Délmagyarország, 1992. július (82. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-10 / 162. szám

DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1992. JÚL. 10. Dr. Bethlen Ferenc gróf, egyetemi tanár „A külföldi tőke csak átmeneti megoldás" 4 GAZDASÁG Vasmagok - svédcsavarral Trafo-trafo Sevillában és Szegeden FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Dr. Bethlen Ferenc gróf a New York-i Állami Egyetem nemzetközi kereskedelmi tanácsosa nem engedte magát gróf úrnak szólítani, hiszen egyetemi tanár, ez azonban nem változtatott azon, hogy beszélgetésünk közben végig tegezzen, miközben én természetesen magáztam az ősz urat, aki nagyapám lehetne. A Bethlen unoka egyenesen Amerikából érkezett, Szegedre a tegnapi Heavytex szakmai napja kapcsán látogatott el. Ha valakitől megkérdeznénk, milyen út vezet Szegedről Nyíregyházára, minden bizonnyal kapásból megmondaná, hogy hány kilométer a távolság a két magyar város között. Pedig de nagyot is tévedne: - Szegedről Nyíregyházára a svédországi Uppsala-n át vezet a legrövidebb út, legalábbis nekem - meséli dr. Mogyorósi Péter a H és M Trafó Kft. marketing igazgatója. - Furcsa egy válasz! - Pedig csak első hallásra az. Három évig ugyanis Uppsalaban voltam vendégkutató az egyetemen, s szabadidőmben egy svéd cégnek adtam tanácsokat, így találkoztunk odakinn Hajnal Lajossal, aki akkor még a BEAG nyíregyházi gyára transzformátor üzemének igazgatója volt. - Szóval a H Hajnal úr, az M pedig ön! De hogyan jön a trafó a cég nevéhez? - Nyíregyházán már a BEAG is trafókat gyártott. Tavaly karácsonykor azonban leállt a cég. Eladták, és mi megvettük. - De ön akkor még javában Svédországban volt! - Egyszer mégis eljutottam Nyíregyházára, akkor döntöttünk úgy, hogy közösen megvesszük a céget. Közben én visszamentem Uppsalaba. - Levélben vette meg a kft.-t? - Valahogy úgy. Végülis az idén januárban megkezdte a kft. a munkát tizenhárom emberrel. - Visszaköltözött már? - Most jövök haza végleg Szegedre. - A cég meg Nyíregyházán van. Hogyan jön össze a kettő? - Világéletemben szegedi voltam, az is akarok maradni. Marketing igazgatóként olyan mindegy, hogy innen járom az országot, innen faxolok és telefonálok, vagy az ország másik szegletéből. Kialakítottam egy irodát magamnak itt helyben és nem szándékozom elköltözni. - Milyen a szegedi vásár? - Nekünk nagyon jó! Fiatal Kft. vagyunk még, be kell mutatkoznunk. - Mutatkozzanak! - Szóval transzformátorokat gyártunk. Úgy tűnik, szép sikerrel, mert néhány trafónk most is kinn van Sevillában, a Makovecz-ház hang- és fénytechnikájához szállítottuk ki. - Trafó trafó - mondom én, a laikus. De mi a specialitásuk itt, a vásárban ? - Toroid transzformátorokat mutatunk be! - Szép a neve, de én csak annyit értek belőle, hogy az egyik odalon bemegy az áram, a másikon meg kijön megzabolázva. - Ez attól speciális, hogy univerzális. Szinte mindenhez használható és kisebb, könynyebb. mint elődei. Az érdeklődés termékeink iránt óriási a vásárban: 20-40-60 ezres tételekről beszéltek a leendő megrendelők. Ha az itteni üzleteknek csak töredéke sikerül, már akkor is jelentősen növelni kell a létszámot Nyíregyházán. - Munkásokat vesznek fel olyan időkben, amikor mások tucajával küldik el az embereket? - Pontosan. Ha van kereslet a termékeink iránt, miért ne? És szerencsére akad, most éppen a finnekkel tárgyaltunk. A partner egyébként svéd anyanyelvű volt, és a tolmács munka nélkül maradt. Szóval, Svédországnak sok mindent köszönhetek. RAFAI GÁBOR - Bethlen Úr, mikor hagyta el az országot? - 1948-ban. Abban az évben a Bicskei Malomban dolgoztam Kunszentmiklóson, s meg kellett szöktetnem zsidó származású jugoszláv főnökömet. A Délvidékről érkezett molnár az államosítások miatt menekült, én elkísértem Szombathelyig, de mire visszaértem, már egy sötét autó álldogált a ház előtt. Feleségemmel, Szentimrey Ilonával, akivel '43 és '47 között együtt jártam Műegyetem Mezőgazdasági Karára, először Bécsbe, majd Argentínába mentünk. DélAmírikában Zichy László rokanai vettek bennünket pártfogásukba. - Mikor került Észak-Amerikába? - Négy év múlva, először a mezőgazdaságban dolgoztam, majd továbbtanultam az állatélelmezésben. 1961-ben doktoráltam a nemzetközi kereskedelemből. Közben tanítottam Nicaraguában és Ecuadorban, később pedig Afrikában, Kenyában és Tanzániában is. Az utóbbiaknál már úgy is dolgoztam, mint az ENSZ mezőgazdasági tanácsadója. A szakterületem a marhahús, a kávé, a gyapot és az ananász volt. Fiam, Mihály üzletember, egy utazási vállalat tulajdonosa, lányom, Annamária, a helyi napilap terjesztési vezetője. - Hogyan került kapcsolatba a Heavytex-szel? - Az üzleten keresztül, elképzelhetőnek tartok egy közös vállalkozást, késztermékek gyártására. A szegedi cég szövetei nagyon jók, miért ne lehetne azokba a tépett liba melltollát tölteni és kész mellényként értékesíteni, többszöröséért, mint az alapanyagot. Általánosítva úgy érzem, hogy a magyarok nem használják ki mindenben lehetőségeiket. Pedig itt nyolc-tíz nappal több a napfény, mint a környező országokban, s ezt az előnyt a mezőgazdaság nem mindig használja ki. - Konkrétabban ? - Jobban kellene élni a gyógynövényekkel, menedzselni a Béres-cseppet. Itt vannak az ázsiai tigrisek, akik nem mentek bele a nehéziparba, mégis szépen boldogulnak, de'az oktatással kezdték. Pontosabban még korábban inkább csak halat árultak, most meg lehagyják a világot. Sokat öltek az oktatásba, persze mást nem is nagyon tehettek, hiszen Koreában például egyetlen csepp olaj sincs. Argentína rosszabbul csinálta, miden nyersanyagot megvásárolt s egy ott összeszerelt Renault háromszor drágább a világpiaci árnál. - Az Ikarust azért megtarthatjuk? , - Természetesen, de nem lenne szabad ilyen könnyen beengedni a külföldi tőkét. A Lehelt megvették a svédek és félig leállították. Szerintem a külföldi tőke csak rövid távon lehet megoldás, például az orosházi üveggyárnál, vagy kiskunhalasi farmernél. A magyar Tungsram volt akkora név, hogy nyugodtan tovább lehetett volna vinni, éppen úgy, mint a Chinoint. A japánok biztosan nem véletlenül jönnek, nem is az az évi tízezer autó a lényeg amit itt összeszerelnek, hiszen ez nem igazán gazdaságos darabszám. Talán kevesebb segítséggel is menne... KOVÁCS ANDRÁS „ Fát ültetni nemes dolog, de amíg a fa árnyékot ad, hosszú idő eltelik." Mindezt egy árnyékoló ernyőket kínáló szórólapon olvastam a cég tevékenysége nélkülözhetetlenségének bizonyságául. Elsősorban üzletek kirakatainak védelmére szolgálókat, de teraszok fölé való ernyőt is láthattam a főbejárat szomszédságában lévő standon. Míg ott nézelődtem elsősorban érdeklődő kereskedők kértek itt információt. A „civilek" inkább az igényes kivitelű sátorgarázs körül forgolódtak. Jómagam is. Tetszett, de félve kérdeztem Árnyékgazdaság az árát. Tartózkodásom nem volt alaptalan, mert áfával együtt százezernél is drágább. Milliós kocsik gazdái talán nem olyan fukarok, mint én, ezen az alapon biztos lesz rá vevő. További érdeklődésemnek már csak egy apropója maradt. A New Mamir Kft. környékbeli, kisteleki. Vass Antal ügyvezetőt végighallgatva kiderült, nem is olyan hétköznapi e pár hónapos vállalkozás előtörténete. Az olasz-magyar vegyesvállalat hazai tulajdonosa szegedi, a telephely csak azért kisteleki, mert ott kedvezőbb feltételekre leltek. Az ügyvezető szabadkai mérnök, s ő hozta az olasz partnert. A vásári részvétel a széleskörű megismertetést szolgálja. Az értékesítés megszervezésének fontosságát jelzi az a tény, hogy a néhány emberen alapuló termeléshez 15 fős ügynöki hálózat csatlakozik. T. Sz. I Piacról a vásárban Heavytex-bemutató Tegnap amerikai vendég járt Szegeden. Gary L. Gallagher, az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetségének Kereskedelmi Attaséja terészetesen nem hagyta ki programjából a vásárt. A Sing Sing kellemes hűvösében beszélgettünk. - Gondolom, a követség kereskedelmi osztálya is érzi, hogy legalábbis az érdeklődés határozottan nő a magyar gazdaság iránt. - Valóban, gyakran úgy érezzük, hogy a mi részlegünk a világ legforgalmasabb helye. Magyarország gazdasága iránt hallatlanul megnőtt az amerikaiak érdeklődése az utóbbi időben; havonta legalább 200 „megkeresésünk" van. Azon kívül, hogy vendégeket fogadunk, üzleti találkozókat rendezünk, vagyis egy külképviselet mindennapos munkáját végezzük, kidolgoztunk néhány, a gazdasági nyitásnak megfelelő programot, melyek célja a befektetési és értékesítési lehetőségek felkutatása, nyilvántartása. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos az üzleti életben az információ; ezért tartjuk a kapcsolatot többek között az illetékes minisztériumokkal, a VOSZ-szal, a Privát Profittal. A kereskedelmi osztály létGary L. Gallagher száma éppen a szaporodó feladatok miatt háromról tízre nőtt. - Mi érdekli leginkább az amerikai üzletembereket? - A „legforróbb" üzletág a telekommunikáció, mert régóta türelmetlenül várjuk, hogy valami előrelépést lássunk ezen a téren. Jó befektetési lehetőségeket kínál a környezetvédelem; a víztisztítás, a városi légszennyezettség csökkentése vagy a volt szovjet laktanyák „kitakarítása", és a mezőgazdasági minőség, például a csomagolástechnika javítása. - Munkájuk sikerének igazi mércéje az, hogy végül mennyi üzlet köttetik. - Magyarországra ömlik az amerikai tőke. És nem akárkik jönnek, gondoljunk csak a Fordra, a General Motorsra vagy a Delta Air Linesra. Az üzletkötés lehetőségeit természetesen az is befolyásolja, hogy a magyar privatizáció kissé lassan halad, bár Szabó Iván miniszter úr sokat tesz e téren az utóbbi időben. - A magyar gazdaságnak viszont nemcsak pénzre, hanem piacra is nagy szüksége van. - Biztos, hogy Amerika itt elsősorban a termelési és befektetési lehetőségeket keresi, lévén Magyarország KözépEurópának is a közepén, ahonnan kelet és nyugat egyaránt könnyen elérhető. A piaci együttműködés jóval nehezebb, mert amit Magyarország eladni kíván, abból bőven van Amerikában is. Ettől függetlenül a helyzet nem reménytelen, gondoljunk csak a magyar bor sikerére. És az sem véletlen, hogy Kennedyék, akik egy hatalmas áruház tulajdonosai, 15 szakértőjükkel látogattak nemrég Magyarországra. KECZER A vásár idejére gazdasági pódiummá alakult Sing-sing színpadon tegnap is egy vásárdíjas, a Heavytex mutatkozott be. A jelenleg Újszegedi Szövő Rt. névre hallgató cég 104 éves; volt már angol-magyar részvénytársaság a háború előtt, kenderfonó és szövőipari vállalat a háború után. Az elmúlt három évben a keleti piacvesztés miatt a két legjelentősebb tevékenységi körükről voltak kénytelenek lemondani; a félkenderponyva és a farmeranyag gyártásról. Helyette új, a keresletnek jobban megfelelő termékeket fejlesztettek ki; például a napvédőket, amiért a vásárdíjat kapták. A piaci igényekhez kívánnak alkalmazkodni azzal is, hogy természetes, környezetbarát alapanyagokból dolgoznak, jelmondatuk: a heavytex szövet kapcsolat az ember és a természet között. Az utóbbi idők átalakítása során igyekeztek megőrizni mindazt, ami a kenderipar hagyományaiból megtartásra érdemes, ugyanakkor „levetkőzni" a mamutvállalat gazdálkodási nehézségeit - tudtuk meg Széli János vezérigazgatótól. K. G.