Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-05 / 132. szám

PÉNTEK, 1992. JÚN. 5. BELPOLITIKA 3 Közgyűlési purparlék (Folytatás az 1. oldalról) Baráthné dr. Hajdú Ágnes, a Somogyi-könyvtár igazgatója, Serege János, a városgondnokság vezetője, Károlyi Tamás, a központi napközi otthonos konyha igazgatója, Kerek Attila, a családi intézet vezetője, Börcsök Józsefné, az értelmi fogyatékosokat foglalkoztató napközi otthon vezetője, valamint Paluska Vilmosné, Papp Istvánné, Arany Józsefné, Béládiné Fónagy Zsuzsanna, illetve Bajkán Tivadarné, az I., II., III., IV., illetve V. számú Gondozási Központ vezetője. Ötmilliós önkormányzati keret sportcélokra A városatyák értékelése szerint az 1991/92 évi bajnokságban a Szegedet képviselő csapatok több sportágban is kiemelkedően, a nemzeti bajnokság színvonalát döntő mértékben meghatározd szinten szerepeltek. Az elért eredmények alapján az érintett szakosztályok, illetve sportolók részére az alábbi egyszeri támogatást adták: Papíron SC férfi röplabdacsapat - 800 ezer forint; Tisza Volán férfi kézilabdacsapat - 300 ezer forint; Szegedi SC női kosárlabdacsapat - 300 ezer forint; Szegedi ESK női tekecsapat - 140 ezer forint; Szegedi Postás női tekecsapat - 100 ezer forint; Szegedi ESK női kézilabdacsapat - 300 ezer forint; Tóth János birkózó - 60 ezer forint; összesen: 2 millió forint. Az idei barcelonai olimpiai játékokra Szegedről tíz fő készül. A sportolókat felkészítő szakosztályokat a közgyűlés támogatja: minden felkészülő versenyző után 50 ezer forintot és minden olimpiára kijutott versenyző után további 250 ezer forintot utal át. (Ez az összeg legfeljebb 3 millió forint lehet.) Tápé: új részönkormányzat Hét, hónapokkal korábban lemondott tápai részönkormányzati képviselő helyét pótólta a közgyűlés. Hosszas vita és többszöri próbálkozás után - liberális igenléssel, konzervatív tartózkodás mellett - a városatyák végül a tápai falugyűlés akaratát kifejező úgynevezett erősorrendet: a hét legtöbb ajánlást kapott jelöltet választották be a részönkormányzatba, Békési Györgynét, dr. Sallai Miklóst, Szécsényi Ferencnét, Dávid Istvánt, ifj. Molnár Jánost, Széli Ernőt és Dobó Imrét. A stílus maga a polgármester? Huszonhét képviselő írta alá tegnap azt a levelet, amelyet Koha Róbert, az MDF-KDNP frakció vezetője nyújtott át tegnap a városházán dr. Lippai Pálnak, s amelyben politikai slampossággal és modortalansággal vádolják a polgármester. Lippai doktor május 21-i beszéde indította a közgyűlés nagyobbik felét a levél megfogalmazására; a képviselők azt nehezményezték, hogy a polgármester az ünnepet a Parlament és a helyi testület munkájának ócsárlására használta fel. A stílustévesztést a polgármester állítólagos politikai, vezetői kudarcainak és döntésképtelenségének tudták be. Ól Amerikai-magyar házasság / A szegedi Hanti a FAK-ba készül Tegnap a szegedi Új Hungária Szálló fogadótermében Molnár Sándor, a szegedi Hanti Kft. ügyvezető igazgatója partnereivel: Richárd Schwinn chicagói üzletemberrel, a Schwinn kerékpárgyártó vállalat alelnökével és Podolák György csepeli ügyvezető vezérigazgatóval, valamint Willie Eirich amerikai üzletember magyarországi képviselőjével, a RUGÉV ÁVÜ képviseletében Jakab Zoltánnal, és az EGI képviselőjével aláírták azt a szerződést, melynek eredményeképpen a Schwinn-Csepel vállalat törzstőkéjét 220 millió forinttal emelték. A Hanti Kft. ily módon 41,5 százalékos részesedést szerzett a csepeli gyár tulajdonjogából, ugyanannyit, mint a részleges névadó észak-amerikai cég. A vállalkozás távlati, stratégiai célja: minőségi termékekkel kijutni a Független Államok Közösségének piacára. A továbbiakban azon munkálkodnak, hogy Oroszországba, a későbbiekben oda telepítendő gyár révén, fejlett technológiát juttassanak. Egyúttal orosz földön - Hanti néven - magas minőségi követelményeknek megfelelő járműveket gyártanak. A Schwinn-Csepel eddig amerikai-magyar vegyes vállalati formában működött. Most, a Hanti Kft. révén orosz tőke is „pedálozik" a cégben eredeti felállást biztosítva (amerikai-magyar-orosz) a nagy múltú vállalatnak. A Chicago-Csepel-Szeged-Nyagany kerékpárút új sávokat jelez a nemzetközi gazdasági életben. A Hanti Kft. mint magyarorosz vegyes vállalkozás 1992 januárjában alakult. Ügyvezető igazgatója a szegedi Molnár Sándor. A cég elsősorban kőolajtermékek importjára és exportjára szakosodott. A Hanti Kft. felfutása a regionális, illetve nemzetközi gazdasági életben a vállalkozói kezdeményezés és érzékenység mintapéldája. A kormány a nemzetiségi képviseletről A kormányülés napirendi pontjait ismertetve László Balázs szóvivő elmondta: a kabinet első olvasatban megtárgyalta a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló törvénytervezetet. Az előterjesztés szerint a kisebbségek - a pozitív diszkrimináció elve szerint - lényegesen kevesebb szavazattal jutnának parlamenti képviselethez, mint a politikai pártok. Ugyanakkor a választásokon a kisebbségek a pártokhoz hasonlóan országos listát indíthatnának. A kormány a közeli napokban konzultációra hívja össze a kisebbségek képviselőit a törvényjavaslat megvitatására. Emelkedik a kárpótlás értéke Emelkedik a kárpótlási jegyek értéke júniustól - közölte az MTI-vel az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal. A kárpótlási jegyek ugyanis kamatoznak, a kamatok pedig emelik az értékű ket. A kamat jelenleg 16,5 százalék. A kibocsátásra kerülő kárpótlási jegyek értéke a hónap első napjától számítva 114,3 százalékra nőtt. Eszerint a háromféle címletben a következőképpen alakulnak az értékek: az 1000 forintos címletű jegyek 1143 forintot, az 5000 forintosak 5715 forintot, a 10 000 forintosak 11 430 forintot érnek. KÖZÉLETI NAPLÓ DR. EKE KAROLY országgyűlési képviselő ma, pénteken 8-12 óráig Csongrádon, 14-15 óráig Csanyteleken, 16-17 óráig Tömörkényen; holnap, szombaton 9-10 óráig Balástyán, 10-12 óra között Kisteleken, 13-14 óráig Ópusztaszeren, 15-16 óráig pedig Bakson tart fogadóórát a község, illetve városházán. Sarokba szorítva Alkotmányjogi kiskáté IV. 12. Lelkiismeretén túl nincs jogi érve az elnöknek? De igen, hivatkozott is rá. Azt mondta ugyanis, hogy hajlandó aláírni a Rádió elnökét felmentő okmányt egyidejűleg a médiatörvény aláírásával és az új rádióelnök kinevezésével. Ez az álláspontja a hatályos alkotmányon alapul. Az Alkotmány rendelkezik a sajtó szabadságának védelméről, ehhez kapcsolva mondja a következőt: „A közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyeletéről, valamint vezetőinek kinevezéséről, továbbá a kereskedelmi rádió és televízió engedélyezéséről, illetőleg a tájékoztatási monopóliumok meg-, akadályozásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges." Ez is a sajtószabadság garanciája. A különösen fontos társadalmi viszonyokat az alkotmány ún. „törvényhozási tárgynak" nyilvánítja, s ez azt jelenti, hogy az ilyen kérdéskört csak törvényben lehet szabályozni, nem pedig alacsonyabb szintű jogszabályban, mint pl. a kormányrendelet, miniszteri rendelet vagy önkormányzati rendelet. Ez a törvény azonban még nem született meg. Az államfő tehát e garanciális törvény hiányára utalva hivatkozott a „hármas aláírásra". 13. A 10. sz. kérdés kapcsán már szóba került az elnök jogi felelőssége. Mit jelent ez? Az elnök jogi felelőssége kétirányú: egyrészt alkotmányjogi, másrészt büntetőjogi. Az alkotmányjogi felelőssége alkotmány vagy más törvény megsértése esetén állapítható meg s szankciója az elnöki tisztségtől való megfosztás. A hivatali ideje alatt hivatali tevékenységével összefüggésben elkövetett bűncselekmény esetén viszont a tisztségétől megfosztás mellett egyéb büntetés is kiszabható. Lényeges, hogy az eljárás mindkét esetben közös: 2/3-os parlamenti többséggel hozott határozattal indítható eljárás során az Alkotmánybíróság dönt. 14. Hogyan lehet az elnököt felelősségre vonni? Ennek szabályai a következők: A tisztsége gyakorlása során Alkotmányt vagy valamely más törvényt megsértő köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a felelősségre vonást. A felelősségre vonási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A szavazás titkos. Az Országgyűlés határozatának meghozatalától kezdődően a felelősségre vonási eljárás befejezéséig az elnök a hatáskörét nem gyakorolhatja. A cselekmény elbírálása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a törvénysértés tényét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja. Ha a köztársasági elnök ellen a felelősségre vonási eljárás a hivatali ideje alatt a hivatali tevékenységével összefüggésben elkövetett, büntetőjogilag üldözendő cselekmény miatt indult, az Alkotmánybíróság eljárásában a büntetőeljárás alapvető rendelkezéseit is alkalmazni kell. A vádat az Országgyűlés által a saját tagjai közül választott vádbiztos képviseli. A köztársasági elnök ellen egyéb cselekménye miatt büntetőeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani. Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök bűnösségét szándékos bűncselekmény elkövetésében megállapítja, az elnököt a tisztségétől megfoszthatja s egyidejűleg a Büntető Törvénykönyvben az adott cselekményre meghatározott bármely büntetést vagy intézkedést alkalmazhatja. Dr. Tóth Károly alkotmányjogász Öböl W

HISKY. A henger alakú pohár, a finom ital a csilingelő jéggel egy létező státus szimbóluma. Nem is annyira a gazdagságé, hanem egy életmódé, melyben megtestesül az új kor új férfijának helyzete. Mert ugye egy whiskyt már csaknem mindenki megengedhet magának, ha másként nem, hát féldecis pohárban, mint valami töményfélét, ha már ezt írta elő a sors és a hazánkban ideiglenesen állomásozó vendéglátóipari dilettantizmus, mégis jobb az italhoz nemesedni, és megadni a módját. Az életmódról van szó. Arról, amit a hetvenes évektől egyre sűrűbben vetített filmekben láthattunk: ha egy férfi hazatért, a zsúrkocsihoz lépett, töltött, hanyatt vetette magát és hörpintgetett. Ebből vontuk le azt következtetésként, hogy „ezek mindig isznak". Holott „ezek" esti, legrosszabb esetben délutáni ivók voltak, olyanféle polgárok, akik nemcsak a film kedvéért, és főleg nem a napi szorongás leküzdéséért, hanem csupán a jó érzésért, a laza közérzetért szürcsölgettek. Mi persze izomból, feszültségeinkre rontva, egyhajtásra whiskyzünk. (Vagy kéretik a múlt idő?) Olyan dolog ez, mint a kétféle kapitalizmus közötti különbség. Az állami jótékonykodással átszőtt, cinikus üzleti mechanizmusokkal és finom pénzügyi manőverekkel fönntartott piacgazdaság és a mi szabadversenyes lerablókurzusunk közötti különbség fejeződik ki abban, hogyan áll, és mely napszakban izzik föl kezünkben a pohár. A whiskyt tehát higgadtan és körültekintően kell kortyolni. Egyébként pedig ez az ital nem megy a pörkölthöz. Megyei egyszeregy (2.) Ki képviseli a polgárt? Az átlagos „megyeatya" községben lakik, középkorosztályhoz tartozik, egyetemi végzettséggel párton kívüli települési önkormányzati képviselő, s ha vezető beosztású, akkor feltehetőleg polgármester. Iránytűnek szánjuk a 19 megyei közgyűlés „állapotjáról" szóló elemzést. A számok - különböző szempontok alapján csoportosítva árulkodnak... A 19 megyei közgyűlésben alig több mint ezer testületi tag képviseli polgártársai érdekeit. Sokan a rosszemlékű megyei tanácsokra gondolva kérdőjelezik meg a területi önkormányzatok szükségességét. A tanácsrendszerhez vékonyka szállal kötődnek az az új testületek. A megyei tanácsok több mint 1500 tagjának csupán 4,2 százalékát választották be a megyegyűlésekbe. A legtöbb volt megyei tanácstag Hajdú-Bihar (7 fő) és Somogy (6 fő) megye közgyűlésében talált új feladatot. A nők aránya e testületekben sem közelíti nteg a gyengébbik nem népességen belüli arányát, bár az Országgyűlés 7,2 százalékához képest a megyei közgyűlésekben jobb, több mint 9 százalék a közéleti szerepet vállaló nők aránya. A megyegyűlés szerepköréből adódóan nem meglepő, de tény, hogy a megyei képviselők döntő többsége, 88,5 százaléka otthon is önkormányzati képviselő-testületi tag, sőt minden második „megyeatya" lakóhelyének polgármestere. Másképpen: a települési polgármesterek közel 18 százaléka megyei képviselő is. E kettős megbízatású személyek zöme (közel 77%) főfoglalkozásban tölti be tisztségét. Pest megyében minden harmadik képviselő egyben polgármester is, ott vannak legkevesebben a kettős megbízatású közéleti személyek, míg Heves megye (76%) a másik végletet jelenti. A testületi tagok dinamikusságára utal, hogy meghatározó részük (közel 85%) a 36-60 év közötti, több mint 10 százalékuk 35 év alatti. Baranya és Veszprém megye önkormányzati testületében a legnagyobb (20%) a fiatalok aránya. Figyelemre méltó adat, hogy a 19 megye közgyűlési tagjainak túlnyomó többsége (70%) felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. Ebből a szempontból Csongrád megye áll az élen, mert itt a képviselők 62,3 százaléka egyetemi diplomás. A középfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya Baranya, Heves, Tolna és Zala megyében jelentős, de nem több 50 százaléknál. Általános iskolai végzettségű képviselő csak 4 közgyűlésben (Csongrád és Nógrád megyében 3-3, Somogyban 2, Zalában 1) kapott helyet. A megyei képviselők döntő többsége vezető beosztást tölt be munkahelyén, meghatározó az értelmiség szerepe a testű letekben. Fizikai dolgozó csak minden második megye testű letébe jutott be. E szempontból Baranya áll az élen (6 fő), Csongrád (3 fő) a második. Az is jellemző, hogy csak három (Csongrád, Vas és Veszprém) megyében választottak munkanélkülit közgyűlési tagnak. Közreadta: Ú. I. A Gazdasági Kabinet az Alföldről Elkészült az Alföld rövid- és hosszú távú tájvédelmi és tájhasznosítási koncepciója. Ezzel foglalkozott szerdai ü lésén a Gazdasági Kabinet, amelyről a Pénzügyminisztérium csütörtökön tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát. Eszerint az Országgyűlés határozatban kérte fel a kormányt, hogy a korábbi és a jelenlegi kutatási eredményeire alapozva az ökológiai elvek és az ökonómiai érdekek egyeztetésével dolgozza ki a koncepciót. Az Alföld-program összesen 4,3 millió hektár mezőgazdasági hasznosítású és 11 mezőtájtermelési körzetre terjed ki. A Gazdasági Kabinet tájékoztatót hallgatott meg a versenyhelyzet alakulásáról az eddigi privatizációs tapasztalatok alapján. A tájékoztatót kisebb kiegészítésekkel a jövő héten terjesztik a kormány elé. A testület foglalkozott a társadalombiztosítás részére történő vagyonátadással. Ennek mechanizmusára ugyanis egy bizottság előterjesztést dolgozott ki. A bizottság feladata lesz a döntés előkészítése és koordinálás, valamint a vagyonátadás előkészítése, megszervezése, a bevonható vagyonkör felmérése.