Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-25 / 149. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. JÚN. 25. BELPOLITIKA 3 Aneszteziológusok Szegeden Az altatás tudománya A Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság háromnapos tudományos konferenciája kezdődött el ma Szegeden a SZOTE oktatási épületében. E fiatal szakma képviselői városunkban 1966ban találkoztak utoljára. Az akkori házigazda, Boros Mihály 1983-ban alapította meg a SZOTE-n az ország első Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszékét, amely azóta - a jelenlegi tanszékvezető, Lencz László profeszszor irányítása alatt is - számos kiváló szakembert adott az országnak. Az aneszteziológust a köznyelv altatóorvosnak nevezi, arról azonban kevesen tudnak, hogy ő a felelős a beteg műtét alatti jólétéért, és az ő feladata az intenzív osztályon fekvők állandó megfigyelése, életfunkcióik őrzése és fenntartása is. A szegedi konferencia mintegy 700 résztvevője - köztük száz külföldi - 200 előadásból választhatja ki az őt leginkább érdeklő témákat. Különös figyelem kíséri a neves külföldi professzorok reggeli félórás előadásait. A környező országokból érkezett orvosok a Soros Alapítvány és a MagyarRomán Baráti Társaság jóvoltából vehetnek részt a konferencián, amelyet a Szegedért Alapítvány, a polgármesteri hivatal és számos szegedi cég is támogatott. CH. Á. A HÉT KÉRDÉSE Mi a véleménye a nudizmusról? Immár második alkalommal rendeznek június 22. és 28. között a sziksós-tói naturistastrandon a naturista képzművészeti hetet, melyet nemsokára követ az V. nemzetközi naturista sporttalálkozó. E két rendezvény kapcsán kérdeztük az utca emberét, hogy mi a véleménye a nudizmusról. Szalai István, labdarugóedző: Csodálatos dolog, talán úgy kellene élni ahogy az ember született, de hát a civilizáció ezt nem teszi lehetővé. Valahol egy szép test esztétikai élményt is jelent, ehhez kapcsolódik egyébként a divatszakma is, mely még vonzóbbá és szebbé teszi a testet. Valójában a nudizmus ellen semmi kifogásom, és örülök neki, hogy egyre jobban terjed Magyarországon is. A múlt rendszerben sajnálatos módon ültva volt, az emberi szabadságnak meg kell adni a lehetőséget ilyen téren is. Rózsa Ferencné, gyeden lévő anyuka: Én kimondottan nem szeretem. Azt meg nem tudnám mondani, hogy miért, de nem szeretem. Igaz még sosem próbáltam és nem helytelenítem, de biztos nem mennék le a nudistastrandra. Nem tudok egyébként sem az alkotótáborról, sem a sportversenyről. Van, aki szereti a nudizmust, van, aki nem, én az utóbbit választom. Mondom nem voltam, de nem is megyek. Horváth Zoltán, üzemmérnök-közgazdász: Véleményem szerint természetes dolog, hisz az ember is úgy születik, hogy nudista, s csak utána öltöztetik fel. Bizonyos prüdéria szokott lenni az emberekben, de nem hiszem ez úgy gátolná a nudizmust, hogy valamilyen módon rosszalló hatást keltene. Biztos, hogy a régi neveltetési rendszer nem pártolta a nudizmust, de ma már, úgy érzem, a nyitott világhoz hozzá tartozik ez is. Bár a szegedin még nem, de máshol már jártam nudistastrandon, és nem hiszem, hogy különösebb gondot okozna bárkinek kimenni. Szélsőséges esetek nyilván vannak, ahogy az étteremben van randalírozó ember, úgy előfordulhat ott is, de a nudistatársadalom - talán a természethez való közelsége miatt sokkal hamarabb kilöki magából az ilyen egyéneket. T. V. A hét kérdéséről a Rádió Szeged ma délutáni adásában dr. Veress Sándor, orvos-szakíróval és szülész-nőgyógyász szakorvossal, valamint Dévény Gabriellával, a Natours Kft. tulajdonosával a Délmagyarország főmunkatársa, Rafai Gábor beszélget. A hívható telefonszám: 24-244 A Helga-rejtély utóélete (Folytatás az 1. oldalról.) ki akarta rabolni a Moreau fiút, az apa útban volt... A francia hatóságok vizsgálata még tart, nyilván a magyarok értesítették már őket, vigyázzanak Hudákkal, nem igazán a szavahihető emberek közé tartozik. A húsz év körüli férfi ugyanis eljátszotta már egyszemélyes színjátékát előbb a magyar, majd a német rendőrségen is. 1990 nyarán történetesen a szegedi kapitányság járőreit ültette föl, igaz, csupán néhány órára. Mint akit megcsíptek, úgy reagált Hudák neve hallatán a szegedi rendőrkapitány. „A nagy mesemondó", jegyezte meg róla dr. Szőke ezredes. Valóban, szép kis történetet hagyott Hudák Szegeden. Éjszaka találtak rá, elég megviselt állapotban. A zilált külsejű fiú tört magyarsággal fennen kesergett: csádi - igen, az! - diák, később katona, most érkezett Magyarországra, Szegeden szállást keresett, amikor ismeretlenek nekitámadtak. Kifosztották, minden papírját elvették. Telt az idő, szaporodtak a kérdések, Hudák kiesett a szerepéből. A sötét bőrű fiú azt sem tudta, melyik földrészen is van a kis ország, csoda, hogy egyáltalán hallott róla. Valójában a nevelőszüleit és Berettyóújfalut unta meg, de csalódott a mi városunkban is. Úgy érezte magát itt, mint a kivert kutya. Elszórakozott hát egy kicsit a rendőrökkel... Ahogy tavaly hírét vette Helga eltűnésének, a debreceni kapitányságon jelentkezett előbb, utána jött Szegedre a párizsi mulatóbeli sztorival. Ekkor már a francia férfi halott! Ami azt illeti, meglehetősen gátlástalan gyilkossal áll szemben a francia hatóság - vagy egy megrögzött hazudozóval. Ha valóban ő lőtt, Longchamps-ben, akkor hogy merészel villogni a magyar rendőrök előtt, méghozzá olyan bűnügyben, amelyre az egész ország odafigyel? Nem szólva az Interpol nyomozásáról. Hisz a nemzetközi bűnüldöző szervezet is dolgozott a Farkas lány ügyén, ahogyan körözte a francia gazdálkodó gyilkosát is. Hudák szélhámosságaiért végső soron egyedül Helga apjának fizetett. Mert mi sem természetesebb, megkörnyékezte a lányát elszántan kereső apát. Farkas Imre nem válogatott a jelentkezők között. Emlékszem, egyik lapunknak adott interjújakor meg is említette a müncheni hitegetőt - a sok, jelentéktelen haszonleső között, akik a család tragédiáján akartak pénzhez jutni. Hudáknak is hitt, ment Münchenbe a lányáért, de nem egyedül, hanem testőrökkel. Láttukon a nagy mesemondó elvesztette önbizalmát, gyönge történetecskével próbálta palástolni a valóságot: fogalma sincs, hol van Helga. A találkozó oly emlékezetes maradt Hudáknak, hogy úgy érezte, meg kell osztania a bajor rendőrökkel. Akik kezdetben ugyanúgy hittek neki, mint a szegediek. Ahogy fény derült szélhámosságára, doszsziét nyitottak róla. Arra figyelt föl most az Interpol a Moreau gyilkosa utáni kutatás során. Mire jutnak vele a franciák? M.E. KÖZÉLETI NAPLÓ MA AZ MDF-székházban (Római krt. 31.) 17 órától dr. Kiss Lajos ügyvéd jogi tanácsadást tart. • HOLNAP A SZOCIALISTA PÁRT szegedi szövetsége elnöksége a városi és községi pártközösségek vezetői részére 16 órakor értekezletet tart a Tisza Lajos körút 2-4. szám alatti irodaház 101-es termében, amelyen megbeszélik az augusztus 20-i ópusztaszeri ünnepségre készülés tennivalóit és a pártszervezetek működésének korszerűsítési feladatait a párt III. kongresszusa szerint. Öböl B

ÉKE. Szabadkán, az olasz piacon kék sapkás, szovjet egyenruhás orosz katonák vásárolják a francia farmert - meséli a bevetésről hazatérő kollégám, s ahogy hosszan kortyint a hideg sörből, ádámcsutkája állásán is látszik: büszke e balkáni képre, s arra is, hogy hazatért. Hát igen, két éve még senki, a legkreatívabb jósnő sem gondolhatta, hogy csonka Jugoszlávia területére az egyesített Németország keleti feléből kivont, a semleges Magyarországon általvonatoztatott szovjet haderő vonul az ENSZ békefenntartó erejeként. Ez valóban a századvég képtelen meséi sorába tartozik, egy kötetben a középeurópai íróelnökökkel, a szétszakadó államokkal, a Pravda és az SZKP egykori kommunisták által történő betiltatásával. Ha P. Howard politikával is foglalkozik, s valamelyest beleszagol az itteni ötvenes évekbe, hasonlót álmodik abszurd ponyvaregényeibe. Ma pedig ez a valóság. Eszéken például a minap a főtér kocsmájában együtt vedelt belga és orosz békefenntartó, s midőn a késő éjszakai órán kiderült a két iszákos csapat számára, hogy csupán egy láda vodka maradt, s ráadásul azt az oroszok - már csak történelmi okokból is - önmaguknak rezerválták, tömegverekedés tört ki. Hogy a végeredményt közöljem: a békefenntartók ripityára törték a berendezést. Jugoszláviában tehát - erősítsük meg a hírt - béke van. Platán patika FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Az Mérei utca fái ihlették a névválasztásnál Bányainé Vida Máriát, amikor tegnap megnyílt magángyógyszertárát a Platán névre keresztelte. Az egykori Búbos söröző helyén kialakított 150 négyzetméteres patikában a tulajdonossal együtt 3 gyógyszerész, 2 asszisztens várja a vásárlókat hétköznapokon 8-18, szombaton 8-12 óráig. Ha az igények úgy kívánják ez a későbbiekben kiderül -, akkor vasárnapi, vagy éjszakai ügyletet is tartanak. Lévén a megyei tüdőgondozó e gyógyszertárhoz közel, a tulajdonos az allergia- és az asztmagyógyszerek minél szélesebb választékára törekszik. A gyógyszerek mellett helyet kapnak - Szeged sorrendben negyedik magánpatikájában - az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő gyógyhatású termékek is. K. K. - A pénzt 90-96 szervezet között osztották szét. A költségvetés odaítélése előtt a Parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága kidolgozott egy 12 pontból álló feltételrendszert. Minden szervezetnek tehát meg kellett felelnie ezeknek a követelményeknek. Mi a Parlamentben is megismerkedtünk a föltételrendszerrel, s megállapítottuk, hogy rendkívül reális, célratörő dokumentumról van szó, amely teljesen kizárja a visszaélés lehetőségeit, másrészt pedig a roma önszerveződés valódi céljait szolgálja. Ennek ellenére az elosztás a kormány etnikai hivatala javaslata alapján történt. Melyek voltak azok a feltételek, amelyekkel nem tudtunk egyetérteni? A legfontosabb, hogy a kulturális, szolgáltató és egyéb tevékenységet ellátó szervezeteket a bizottság nem kívánta támogatni. Ezek számára más források vehetők igénybe. Olyan pont ez, amelynek elfogadásával a kulturális, szakmai és egyéb szervezetek nem juthatnak állami támogatáshoz, csak a politikai érdekképviseleti kisebbségi szervezetek. Mégis támogatást kapott a Griznipe Cigány Néprajzi és Nyelvművelő Egyesület (2,2 millió forint), a Kaly Jag Roma Művészeti Egyesület (1,5 millió), a Budapest 100 tagú cigányzenekar (2,2 millió) stb. Ezekre persze mindre szükség van, de nem ebből a pénzből kellene támogatni őket. A feltételek között szerepelt, hogy csakis az idei évre működési tervvel, programmal rendelkező szervezetek juthatnak támogatáshoz. Ennek ellenére akadtak olyanok is, akik ezekkel a feltételekkel sem rendelkeztek, és mégis kaptak pénzt. Például a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Cigányok Érdekvédelmi Szervezete (520 ezer), a Magyarországi Cigányok Önkormányzati Érdekegyeztető és Képviselő Milliók a költségvetésből fantomszervezeteknek, Lóvé a lojálisoknak Az Országgyűlés az 1992. évi állami költségvetésből közel 90 millió forintot osztott fel ez évben a roma társadalmi ' szervezetek között. A Roma Parlament a határozatot hátrányosan megkülönböztetőnek, a roma önszerveződés ellen való rossz döntésnek minősítette. A makói Rádai Józsefet, a Roma Parlament tagját kértük fel, indokolja meg ezt az álláspontot. Szervezete (950 ezer) stb. Az említett feltételrendszerben van egy harmadik pont is, talán a legfontosabb. Eszerint pontos elszámolást kérnek az 1991ben kapott támogatási összegről... az 1991-ben esetlegesen nem megfelelően gazdálkodó szervezetek idei támogatását az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság felfüggeszti, módosítja, illetve megszünteti. Az Állami Számvevőszék idén április 13-án kelt és a kisebbségi bizottság részére elküldött összefoglaló jelentésében olvasható, hogy az imént elmondottak miatt mely szervezetek nem jogosultak költségvetési támogatásra. Ennek ellenére mégis öt szervezet kapott pénzt, 310 ezertől 950 ezer forintig, sőt még ennél is többet. Több szervezet nem közölte, hogy demokratikusan választott vezetősége van, ennek ellenére mégis támogatásban részesült. Ezek közül is, íme, néhány példa: a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége (1,8 millió), Fortuna Magyaroszági Cigányok Önsegélyező Szervezete (520 ezer), Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége (3 millió 600 ezer) stb. E szervezetek mögött sok családi vállalkozás, fantomszervezet áll, egyéni utazók, s ezt a kormány etnikai hivatala is tudja. Többségük az elmúlt rendszerben is kiválasztott jó cigány volt, lojális a mindenkori hatalomhoz. Ők a cigányok önszerveződését egyéni presztízsre használják ki, hogy ilyen úton pénzhez jussanak. Természetesen tisztelet a kivételnek. Az etnikai hivatal a hozzá lojális cigányszervezeteket túltámogatta, fölrúgva ezáltal a Parlament illetékes bizottsága által kidolgozott, 12 pontba foglalt dokumentumát. A politikai szervezetek, így például a Roma Parlament tagszervezeteit sokszoroson alulfinanszírozták. Több erős, országos és regionális szervezet jóval kevesebb pénzt kapott, mint tavaly. Például a Csongrád Megyei Cigányok Demokratikus Szövetsége mindössze 520 ezret. Az a borzasztó, hogy ilyen nehéz gazdasági helyzetben felelőtlenül elherdáltak 90 millió forintot. Meggyőződésem, hogy ez a pénz már a beindult választási kampányt szolgálja. Ezt az is alátámasztja, hogy az MDF a közelmúltban összehívta a nyolcvan-egynéhány cigányszervezet vezetőjét, különkülön hármasával, négyesével, és úgymond a cigánypolitika stratégiáját felépítendő véleményeket gyűjtötte be tőlük. Ez nem volt más, mint kísérlet arra, hogy kiszűrjék azokat a szervezeteket, amelyek lojálisak a hatalomhoz, és megállapítani, kik nem azok - fejezte be nyilatkozatát Rádai úr. TT