Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-23 / 147. szám

KEDD, 1992. JÚN. 23. Polgármesteri tanácskozás Gyenge a kormány? BELÜGYEINK 3 A kormány játéktere jelen­tősen szűkült, a decentralizáció sok funkciót elvitt, erős külső kontroll alatt dolgozik (al­kotmánybíróság, számvevő­szék), ugyanakkor a KNEB (Központi Népi Ellenőrző Bi­zottság) megszűntével elvesz­tette saját ellenőrző appará­tusát. A miniszterelnök rendel­kezik a kormányalakítás lehe­tőségével, felel minisztereiért (kollektív bizalmatlanság intézménye), a kormánybizott­ságok helyét átvevő kabinetek már csupán a döntés-előkészítés szervei - vagyis a kormány hatalmi széttagoltsága meg­szűnt, pozíciója stabilizálódott, politikai centrum jellege meg­maradt, noha igen erős Par­lament árnyékában kénytelen dolgozni. Müller György, a Miniszter­elnöki Hivatal helyettes állam­titkára rövidre fogott előadá­sában a megye polgármesterei előtt tegnap az újszegedi szol­gáltató központban a kor­mányzati rendszer aktuális problémáit vázolta. A működés A demagóg és leegyszerűsítő nézetek szerint ma éppenhogy az olcsóbb (kisebb létszámú) és hatékony közigazgatás kiépítése volna a követendő cél - a jelen magyar közállapotok azonban (amikor az állam önmagát akarja lebontani) az erős kormányzati vezérlést teszik szükségessé. neuralgikus pontjaként jelení­tette meg az államigazgatási apparátus munkájának gyen­geségét, kedvezőtlen tenden­ciaként rossz irányú kiválasz­tódását: az állam nem bírja a versenyt a magánszférával, amely elcsábítja a minőségi munkaerőt. Nehezíti a hely­zetet az „összerendezettség" hiánya, a régi ('50-es -'70-es évek) és az új, rendszerváltás utáni jog együttélése. Müller György szavait kö­vetően dr. Günther Béla meg­jegyezte, a kormány játéktere nem szűkült, arról van szó csu­pán, az alkotmányos jogállam mindenki számára meghatá­rozta a bejárható pályákat. Kí­nosan érintette a helyettes államtitkárt a megyei főjegyző további érdeklődése: a köztár­sasági megbízotti hivatalnak az önkormányzatokat érintő idő­határ nélküli törvényességi felügyelete (másnap, de kedve szerint tíz év múltán is sort keríthet a felülvizsgálatra) vajon a jogbiztonságot szol­gálja-e, hisz az önkormány­zatok határozataira egyedi döntések sorozata épülhet ­akár azonnal is. Müller György nem kívánt a kérdésre válaszolni, helyette arra tért ki, hogy a '90-es év politikai kompromisszumainak köszönhetően (ekkor készült az önkormányzati törvény) a világ egyetlen kormányzata sincs annyira szűkében az eszközö­knek a törvényességi felügye­let és az önkormányzatok be­folyásolása területén, mint a magyar. 6l. Az Agrárszövetség a kormányzásra készül Nagy Húszéin ugyanis most azt tapasztalhatja, nem hiába kongatta meg már két évvel ezelőtt is a vészharangot. A magyar mezőgazdaság - sze­rinte - drámai helyzetbe ke­rült, a téeszek a veszteségesség peremén lavíroznak, avagy máris felszámolási eljárás fo­lyik ellenük. A Parlament el­hibázott szövetkezeti és föld­reformot szavazott meg, amelynek az a lényege, hogy a tulajdonost és a használót elválasztja egymástól.Akkor, amikor a világon mindenütt ezzel az elvvel ellentétes fo­lyamatok zajlanak: a parasz­tság atomizálálása helyett a földterületek koncentrálása a cél, akár Európában, akár az USA-ban. Noha a Parlament zömmel jogászokból áll, a főtitkár szerint pancser munkát végzett, olyan törvényeket szavazott meg, amelyeket nem lehet a gyakorlatban végre­hajtani. Vagy csak egy módon: este lefekszünk, mint régi, és reggel fölkelünk, mint új típusú szövetkezet. Az Agrárszövetség főtitkára Nem hazudtolta meg önmagát Nagy Húszéin Tibor, az Agrárszövetség főtitkára tegnapi, hétfői szegedi sajtótájékoztatóján. Egyrészt azért, mert ezúttal is humoránál volt, másrészt meg eljátszhatta annak a jósnak a szerepét, akinek a jövendölései sajnos, bekövetkeznek. a jelzőket illetően nem kímélte a kormányt. Igaz, a jelenlegi kormányzó pártok is „lezöld­bárózták" az országgyűlési képviselőválasztásokon az Agrárszövetség színeiben nevezett fiatal közgazdászt, a bordányi szakszövetkezet akkori elnökét. „Ma boszor­kányüldözés folyik" - így Nagy Húszéin. Többek között azért, mert az embereknek az ellenséget helybe kellett szál­lítani, s erre a célra kiválóan megfelelt a volt tanács- és té­eszelnök. Az Antali-kormányzás alatt nem történt meg a rendszer­csere, ahogy a politikus állítja, a régi jogrend alapján vezérlik a folyamatokat, s folytatódik a korábbi, hierarchikus gazda­ságpolitika. A piramis csúcsán az állami költségvetés áll, mindent annak rendelnek alá. A mezőgazdaságból továbbra is kivonják a tőkét, 1991-ben 102 milliárd forintos befize­téssel szemben csak 30 milli­árdos támogatás állt. Változás egy ponton érzé­kelhető: a zsákmányszerzési folyamat és az újraközponto­sítási szándék beindításában: „A kormányzó pártok rájöttek arra, hogy a bársonyszék puha­ságát az állami tulajdon magas aránya határozza meg" ­mondta maliciózusan Nagy Húszéin Tibor. S jelezte: je­lenleg olyan törvényt ké­szülnek a Parlament elé ter­jeszteni, amelynek segítségé­vel csak az Agrárszövetségtől 32 millió forintot lehetne el­vonni. Ám ezt nem az ország javára kívánják fordítani, ha­nem egymás között, hat egyen­lő részre szeretnék elosztani. F. K. KÖZÉLETI NAPLÓ MA KATONA GYULA, a 13­as számú választókerület képviselője 16-18 óráig foga­dóórát tart a Szegedi Vízmü­vek és Fürdők Vállalat szék­házában (Tisza L. krt. 88.). HOLNAP DR. PIRI JÓZSEF, a 27­es választókerület képviselője 17 órától fogadóórát tart az algyői volt községházán (Kastélykert u. 40.). AZ 56-OSOK KÖRE meg­alakulására várják mindazo­kat, akik '56 szellemiségét magukénak, érzik 17 órára, az MDF-székházba (Római krt. 31.). AZ IGYENES SZÁMÍ­TÁSTECHNIKAI tanfolyam következő témája: egy szö­vegszerkesztő, a Pathminder használata. Előadás minden szerdán 17 órakor, az MDF­székházban. Öböl O ARÁTNO. Hogy a tegnapi abszurdot folytassam, s hogy -U kicsit sportosak is legyünk, tegyünk említést a FÁK (anyja neve: Szovjetunió) futballválogatottjának érdekes karrierjéről. Ez a fantomcsapat még a CCCP feliratú mezben gyűrte le az olaszokat, az Európa-bajnokságon már a függetlenek egysze­mélyes mezőnyét alkották, de mire újra kezdődik valamilyen selejtezősorozat, csak a szöv. kap. Bisovec marad, a többiek oroszok és ukránok lesznek, bizonyítandó a világ iszonyatos változékonyságát. Én mindenesetre a FÁK-oknak szurkoltam (más vélemény szerint FAK-ék a helyes megszólítás, de annak semmi értelme), mert szeretem támogatni a kicsiket és elesetteket. Mindazonáltal az igazán megragadó az, hogy a FÁK-fiúk ­ellentétben a korábbi fejlődési szakaszban történtekkel - Svéd­országba elvihették feleségüket, vagy barátnőjüket is. Ha a ke­leti népek történelmében van némi konzekvencia, akkor a kö­vetkező világbajnokságra már a feleséget és a barátnőt is el lehet majd vinni. Gondolom, e nézet tarthatatlanságát most többen vitatják, mondván: rút dolog a szülésekbe és gyermeknevelésbe petyhü­dő asszony mellé a friss húsokat is transzportálni. Én viszont azt mondom, hogy tanulmányozandó a kérdés. Csapatérdek vonatkozásában ugyanis nem mindegy, hogy miként feszít apu a pályán. S ha a barátnő a gondoskodóbb? Ha ő kanyarít vasalójával peckesebb inggallért? Ha a pihenő óráiban ő rottyant fino­mabb csipetkés zölborsólevest? Lássuk be, nemzeti érdek a barátnő keze munkája. De melyik nemzeté? ti í*.^ Lombikbébiprogram Pesten (Folytatás az 1. oldalról) amikor a méhkürtök elzá­ródnak: a teherbeesés abszolút lehetetlen. A lombikbébi­program ezen segít. Az eljárás nagyon nagyon egyszerű, a beavatkozások a rutinszerűen végzett nőgyógyászati vizsgá­latokhoz hasonlíthatóak. A lényeg: a petefészek előzetes, gyógyszeres stimulálása után ultrahang segítségével a hüve­lyen át több, érett petesejtet szívunk le. Ezeket a férj, a há­zaspár megfelelően előkészí­tett ondósejtjeivel megtermé­kenyítjük. A fogamzás tehát egyszerű Petri-csészében tör­ténik. A megtermékenyített embriókat az elzáródott kürtök megkerülésével helyezzük a méhbe. A mi-beavatkozásunk a bebizonyosodott terhességgel lezárul, a kismamát „vissza­adjuk" kezelőorvosának. Ennyi a mesterséges a gravid asszony életében. S még különbség ta­lán, hogy a mesterségesen megtermékenyített asszonyok körében gyakoribb az ikerter­hesség. Ennek magyarázata, hogy egyszerre három embriót ültetünk be. A kezelés időtar­tama változó, leggyakrabban egy hónapig tart, s a ciklusok megismételhetők. - Ugye, tudja, rettenetesen drága a beavatkozás? - Nézze, ez rendkívül költ­séges, műszerigényes eljárás a világ minden táján, ahol csak alkalmazzák. Világpiaci ára 3-7000 ezer amerikai dollár. Ismerve a magyar viszonyokat, megpróbáljuk 1000-1200 dol­lárból megoldani. Persze, tu­dom, ez is sok. Éppen ezért tárgyaltam már több ízben a társadalombiztosítási igazgató­sággal. Az elvi hozzájárulást megadták, reméljük, rövid idő múlva térítéses eljárássá válik. A rászorulók már jelenleg is egyéni elbírálásban részesül­nek. Nem a külföldieken, akiknek olcsó a budapesti kezelés, hanem a gyermektelen magyar házaspároknak kívá­nunk segíteni. Ezt nagyon fontosnak tartom. Nem kevés­bé, hogy a társadalombiz­tosítás segítségével több cent­rumot szeretnénk létrehozni az országban. Egészen biztos, hogy Szegeden lesz a második. MAG EDIT Regionális erdekek Víz a láthatáron? Mindenhez érteni kell, mármint ha meghatározott feladatkört el akarnánk látni. Ám a szakértelem még nem minden, hiszen a szükséges eszköztár híján a szakértelem és teljes körű jószándék is kevés. Néhány hónappal ezelőtt a Szeged környéki települések szokásos egyeztető megbeszélésén a jegyzők számára is félelem keltőn hangzott a megyei közgyűlés, valamint a vagyonátadó bizottság képviselője részéről: amint a települések átveszik a megyei vízmüvállalat településen belüli vagyonát, minden kötelezettség és felelősség rájuk hárul a vízellátásban. Azonmód tiltakozást váltott ki a dolog, s kérték a működ­tetés feltételeinek biztosítását és azt is, hogy a műszaki kér­dések mellett a gazdaságos­sággal a vízműtársulások opti­mális méreteinek meghatározá­sához segítséget adjon a me­gyei önkormányzat, meglévő szakamberei révén. A segítség olyannyira ké­sett, hogy el is maradt. Móra­halom város polgármestere, Katona László és Balogh Fe­renc bordányi polgármester egyaránt állítja ezt. Nem csu­pán a maguk nevében, hiszen a regionális vízműtársulás lét­rehozására vonatkozó szándék­nyilatkozatot csupán e közeli térségben tucatnyian írták alá. Nem kívánnak tehát a megyei vállalat átalakulásából újfent megyei vízművállalatot. Való­jában a településeken belüli vízmű vagyont „megörököl­heti" adott község, vagy város, a vízellátás biztosításának kö­telezettségével együtt. A tele­pülések nagy része ezt vállalja is, a működtetést társulásos formában igyekeznék megol­dani. A bökkenő az, hogy a vagyonátadó bizottság a közel­múltban - a szakembergárdája révén érdekelt megyei önkor­mányzati apparátus hathatós támogatásával, de halovány érvrendszerrel - kinyilvání­totta, hogy a megyei víz- és csatornázási vállalat mintegy 500 millió forintos működtető vagyona „ egy és oszthatatlan". Mindezzel kapcsolatban Katona László polgármester azt hangsúlyozza: régi ren­delkezések előcitálásával igye­keznek meggátolni, hogy a települések önmaguk dönthes­senek arról, hogy miként mű­ködtetik a vízellátás rend­szerét. A közelmúltban Vásár­helyen tartott egyeztető tanács­kozásunkon száéndéknyilat­kozatot írtunk alá, mely szerint nem kívánjuk ismét megyei vállalat kezébe adni a működ­tetést. Igen egyszerű magya­rázata van: számunkra, az egyes települések vezető testü­leteiben nem tisztázott, mennyibe is kerül valójában a lakóhelyünkön egy köbméter víz. Az önköltség érdekelne bennünket, s az, hogy a mű­ködtetés műszaki és személyi feltételeit optimálisan milyen nagyságrendű társulásban találhatjuk meg. Magunknak kellett szakembereket fogad­nunk, hogy műszaki becsléssel, közgazdasági számításokkal támpontot adjanak nekünk. Amint erről a mórahalmi és bordányi polgármesterrel beszélgetünk érzékletessé válik szavaikból, hogy a megye tele­püléseinek vezetőit együttesen és érdemben soha nem tájé­koztatták. Külön-külön és a megosztottságra törekedve szóltak megyei szakértők a vízellátás és ennek vállalati, közösségi működtetésének kérdéseiről. Miközben az ön­kormányzati törvény az egyes települések önkormányzatának kötelességévé teszi a vízel­látást, a működtetés feltéte­leihez szükséges eszközöket a megyei váb oszthatatlan va­gyonnak nyilvánítja. A regionális vízműtársu­lásra készülő, települések ve­zetői Balogh Ferenc polgár­mester szavai szerint nem a megyei vízművállalat igaz­gatójának szolgálati gép­kocsijára, vagy a vállalat üdü­lőházára áhítoznak, mint az oszthatatlannak tartott vagyon összetevőire. A tartalékszi­vattyúk, víz biztosításhoz szükséges pótalkatrészek pedig ésszerűen eloszthatók. Nyil­vánvalóan eltérő érdekek mun­kálnak azonban, amikor a me­gye a saját véleményét régi diktátumokra emlékeztető módon igyekszik érvényesí­teni. Nem zavartatva attól sem, ha a megyei vállalat feltá­masztásával netán a pazarlást, a bürokratikus és áttekint­hetetlen működtetést részesíti előnyben. BECSEI PÉTER

Next

/
Thumbnails
Contents