Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-30 / 153. szám

KEDD, 1992. JÚN. 30. BELPOLITIKA 3 Meddig leckéztetik Gábrielt? Bános Sándor, a taxitársaság vezetője azt mondja, a Gábriel a jó cégek közé tartozik. Úgy érzi, gyorsaságukkal, pontosságukkal elnyerték a szegediek bizalmát, s tavaly augusztusban, amikor a Gábriel uniótól való kiválás gondolata felmerült, kézenfekvőnek látszott: ők csak Szegedi Gábriel lehetnek. S hogy hovatartozásukat kifejezésre is juttassák a város címerét kérték a kocsikra. „Ha tuak az üzleti szempontokat nézzük", érvelt a taxisok vezetője, „akkor is megéri az önkormányzatnak is meg nekünk is. Amerre járunk, reklámozzuk a várost, s hogy ezt tehetjük, annak nyilván az az oka, hogy cégünk méltó a szimbólum viselésére, mindaddig, míg meg vonják. De nem csak erről van szó. Annyi alapítvány, annyi díj van már, miért ne versenghetnének a szegedi vállalatok, vállalkozók a város címeréért? Idővel nemes hagyomány teremtődne, legalábbis azok körében, akiknek egyáltalán presztízs, hogyan vélekedik a város tevékenységükről." A társaság hosszú hetekig hiába várta a választ, jóllehet szóbeli biztatást többször is kaptak a torony alatt. Elvben, mondták, nincs akadálya a címerhasználat engedélyezésének. Idő kérdése, mikor tűzi a kérelmeket - mert többen is jelentkeztek ugyanezzel az igénnyel - napirendjére a közgyűlés. (A város címerének kereskedelmi célú hasznosításáról a képviselők dönthetnek.) A taxisoknak persze fogalmuk sem volt arról, hogy nincs törvény, nincs önkormányzati rendelet, amely szabályozná a „címerértékesítést". S arról sem volt értesülésük, hogy a közgyűlés állásfoglalást hozott: míg nincs törvény, helyi rendelet, a címer használatát nem engedélyezik senkinek. Ugyanakkor megbízta az általános igazgatási irodát, dolgozza ki a helyi ukázt. Az igazgatásiak viszont úgy látták, ez a feladat a titkárság profiljába illik. Rendelet azóta sincs... Az önkormányzat jogi és igazgatási bizottsága legalább meghallgatta a társaság vezetőjét is, de e testület nem dönthet a közgyűlés helyett, legfeljebb támogathatta volna az ötletet. „Úgy éreztem, alapjában véve tetszik a szándákunk, 100 ezer forintos, jótékony célokra fordítandó felajánlást is tettem", emlékezik Bános Sándor. Decemberig vártak, aztán gondoltak egyet s fölragasztották a címeres matricákat. Lesz, ami lesz... Ami azt illeti, lett is. Mert jogilag egyből jogtalan címerhasználók lettek. Bános ellen idén márciusban szabálysértési eljárás indult, 3000 forintra büntették. Ekkor derült ki, hogy még tavaly októberben elutasító döntést hoztak a társaság kérelméről. Az illetékes iroda váltig erősíti, postázták a 10-144/ 91-es határozatot, a taxisok meg azt, hogy a mai napig nem kapták meg. Ám önkényes eljárásuk kivívta a jogi és igazgatási bizottság vezetőjének ellenszenvét is. Dr. Szilvásy képviselő úr az önkéntes jogkövető állampolgári magatartás arculcsapásának érzi a taxisok akcióját. „Amikor a közgyűlés újból tárgyalta a címerhasználati kérelmeket, igen, fölálltam és kifejezetten tiltakoztam a gabrielesek ellen, mert azt is megszavazták volna. Kérem, példát kell statuálni." A gabrielesek elismerik, hiba volt a címerek felragasztása. De meddig tart a leckéztetés? Ezt kérdezik a kocsikon. A címert újból kérvényezik. M~R Köztársaság néven Palotás pártot alapít? Elképzelhető, hogy a következő választásokig új ellenzéki politikai párt alakul, amelyben vezető szerepem lesz - mondta Palotás János, a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke, független országgyűlési képviselő az MTI kérdésére, nem cáfolva, de nem is erősítve meg azt a hírt, miszerint a közeljövőben pártot alapít Köztársaság néven. Palotás János úgy fogalmazott: a választásokig sok minden történhet, így az is, hogy olyan ellenzéki párt jelenik meg a politikai palettán, amely nem valamely ideológia mentén, hanem egy gazdasági program megvalósítása érdekében jön létre. Erre egyébként megvan az igény egy olyan rétegnél, amely elégedetlen az eddigi gazdasági eredményekkel, ugyanakkor nem tömörült egyetlen pártba sem. A párt célja természetesen a végrehajtó hatalom megszerzése lenne. Palotás János úgy vélte, a párt megalakításához elegendő a választásokig hátralévő idő. Öböl K

OCKAZAT. Szombat este egy hetvennégy éves ember elhatározta, hogy Split érintésével az ostromlott Szarajevóba repül. Vasárnap meg is érkezett, autóval hajtatott végig a városon, majd elszórt golyózápor kíséretében sétát tett a romhalmazok között. Ha nem tudnánk, hogy a hír igaz, s hogy az említett úr a Francia Köztársaság elnöke, a képzelet szülöttének is vélhetnénk a történetet. Mitterrand kockázatos és egyedülálló vállalkozása még az ötletgazdag franciákat is meglepte. Arrafelé - ahogyan a sült után a desszert - a hierarchia tisztelete mellé a kritika joga is jár, ami az idős elnök esetében annyit tesz, hogy az első embert, a párizsi nyugodt erőt respektálják ugyan, de nagyon sokan találják lassúnak és unalmasnak. És most Mitterrand elröpült Bosznia ostromlott fővárosába. Keményen föllépett a reptér szabaddá tételéért, kizárólag a hivatalos bosnyák kormány képviselőjével tárgyalt, s mellesleg tett egy demonstratív sétát. Azt mondják, a szocialisták veresége biztosra vehető a francia parlamenti választásokon. Ezért vagy ennek ellenére végül is mindegy - Mitterrand eme szarajevói akcióval az elnöki kockázati alaphoz nyúlt. "3>/i<t<Aci hu. Lesz-e agrárparlament? Számtalanszor írtunk már lapunkban is arról, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar a mélypontra jutott. A válságot természetesen az érdekképviseleti szervek is idejében felismerték, külön-külön megpróbáltak tenni ellene. Sikertelenül. A közelmúltban viszont a legjelentősebb, legnagyobb érdekképviseleti szervezetek, így ÉDOSZ, MEDOSZ, ÉFOSZ, Magyar Agrárkamara és a MOSZ társadalmi agrárparlament összehívását, megalapítását kezdeményezte. Azóta huszonhat érdekképviseleti szervezet csatlakozott e nem mindennapi kezdeményezéshez. A magyar agráriumban a válság jelei már a nyolcvanas évek középétől kezdve kitapinthatóak, napjainkra pedig kibontakozott a krízis. A piacgazdaság bevezetésének első hatása, hogy eluralkodott az ösztönösség, az ágazat a pártpolitikai csatározások küzdőtere lett, végül is nem a nemzet, nem az ágazat javát, hanem a szereplők politikai céljait szolgálja. A terhek nagy része a mezőgazdaságra hárult, és a hozzá szorosan kapcsolódó feldolgozóiparra. A tünetek ismertek; szövetkezetek, vállalatok, gazdasági társaságok és társulások, magánvállalkozók mennek tönkre. Nőnek a termelési költségek, az adóés a kamatterhek, ugyanakkor a támogatások. drasztikusan csökkentek és tovább csökkennek, az értékesítési lehetőségek pedig lassan, de biztosan minimálisra zsugorodnak. Szabályozatlan az élelmiszerpiac. Az sem új, hogy a kormánynak nincs belföldi termelést védő agrár- és iparvédő politikája. Egyik gond az is, hogy a hazai piacokon a hazai élelmiszereket kezdi kiszorítani az importáru, amely az esetek nagy részében nem jobb, de mindenképpen drágább. Egyenlőtlen a verseny. Az elmondottak egyértelműen szociális feszültségeket gerjesztenek, s ezek a feszültségek kiszámíthatatlan következményekkel járhatnak. Mindezek arra ösztönözték az érdekképviseleti szervezeteket, hogy összehívják a társadalmi agrárparlamentet (Budapesten, június 26-án több száz ember tanácskozik), s remélhető, nem eredménytelenül. A szándék tisztességes, a cél megvalósítható. Nem a kormány, a kormányzati intézkedések megvétózására jön létre ez az egyesített érdekképviselet, hanem éppen segítő szándékkal. A kérdés csupán az, ismerve a magyar érdekképviseleteket, a jó magyar szokásokat és hagyományokat, ez a felbuzdulás és összefogás ugyan meddig tart(hat)? Sz. LUKÁCS IMRE KÖZÉLETI NAPLÓ HOLNAP GYIMESI KÁLMÁN, az l-es számú választókerület képviselője és DR. BEREKNÉ DR. PETRI ILDIKÓ, a 2-es számú választókerület képviselője 17-18 óráig fogadóórát tart a városháza (Széchenyi tér 10.) 118-as helyiségében. AZ INGYENES SZÁMÍTÁSTECHNIKAI TANFOLYAM következő témája: a DBASE adatkezelő rendszer alapjai. Előadás minden szerdán 17 órakor, az MDF székházban (Római krt. 31.). Kitüntetés A Magyar Köztársaság elnöke a miniszterelnök előterjesztésére Magyarország demokratikus átalakulása érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést adományozta Lane Kirklandnek, az Amerikai Munkásszövetség és az Ipari Szervezetek Kongresszusa elnökének. A kártyagyűjtés szezonja Sarokba szorítva AikotmányjogiMskafi/cL 31. Ha a jelenlegi Országgyűlés elhatározná egy új alkotmány előkészítését, mit kellene tennie? Ennek világszerte bejáratott, jól működő technikája van. Létre kellene hoznia egy ideiglenes bizottságot képviselőkből és más szakértőkből s megbízni az alkotmány szövegtervezetének előkészítésével. Ez az alkotmányelőkészítő bizottság elkezdené kidolgozni, további szakértőkkel kidolgoztatni a tervezetet, széles körű véleményeztetés és alapos vita után a parlament szavazna róla s a végén népszavazással erősítenék meg. (NB. Itt jelenne meg közvetlenül a nép alkotmányozó hatalomként!) Ez nem zavarná az Országgyűlés jelenlegi törvényalkotó munkáját, s mégis haladna az új alkotmány előkészítése. Megjegyzem, korábban már folytak szakmai előkészületek. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszterként tíz szakértői bizottságot hozott létre új alkotmány kidolgozása céljából. A munka eléggé előrehaladt, a koncepciót a korábbi Országgyűlés tárgyalta is, de a rendszerváltás átgázolt az addigi munkán. Ez azért kár, mert az előkészítés „pártsemleges" volt. Az alapvető jogokkal foglalkozó bizottság például azzal kezdte tevékenységét, hogy „esküt tett": nem politikai, hanem a szakmai tisztesség szempontjai vezetik. Több mint ezer oldalas, a világ összes alkotmányának jogokkal foglalkozó rendelkezései segítettek ebben. Valahol bizonyára fellelhetők a dokumentumok. 32. A „láthatatlan alkotmány" kissé eltérített az Alkotmánybíróság témájától,' röviden még vissza kell térni rá. Ki fordulhat az Alkotmánybírósághoz? Általában csak az Országgyűlés vagy annak állandó bizottsága, a köztársasági elnök, a kormány vagy annak tagja, az Állami Számvevőszék elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, valamint a legfőbb ügyész, de a jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata, a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése és alkotmányjogi panaszának elbírálása érdekében bármely állampolgár fordulhat az Alkotmánybírósághoz. 33. Egyedi ügyekben nem lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni? Általában nem, az Alkotmánybíróság ugyanis nem fellebbezési fórum, nem végső menedék az igazságot kereső félnek, nem is bíróság a szó mindennapi értelmében, hiszen mint a 23. sz. kérdés kapcsán már említettük -, más a funkcója is. Egy esetben mégis konkrét ügyben lehet hozzá fordulni, ez az ún. „alkotmányjogi panasz." Az alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt (de csakis emiatt!) alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály (azaz kell egy alkotmányellenes jogszabály is!) alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. (Például egy adott ügyben a bíróság vagy a közigazgatási szerv alkotmányellenes jogszabályra alapozta jogerős döntését.) Az alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani az Alkotmánybíróság elnökénél. Az Alkotmánybíróság tehát nem egy bíróság a sok közül, összesen tíz bírája van, nincs fölkészülve arra, hogy minden ügyet legvégső lehetőségként hozzá vigyenek. Dr. Tóth Károly alkotmányjogász - A rendelet szerint különböző szervek, intézmények működtethetik a háziorvosi szolgálatot. - A működtető lehet az önkormányzat, a kórház-rendelőintézet, üzemorvos esetében a munkáltatója, és történhet a háziorvoslás vállalkozás, illetve magánorvoslás keretében. A társadalombiztosítás a működtetővel köt szerződést, kivétel az a magánorvos, aki háziorvosi teendőket lát el, illetve az az orvosi magánvállalkozás, amelyet az önkormányzat bíz meg háziorvosi szolgálat ellátásával. E két esetben tehát közvetlenül a vállalkozóval és közvetlenül a magánorvossal köt a tb-szerződést. - Csongrád megyében van-e példa háziorvosi magánvállalkozásra? - Derekegyházán az egykori körzeti orvos alapított betéti társaságot, amelyet a helyi önkormányzat megbízott a település háziorvosi teendőivel. Csanyteleken egyelőre csak tervezik hasonló vállalkozás létrehozását. - Ezek szerint a megye többi községében az önkormányzat megtartotta a háziorvosi szolgálatot? - Csongrád megye 48 községi önkormányzata közül 46 magánál tartotta a háziorvosi szolgálatot, a már említett derekegyházi és csanyteleki kivételével. - Mi a helyzet a megye városaiban? -Makón, Szentesen, Kisteleken, Csongrádon a kórház -rendelőintézetből kivált alapellátás önálló egészségügyi intézményként működik tovább, s így ez az ún. egészségügyi alapellátási intézmény A kormányrendelet szerint július elsejétől, azaz a holnaptól lép életbe az alapellátás új rendszerű finanszírozása. Ehhez azonban a háziorvosi szolgálatot működtető szervnek szerződést kell kötnie a társadalombiztosítással. A szerződéskötések határideje az elmúlt hét végén lejárt. Tegnap már a megye valamennyi érvényes háziorvosi szerződésének birtokában tájékoztatta lapunkat a Csongrád megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság egészségügyi finanszírozási csoportjának vezetője, Schleining Ibolya. a működtető, amellyel a tb szerződést kötött. Hódmezővásáhelyen az Erzsébet kórházhoz tartozik a háziorvoslás. Szegeden a háziorvosi ellátás működtetője - s így a mi szerződő felünk - a városi kórház-rendelőintézet, a házi gyermekorvosi szolgálat marad a gyermekkórház égisze alatt. - A július elseje bűvös és számtalan félreértésre okot akadó határidő. Sokan a betegbiztosítási kártyák leadási határidejénék tekintik ezt napot. - Erről szó sincs. Július elsejétől kezdődik a háziorvosi szolgálat teljesítményfinanszírozása. Ez azt jelenti, hogy a háziorvosok, a május 15-ig összegyűjtött, leadott biztosítási kártyáik után kapják júliusban a finanszírozást. A későbbiekben hozzágyűjtött kártyák számától függ a későbbi hónapok teljesítménydíjazása. Nem a háziorvosi team kapja meg a kártyákért járó összeget, hanem a tb-vel szerződésben álló, a háziorvosi szolgálatot működtető szerv. - Mi történik azzal a háziorvossal, aki teszem azt csupán harminc kártyát gyűjtött május 15-ig össze? Ő igencsak kevés pénzt kap júliusban? - A háziorvosok finanszírozása nem csak a teljesítménydíjat foglalja magában. A háziorvosi csoport — az orvos, az asszisztens, az írnok - változatlanul megkapja a munkabérét és a gyógyszerre, kötszerre, a rendelő működésére tervezett összeget. Ez az egyik tétel. A másik, a teljesítménydíj, ami a leadott kártyák számától függ, és tartalmazza a területi pótlékot is. S végezetül, a kiegészítő díj, ami a be nem jelentett biztosítottak ellátásáért jár. Ez alatt értjük azokat a biztosítással rendelkező betegeket, akik például nyaralásuk idején idegen városban, idegen háziorvos segítségére szorulnak. O utánuk is fizet a tb, az orvosnak csak annyi az adminisztrációs dolga, hogy külön nyilvántartást vezet az ilyen betegekről. - A megyében mennyivel tartják a kártyagyűjtő csúcsot? - Csongrád megyében a háziorvosok átlag 3oo-4oo biztosítási kártyát gyűjtöttek eddig betegeiktől, s nem tudok egyetlen példát sem mondani arra, hogy valaki is elérte volna az ezret. A kártyásgyújtés, illetve leadás „szezonja" csak most kezdődik. KALOCSAI KATALIN