Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-29 / 152. szám
1 4 Köz-ELET DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1992. JÚN. 29. Opusz.tcisz.er ünnepe Ezredéves örökségünk Az első díszpolgár: őrgróf Pallavicini Károly Farkas László ünnepi beszéde: „Ahogy körbepillantok, a szívemet meghatottság tölti be. Látom Ópusztaszer és a környék lakóit, akik ma eljöttek, hogy jelenlétükkel is tisztelegjenek hajdani Árpád vezér és vitézei emlékhelyén. Anonymus, a legendás krónikás feljegyzéseiben úgy említi e helyet, mint ahoi Árpád és vitézei tartották az első országszervező és törvénykező gyűlést. így vált jelképpé Pusztaszer szerte a világban, Nyugaton s Keleten egyaránt, ahol magyarok élnek, akik közül többen most megtisztelték ünnepségünket megjelenésükkel. Köszöntöm Amerika, Székelyföld és a világ magyarságának képviselőit. Ha van település, mely sorsával, útjával példázza a magyar történelmet, akkor Pusztaszer mindenképpen az. A lexikonok tanúsága szerint többször elpusztították az idegen hadseregek, csakúgy, mint a rabló hordák! De a nemzet megtartó ereje mindig föltámasztotta Pusztaszert. Eszmét idézek, melynek jelképe lehetne a hajdani bencés apátság, amelyet azonban tán még a tatárok dúltak föl. Mégis, az eszme nem a kövekben él, mert azokat össze lehet törni, de a lélek halhatatlan. Az a századokkal előbb alapított monostor a keresztény értékeket ültette el hívei lelkében s ők továbbadták azokat gyermekeiknek, nemzedékek során, így üzentek a hajdanvoltak nekünk, maiaknak. Azt üzenték: tartsatok ki hitetekben, őrizzétek az egyház tanítását, mert ezáltal maradtok Európa védőbástyái... A romok melletti ezredéves emlék Árpád szobrával egy kis nép legfőbb parancsát hirdeti: megmaradni, túlélni a történelem viharait. Magyarnak maradni, minden körülményben! Ha sehonnan máshonnét, saját sorsunkból tudjuk, tudhatjuk, milyen emberpróbáló feladat FOTÓ: ENYEDI ZOLTÁN csak ennek is eleget tenni: magyarnak maradni. Teszem hozzá, messzi idegenben csakúgy küzdelmes sors a magyarságé, miként idehaza a Kárpátmedencében... Ám ha Pusztaszert említjük, a földosztásra is gondolunk, amefyet itt kezdtek el majd fél évszázada. Azóta megint lepergett egy történelmi szakasz a homokórán és immár a demokratikusan választott magyar Parlament hozza törvényeinket a független Magyarországon. Azt a 45-ös földosztást akkoriban úgy hirdették, mint az új honfoglalás bizonyítékát. Csak éppen szuronyok árnyékában, idegen hadsereg véres, kegyetlen megszállása mellett folyt az a rendszerváltozás, s miként a történelem tragikus gyorsasággal igazolta, szörnyű diktatúrába torkollott. Az akkori kényszereket és megaláztatásokat jóvátenni hivatott, részben legalább, és akinél még lehetséges, a mostani kárpótlási törvény. Ennek hatására ma a földtulajdon háromnegyed része cserél gazdát. A magyar történelem legnagyobb mértékű tulajdonmozgását éljük békével! Antall József miniszterelnök úr éppen egy hete idézte Kecskeméten tartott beszédében a múlt századi nagy magyarok: Széchenyi, Deák, Kossuth és elvbarátaik nemzeteszméit: jogállamiság és piacgazdaság. Ezeket a feltételeket támasztották, amelyeket el kell érnünk, ha az európai nagy nemzetek útját járjuk. S mint már annyiszor történelmünk során, a tét nem kisebb, mint megmaradni magyarnak ebben a háborgó-háborús térségben, ahová ezredéve Árpád fejedelem vezette őseinket. Mégmaradni és felzárkózni a művelt népek sorába, ez korunk parancsa, egyben ezredéves örökségünk. De a jogállamiság és a piacgazdaság nem amolyan haditettek, amelyeket rohammal lehet elfoglalni. Ellenkezőleg: szívós munkával, áldozatos lemondással megközelíthetők csupán. Ezért nem ígérhetünk mást, minthogy ha lassan is, de közelítünk a piacgazdasághoz és gyakoroljuk a jogállamiságot. Tesszük mindezt nehéz körülmények közepette, amikor a költővel szólva: Forr a világ bús tengere, ó magyar! És mégis, mégis küzdeni, remélni kell, gyermekeinkért csakúgy, mint szeretteink miatt! Ópusztaszer népe! Önökhöz fordulok, akik községi határozatukban magukénak tudják Árpád fejedelem ünnepét. Önök a magyarság legjobb ha gyományát éltetik és erősítik, mert eljöttek és ünnepelnek. Vigasságukkal megidézik az ezredévvel ezelőtti harcosokat és akkori magyarokat, akik bejárva a nagy utat, megtelepedtek a Kárpát-medencében. Önök szabad akaratukból és községük iránti szeretettől vezérelve eljöttek ma ide és ünnepelnek. Kívánom, hogy érezzék jól magukat, csakúgy mint távolból jött magyar honfitársaink és Őrgróf úr, a község díszpolgára. Nehéz napok között, ra gyogjon az öröm az orcán, elvégre a fényes elődre, Árpádra emlékezünk. Isten min ket megsegéljen!" Kelhős/.akadás után. A szőregi Hősök tere 9. szám alatti ABCüzletet hengerzár töréssel rabolták ki ismeretlen tettesek. 360 ezer forint értékű árut (cigarettát, burgonyaszirmot, pezsgőt) vittek magukkal. A helyszíni szemle után 5 ujjnyomot rögzítettek a technikusok. A szúnyogháló nem akadály. A Balástya, őszeszéki tanyából 120 ezer forint készpénzt és 59 600 forint értékű arany ékszert vittek el ismeretlen tettesek, akik ablakkivágás módszerével (szúnyoghálón át) jutottak be az épületbe. Emlékpark. M. J. müncheni lakos az ópusztaszeri emlékpark előtt hagyta lezárt Golf személygépk ocsiját. Mire visszatért, ismeretlen tettesek feltörték a csomagtartót és kétszemélyes sátort, két darab bőröndöt, ROSSZ HÍR valamint egyéb tárgyakat loptak el, körül 66 ezer forint értékben. Nyúlper. A Székkutasi Petőfi Vadásztársaság vadászmestere jelentette fel a hódmezővásárhelyi P. L.-t - igazoltatáskor légpuskából átalakított 0,22-es kaliberű fegyvert találtak nála, amivel egy darab, 4 ezer forint tenyészértékű mezei nyulat lőtt. Az esetleges nyúlper előtt lefolytatják a nyomozást, a vétségi eljárás szabályai szerint. A hodály homályában. A csongrádi Kisréten bérelt bárányhizlaló telepre - Sz. J. hódmezővásárhelyi lakos a bérlő - a kerítés felhúzásával ismeretlenek hatoltak be. Tizenöt darab, egyenként kb. 30 kg súlyú fésűs merinó bárányt tulajdonítottak el. A kár 40 ezer forint. Áll az IFA. A pusztaszeri M. A. tanyai lakos a kárvallottja annak az esetnek, ami az IFA tehergép kocsijával esett meg. Két darab akkumulátort szereltek ki ismeret lenek a járműből, összesen 20 ezer forint értékben. Bordányi villanyoszlop. S. J.-né zalaegerszegi gépkocsitulaj donos a bordányi Kossuth utcában jobbról előzte a vele egy irányban haladó, balra kanyarodni szán dékozó járművet. Nem csökkentette a sebességet, közben a jobb oldali útpadkán haladt, s miközben balra kormányzott, a kocsi megpattant, s villanyoszlopnak ütkö zött. A vezető nyolc napon túl, két utasa nyolc napon belül gyógyuló sérüléssel úszta meg a kalandot. LOTTÓNYEREMÉNYEK A Szerencsejáték Rt. tájékoztatása szerint a 26. játékhéten öttalálatos szelvény nem volt. A nyeremények a jövedelemadó levonása után a következők: a 4 találatos szelvényekre (69 darab) egyenként 200 ezer 904; a 3 találatosokra (5696 darab) 2028; a 2 találatosokra (152 029 darab) 91 forintot fizetnek. A következő hétre átvitt öttalálatos nettó nyereményösszeg: 38 millió 338 ezer 030 forint. B( INGÓNYEREMÉNYEK A Szerencsejáték Rt. tájékoztatása szerint a június havi bongósorsolás kihúzott nyerőszáma: 1 millió 770 ezer 563. A nettó nyereményösszegek a következők: Amennyiben a sorsjegy egymás melletti utolsó 2 számjegye 63, akkor a nyeremény 70 Ft, 3 számjegye 563, akkor a nyeremény 700 Ft, 4 számjegye 0563, akkor a nyeremény 7000 Ft, 5 számjegye 70 ezer 563, akkor a nyeremény 70 000 Ft, 6 számjegye 770 ezer 563, akkor a nyeremény 700 000 Ft. A sorsjegy száma 1 millió 770 ezer 563, akkor a nyeremény 10 millió forint. / Uj privatizációs technika: a lízing Új privatizációs technika, a privatizációs lízing bevezetésének lehetősége teremtődött meg azzal, hogy megszületett a jogi szabályozás. A konstrukció mind a személyi jövedelemadózást, mind a társasági adózást érinti, ezért e jogszabályok is új paragrafusokkal egészültek ki. A Parlament minderről a közelmúltban döntött. A privatizációs lízing olyan technika, amellyel - a jelenleg alacsony jövedelmezőségű, ám feljavítható - állami tulajdonú társaságok értékesítéséhez teremthető meg a belföldi fizetőképes kereslet. A lízingbe adható körbe - mint azt az Állami Vagyonügynökségnél elmondták - a legfeljebb 500 millió forint könyvszerinti értéket meg nem haladó társaságok állami tulajdonban lévő tulajdonrészei kerülhetnek. A lízingbe vevő által a társaságnak - külön szerződés alapján - nyújtott vezetési-szervezési szolgáltatás ellenértékével azonos összegű lízing törlesztőrészietet a futamidő alatt a társaság közvetlenül a vagyonügynökségnek utalja át. A futamidő általában 5-10 év, s amennyiben a versenypályázaton nyertes eleget tesz kötelezettségeinek, úgy a társaság irányításához szükséges tulajdonrész, illetőleg üzletrész külön térítés nélkül kerül tulajdonába. A kötelezettségek nem teljesítése esetén viszont a szerződés feltételeként előírt, a lízingbe vevő által nyújtott biztosítékot érvényesítik. A tulajdonba kerülés egyébként gyorsítható, amennyiben a lízingbe vevő vállalja magasabb törlesztőrészletek fizetését, illetőleg az egyösszegű kedvezményes kivásárlást. Palota virágálomban Tíz éve halt meg Bakonyi Tibor építész 1982. június 27-én, 48 éves korában halt meg Bakonyi Tibor építész, a szegedi szecesszió jeles kutatója, a Lechner Ödönről és Magyar Edéről szóló könyvek szerzője. A neves lokálpatriótára, építészre, helytörténeti kutatóra egy 1974-ben írott cikkének részletével emlékezünk. Az írásnak az ad aktualitást, hogy a cikkben említett Reök-palota most kezdi kibontani új köntését. Az 1879-es szegedi árvíz következményeként városméretű újjáépítés következett. A tervezési és építési feladatok robbanásszerű megnövekedését a helyi építőipar nem tudta ellátni, ezért az új épületek terveit főleg budapesti, kis részben pedig bécsi építészek és vállalkozók készítették. Az újjáépítés első nagy hulláma 4 évig tartott s ezalatt Lechner Lajos nagyvonalú városrendezési terve alapján átépült a belváros nagy része, - a Tisza-part a színházzal, a Széchenyi tér a postapalotával, a városházával s létrejött Szeged sokszor megcsodált stílusegységében finoman összehangolt eklektikus városképi hangulata. Az építési munkák óriási mennyisége igen sok mesterembert vonzott Szegedre, nem egyszer külföldről is, akiknek java része le is települt a városban, mivel az építési igények kisebb megszakításokkal az I. világháborúig töretlenül megmaradtak. A nyolcvanas évek közepétől a századfordulóig az építési kedv lanyhul, majd századunk első évtizedében ismét felpezsdül és a belváros foghíjain hatalmas emeletes bérházak épülnek. Ez az új építő kedv városunkban szerencsésen egybeesik a szecessziós stílusban alkotó építészek munkásságával. Ezek sorában elsőként kell említenünk Magyar Ede (1878— 1912) nevét, aki 1901-től működik Szegeden és itt is hal meg egészen fiatalon, jelentős épületek egész sorát alkotva. A Felsőipariskolát Budapesten végezte, majd európai utazásain állandóan fejlesztette tudását. Járt a szecesszió akkori centrumaiban Bécsben, Berlinben, Münchenben és többször megfordult Párizsban is. Első ismert szegedi munkája a Tábor u. 5. sz. lakóház. Kapuja és a bejárat két oldalán sorakozó virágot tartó leányalakok már ízelítőt adtak tehetségéből. Ezt követően kap megbízást 1906ban Reök Iván vízügyi mérnöktől - Munkácsy Mihály unokaöccsétől - reprezentatív kivitelű lakóházának tervezésére. A Reök-palota a Kölcsey u. és Lenin krt. sarkán 1907 novemberében készült el. Az épületben egykor is vendéglő volt, amit a huszáremlékmű szomszédsága miatt a szegedijtépnyelv „Lófara" kocsma néven azonosított. Ebből ered aztán, hogy legtöbben ma is csak „Lófaraház"-nak ismerik, emlegetik. Az épület homlokzata olyan, mintha egy óriás gyúrta volna, csupa plasztikai játék a zárt és nyitott erkélyek váltakozásával, amelyeket gyönyörűen koronáznak a szebbnél-szebb rácsok. Egyedülállóan eredetiek a sarokrész oszlopfői, a falpilléreken megjelenő virágdíszek sora, valamint a földszinti üzletportálok szeszélyes, hullámzó vonalazása is. A sarokrész víziragadozó-állkapocs formája feloldódik egy költőien szép körerkélyben. Á hullámzó vizet, vízinövényeket sejtető homlokzat motívumai a lépcsőházban is megtalálhatók. Itt növényindák vezetik a szemet felfelé és az orsótérbe behajolva virágeső hatást keltenek. Az egész épület egységes stílustiszta alkotás s nem véletlen, hogy a művészettörténészeink is egyre inkább felfigyelnek rá, ez érthető is -, hiszen nemcsak hazánk legjellegzetesebb szecessziós épülete, hanem Európában is - a még fellelhető szecessziós épületek közül - legszebbek egyikének számít. Bizonyára csak a véletlen játéka, hogy plasztikus tagolásában hasonlóság fedezhető fel a világhírű spanyol szecessziós építész, Antoni Gaudi két híres barcelonai lakóháza a Casa Battló (1905-7) és a Casa Mila (1905-10), valamint a Reök-palota között. A rendkívül igényes homlokzatok, műlakatos munkák - a gipszszobrász munkák kivételével mind a szegedi mesteremberek művészi munkájának ékes bizonyítékai.