Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-06 / 133. szám

SZOMBAT, 1992. JÚN. 6. CSALÁDI MAÓAZIN Pöttyösben - kalappal Locsoljon csalánlével! DIVAT „Vegyen egy pöttyös... akármit!" így kezdődik az idei nyárra a divattanács. Aki ad ­azaz vesz - valamit magára, az a pöttymódit követi, korra, nemre, alakra való tekintet nélkül. Sőt pöttyre való tekintet nélkül: mert az a „menő", ha pöttyöst pöttyössel hord tetőtől talpig. Szó szerint talpig, hisz a vászoncipők is pöttyös anyagból készülnek - s az a módi, hogy a ruha vagy a blúk köszönjön vissza rajtunk. Lehet tűpöttyös, borspöttyös, babos. Lehet bármilyen színű (az igazi, a „klasszikus" persze a fekete-fehér pöttyös). S lehet anyaga akármilyen: lágy tapintású selyem, pamutvá­szon, fátyolszövet, áttetsző muszlin vagy acetátselyem, organza, susogó taft vagy simuló trikópamut, vékony "nyári gyapjú. Mind-mind divatos - és fiatalít! Szoknya, blúz, ruha, blézer, ing, estélyi - minden pöttyö­sen. De: a szoknya legyen rövid, a nadrág forró, szűk (hosszú blúzzal hordva); a ruha legyen testhezálló (s leginkább ujjatlan felsőrészű), mély, rafinált dekoltázzsal. Divatos az A vonal: a keskeny válltól lefelé harangszerűen bővülő szabás. A karcsúsított ruháknak „se eleje, se hátulja", a kivágások most a hátat (is) mutogatják. A hosszú blúzok, rövid ruhák alá a divatos nő leggingst - fej nélküli ha­risnyanadrágot, trikóharisnyát - húz. S ruhát ruhával visel: a hosszú, vászon ingruha alá felveszik a rövid ingruhát, a forrónadrágot trikóval (30-40 fokban persze kevésbé prak­tikus viselet; utazóknak bőrönd helyett azonban megoldás lehet...) A pöttyinváziót a hatvanas évek másik divatjának, az op­és pop-artnak a feltámasz­tásával próbálják megtörni. A színes kockamintás op-art, és a plakátszerű, meghökkentő ábrás pop-art hívek kimért(ani) eleganciával vagy bolondos vonalvezetéssel igyekeznek kitűnni. Az újságpapírmintás ingekbe csomagolt urak kü­lönösen „menő fejek" ezen a nyáron. Igazi vetélytársuk csak a klasszikus tengerész(öltö­zékbe bújt üzletember - jacht­tal). A szolidabb uraknál újra felkapott az egysoros zakó, felfelé menő, rövid hajtókával, jól illeszkedő, karcsú nadrág­gal, fekete vagy fehér inggel. Divatba jöttek a színes mellé­nyek. S persze „örökös" a farmer. A hölgyek legszemélyesebb „női tartozéka" ezen a nyáron a kalap: malomkeréknyi szalma­kalaptól sombreróig mindent fel lehet tenni (legfeljebb nem áll jól). A kalap öltöztet és oltalmaz (nem csak a fejet, a sminket is védi a tűző napon való megolvadástól). A széles Az ésszerű sebességről Többnyire a sebesség túlzott módját, vagyis az abszolút és a relatív gyorshajtást szoktuk emlegetni a balesetek, a baleseti veszélyhelyzetek kapcsán. Gyakorló autósként ennek ellentétes változatáról szeretnék szólni, a fölöslegesen lassú haladásról. Nem vitatom senkinek a jogát annak eldöntésére, hogy számára mekkora sebesség a biztonságos. Ezt befolyásolhatják az út- és látási viszonyok, a forgalom intenzitása, és kinek-kinek az egyéni állapota, képessége. Feltűnt azonban, hogy egy-egy forgalmi helyzetben mennyire idegesítőleg hat, ha valaki a forgalom többi résztvevőjéről tudomást sem véve, a maga kis békés tempójában halad. Két rövid példa illusztrációként. Főváros, külső Váci út, az idő csodálatos, az út száraz, a forgalom három sávban áramlik. Azaz a legbelsőben csak áramolna, de nem tud, mert az 1200-as Ladában ülő két csinos fiatalasszony vidáman beszélget, 40-50 knvörás tempó mellett. A lámpák váltásait rendszeresen lekésik, a kocsijuk a zöld közepe táján indul. Az eredmény: villogó fényszórók, dühös dudaszók. A mögöttük haladók igyekeznek mielőbb sávot váltani, esetenként erőszakosan is. A másik helyszín, a 70-es út Budapest és Diósd között. A vasárnap kora délutáni forgalom már elég jelentős. Az idő szép, az út száraz, semmi nem indokolná, hogy a Trabant a megengedett 80 helyett csak 50-60-as tempóval haladjon, ráadásul a felező vonal mellett! Legfeljebb az, hogy a kocsit vezető idős úr ennyit tart biztonságosnak önmaga számára. Az eredmény itt is ugyanaz, erőszakos előzésekkel fűszerezve. A következtetésként megfogalmazható jó tanács csak az lehet: indokolatlanul lassabban haladni az adott forgalmi helyzetben megengedett és biztonságosnak is mondható sebességnél ugyanúgy veszélyhelyzetet idézhet elő, mint a gyorshajtás. Igaz, nem a lassan hajtó vezető, hanem a forgalom többi résztvevője számára. KALANOVICS LÁSZLÓ peremű, klasszikus vonalú szalmakalapoktól a kerek szélű, egyszerű kis vászonka­lapokig, a horgolt, kötött fejfedőkig széles a választék, mindenféle divatos. A fürdőruhamódi egyértel­műbb az idén: még az egyéb­ként ultraszexisen öltözködő nőknek is szolid, egyrészes fürdőruhát kell venniük, ha divatosak akarnak lenni. „Engedmény" mindössze annyi, hogy lehet e ruhabarab vállpántos vagy anélküli, nagyon kivágott vagy magas nyakú, combvonalon felszabott vagy nadrágszáras, esetleg rövidujjú; fekete vagy nagyon színes. Mint az idei nyári módi... Sz. M. Kézápolás A szabadban, a kertben végzett munkák ellenére is megőrizhetik kezük finom­ságát. Munka előtt mindig kenjék be a kezüket szilikonos kézvédő krémmel. A kezet erősen befogó munkákat (gyomlálás, fűtépés, cseresz­nye- és meggyszedés, dió­pucolás stb.) kesztyűben végezzék. A szennyeződést mielőbb mossák le, ami szappanos vízzel nem jön, azt próbálják citrommal. (A gyü­mölcsfoltokat a citromsav szépen leoldja.) Mosás után kézbalzsammal, babakrémmel vagy szilikonos krémmel kenjék be a kezüket. Jót tesz, ha hetente egyszer bőrtápláló olajjal is bedörzsölik. A kivörösödött, repedezett kezet áztassák langyos sós vízben, majd kenjék be uborkalével vagy íróval. (A sósvizes áztatás jó a kéziz­zadás ellen is.) A fáradt kezet este tornáztatni kell. Akinek töredezik a körme, az tegye kezét naponta két­három percre olajfürdőbe (ri­cinus vagy étolajba), éjszakára pedig kenje be zsíros krémmel. (A munka közben beszakadó körmöt azonnal le kell vágni.) A csapadékszegény, meleg időjárás megszaporította a kertészkedők dolgát: nagyon sokat kell locsolni. Kora reggel és alkonyatkor a leghatásosabb az öntözés, csakúgy, mint a permetezés. A kártevők közül a levélgubacsatkák, a levél­tetvek „dolgoznak" leginkább a fákon, a szőlőben - Bi-58 EC vagy Foszfotion hatásos ellenük. Rovarölő szert „kér­nek" azok a fák is, amelyeknek törzsén a föld felszínéhez közelről indulva kis ürülék­csomók jelzik a kéregmoly pusztítását. A zöldségféléket figyelni kell, nem támadja-e meg a szép idő gombája, a liszthar­mat. Ha igen, nem muszáj drága vegyszerért rohanni, lehet védeni, erősíteni a növényt csalánlével is. Egy kiló friss csalánt két liter vízben felfőzve, leszűrve, kihűtve jó szert kapunk, amivel meglocsolhatjuk a növényeket. Az erjesztett csalánlé még jobb. (Egy nagy hordóba tegyenek vizet, abba csalánt ­10 liter vízhez 1 kiló friss vagy 20 deka szárított csalán kell ­erjesszék napos helyen 10-14 napig, majd tízszeres hí­gítással használják a vete­mények, virágok, fák ön­tözésére, trágyázására a gyö­kérhez öntve. Az erjedő csalán rossz szagát elveszi egy-két marék Lithofloren.) A gyomok elleni védekezés is további feladat júniusban, kapálni, gyomlálni kell. A letermett szamócaágyásokat lehet rendbe tenni, a felszedett vetemények helyére mehet másodvetésként bimbós kel, karalábé, bab, spenót. A kertben most pompáznak legszebben a rózsák - ha az elhervadt virágot levágják, s ha a töveket bőségesen, köz­vetlenül a gyökérnél öntözik. (A permetező öntözés „hűvös" a növénynek, tönkreteszi a virágot és kedvez a gom­babetegségek kialakulásának is.) Serkenti a rózsát az erjesztett csalánleves beön­tözés. Június a kedvező idő a rózsaszemzésre. S arra is, hogy a sövényt megnyírva a félig fás részeket dugványozzuk, „ol­csón" szaporítsuk. A muskátlit is most lehet többezni ho­mokos, tőzeges dugványo­zással. Ha a kertben meg akarják kímélni magukat a szúnyog­csípésektől, dörzsöljék be a bőrüket petrezselyemmel! A paradicsom leveleinek illata is elriasztja a szúnyo­gokat és a legyeket. Tegye­nek az ajtókhoz, ablakokhoz paradicsomot. A szúnyogok és más ro­varok csípéseit enyhíthetik, ha félbevágott hagymával vagy szódabikarbónás víz­zel dörzsölik be a bőrt. A paradicsom levágott zöld részeit áztassák egy napig vízben - jó ellenszert Biotanács kapnak a veteményes kárte­vői ellen, lehet vele perme­tezni. Az egereket bodzával lehet elriasztani. Öntsenek az egér­járásokra, a lyukakba erjesz­tett bodzalevet! A káposztalegyek ellen jó a fahamu. A tiszta (!) faha­mut hintsék közvetlenül a palánták töve köré. A kertben a meztelen csi­gákat könnyen össze lehet csalogatni fával. Ha az er­dőből bevisznek egy korhadt fadarabot a veteményesbe, éjszaka a csigák abban ösz­szegyűlnek. A gyepnyíradékot használ­ják fel a cserjék, díszfák alá, mulcsozásra. De csak 1-2 centis rétegben, mert ha ennél vastagabban terítik, befülled. A bodza, a hársfa vi­rágját, a fűszernövényeket ne szárítsák újságpapíron, mert átveszik a nyomdafestéket! (Legjobb deszkán, bádogon, alufólián vagy tiszta, fehér papíron szárítani.) Csőbe húzni nemcsak az ellenfeleinket lehet, de olykor a vezetékeket is. Sőt azokat néha kell, de nem lehet. Nem lehet, mert a cső, kábelcsatorna vízszintes szakasza hosszú, sőt esetleg enyhén hajlik is. Ám, ha a cső belseje sima - s a mű­anyag csövek, kábelcsatornák általában sima belsejűek -, van megoldás. Egy erős, hajlékony, de vé­kony zsinórra, például hor­gászzsinórra vagy erős cérnára kössünk egy diónyi hurkot, és abba tömködjünk szorosan vattát. Ezt a vattacsomót ­mint egy dugattyút - nyomjuk a csőszakasz egyik végébe. A másik végződésbe meg illesz­szük be egy erős porszívó cső­BARKÁCS toldatát. Ha az ott bő lenne, lötyögne, a toldatot tömködjük körül légzáróan textildarab­kákkal, habszivaccsal, papír zsebkendővel. Ezután indítsuk meg a porszívót, mire a vatta­dugattyú a szívás hatására megindul a porszívó csőtoldata felé. S persze, magával húzza a vékony segédzsinórt is. Ha a dugattyú megérkezett a csőtol­dathoz, leállítható a porszívó, és most már a segédzsinórral áthúzható a kábel is, vagy az annak áthúzásához szükséges erősebb zsinór, kötél. A segédzsinór elég hosszú legyen, nehogy megakadjon, vagy a porszívó egészen a csőbe húzza. Kerítésoszlopok függőle­gesre állításakor alig győzzük fogni az oszlopot, a szintezőt, meg az oszlop beállításához szükséges lapátot, kalapácsot is. Sokkal könnyebben dolgoz­hatunk, ha a libellás szintezőt először a felállítandó oszlop oldalára erősítjük. Alkalmas erre két, elhasznált autóbel­sőből kivágott gumigyűrű. Ha pedig nem szintezővel, hanem függőónnal dolgozunk, a megfelelő hosszúságúra en­gedett zsinórt egy lécdarabka mellé fogva erősíthetjük a gumiszalaggal az oszlop mellé. Paraj os palacsinta Kellemes változatosságot nyújthatnak étrendünkben a megszokottól eltérő módon készített zöldség- és tész­tafélék. íme, néhány ajánlat: Parajjal töltött palacsinta: Hozzávalók: 40 deka paraj, 12 palacsinta, 3 tojás, 2 evő­kanál tejföl, 5 deka reszelt sajt, 10 deka apróra vágott sonka, só, kevéske reszelt szerecsen­dió. Főzzék meg, szitán törjék át a parajt. Adják hozzá a tojások sárgáját, a reszelt sajt és a tejföl felét, a sonkát és a fel­vert tojáshabot. Fűszerezés után ezt a keveréket rakják a palacsinták közé rétegenként egy olajozott vagy zsírozott tűzálló edénybe. Süssék, amíg emelkedni nem kezd (kb. háromnegyed óráig), majd kiborítva, locsolják meg tej­föllel, és tegyenek rá reszelt sajtot. Paradicsomlepény: Hozzávalók: 20 deka vaj, 30 deka liszt, 2 tojássárgája, 2 evőkanál tejföl, 40 deka para­dicsom, 10 deka póréhagyma (vagy egy csomó zöldhagyma), 1 erős, hegyes zöldpaprika, 1 csomó petrezselyem, 10 deka reszelt parmezánsajt, só. A lisztet gyúrják simává a vajjal, a tojássárgájával, a tejföllel és kevés sóval. Ujjnyi vastagra kinyújtva, béleljenek ki vele egy közepes méretű tepsit, tegyék rá a hámozott, karikára vágott paradicsomot, sózzák. Rakják rá a vékony karikára szelt hagymát, a zöldpaprikát, a finomra vágott petrezselymet, szórják meg a reszelt sajttal. Tegyék elő­melegített sütőbe és süssék közepes hőfokon (150-170 fokon) kb. fél óráig. Melegen tálalják és fogyasszák. Töltött kifli: Hozzávalók: 4 kifli, 20 deka főtt marhahús, 10 deka sárga­répa, 5 deka fehérrépa, 2 deka paradicsompüré, egy hagyma, 2 gerezd fokhagyma, só, bors, zöldpetrezselyem, kakukkfű, bazsalikom, origano (szurok­fű), 1 deci olaj és reszelt sajt. Pirítsák meg a finomra vágott hagymát olajban, tegyék rá a kockára vágott zöldséget és párolják puhára. A darált, főtt marhahúst, a paradi­csompürét és a fűszereket ke­verjék bele, és forralják össze az egészet. Töltsék meg a főtt kifliket ezzel a masszával, tegyék tűzálló tálba, szórják meg reszelt sajttal, és süssék át a sütőben. A CSALÁDI MAGAZINT SZERKESZTETTE: SZABÓ MAGDOLNA

Next

/
Thumbnails
Contents