Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-29 / 152. szám

1 4 Köz-ELET DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1992. JÚN. 29. Opusz.tcisz.er ünnepe Ezredéves örökségünk Az első díszpolgár: őrgróf Pallavicini Károly Farkas László ünnepi be­széde: „Ahogy körbepillantok, a szívemet meghatottság tölti be. Látom Ópusztaszer és a kör­nyék lakóit, akik ma eljöttek, hogy jelenlétükkel is tiszte­legjenek hajdani Árpád vezér és vitézei emlékhelyén. Ano­nymus, a legendás krónikás feljegyzéseiben úgy említi e helyet, mint ahoi Árpád és vitézei tartották az első ország­szervező és törvénykező gyűlést. így vált jelképpé Pusztaszer szerte a világban, Nyugaton s Keleten egyaránt, ahol magyarok élnek, akik közül többen most megtisz­telték ünnepségünket megje­lenésükkel. Köszöntöm Ame­rika, Székelyföld és a világ magyarságának képviselőit. Ha van település, mely sor­sával, útjával példázza a ma­gyar történelmet, akkor Pusz­taszer mindenképpen az. A lexikonok tanúsága szerint többször elpusztították az idegen hadseregek, csakúgy, mint a rabló hordák! De a nemzet megtartó ereje mindig föltámasztotta Pusztaszert. Eszmét idézek, melynek jelké­pe lehetne a hajdani bencés apátság, amelyet azonban tán még a tatárok dúltak föl. Még­is, az eszme nem a kövekben él, mert azokat össze lehet törni, de a lélek halhatatlan. Az a századokkal előbb alapított monostor a keresztény érté­keket ültette el hívei lelkében s ők továbbadták azokat gyer­mekeiknek, nemzedékek során, így üzentek a hajdanvoltak nekünk, maiaknak. Azt üzen­ték: tartsatok ki hitetekben, őrizzétek az egyház tanítását, mert ezáltal maradtok Európa védőbástyái... A romok melletti ezredéves emlék Árpád szobrával egy kis nép legfőbb parancsát hirdeti: megmaradni, túlélni a történe­lem viharait. Magyarnak ma­radni, minden körülményben! Ha sehonnan máshonnét, saját sorsunkból tudjuk, tudhatjuk, milyen emberpróbáló feladat FOTÓ: ENYEDI ZOLTÁN csak ennek is eleget tenni: magyarnak maradni. Teszem hozzá, messzi idegenben csak­úgy küzdelmes sors a magyar­ságé, miként idehaza a Kárpát­medencében... Ám ha Pusz­taszert említjük, a földosztásra is gondolunk, amefyet itt kezdtek el majd fél évszázada. Azóta megint lepergett egy történelmi szakasz a homok­órán és immár a demokra­tikusan választott magyar Parlament hozza törvényeinket a független Magyarországon. Azt a 45-ös földosztást akkori­ban úgy hirdették, mint az új honfoglalás bizonyítékát. Csak éppen szuronyok árnyékában, idegen hadsereg véres, kegyet­len megszállása mellett folyt az a rendszerváltozás, s miként a történelem tragikus gyorsa­sággal igazolta, szörnyű dikta­túrába torkollott. Az akkori kényszereket és megaláztatáso­kat jóvátenni hivatott, részben legalább, és akinél még lehet­séges, a mostani kárpótlási tör­vény. Ennek hatására ma a földtulajdon háromnegyed ré­sze cserél gazdát. A magyar történelem legnagyobb mér­tékű tulajdonmozgását éljük ­békével! Antall József miniszterelnök úr éppen egy hete idézte Kecs­keméten tartott beszédében a múlt századi nagy magyarok: Széchenyi, Deák, Kossuth és elvbarátaik nemzeteszméit: jogállamiság és piacgazdaság. Ezeket a feltételeket támasztották, amelyeket el kell érnünk, ha az európai nagy nemzetek útját járjuk. S mint már annyiszor történelmünk során, a tét nem kisebb, mint megmaradni magyarnak ebben a háborgó-háborús térségben, ahová ezredéve Árpád feje­delem vezette őseinket. Még­maradni és felzárkózni a mű­velt népek sorába, ez korunk parancsa, egyben ezredéves örökségünk. De a jogállamiság és a piac­gazdaság nem amolyan hadi­tettek, amelyeket rohammal lehet elfoglalni. Ellenkezőleg: szívós munkával, áldozatos lemondással megközelíthetők csupán. Ezért nem ígérhetünk mást, minthogy ha lassan is, de közelítünk a piacgazdasághoz és gyakoroljuk a jogálla­miságot. Tesszük mindezt nehéz körülmények közepette, amikor a költővel szólva: Forr a világ bús tengere, ó magyar! És mégis, mégis küzdeni, re­mélni kell, gyermekeinkért csakúgy, mint szeretteink miatt! Ópusztaszer népe! Önökhöz fordulok, akik községi határo­zatukban magukénak tudják Árpád fejedelem ünnepét. Önök a magyarság legjobb ha gyományát éltetik és erősítik, mert eljöttek és ünnepelnek. Vigasságukkal megidézik az ezredévvel ezelőtti harcosokat és akkori magyarokat, akik bejárva a nagy utat, megtele­pedtek a Kárpát-medencében. Önök szabad akaratukból és községük iránti szeretettől vezérelve eljöttek ma ide és ünnepelnek. Kívánom, hogy érezzék jól magukat, csakúgy mint távolból jött magyar honfitársaink és Őrgróf úr, a község díszpolgára. Nehéz napok között, ra gyogjon az öröm az orcán, elvégre a fényes elődre, Ár­pádra emlékezünk. Isten min ket megsegéljen!" Kelhős/.akadás után. A szőregi Hősök tere 9. szám alatti ABC­üzletet hengerzár töréssel rabolták ki ismeretlen tettesek. 360 ezer forint értékű árut (cigarettát, burgonyaszirmot, pezsgőt) vittek magukkal. A helyszíni szemle után 5 ujjnyomot rögzítettek a technikusok. A szúnyogháló nem akadály. A Balástya, őszeszéki tanyából 120 ezer forint készpénzt és 59 600 forint értékű arany ékszert vittek el ismeretlen tettesek, akik ablakki­vágás módszerével (szúnyoghálón át) jutottak be az épületbe. Emlékpark. M. J. müncheni lakos az ópusztaszeri emlékpark előtt hagyta lezárt Golf személy­gépk ocsiját. Mire visszatért, ismeretlen tettesek feltörték a csomagtartót és kétszemélyes sátort, két darab bőröndöt, ROSSZ HÍR valamint egyéb tárgyakat loptak el, körül 66 ezer forint értékben. Nyúlper. A Székkutasi Petőfi Vadásztársaság vadászmestere jelentette fel a hódmezővásárhelyi P. L.-t - igazoltatáskor lég­puskából átalakított 0,22-es kali­berű fegyvert találtak nála, amivel egy darab, 4 ezer forint tenyészér­tékű mezei nyulat lőtt. Az esetle­ges nyúlper előtt lefolytatják a nyomozást, a vétségi eljárás sza­bályai szerint. A hodály homályában. A csongrádi Kisréten bérelt bárány­hizlaló telepre - Sz. J. hód­mezővásárhelyi lakos a bérlő - a kerítés felhúzásával ismeretlenek hatoltak be. Tizenöt darab, egyenként kb. 30 kg súlyú fésűs merinó bárányt tulajdonítottak el. A kár 40 ezer forint. Áll az IFA. A pusztaszeri M. A. tanyai lakos a kárvallottja annak az esetnek, ami az IFA tehergép kocsijával esett meg. Két darab akkumulátort szereltek ki ismeret lenek a járműből, összesen 20 ezer forint értékben. Bordányi villanyoszlop. S. J.-né zalaegerszegi gépkocsitulaj donos a bordányi Kossuth utcában jobbról előzte a vele egy irányban haladó, balra kanyarodni szán dékozó járművet. Nem csökken­tette a sebességet, közben a jobb oldali útpadkán haladt, s miközben balra kormányzott, a kocsi meg­pattant, s villanyoszlopnak ütkö zött. A vezető nyolc napon túl, két utasa nyolc napon belül gyógyuló sérüléssel úszta meg a kalandot. LOTTÓNYEREMÉNYEK A Szerencsejáték Rt. tájé­koztatása szerint a 26. játék­héten öttalálatos szelvény nem volt. A nyeremények a jöve­delemadó levonása után a kö­vetkezők: a 4 találatos szelvé­nyekre (69 darab) egyenként 200 ezer 904; a 3 találatosokra (5696 darab) 2028; a 2 talála­tosokra (152 029 darab) 91 fo­rintot fizetnek. A következő hétre átvitt öttalá­latos nettó nyereményösszeg: 38 millió 338 ezer 030 forint. B( INGÓNYEREMÉNYEK A Szerencsejáték Rt. tájékozta­tása szerint a június havi bon­gósorsolás kihúzott nyerőszáma: 1 millió 770 ezer 563. A nettó nyereményösszegek a következők: Amennyiben a sorsjegy egymás melletti utolsó 2 számjegye 63, akkor a nyere­mény 70 Ft, 3 számjegye 563, akkor a nyeremény 700 Ft, 4 számjegye 0563, akkor a nyeremény 7000 Ft, 5 számjegye 70 ezer 563, akkor a nyeremény 70 000 Ft, 6 számjegye 770 ezer 563, akkor a nyeremény 700 000 Ft. A sorsjegy száma 1 millió 770 ezer 563, akkor a nyeremény 10 millió forint. / Uj privatizációs technika: a lízing Új privatizációs technika, a privatizációs lízing bevezetésének lehetősége teremtődött meg azzal, hogy megszületett a jogi szabályozás. A konstrukció mind a személyi jövedelemadózást, mind a társasági adózást érinti, ezért e jogszabályok is új paragra­fusokkal egészültek ki. A Parlament minderről a közelmúltban döntött. A privatizációs lízing olyan technika, amellyel - a jelenleg alacsony jövedelmezőségű, ám feljavítható - állami tulajdonú társaságok értékesítéséhez teremthető meg a belföldi fizetőképes kereslet. A lízingbe adható körbe - mint azt az Állami Vagyon­ügynökségnél elmondták - a legfeljebb 500 millió forint könyvszerinti értéket meg nem haladó társaságok állami tulajdonban lévő tulajdonrészei kerülhetnek. A lízingbe vevő által a társaságnak - külön szerződés alapján - nyújtott vezetési-szervezési szolgáltatás ellenértékével azonos összegű lízing törlesztőrészietet a futamidő alatt a társaság közvetlenül a vagyonügynökségnek utalja át. A futamidő általában 5-10 év, s amennyiben a versenypályázaton nyertes eleget tesz kötele­zettségeinek, úgy a társaság irányításához szükséges tulajdon­rész, illetőleg üzletrész külön térítés nélkül kerül tulajdonába. A kötelezettségek nem teljesítése esetén viszont a szerződés feltételeként előírt, a lízingbe vevő által nyújtott biztosítékot érvényesítik. A tulajdonba kerülés egyébként gyorsítható, amennyiben a lízingbe vevő vállalja magasabb törlesztőrészletek fizetését, illetőleg az egyösszegű kedvezményes kivásárlást. Palota virágálomban Tíz éve halt meg Bakonyi Tibor építész 1982. június 27-én, 48 éves korában halt meg Bakonyi Tibor építész, a szegedi szecesszió jeles kutatója, a Lechner Ödönről és Magyar Edéről szóló könyvek szerzője. A neves lokálpatriótára, építészre, helytörténeti kutatóra egy 1974-ben írott cikkének részletével emlékezünk. Az írásnak az ad aktualitást, hogy a cikkben említett Reök-palota most kezdi kibontani új köntését. Az 1879-es szegedi árvíz következmé­nyeként városméretű újjáépítés következett. A tervezési és építési feladatok robbanásszerű megnövekedését a helyi építőipar nem tudta ellátni, ezért az új épületek terveit főleg budapesti, kis részben pedig bécsi építészek és vállalkozók készítették. Az újjáépítés első nagy hulláma 4 évig tartott s ezalatt Lechner Lajos nagyvonalú városrendezési terve alapján átépült a belváros nagy része, - a Tisza-part a színházzal, a Széchenyi tér a postapalotával, a városházával s létrejött Szeged sokszor megcso­dált stílusegységében finoman összehangolt eklektikus városképi hangulata. Az építési munkák óriási mennyisége igen sok mesterem­bert vonzott Szegedre, nem egyszer külföldről is, akiknek java része le is települt a városban, mivel az építési igények kisebb megszakítá­sokkal az I. világháborúig töretlenül megmaradtak. A nyolcvanas évek közepétől a századfor­dulóig az építési kedv lanyhul, majd századunk első évtizedében ismét felpezsdül és a belváros foghíjain hatalmas emeletes bérházak épülnek. Ez az új építő kedv városunkban szerencsésen egybeesik a szecessziós stílusban alkotó építészek munkásságával. Ezek sorában elsőként kell említenünk Magyar Ede (1878— 1912) nevét, aki 1901-től működik Szegeden és itt is hal meg egészen fiatalon, jelentős épületek egész sorát alkotva. A Felsőipariskolát Buda­pesten végezte, majd európai utazásain állan­dóan fejlesztette tudását. Járt a szecesszió akkori centrumaiban Bécsben, Berlinben, Münchenben és többször megfordult Párizsban is. Első ismert szegedi munkája a Tábor u. 5. sz. lakóház. Kapuja és a bejárat két oldalán sora­kozó virágot tartó leányalakok már ízelítőt adtak tehetségéből. Ezt követően kap megbízást 1906­ban Reök Iván vízügyi mérnöktől - Munkácsy Mihály unokaöccsétől - reprezentatív kivitelű lakóházának tervezésére. A Reök-palota a Kölcsey u. és Lenin krt. sarkán 1907 novem­berében készült el. Az épületben egykor is vendéglő volt, amit a huszáremlékmű szom­szédsága miatt a szegedijtépnyelv „Lófara" kocsma néven azonosított. Ebből ered aztán, hogy legtöbben ma is csak „Lófaraház"-nak is­merik, emlegetik. Az épület homlokzata olyan, mintha egy óriás gyúrta volna, csupa plasztikai játék a zárt és nyitott erkélyek váltakozásával, amelyeket gyönyörűen koronáznak a szebbnél-szebb rácsok. Egyedülállóan eredetiek a sarokrész oszlopfői, a falpilléreken megjelenő virágdíszek sora, valamint a földszinti üzletportálok szeszé­lyes, hullámzó vonalazása is. A sarokrész víziragadozó-állkapocs formája feloldódik egy költőien szép körerkélyben. Á hullámzó vizet, vízinövényeket sejtető homlokzat motívumai a lépcsőházban is megtalálhatók. Itt növényindák vezetik a szemet felfelé és az orsótérbe beha­jolva virágeső hatást keltenek. Az egész épület egységes stílustiszta alkotás s nem véletlen, hogy a művészettörténészeink is egyre inkább felfigyelnek rá, ez érthető is -, hiszen nemcsak hazánk legjellegzetesebb szecessziós épülete, hanem Európában is - a még fellelhető sze­cessziós épületek közül - legszebbek egyikének számít. Bizonyára csak a véletlen játéka, hogy plasztikus tagolásában hasonlóság fedezhető fel a világhírű spanyol szecessziós építész, Antoni Gaudi két híres barcelonai lakóháza a Casa Battló (1905-7) és a Casa Mila (1905-10), valamint a Reök-palota között. A rendkívül igényes homlokzatok, műlakatos munkák - a gipszszobrász munkák kivételével ­mind a szegedi mesteremberek művészi munkájának ékes bizonyítékai.

Next

/
Thumbnails
Contents