszervezeti alapszervezetét is. Cseleztél, Aida! A címet gyermekkoromból kölcsönöztem. Radames románcának első sorát értettem így mindent magyarító fü lemmel. Ki hitte volna, egyszer aktuális lesz. Volt szerencsém hitvesem társaságában megtekinteni a botrányt kavaró produkció egyetlen békés előadását, amelyet sem mennybéli (lásd eső), sem földi (lásd., technika) hatalmak nem háborgattak. Olyan derűs szigete volt ez az egésznek, mint Ivan Gyeniszovics ama egy napja a Gulágon. Becsődültünk. A már említett tenorária közepére sikerült kilökdösni a helyünkre ült leánykákat, akik kitűzőik után ítélve a mi irányításunkra lettek szerződtetve. Az egyébként csinos hősiesek egyébként még hallattak magukról. Legszebb akciójuk az volt, amikor a darab, sőt az operairodalom egy legintimebb szépségű pillanatában, Aida és Amneris kettősének közepén szervezetten kivonultak a színpad közelébe telepíteti VIP-gettó hátsó sorából, mert vezetőjük úgy ítélte meg, most jött el az ideje, hogy a vendégváró asztalok mögé álljnak, hátha valaki kisétál egy kis frissítőért. A vérmes futballszurkolók megfékezését szolgáló ketrecek mögé zárt közönséges nézők a protokollasztalokat persze jobban látták, mint a színpadot, egy idő után megszomjazva kiszivárogtak a büfék felé, amelyek nagy része zárva volt, így a szünetben már reménytelen hosszú sorok kígyóztak előttük. A sorban állók kitartását nem törte meg az sem, hogy megkezdődött a második félidő, akarom mondani az összevont harmadik-negyedik felvonás. Nejemmel lemondva a létért folytatott küzdelem fáradalmairól és előnyeiről a veronai arénában három éve látott Aidáról nosztalgiáztunk, amikor ilyentájban állandóan zaklattak bennünket a különféle árusok. Megnyugodva konstatáltuk, hogy itt nem akar senki keresni rajtunk, a Népstadionban szilárdan tartja még magát a szocializmus. Amiről a sajtó háborog azóta is, az csak bagatell, a jéghegy vízből kilátszó csúcsa csupán. Merthát a második előadásra azért már m űködött a technika, igaz egy valamire való beatbanda restellte volna magát érte, de én nem szólhatok semmit, mert az asszony kívülről tudja az Aidát és tapintatosan oldalba bökött, amikor olyan magasságok következtek, amelyek begerjesztették a mikrofonokat, így időben bedughattam a fülem. Mindenért kárpótolt a látványosság. Igaz, egy órát még napvilágnál játszottak és a nem kellően áhítatos nézőt talán kizökkentették a piramis és a lakószfinx közt olvasható ­totózásra buzdító -felhívás, meg a többi reklám, de aztán jött a jótékony sötét, amelyen csak a Magyar Hírlap neve tudott áttörni rendületlenül. A fénytechnika viszont olyan szépen működött, hogy a stadion fölött mélyrepülésben húztak el az önfeledten gyönyörködő pilóták Ferihegy felé. Elnézést a frivol hangért és azért, hogy kevés szó esett itt művészetről. Én ezt a produkciót üzleti vállalkozásnak tekintettem, amely magas szintű kultúrát tupíroz fel drágán megfizethető látványossággá. Ám a hely szelleme is azt bizonyítja, ha egy meccset nem akarunk igazán megnyerni, az többnyire nem is sikerül. A sóbiznisz pedig komoly szakértelmet követel, amellyel nem rendelkezik egy sóhivatal. -GÓBÉ­Torgyán Józsefet kizárták a pártból Mint Ugrin Emese rámu­tatott: a volt elnök a párt testü­leti szerveinek határozatait, állásfoglalásait sorozatosan figyelmen kívül hagyta. Önkényesen jelölte ki az úgy­nevezett „harag napjának" időpontját, és a demonstráció előtt szövetséget kötött kü lönféle szélsőséges erőkkel. A vizsgálat megállapította, hogy Torgyán József több ízben elnökségi határozat nélkül használta fel a párt anyagi forrásait, külföldi útja előtt jogellenesen intézkedett a helyettesítésekről, és hatáskö­rét túllépő munkáltatói jogokat vont magához. Torgyán József a pártalkotmányt azzal is megsértette, hogy a személyére és tevékenységére rossz fényt vető pártdokumentumokat, leveleket az arra illetékesek elől eltitkolta, ugyanakkor a párt bizalmas belső anyagait, a titoktartási kötelezettség megsértésével, illetéktelenek­nek is kiszolgáltatta - hang1 súlyozta Ugrin Emese. A bizottság megállapította, hogy Torgyán József az FKGP-hez méltatlan, a párt érdekeit súlyosan sértő maga­tartásával, valamint azzal, hogy aláírásgyűjtést indított az Országgyűlés tekintélyének aláásására, bel- és külpolitikai téren egyaránt a Független Kisgazdapárt hitelvesztését idézte elő. Ezért most ­mutatott rá Németh Béla - a legfontosabb a párt tekinté­lyének, egységének helyreállí­tása. Az FKGP a jövőben is a kisgazdaérdekek érvényre juttatására, megvalósítására kíván koncentrálni, amelyért azonban nem az utcán, hanem a Parlamentben kíván harcolni - szögezte le Németh Béla. * Az FKGP Csongrád megyei szervezete közleményében írja: A Független Kisgazdapárt Csongrád megyei szervezete nem ismeri el az Ugrin Emese és Németh Béla pártból kizárt személyek által összeverbuvált fegyelmi bizottságot és annak döntését, amely szerint kizárta a pártból dr. Torgyán Józsefet, akit több mint 74 százalékkal választottak a párt elnökévé és a közelmúltban a párt leg­felsőbb döntéshozó szervei: az országos nagygyűlés és or­szágos nagyválasztmány újó­lag megerősített tisztében. A Csongrád megyei kis­gazdák úgy vélik, hogy dr. Torgyán József eltávolítása a magyar közéletből csak a kormány, valamint az ahhoz közelálló körök és a kommu­nista rendszer haszonélve­zőinek érdekes. A párt megyei szervezete továbbá felszólítja Németh Bélát, hogy a nyil­vánosság előtt tisztázza kap­csolatait a pártállam volt ve­zetőivel: Kapolyi László, Bányász Rezső, Kocsis András és társaival, akik főtitkársága alatt többször vendégeskedtek Szoboszlai úti irodájában. A dél-alföldi kisgazdák továbbra is dr. Torgyán Józse­fet tekintik a párt legitim or­szágos elnökének, és elhatá­rolódnak a szalámitaktikát alkalmazó pártbomlasztó magatartástól.

Next

/
Thumbnails
Contents