Délmagyarország, 1992. július (82. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-08 / 160. szám

SZERDA, 1992. JÚL. 8. Orgonakoncert a dómban „A fúga művészete" KULTÚRA 5 Más, gyakorlatias szemlélet és tudás A nemzetközi érettségiről a Deákban FOTÓ: SCHMIDT ANDREA A Nemzeti Filharmónia nyári programja keretében nagy sikerű koncertet adott hétfőn este a Dómban Virágh András orgona­művész. A telt ház bizalma való­színűleg magának az orgonamu­zsikának szólt inkább, mint az ifjú orgonista nevének, a hangverseny során azonban olyan érett, rutinos előadót ismerhetett meg a szegedi közönség a hangok plaszticitása révén, aki e sikert és telt házat saját művészi teljesítményének jogán is megérdemli. Virágh András előadőmúvésze­te felemelkedett az általa meg­szólaltatott művek régiójába. Mű­sora felölelte az orgonairodalom nagy korszakait, a barokktól a modernig, a legélesebb kontúrok­kal természetesen az a két korszak jelent meg, amely a legtöbb művet adta az orgonazenének: a barokk és a romantika. A Dóm belső terének jellegze­tes akusztikájához jól választott tempók lehetővé tették, hogy a művész igazi virtuozitással hasz­nálja ki és érzékeltesse is a hall­gatósággal mindazokat a lehető­ségeket, amelyek hangszerében rejlenek. A koráldallamok olykor szinte szövegszerűen epikus, kidolgozott frazeológiájától a Kiemelkedő tudományos mun­kája elismeréseként Pro Cultura Hungarica kitüntetést adomá­nyozott Bemard Le Calloc'h-nek, a francia szenátus tagjának And­rásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter. Az elis­merést Kálmán Attila, a tárca poli­tikai államtitkára nyújtotta át a kiváló tudósnak kedden a minisz­tériumban. Bemard Le Calloc'h az 1940-es években Gödöllőn, a francia tagozatú gimnáziumban tanítva sajátította el a magyar nyelvet. Bach- és Liszt-fúga mennydör­géshez hasonlatos polifóniájáig az értelmi és érzelmi befogadás teljes apparátusát igénybe vevő zenét szólaltatott meg az orgonista. Különösen a Liszt fantázia és fúga nagyszerű előadása hatott a meg­lepetés erejével. A technikai biz­tonságon messze túlmenő, nagy tapasztalatot feltételező zenei szövegértelmezés bizonyította, hogy Virágh András méltó alkotó­társa Lisztnek, akár a szellem fegyelmezése, akár az indulatok felkorbácsolása a feladat. Az orgonazene ünnepiségének légköre volt jelen a Vivaldi-, Rossini-, Franck- és Lisznyai-mú­vek felhangzásakor is. Nagyszerű társa volt a hang­szeres művésznek a szegedi pub­likum előtt jól ismert Frankó Tünde, aki remekül eltalált karak­terrel és színezettel, élményt adóan énekelte Bach, Vivaldi, Rossini és Gounod áriáit. A két fiatal muzsikus produk­cióját - úgy tűnt - nemcsak a fülével hallgatta a lehunyt szem­pillákkal figyelő közönség. DOHÁNY EDIT majd később a Francia Nagykö­vetség kulturális tanácsosaként ismerkedett meg hazánk kultú­rájával. Franciaországba való visszatérése után a magyar kultúra ápolása és a francia-magyar jó kapcsolatok érdekében tevékeny­kedett. 1984-ben részt vett a Körösi Csorna bicentenárium ünnepségeinek előkészületeiben és munkálataiban. Több mint 80 tanulmányt és újságcikket írt azóta e témakörben angol, francia és magyar nyelven tudományos és művelődéstörténeti lapokban. Harmincegy országból ér­kezett 275 résztvevővel péntek délig Szegeden, a Deák Gim­náziumban tartja nyári munka­értekezletét a genfi székhelyű Nemzetközi Érettségi Szerve­zet, az IB. Amint azt dr. Bra­tinkáné dr. Polgár Edittől, a gimnázium nyelvi igazgatóhe­lyettesétől megtudtuk, a leg­nagyobb számban a finnek vannak jelen: ők adják a beje­lentkezett szakemberek mint­egy 25 százalékát, de érkeztek Szegedre tanárok a világ min­den tájáról, így az európai or­szágok mellett például Kana­dából, Indiából vagy a Guam­szigetekről és Bahreinből is. Gyakorlatilag két részre lehet osztani a konferencián résztve­vőket, legalábbis állampolgár­ság szerint: az egyik csoportot azok alkotják, akik hazájukban már sokéves tapasztalatot sze­rezhettek a nemzetközi érett­ségiről, a másikat pedig azok ­s ide sorolhatók Magyaror­szággal és Cseh-Szlovákiával együtt Szlovénia, Horvát-, Észt- vagy Oroszország képvi­selői is -, akik most ismerked­nek vele. Mi is a nemzetközi érett­ségi? Nem más, mint egy vizs­ga, amely kétéves, komplex program elvégzése esetén tehető le. Igen szigorúak az elvárások: kell először is egy olyan iskola - mivel a jelentke­zést mindig egy-egy iskola küldi el -, amelyben az anyagi feltételek mellett - ez, mindent összevetve, mintegy 12 ezer svájci frank évente - bizto­sítottak a szervezet által elfo­gadott személyi és a tárgyi feltételek (magyarán kiemel­kedő kvalitású tanárok, labora­tóriumok, idegennyelvű könyvtár és így tovább). A nemzetközi érettségit, amelyre a jelentkezést az IB cardiffi központjánál adja be az iskola, független vizsgabizottság előtt kell letennie a diákoknak ­akiknek száma természetesen mindig más és más, attól füg­gően, hányan tudják megfelelő szinten a vizsga tantárgyait és annak nyelvét, amely angol, francia vagy spanyol lehet. Hat tantárgycsoport van: ezek az első választott nyelv irodalma (amely lehet anyanyelvi is), a második valamely idegen nyelv, a harmadik a humán tudományok - mint a történe­lem, a földrajz, a szociológia -, a negyedik a természettudo­mányok, az ötödik a matema­tika, míg a hatodik az egyéb tantárgyak csoportja: ide sorol­hatók például a készségtár­gyak, a klasszikus görög, a latin. A hat tantárgycsoportból hármat kell megjelölni kiemelt és szintén hármat normál vizsgaként. Szintén tantárgyak szerint, kb. 20 szekcióban, szeminári­umi formában zajlik most Szegeden a konferencia is, ahol Magyarországról a Deák­ból jelentkezett 11 tanár mel­lett - akiknek költségeit a szervezet átvállalta - a buda­pesti Karinthy gimnáziumból érkeztek még tanárok. Ebben a fővárosi középiskolában kez­dődik egyébként szeptember­ben az első hazai nemzetközi­érettségi-előkészítő: az anyagi hátteret a Művelődési Minisz­térium biztosította Világbank­kölcsönből, valamint az ottani önkormányzat. Hogy lesz-e szegedi tagja is az igen kiterjedt szervezetnek, amelynek érettségijét a világ hetven országának hatszáz egyetemén - amelyek között van magyar univerzitás is ­fogadják el a felvételinél, ez dr. Bratinkáné dr. Polgár Judit véleménye szerint főleg anyagi kérdés. „Pályázati úton, alapít­ványoktól kell majd pénzt sze­rezni erre a programra, ameny­nyiben úgy döntünk, hogy iskolánk is jelentkezik a szer­vezetbe. Szakmailag nem len­ne nehéz az új feladat: nagyon hasonlít a mi kéttannyelvű iskolánk programja a nemzet­közi érettségiéhez, amely nem is annyira színvonalban, mint inkább szemléletében tér el a magyar anyagtól. Sokkal gya­korlatiasabb, mint a hazai, máshová helyezi a súlypon­tokat, s igyekszik olyan tudást adni, amely jól hasznosítható a külföldi egyetemeken. A természettudományoknál például kimondottan a kísér­letezésre, a tapasztalatra he­lyezi a hangsúlyt" - fogal­mazott. P. L. Pro Cultura Hungarica Táncos magyarok a kenguruk földjéről Palotás tánc - Az együttes épp 25 éve, 1967-ben alakult a Magyar Har­cosok Bajtársi Közössége mel­bourne-i csoportjának támogatá­sával. Akkori segítőtársam, vitéz Korchma Miklós - az első kore­ográfusunk volt - sajnos már tíz éve meghalt. A tagság létszáma változó, hol több, hol kevesebb. Jelenleg 56 táncosunk van, ebből 28-an jöttünk az óhazába. Reperto­árunkon báli táncok, leánytán­cok, rövid vegyes, palotás és fiútáncok szerepelnek. - Hogyhogy nincs kísérőzene­karuk? - Kezdetben Miklós barátom fia és leánya kísért bennünket zongorán. Később sikerült besze­rezni kazettán, illetve lemezen a magyar népzenei anyagot. - A tánctanítás hogyan tör­ténik? - Az idősebbek tanítják a fiatalokat és a kezdőket. Eredeti videófelvételeket tanulmányozunk, de ennek az a hátránya, hogy a videó hol a táncos lábát, hol a felső lestét mutatja, s így képtelenség a táncok folyamatát követni. Végül is nekünk nem a művészi produk­ció a lényeg - és utazásunknak sem babérszerzés a célja -, hanem az, hogy gyerekeinknek meg­mutassuk szülőföldünket. Meg­Az ausztráliai Melbourne-böl magyar tánccsoport érkezett Szegedre, ahol a Deák Ferenc Gimnáziumban lépett fel. Az együttes vezetőjével, Hetyey Sándorral beszélgettünk. ismerkedjenek a magyar nép szokásaival, folklórjával, vendég­szeretetével, ételeivel... - Szegeden kívül hol szerepel­tek, szerepelnek még? - A lakitelki falunapokon, ahol négy táncot mutattunk be, s fel­lépünk még Debrecenben, Eger­ben, Vácon, Székesfehérvárott és Pécsen. Meglátogattuk az ópuszta­szeri nemzeti emlékparkot. - Milyen érzés volt „haza­jönni"? - A csoport tagjainak java része most jár először Magyarországon ­mondta az együttesvezető. Én pontosan 47 évig és 97 napig voltam távol. A régi rezsim alatt nem is gondolhattam a hazajöve­telre. Most óriási átalakulások történnek. Ehhez főleg idő és pénz kell. Türelem. Az ország szépsége semmit nem változott. - Az ön életútja 47 évig merre kanyargott? - A háború előtt jogot tanultam Debrecenben, 1941-től 1945-ig katona voltam a Magyar Királyi Rohamtüzérség kötelékében. 1949-ben vándoroltam ki Auszt­ráliába, ahol egy házszövetkezetet alapítottam, azóta ebből élek. Egyébként a Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének victoriai vezetője vagyok, és az Ameriká­ban lévő központunk vezető­helyettese. Ezenkívül tagja a Szabad Magyar Újságíró Szövet­ségnek, a Szabad Magyar Világ­tanácsnak és a clevelandi Árpád Akadémia irodalmi szakának. A magyar népzene, néptánc avatott ismerői talán felszisszentek néha a melbourne-iek bemutatója láttán. De! Ne feledkezzünk meg arról, hogy ezek a táncosok tőlünk több ezer kilométerre igyekeznek ápolni a hagyományokat. Saját megtakarított pénzükből fedezték a magyarországi szereplés költ­ségeit. RÉVÉSZ RÓBERT Közgyűlési határozatok Német óvodai csoport indul - Két tannyelvű általános iskolák - Csökken a nevelőotthoni létszám Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése határozatot hozott arról, hogy a Belvárosi l-es számú Óvodai körzethez tartozó Deák Ferenc utcai óvodát bízza meg az idén szeptemberben beinduló német nemzetiségi csoport elhelye­zésével. A férőhelyek száma szerint az új csoport 70-75 gyermek ellátását tudja bizto­sítani. A nemzetiségi óvoda témáját a Magyar­országi Németek Csongrád Megyei Egyesülete kezdeményezésére tűzte napirendjére a közgyűlés. * Határozat született a Madách Imre Általános Iskola (magyar-angol) és a Tarján III. sz. Általános Iskola (magyar-német) kéttannyelvű fejlesztési tervéről. A szegedi közgyűlés ha­tározata szerint a következő tanévtői a fent említett két iskolában beindul a kéttannyelvű oktatás. A testület jóváhagyta, hogy a Madách Imre Általános Iskola 189 300 forintot, a Tarján III. számú Általános Iskola pedig 184 300 forintot kapjon e feladat ellátására, a költség­vetés céltartalékának oktatási célú fejlesztési keretéből. Az elhangzott indoklás szerint mindkét iskola felkészült a kísérleti pedagógiai program elindítására. * Állásfoglalás a Csongrád Megye Közgyűlése által fenntartott gyermek- és ifjúsági in­tézmények átszervezésével kapcsolatban. A tárgyban készített előterjesztés szerint tapasztalható, hogy az utóbbi években jelen­tősen csökkent az állami gondozásba kerülők, és ezzel összefüggésben a nevelőotthonokban elhelyezett gyerekek száma. A megyei köz­gyűlés az önálló élet kezdése céljából 5 millió forintot szavazott meg a nagykorúságuk dacára még nevelőotthonokban élő fiatalok lakás­vásárlása javára, s ez tovább csökkenti a nevelő­otthonok lakóinak számát. E tény, s a befogadó épületek nem kielégítő állapota miatt a megyei közgyűlés új férőhely-számokat állapított meg a nevelő- és diákotthonok esetében. Táblázatunk a régi (1) és az újonnan tervezett (2) férőhelyek számát, illetve a legutóbbi létszámot (3) tünteti fel (a diákotthonok esetében a 4-es oszlop az állami gondozottak számát jelenti). A javaslat egyben a különösen leromlott állagú balástyai nevelőotthon megszüntetését is előirányozza. Nevelőotthonok 1 Balástya 40 ­25 Csanádpalota 40 35 31 Hódmezővásárhely 120 80 47 Nagymágocs 40 35 27 Szegvár 90 60 49 Szentes 35 35 27 Diákotthonok 1 . 2 3 4 Szeged 120 100 90 4 Makó 150 150 95 48 Csongrád 40 40 39 38 Hódmezővásárhely 120 60 95 28 A szegedi önkormányzat egyetért a megyei közgyűlés javaslataival, amennyiben ezek Szeged számára nem jelentenek feladatellátási bővülést. A közgyűlés ugyanakkor él az alkalommal, hogy a két fenntartó a kérdéskör megnyugtató szakmai megoldásának érdekében közös munkacsoportot hozzon létre. * Ugyancsak a szegedi és a megyei közgyűlés között született együttműködési megállapodás a Somogyi-könyvtár megyei könyvtári feladat­köréről és a feladat megyei finanszírozásáról.

Next

/
Thumbnails
Contents