Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-04 / 131. szám

4 KAPCSOLATOK DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1992. JÚN. 4. Rendezőelv a piacképesség Gyorsítás direktben? FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Ez is megoldás, de nem olyan haladós Támogatás igényelhető Öntözőgép-beszerzés A kormány legutóbbi dön­tése alapján 400 millió forintot különítettek el arra, hogy a társaság, illetve a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó gazdálkodók - bele­értve az egyéni gazdálkodókat is - öntözőgépek és -be­rendezések vásárlásához 40 százalékos arányú beruházási támogatást vehessenek igény­be. Az egyéni vállalkozók és a gépforgalmazók több esetben is telefonon kértek tájékoz­tatást az igénylés módjáról a szaktárcánál. A Földművelésügyi Minisz­térium Közgazdasági Főosz­tálya ennek kapcsán a követ­kező tájékoztatást adta az MTI-nek. A támogatás igény­bevételét a mezőgazdasági tevékenység egyes adózási és támogatási kérdéseiről szóló 39/1987. (X. 12.) miniszter­tanácsi rendelet szabályozza, amely egységes szerkezetben Kritikus lehet a mezőgaz­daság számára a júliusi idő­járás. Annak ellenére így van ez, hogy a májusi esők vala­melyest enyhítettek a mege­lőző időszak vízhiányán, és az előrejelzések szerint júniusban is csak 5 milliméterrel marad el a csapadék mennyisége a sokévi átlagtól. Júliusban ugyanis mintegy 65 százalékos valószínűséggel akár 30 milli­méterrel is kevesebb csapadék lehet a szokásosnál. Mindezt csak tetézi, hogy az átlag­hőmérséklet viszont magasabb lesz, 22 fok körül alakul ­hangzott el az Országos Mete­orológiai Szolgálat sajtó­tájékoztatóján. Mint elmondták: júliusban egy jól fejlett növény 5-6 mil­liméternyi csapadéknak meg­felelő mennyiségű vizet páro­logtat cl, ezért legalább ennyi csapadékra lenne szükség. Az elmúlt 12 év tapasztalatai sze­rint viszont a téli félév csapa­dékösszegc egyre csökken. Az elmúlt 100 év viszonylatában csupán 5-8 százalék gyakori­sággal fordultak elő az 1991. év teléhez hasonló időszakok, míg az idei tavaszhoz hasonló időszakok gyakorisága még ennél is kisebb, csupán I szá­zalékos, 1965-ben a talaj víz­szintje még fél méteren volt, mára azonban 5-6 méter mélyen helyezkedik el, ami a legtöbb növény számára már jelent meg a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 1992. március 27-ei számában. Eszerint: a gazdálkodónak az öntözőgépekre, -berendezé­sekre árajánlatokat kell kérnie a forgalmazóktól, ezek birto­kában előzetes kalkulációt és néhány soros kérelmet kell benyújtania a területileg ille­tékes megyei földművelésügyi hivatalhoz. E hivatalok, ha a kérelmet elfogadják, kiadják az öntö­zőgép és -berendezés beszer­zéséhez a támogatási határoza­ot. Ennek birtokában a gazdál­kodó megvásárolhatja az öntőzőgépet. A gép üzem­behelyezését követően azonnal kérheti a beszerzési ár 40 szá­zalékának megfelelő összegű beruházási támogatást az Adó­elszámolási Irodától. Ennek címe: 1113 Budapest, XIII. kerület. Madarász utca SA. nehezen felvehető. A gabonán valószínűleg nem segít már a júniusi eső sem, hiszen éppen a kalászhányás időszakában, amikor legjobban igényelték volna a csapadékot, esett a leg­kevesebb eső. Úgy tűnik, az a gabona járt jól, ami megkésett a fejlődésben. A legjobb idő­járás mellett is csak alacsony gabonatermés várható, ám a kukorica termése akár jó is lehet. A májusi eső ugyan aranyat ér, mégis néha jót tesz, ha kevés van belőle. A kuko­rica gyökérzete így ugyanis a száraz tavasz következtében erőteljesebben fejlődött, és elérte azt az 50 centimétert, ahol a talaj még megfelelő vízkészlettel rendelkezik. így várhatóan a edzettebb kukorica jobban elviseli a júliusi, au­gusztusi szárazságot is. A ga­bona gyökere azonban seké­lyebben helyezkedik el, és a talaj felső 20 centiméterében nincs elég nedvesség. A száraz július különösen kritikus helyzetet teremthet Kalocsa, Szeged és Cece környékén, ami az ottani paprikater­mesztést veszélyezteti elsősor­ban. Talán valamelyest enyhít a gondokon, hogy a Meteoro­lógiai Szolgálat előrejelzése szerint az elkövetkezendő hét csapadékos lesz. A tegnap kezdődött Anyag­gazdálkodási Akadémia nyitó­előadásait az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium munka­társai tarották a kormányzat ipar- és kereskedelmi koncep­ciójáról. Bagó Eszter főosztály­vezető-helyettes leszögezte, hogy a Kupa-program alapján kidolgozott ágazati koncepció eddigi legfontosabb célkitű­zése a makrogazdasági egyen­súly helyreállítása és a piac­gazdaság feltételeinek kiala­kítása volt. Mivel az átala­kításnak negatív következmé­nyei is vannak (az ipari terme­lés csökkenése, egyes ágazatok válsága, a munkanélküliség), némelyek a kormányzat direkt beavatkozását igénylik. Mások szerint viszont egyáltalán nincs szükség iparpolitikai eszközök igénybevételére. A miniszté­rium álláspontja ezzel kapcso­latban az, hogy a piac szabály­zó szerepe legyen az elsődle­ges, de az átmenet időszakában csökkenteni kell ennek káros hatását, és fel kell készíteni a vállalkozókat a piaci viszo­nyokra. A kormányzat hosszú távú iparpolitikai koncepciója az ipari fejlődés működési és szervezeti feltételeit kívánja megteremteni, az ipar struk­túraváltását megvalósítani, természetesen a fiskális és szociálpolitikával összhang­ban. Az ipari tárca kívánatos­nak tartaná ennek érdekében a Csökkenő állatállomány A korábbi években megszo­kottnál erőteljesebb ütemben csökkent Csongrád megye állatállománya, legalábbis ami a szarvasmarha és a sertéslét­számot illeti. Az előbbinél 15, az utóbbinál 20 százalékos egy éven belüli állománycsök­kenést regisztrált a március végi állatszámlálás. A 74 ezer szarvasmarha döntő hányadát a mezőgazdasági szövetkeze­tek tartják, ez az állomány azonban 20 százalékkal kisebb a tavaly márciusinál, a 17 ezer kisüzemi szarvasmarha pedig 13 százalékkal kevesebb a 12 hónappal ezelőttinél. Drasztikusan, 20 százalék­kal csökkent az elmúlt évben a megye sertésállománya, s ami különösen figyelmet érdemlő, a kistermelői állatlétszám még ennél is nagyobb mértékben, több mint 25 százalékkal esett vissza. A 478 ezer sertés fele ennek ellenére változatlanul a „háztájiban hízik", vagyis a kistermelés továbbra is meg­határozó. Az anyakocaállo­mány csökkenése mérsékel­tebb volt, sőt, a mezőgazdasági vállalatok és a gazdasági társaságok állatlétszáma - a kisüzemek, illetve szövetkezeti „szektor" jellemzően 15 száza­lékos csökkenése közepette ­még közel 20 százalékkal nö­vekedett is. A korábbi években megszo­kott ütemnél mérsékeltebben csökkent a juhállomány, s ezen belül a 112 ezres állatlétszám közel felét gondozó kisterme­lőknél még növekedett is ­igaz, csak szerény 2 száza­lékkal. A mezőgazdasági válla­latok és gazdasági társaságok 15 ezres állománya - felte­hetően elsősorban az utóbbi csoportnak köszönhetően - 19 ezerre növekedett s itt az anyajuhállomány is körülbelül ilyen arányban bővült. K. A. privatizáció gyorsítását, a vállalati struktúra decentrali­zálásának folytatását. A külgazdasági kapcsolatokat illetően a minisztérium fon­tosnak tartja, hogy a nem­zetközi munkamegosztásba való bekapcsolódásunk ne csak árucsere, hanem termelési Nem szűnik a krízishelyzet a sertéságazatban, ugyanis az állatállomány további csökke­nésére lehet számítani. Ennek oka elsősorban a belső fo­gyasztás kedvezőtlen alaku­lása, a kemény feltételű export­lehetőségek, valamint a takar­mányárak várható emelkedése - mondta az MTI-nek Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtanácsosa. A szakemberek szerint korlátozni kellene az élőállat­behozatalt, valamint ismét engedélyezni kellene a hazai élőállat-kivitelt, elsősorban a malac- és a süldőexportot. Csak így lehet mérsékelni azt a feszültséget, mely a sertés­tartás terén mutatkozik az országban. Jelenleg ugyanis már. több megyében - így Szolnok, Békés és Bács­Kiskunban - ismét túlkínálat van, és már a belföldi sertése­ket sem vásárolják fel. Egy kooperáció és tulajdonosi kapcsolódás alapján történjen. A struktúraváltás elsősorban az alapanyagipar visszaszorulását és a feldolgozóipar fejlesztését jelenti, melynek során a leg­fontosabb rendezőelv a piac­képesség. Az államnak e területen legfontosabb feladata szakmai vélemény szerint hazánk az egyik legnagyobb exportlehetőségtől esett el nemrégiben, amikor Spanyol­országba az exporttilalom miatt nem tudott kivinni malacokat és süldőket. Az elmúlt évhez képest 1992-ben várhatóan mintegy 2 millió 500 ezer darab sertéssel lesz kevesebb hazánkban, vagyis a 8 millió 590 ezres állomány 6 millió 175 ezerre esik vissza. Ezen belül az anyakocaállomány is több mint 100 ezer darabbal csökken. Az állománycsökkenés okai között a szakértők megemlítik a keleti piacok elvesztését; a belső fizetőképes kereslet vissza­esését — ez mintegy 20 százalékos mérséklődést jelent; valamint az átmenetileg bekövetkezett túlkínálat miatt elmaradt reális áremeléseket. Emellett a termelőket az is elgondolkodásra készteti, hogy az aszály miatt várhatóan nőnek a takarmányárak. A a műszaki-technológiai fejlesz­tés támogatása. Bakó László osztályvezető a minisztérium belkereskedelmi koncepciójáról szólva kifej­tette; a cél a kínálati piac meg­teremtése, melynek alapja a kereskedelmi tevékenység szabadsága. Mint mondta, a kereskedelemben a gazdaság többi szférájánál dinamikusab­ban valósul meg a rendszervál­tás. Az állami tulajdon rövide­sen 30-35 százalékra mérséklő­dik, megtízszereződött a ke­reskedelemmel foglalkozók száma, 85-90 ezer magánke­reskedő tevékenykedik az or­szágban, kialakult a verseny­helyzet és megszűntek a monopóliumok, és mintegy 1700 vegyes vállalat jött létre. Ezeknek a változásoknak ter­mészetesen nemkívánatos következményei is vannak; burjánzik az illegális kereske­delem, lazulnak a bolti pro­filok. Ezért a tárca fontos­nak tartja a piac, a fogyasztó, a magyar termékek és a minőség védelmét, az Európai Közös­ség és a GATT előírásaival összhangban. A minisztérium kereskedelmi koncepciója ezen kívül szorgalmazza a szakmai befektetők előnyben részesí­tését a privatizáció során, a nagy- és kiskereskedelem különállásának megszünte­tését, a külföldi tőke „piacvá­sárlásának" megakadályozását. KECZER sertéshús fogyasztása hazánkban 1985- höz képest mintegy 11 kilo­grammal esett vissza, így az idén várhatóan már csak 31 kilogrammot fogyasztunk fejenként. A tavalyi évhez képest ez a mérséklődés 2 kilogrammos. Eközben a belföldi piacon élesedik a verseny, amit mutat az is, hogy az alacsonyabb fel­dolgozási, valamint a ked­vezőbb beszerzési lehetőségek miatt egyre inkább teret nyernek az úgynevezett regio­nális húsfeldolgozók. A jöve­delmezőség romlása miatt mintegy 250-300 ezren szüntették meg, vagy csökken­tették árutermelésüket. Az ülésen leszögezték: a sertés­tenyésztők helyzetének sta­bilizálásához szükséges a garantált ár bevezetése, az élőállatimport megakadályo­zása, valamint a termelői rész­vétel a privatizációban. FOTÓ: SOMOGYI KÁROLYNÉ Már csak 31 kg sertéshúst fogyasztunk fejenként és évenként Kritikus lehet a júliusi időjárás Anyaggazdálkodási Akadémia A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Anyaggaz­dálkodási Szakosztálya és Csongrád megyei Szervezete 1992. június 3-5. között rendezi hagyományos — immár 10. ­akadémiáját, melynek mottója: „ Változó gazdaság: piac - verseny - anyaggazdálkodás '92. A rendezvényen, melynek célja az anyaggazdálkodás területén a versenyszférában dolgozó szakemberek felkészítése a piacgazdaságra való áttérés új követelményrendszerének megfelelő tudományos és gyakorlati ismeretekre, számos külföldi és mintegy 160 hazai szakember jelenlétében 23 előadás hangzik el. A referátumok témái az anyagtudomány, a technológia-korszerűsítés, a környezetvédelem, a marketing, a logisztika, a raktári gazdálkodás, a készletalakítás, az anyag­gazdálkodás és a számviteli kapcsolatának, pénzügyeinek, a külkereskedelmi technikák, valamint egy multinacionális nagyvállalat magyarországi termelőegységének anyaggazdál­kodás-szervezési kérdései. Az előadók a tudomány, a felsőok­tatás, az államigazgatás és a gazdasági versenyszféra szakem­berei. Trethon Ferenc, a SZVT elnöke a tegnapi megnyitón azt hangúlyozta, attól függetlenül, hogy a szellemi termékekre napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk, az anyag sem veszít jelentőségéből. Az akadémia résztvevőit ezután Farkas László köztársasági megbízott üdvözölte, majd az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium munkatársai tartottak tájékoztató előadást. K. G. Krízis a sertéságazatban

Next

/
Thumbnails
Contents