Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-03 / 130. szám

SZERDA, 1992. JÚN. 3. BELPOLITIKA 3 Önkormányzati akadémia „Az rendeli a muzsikát, aki fizet!" Többek között erről beszélt dr. Helmut Bentz, Erft közigaz­gatási terület főigazgatója, a Német Önkormányzati Szövet­ségek alelnöke a tegnap befe­jeződött, kétnapos önkormány­zati akadémián. A szegedi Városháza klubjában a német szakértő 30 éves tapasztalata alapján mintegy harminc ér­deklődőnek mutatta be az ön­kormányzatiság németországi modelljét. Ezt vetették össze saját hazai élményeikkel Csongrád megye önkormány­zati képviselői, tisztségviselői és közalkalmazottai a Friedrich Naumann Alapítvány és az Önkormányzati akadémia szer­vezte továbbképzésen. A né­met modell hazai „kritikájával" dr. Kökényest József, a Magyar Közigazgatási Intézet kutatója szolgált. A demokratikus helyi ön­kormányzás biztosítékai annyit érnek, amennyire sikerül a pénzügyi önállóságát megte­remteni. S minél nagyobb az önkormányzat pénzügyi önál­lósága, annál kevésbé függ az államtól - jelentette ki - nagy tetszést aratva - Bentz úr. A kérdés ma Magyarországon az - kontrázott Kökényesi úr -, Egy laikus állampolgárból csak komoly áldozatok árán lehet szakszerű munkát végző képviselő. Németországban az önkormányzati testület minden frakciójának infrastruktúrával jól ellátott iroda, szakértők foglalkoztatásására is elegendő, önálló költségvetés áll rendelkezésükre (egy 20-30 ezer lakosú kisvárosban körülbelül félmillió márkát áldoznak erre a célra). hogy az önkormányzat önálló hatalmi ág vagy a végrehajtó hatalom része, továbbá az, hogy közhatalmi-, vállalkozó vagy vállalkozó-közhatalmi típusú önkormányzat való­suljon-e meg. Nem mindegy ugyanis, hogy az önkormány­zat vezetői, testületei milyen filozófia alapján viszonyulnak a vagyoni kérdésekhez. A magyar kutató szerint az önkormányzatok - az állam­szervezet részeként - egyszerre rendelkeznek jogalkotói és végrehajtó hatalommal. Ter­ritoriális hatalmi jellegükből következően az állam központi szerveivel szemben széles körű autonómiát kell számukra biztosítani. Önálló hatalmi ágként mégsem tudnak meg­jelenni, mert „szétverték saját magukat", vagyis sokféle szö­vetségük nem képes össze­fogásra, hogy megtestesítsék a territorális akaratot. Nyugat-Európa államosí­totta önkormányzatait - állí­totta Kökényesi úr -, mert a jóléti állam átvállalta azokat a közösségi és ellátási funk­ciókat, melyek korábban ott is az önkormányzat feladatát jelentették. Nincs mozgáste­rük, mert államsegélyből élnek. Márpedig - idézte az angol közmondást -: „Az rendeli a muzsikát, aki fizet." Ezzel ellentétben a mi térsé­günkben - a központi állam­hatalom tagadásaként - az erős önkormányzatok kialakulása van napirenden. Ezt a fejlődési lépcsőfokot nem hagyhatjuk ki. „Ha nem engedjük és nem ösztönözzük a helyi társadalom megszerveződését, akkor új, erős központi hatalom telep­szik ránk" - mondta az előadó. A politikai rendszerváltással a (tőke)hiánygazdaság nejn szűnt meg. Nyitott kérdés, hogy mit tesznek azért, hogy a belső gazdaságban tőke hal­mozódjék föl. Az egyik lehetőség, hogy a világpiacon is eladható termékek előállí­tására bírjuk rá a magyar munkaerőt. A másik út, hogy a világ fejlett térségében fel­halmozott tőkét működő tőke formájában visszapumpálják Európának közép-keleti ré­szébe. A kutató szerint a közhatalmi, közszolgálati funkciójú, de egyben vállal­kozó önkormányzatoké a jövő. Az önkormányzat nemzeti vagyont megőrző szerepéről nem szabad megfeledkezni. Az önkormányzati vagyont fö­lülről, az állami tulajdonból kell létrehozni. A létező gyakorlatot az előadók és a polgármesterek egyaránt bí­rálták. Ú. I. (Budapesti tudósítónktól.) A honvédelmünk új alapel­veinek tervezetét kidolgozták, a paksaméta jelenleg a Parlament asztalán hever és Fü r miniszter reméli, hogy még a nagy nyári szabadságolások előtt sorra kerül. Ugyancsak készül a szolgálati törvény, közismertebb nevén a tiszti törvény is. Az elmúlt két esztendőben sikeresen csök­kentették a magyar hadsereg létszámát, 1989-ben 155 ezer volt a létszám, ma százezer. A román hadsereg létszáma például 180 ezer fő, amiből levonható az a következtetés, hogy a lakosság számához képest a mi hadseregünk létszáma ugyancsak arányos. Fokozni kell a tiszti kar szociális helyzetét, jelenleg ugyanis a hivatásos állomány Honvédelmünk két választás között A Honvédelmi Minisztérium tegnap délelőtti sajtótájékoztatóján Für Lajos honvédelmi miniszter bejlentette, hogy június 19-én a külügyminiszterrel közösen Konnba utaznak, ahol európai biztonságpolitikai értekezleten vesznek részt. A sajtótájékoztatón egyébként a miniszter és Lőrincz Kálmán vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka a két választás közti félidőben honvédelmünk eredményeiről beszélt. Für Lajos hangsúlyozta, hogy változatlanul az atlanti gondolat hívei vagyunk, függetlenül attól, hogy tagjai leszünk a NATO-nak avagy nem, kapcsolatainkat rendszeressé és intézményessé kell tenni. és a polgári alkalmazottak egyharmada él a létminimum körül. A tisztképzést négy évre emelték, és nagy erőkkel indították be a nyelvtanítást is, hiszen korábban az oroszon kívül semmilyen nyelvet nem tanítottak, de azt is rosszul tudtuk (a szerk.). Lőrincz vezérezredes a Magyar Hon­védség átalakításának kér­déseit boncolgatta, aminek kulcsproblémája a működő­képesség, vagyis a változ­tatások állandó végrehajtása közben folyamatos a stabi­lizáció. Mindenkit a kis és nagy Jugoszláviához fűződő kap­csolataink érdekeltek. Lőrincz vezérezredes megnyugtatta a magyar társadalmat, hogy a kijelölt alakulatoknál feszes és fárasztó szolgálati rend van, az arra kijelölt kötelékeknél pedig állandó a készenléti állapot. Tavaly nyár óta körülbelül 800 millió—1 milliárd forintot tett ki a készenlét és a különféle megelőzések költsége. Sarokba szorítva Alkotmányjogi kiskáté II. 5. A Rádió elnöke nem tartozik egyik kategóriába sem? Nem. a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Ma­gyar Távirati Iroda vezetője külön kategóriába tartozik. Ezt akkor értjük meg igazán, ha ismerjük a kinevezési hatáskör változásait, illetve ezek hátterét. A Magyar Rá­dióról és a Magyar Tele­vízióról kiadott 1047/1974. (IX. 18.) MT sz. határozat ügy szól, hogy a Rádió és a Televízió élén miniszter­helyettesi besorolású, a Mi­nisztertanács által kinevezett elnökök állnak. Ezt a ki­nevezési rendet változtatta meg a már említett 1990. évi LVII. tv. Eszerint „(1) A köztársasági elnök - a mi­niszterelnök javaslatára, az Országgyűlés kulturális és sajtóügyekkel foglalkozó bi­zottsága általi nyilvános meg­hallgatásukat követően ­kinevezi és felmenti a Ma­gyar Rádió és a Magyar Te­levízió elnökét, továbbá a Magyar Távirati Iroda vezér­igazgatóját. (2) A köztár­sasági elnöknek az (1) bekez­désben meghatározott jogköre gyakorlásához a miniszterel­nök ellenjegyzése szükséges." Külön figyelmet érdemel e törvény „indokolása". Ez szó szerint a következő: „A köz­szolgálati tömegkommuni­kációs eszközök vezetőinek kinevezése eddig a kormány hatáskörébe tartozott. Annak érdekében, hogy a sajtó­szabadság alkotmányban meghatározott elve mind teljesebben valósuljon meg, továbbá, hogy a törvényben meghatározott intézmények tekintetében a pártatlanság társadalmi igénye méltó he­lyet kapjon, a vezetők ki­nevezését az Országgyűlés a köztársasági elnök feladata­ként határozza meg." 6. Ez miért jelent külön kategóriát? Az „indokolás" adja a ma­gyarázatot. A köztársasági elnök szerepét itt nem csupán presztízs-okok magyarázzák, hanem az államfő közremű­ködésének garanciális jellege van, nevezetesen: a sajtó­szabadság teljesebb megvaló­sulásának, illetve a pártatlan­ság társadalmi igénye méltó helyének garantálása. Itt lép be az államfő alkotmányos­ságvédelmi szerepe, az olyan alapértékek, mint a sajtó­szabadság vagy a pártatlanság védelme, azaz az előbbi, jórészt formális közremű­ködés helyett ez esetben tartalmi, érdemi, különleges fontosságú a döntése. 7. A kormnytól ugyanezek nem várhatók el? Nem, ezt egyébként sem lenne szabad a kormányra bízni, hiszen a kormánynak mindig és mindenütt érdeke a sajtó befolyásolása, csak az eszközök lehetnek finomab­bak vagy durvábbak. A sajtó­szabadság kormány által történő megsértése esetén az állampolgárokat legfeljebb a „jus murmurandi" - a morgás joga - illetné meg, hiszen nem direkt, támadható intéz­kedésekkel, alkotmányellenes jogszabályokkal sértené ezt az alapjogot, hanem esetleg az Alkotmánybíróság által nem kontrollálható egyéb módokon, ám a pártatlanság megsértését politikai-alkot­mányjogi abszurdum volna kifogásolni, hiszen a parla­mentáris rendszer a (többségi) pártokra épül. azaz a „pár­tosság" a parlamentáris kormányzás lényegéhez tar­tozik. 8. A köztársasági elnök mire hivatkozva tagadta meg a Rádió elnökének felmen­tését? A Köztársaság elnökének általános alkotmányjogi hely­zetét az alkotmány úgy ha­tározza meg, hogy „Magyar­ország államfője a köztársa­sági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokra­tikus működése felett." - Az elnök úgy ítélte meg, hogy Gombár Csaba felmentése súlyosan veszélyeztetné az államszervezet demokratikus működését, azaz ebben az esetben a sajtószabadságot és a Rádió pártatlanságát. Dr. Tóth Károly alkotmányjogász Öböl ­S ZIVATTYÚ. Katonaviselt vagy argóban jártas polgártársaim számára biztosan egyértelmű jelentésű az igencsak kétértelmű „szivatós" kifejezés. Hogy egy távolabbi analógiát hozzak a kifejezés félreérthetőségére, hadd idézzem föl egyik távolabbi kollégám minapi gondját, mikor is egy klinikán járva legendákat hallhatott egy professzorról, akit munkatársai kitűnő operatőrnek mondottak. A témában járatlan újságíró percekig élt abban a hitben, hogy a tekintélyes orvos szabadidejében természetfilmeket forgatott, mígnem kiderült számára is, hogy itt a műtéti technikát, vagyis a kézügyességet ismerték el a munkatársak. Ugyanígy járt az a kolléga, aki sehogy sem értette, miféle műtárgy került a Duna vizére, mert nem tudta szegény, hogy a mérnök szakma választékosan e néven illeti a vízerőművet. Szóval a szivattyú. Ha akarom, ez is műtárgy, sőt operatőr legyen a talpán, aki le tudná műteni nyelvünkről e kifejezést. De nem erről akartam beszélni, hanem a Parlamentről. Már megint. Folyik a közjogi vita, alkotmányjogi hang­szerelésben, politikai tam-tammal a háttérben. Es ahogy nézem az egyre fásultabban gyűlölködő orcákat, azt érzem, hogy kiszivattyúzták innen az értelmet. Senkit sem szeretnék megbántani, állást sem foglalok a vitában. De valamit nem értek, s ezért fölteszem a kérdést: Ki nyer azzal, ha a köztársasági elnök lemond? Ha távozik, akkor a koalíció elüldözte az ország - több felmérés szerint ­legnépszerűbb politikusát. Ha marad, a konzervatív kormány nem érte el célját. Mindkét esetben politikai vereséget szenved a koalíció. Önszivattyú. Vagy nem? Vak vezet világtalant Hogy „segítette" a Vidia a konzervgyárat? (Folytatás az 1. oldalról.) lejárattal, s azt ígérte, hogy váltófedezeti számláról egyen­líti ki. Az ígéret azonban csak ígéret maradt. A konzervgyár - az akkori igazgató Szikszay Miklós volt - persze nem volt rest, azonnal leszámítoltatta a Vidia-váltókat az Agrobank Rt. szegedi fiókjánál. A vi­szontváltóval azonban a ke­reskedőház nem tehette ugyan­ezt, noha megpróbálta. A beszedési megbízást az OKHB Rt. fedezethiány miatt nem teljesíthette. A Vidia előbb óvatolt, majd az újabb határidő lejárta után peres eljárást kezdeményezett. A bírósági végzés 1991. szep­tember 27-én született meg, s eszerint az alperes, a ma már csak Szeko Kft. nevet viselő társaság köteles megfizetni az 50 milliós váltótartozást, annak évi 6 százalékos kamatát, s az eljárási költséget. A tárgyalások a két cég, s a két új igazgató •— a Vidia részéről Ivanicsné dr. Rigler Anikó, a Szekótól Szögi Béla - között 1992-ben folyta­tódtak. Ezek eredménye, hogy a konzervgyár szabad és diszkont készleteiből 8 millió forint értékű árut adott át a Vidiának, tartozásai fejében. A konzerveket a kereskedőház részben saját dolgozóinak adta el, részben diszkontáruházban értékesítette. így a Szeko Kft. tartozása már „csak" 42 millió forint. A Vidia is egyike volt azon hitelezőknek, akik nem értettek egyet a konzervgyár egyez­kedési javaslatával. A „szíves­ségi" váltó tehát 42 millióval szaporítja a kereskedőház közel 300 milliós veszteségét. S ebben az esetben az sem lehet vigasz, hogy a konzerv­gyár vesztesége még ennél is több, 470 millió forint. A vidiás váltókibocsátás ügye különben része a dr. Csölle Tibor ellen indított fegyelmi vizsgálatnak. FEKETE KLÁRA Mulasztott az Országgyűlés Az Országgyűlést mulasztás terheli azért, hogy mindmáig nem alkotta meg a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényt - állapította meg az Alkotmánybíróság kedden hozott határozatában. A testület felhívja az Or­szággyűlést, hogy elmulasztott törvényalkotási kötelezett­ségének december 1-jéig tegyen eleget. Az Alkot­mánybíróság korábban fel­függesztette vizsgálatát figye­lemmel arra, hogy a kisebbségi törvény elfogadására belátható időn belül számítani lehetett, de a Parlament a törvényt mindmáig nem alkotta meg. KÖZÉLETI NAPLÓ MA AZ INGYENES SZÁMÍ­TÁSTECHNIKAI tanfolyam következő témája: A Star típusú nyomtatók használata. Előadás minden szerdán 17 órakor az MDF székházban (Római krt. 31.). GYIMESI KÁLMÁN, a 10-es és DR. BEREKNÉ DR. PETRI ILDIKÓ, a 11-es számú választókerület képvise­lője 17-18 óráig fogadóórát tart a városháza (Széchenyi tér 10.) 113-as helyiségében. HOLNAP AZ MDF-székházban (Ró­mai körút 31.) minden csü­törtökön 17 órától dr. Kiss Lajos ügyvéd jogi tanácsadást tart. KÁRPÓTLÁSI és egyéb jogi ügyekben ingyenes felvilágosítást nyújt dr. Tari Mihály ügyvéd, a Független Kisgazdapárt Szeged, Teleki utca 3. szám alatti székházában délután fél 6-tól fél 7 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents