Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-06 / 133. szám

SZOMBAT, 1992. JÚN. 6. A VÁROS 11 VALASZOK Az 1. kérdésre: Dr. Pártos Zoltánt 1912. dec. l-jétől Szeged város polgármestere a csorvai kerületben ideiglenes napidíjas orvosként alkalmazta. Pártos ekkor 25 éves volt. 1913. június 25-én Szeged város törvényhatósága egyhangúlag kerületi orvossá választotta. Ekkortól - a IX. fizetési osztályba történt besorolása folytán - évi 2600 korona fizetést kapott, s ehhez járult még a négyévenként növekvő korpótlék. Mint kerületi tisztiorvos a csorvai kerületbe - a legtávolabbi, legmostohábban kezelt és legrosszabb orvoslakásba - került. A lakás ajtói, ablakai rosszul záródtak, több mint tíz ablaküveg hiányzott, s a vaskályhák is rosszak voltak. Pártos kérte is rendbehozásukat. 1914. április 24-én saját kérelmére a feketeszéli orvosi kerületbe helyezték át azzal, hogy május 15-éig köteles helyét elfoglalni. ArTa az esetre, ha a csorvai orvosi kerület betölthető nem lenne, kikötötték, a csorvai tisztiorvosi feladatokat továbbra is el kell látnia. Körzetébe tartozott a régi alsótanyai I. kerület (Röszke, Szentmihálytelek, Feketeszél, Domaszék, valamint a régi II. kerületből Nagyszéksós kapitányság). Mint alsóközponti kerületi tisztiorvos ellátta Móra, Zákány és Csórva kapitányságokat. 1917. október 20-án állásáról lemondott, illetményét a polgármesteri hivatal október 31-éveI beszüntette. Ekkor, mint Budapest, VI. Nagymező utca 10. 1/15. szám alatti lakos, aki öt éven át állott a város szolgálatában, kérte, hogy a részére korábban adott fizetési és beszerzési előlegeket engedjék el, nehogy ezeket az országos Munkapénztárnál megállapított fizetéséből a város letiltassa. Budapesten, 1919. március 5-én írt levelében előadta, hogy ötévi szegedi szolgálata alatt sokat tett a városért. Budapestről 1921-ben Bécsbe költözött. 1922. szeptember 10-én lakásának címe: Weinstrauben Gasse 7. II. Stock. Tür. 8. (Komoly Pál, Szeged) A 36. kérdésre: A Brucknerkert azon a területen állott, melyen most a Paprikaföldolgozó 3. számú telepe van, tehát a nagyállomás melletti vasúti aluljárón átérve, rögtön balra. A 20-as években és a 30-as évek elején az alsóvárosi ifjúság kedvelt ismerkedési, zenés, táncos szórakozóhelye volt szombaton és vasárnap. Augusztus elején havibált is rendeztek benne. A táncos mulatságok nem tartottak késő estig, mert a lányok szülői kíséret nélkül voltak, és este 9 órára haza kellett érni. A nyitás húsvét vasárnap, a zárás késő ősszel volt. A kertben söntés is működött. (Hegyi Ferenc, Szeged, Óbébai u. 19.) A Bruckner-kert a nagyállomás melletti vasúti aluljárón - közismert nevén kűlukon - áthaladva rögtön a bal oldalon terült el, a Paprikaföldolgozó 3. számú telepének a helyén. Mindezt onnan tudom, hogy a Bruckner-kert és a Winkler-testvéreknek a túloldalon volt fűrészüzeme között volt a nagyanyám háza, melyben gyermekkoromban sokat tartózkodtam. A 10-es évek végén, mint 8-10 éves gyermek, a kerítésen átmászva a vasutasoknak állítgattam a kuglibábukat. Valószínű, hogy a Brucknerkert a múlt század végétől a 30-as évek elejéig üzemelt. Az alsóvárosi fiatalság vasár- és ünnepnapi délutánonkénti szórakozóhelye volt sétakertjével, hajópadlóból készült tánchelyével. A talpalávalót fúvószenekar szolgáltatta. A Bruckner-kert nevet valószínűleg az alapítótól kaphatta. A század elejétől egy Fodor nevű vendéglős tulajdonában állott, ám mindig Bruckner-kert néven volt Várostörténeti Ki mit tud? A tizedik fordulóhoz érkeztünk, már csak válaszokat adunk közre. A kérdéseket lezártuk, ám adatközlést még szívesen fogad a két szerkesztő: + Apró Ferenc, Lengyel András ismert, a kitekert Pukner formában. A tulajdonosnak volt két fia. Géza jogot végzett, Dezső a szülők halála után vezette a vendéglőt. Ha vannak leszármazóik. ők bővebbet tudnának mondani. (Sándor István, Szeged, Palánk 9.) Reizner az 1844-ben megnyitott - teherpályaudvar melletti Bruckner-kertet az üdülőhelyek között sorolja föl, az Etelka erdő, a Makkoserdő stb. társaságában. Ebből következik, hogy területe több holdnyi lehetett. A Szegedi Híradó 1869. november 11-i számában Bánomkert eladás címmel hirdetés jelent meg. Eszerint eladó az AlsóTisza-part és a Galamb utca szegletén levő, 1455. helyrajzi számú, azelőtt Pruckner, most Hosszú Nándor tulajdonában álló, szőlővel, gyümölcsössel, erdei fával beültetett nyilvános mulató bánomkertje a rajta levő vendéglővel. Tehát a kert eredeti neve Pruckner volt, mely két változatban élt tovább: zöngésüléssel Bruckner, a mássalhangzótorlódás megszüntetésével pedig Pukner alakban. Valószínű, hogy a vendéglőkert területe - eladások folytán - egyre kisebb lett. Bainville térképe (1850) szerint a vendéglő épületei, köztük talán a tulajdonos lakóháza is a Galamb utca folytatásában állottak, a hirdetésben írt szőlő és gyümölcsös a vasúti híd felé terület el. Az 1883. évi címtár szerint tulajdoSzegedi üngyökségünk megnyitását jelentő Megbízási Szerződés aláírásának pillanata. A képen Bodó Imre és Rácz István urak a QUALITY KFT.-tői és Victor Pais úr a POLIGRUPO HUNGÁRIA KFT. ügyvezető igazgatója látható. A POLIGRUPO tájékoztatja jelenlegi és leendő ügyfeleit, hogy megnyitotta SZEGEDI ügynökségét A QUALITY KFT. Autósiskola és Utazási Ügynökség tájékoztatja jelenlegi és leendő ügyfeleit, hogy a POLIGRUPO HUNGÁRIA KFT. ügynöksége lett. AZ ÜGYNÖKSÉG NEVE: QUALITY KFT. Autósiskola és Utazási Ügynökség Cím: Mars tér 20. Telefon: 56-056 Tabán u. 34. Telefon: 22-258. Telefax: 22-258. Nem vagyunk egyformák! - Egyesek új autóra gyűjtenek - mások régi autójukat akarják újra cserélni, - és vannak, akiknek vállalkozásukhoz van szükség új autóra. Álmaikat egyformán válthatják valóra. POLIGRUPO a megoldás kulcsa! - Mert 60 havi részletre bármilyen típusú gépkocsit kínál Önnek, - mert a gépkocsi vételára töredékével juthat új autóhoz, - mert a Magyar Hitelbank garanciát nyújt, - mert a 60 havi értékálló befizetés ellensúlyozza az inflációt nosa Fodor István volt, címként csak Alsó Tisza-part van föltüntetve, házszám nélkül. A Magyarországi szállodák és vendéglősök címtára szerint a Bruckner-kertet 1910-ben már özv. Fodor Istvánné vezette. 1927-ben és 1930-ban vendéglőse (tulajdonosa?) Fodor Dezső volt. A kert faliszáma és a vendéglős lakása: Alsó Tisza-part 14. 1933-ban már nem üzemelt. Fodor Dezső a Veres ács utca 24. számú házban nyitott kisebb vendéglőt. Krikkay Gusztáv szerint (1889) a kertben cigányzenekar játszott, és a nagy forgalom miatt előre kellett fizetni. A tánchelyet „faalkotmánynak" nevezte. Leírta, hogy a lányok - színes ruhában, kötényben - egymás mellett álltak, és a zergebőr csizmában, kurta ködmenben, bőszájú ingben feszítő legények kézintéssel hívták őket táncba. A vendéglőkert neve előfordul az Ökrös László gyűjtötte népdalban: Barna kislány belenéz a tükörbe. Édesanyám jól vagyok-e kifestve? Jól vagy lányom, nem látszik már a szeplő, Bruckner-kertbe' te leszel a legelső. (Apró Ferenc) Az 56. kérdésre: Keglovich Emil munkássága jócskán fölöleli a századfordulót. O volt Szeged legtehetségesebb, klasszikus értelemben vett fotográfusa. Neki köszönhetjük az árvíz után újjáépült Szeged értékes városképeit. Bukovinában (Pojana Stampi) született 1856. jún. 23-án. Föltehetőn a Letzter-cégnél tanult, 1879-től a Letzter és Társa cég művezetője. 1885-ben az országos kiállításon „Jeles közreműködésért" elnevezésű érmet kapott. 1888-tól a Letzter és Keglovich cég egyik tulajdonosa, ez évben a brüsszeli kiállításon kapott érmet. 1891. nov. 24-én nőül vette Till Herminát, aki Szegeden született 1864. jún. 25-én. 1892-től a Kölcsey u. 8. számú műterem egyedüli tulajdonosa. 1896-ban fényképeivel elnyerte a „millenniumi nagy érmet". 1898-ban műterme már a Klauzál tér 7. számú Wagnerházban volt, ahol a Till-család üzlete évtizedek óta működött. A házat lefényképezte, (1894), emeletére a tulajdonossal együtt előkelő üveg műtermet terveztettek. Ez szerencsére nem valósult meg. 1912-ben hunyt el. (T. Knotik Márta) A 72. kérdésre: A Zárda u. 22. számú házzal szemben laktunk 1917-től kezdve 18 éven át. A sarok felőli házrészben Szomora József és családja lakott, míg a másik részben Gyenes Andrásék. A padlásszobát egy színész házaspár bérelte, a nevükre nem emlékszem. 1925 táján kisebb átalakítás volt a házban: Gyenesék helyére Mészáros Imre pékmester költözött, aki a sütőkemencét a pincében, az elárusító helyiséget a Zárda utcai oldalon alakította ki. Évek múltán a pékség megszűnt, mi elköltöztünk, az épület és a lakók sorsáról nem tudok. A háznak a Szt. György téri oldalán, a sarokrészen, mintegy 60-70 cm magasan volt egy öntöttvas tábla, a következő fölirattal: Az 1879-ben történt árvíz alkalmával a víz magassága itt volt. Megemlítem még, hogy a Zárda u. 20. számú Osváth-házban lakott 1920-ban - igen szegényes körülmények között - az özvegye Menner János zenetanárnak, zeneszerzőnek. Vele lakott Ibolya nevű leánya és annak gyermeke. A Zárda u. 19. számú szép kis magánház Horváth Árpádé, a város akkori híres cigányprímásáé volt. Én már csak az özvegyét ismertem. (Katona Béla, Szatymaz, pf. 600.) A 73. kérdésre: A Corvinnyomda - Gaál Sándor tulajdona 1936 és 1949 között, mintegy 13 évig működött. 1949-ben - a másik 12 nyomdával együtt - államosították, és több eszköze bekerült a Délmagyarországi Nyomda Nemzeti Vállalat tulajdonába. (Bátyai Jenő) A Corvin-nyomda és könyvkiadó vállalat (Vár u. 2.) készítette a következő könyveket: Czakó Kálmán: Gyóntat a május... (1939), Herczeg István: Fehér lepkék (1941), Czakó Kálmán: Furcsa láng (1941), Czakó Kálmán Mesemáglyán (1943), Kóró Imre Új utak, régi sorsok (1947), Új aratás (antológia, 1947). Természetesen itt készültek a tulajdonos Gaál Sándornak a regényei és színművei is (Lefelé, Könnyek a tribünön, Az Anya, Egy futballista emlékiratai. Színházi kiskapu, A nagyvilágon e kívül...). A fölsorolás nem teljes. (Apró Ferenc) A 79. kérdésre: Csonka Vince (1815-1905) alsóvárosi kovácsmester háza és műhelye a Földmíves u. 8. szám alatt állott. Egyik unokájától. Csonka Pál profeszszortól tudom, hogy a kovácsmester (később céhmester), gépépítő ezermester valóban részt vett a szabadságharcban. Hősiesen küzdött, ha kitüntetett szerepet nem vitt is. Az ő és két ismert nevű fiának, Csonka Jánosnak és Csonka Ferencnek az emlékét 1965 óta emléktábla örökíti meg a Földmíves utcai házon. (Bátyai Jenő) PROVIDENCIA OSZTRÁK-MAGYAR DIZTOSITO RT A PROVIDENCIA Osztrák-Magyar Biztosító Rt. állást ajánl Önnek Sok fiatal szakember, nők és férfiak egyaránt, olyan munkahelyet keresnek, ahol a magas szintű szakértelemtől a vállalkozói szemlélet elsajátításáig mindent megtanulhatnak. Hátha ez a megoldás: legyen egy dinamikusan fejlődő biztosítótársaság hálózati szervezőie. Amit várunk Öntől: felsőfokú végzettség és jó szervezőkészség. A megnyerő fellépés és a jó kapcsolatteremtési képesség előny. Ez a munka kooperációs készséget, gyorsaságot, rugalmasságot igényel, s közben pontosnak, határozottnak és teherbírónak kell lennie. Szervezze meg karrierjét! Érdeklődését 1992. június 11-ig telefonon vagy személyesen Csomor Évánál várjuk: Szeged. Tisza L. krt. 83. Telefon: 6226-147.