Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-03 / 130. szám

SZERDA, 1992. JÚN. 3. BELPOLITIKA 3 Önkormányzati akadémia „Az rendeli a muzsikát, aki fizet!" Többek között erről beszélt dr. Helmut Bentz, Erft közigazgatási terület főigazgatója, a Német Önkormányzati Szövetségek alelnöke a tegnap befejeződött, kétnapos önkormányzati akadémián. A szegedi Városháza klubjában a német szakértő 30 éves tapasztalata alapján mintegy harminc érdeklődőnek mutatta be az önkormányzatiság németországi modelljét. Ezt vetették össze saját hazai élményeikkel Csongrád megye önkormányzati képviselői, tisztségviselői és közalkalmazottai a Friedrich Naumann Alapítvány és az Önkormányzati akadémia szervezte továbbképzésen. A német modell hazai „kritikájával" dr. Kökényest József, a Magyar Közigazgatási Intézet kutatója szolgált. A demokratikus helyi önkormányzás biztosítékai annyit érnek, amennyire sikerül a pénzügyi önállóságát megteremteni. S minél nagyobb az önkormányzat pénzügyi önállósága, annál kevésbé függ az államtól - jelentette ki - nagy tetszést aratva - Bentz úr. A kérdés ma Magyarországon az - kontrázott Kökényesi úr -, Egy laikus állampolgárból csak komoly áldozatok árán lehet szakszerű munkát végző képviselő. Németországban az önkormányzati testület minden frakciójának infrastruktúrával jól ellátott iroda, szakértők foglalkoztatásására is elegendő, önálló költségvetés áll rendelkezésükre (egy 20-30 ezer lakosú kisvárosban körülbelül félmillió márkát áldoznak erre a célra). hogy az önkormányzat önálló hatalmi ág vagy a végrehajtó hatalom része, továbbá az, hogy közhatalmi-, vállalkozó vagy vállalkozó-közhatalmi típusú önkormányzat valósuljon-e meg. Nem mindegy ugyanis, hogy az önkormányzat vezetői, testületei milyen filozófia alapján viszonyulnak a vagyoni kérdésekhez. A magyar kutató szerint az önkormányzatok - az államszervezet részeként - egyszerre rendelkeznek jogalkotói és végrehajtó hatalommal. Territoriális hatalmi jellegükből következően az állam központi szerveivel szemben széles körű autonómiát kell számukra biztosítani. Önálló hatalmi ágként mégsem tudnak megjelenni, mert „szétverték saját magukat", vagyis sokféle szövetségük nem képes összefogásra, hogy megtestesítsék a territorális akaratot. Nyugat-Európa államosította önkormányzatait - állította Kökényesi úr -, mert a jóléti állam átvállalta azokat a közösségi és ellátási funkciókat, melyek korábban ott is az önkormányzat feladatát jelentették. Nincs mozgásterük, mert államsegélyből élnek. Márpedig - idézte az angol közmondást -: „Az rendeli a muzsikát, aki fizet." Ezzel ellentétben a mi térségünkben - a központi államhatalom tagadásaként - az erős önkormányzatok kialakulása van napirenden. Ezt a fejlődési lépcsőfokot nem hagyhatjuk ki. „Ha nem engedjük és nem ösztönözzük a helyi társadalom megszerveződését, akkor új, erős központi hatalom telepszik ránk" - mondta az előadó. A politikai rendszerváltással a (tőke)hiánygazdaság nejn szűnt meg. Nyitott kérdés, hogy mit tesznek azért, hogy a belső gazdaságban tőke halmozódjék föl. Az egyik lehetőség, hogy a világpiacon is eladható termékek előállítására bírjuk rá a magyar munkaerőt. A másik út, hogy a világ fejlett térségében felhalmozott tőkét működő tőke formájában visszapumpálják Európának közép-keleti részébe. A kutató szerint a közhatalmi, közszolgálati funkciójú, de egyben vállalkozó önkormányzatoké a jövő. Az önkormányzat nemzeti vagyont megőrző szerepéről nem szabad megfeledkezni. Az önkormányzati vagyont fölülről, az állami tulajdonból kell létrehozni. A létező gyakorlatot az előadók és a polgármesterek egyaránt bírálták. Ú. I. (Budapesti tudósítónktól.) A honvédelmünk új alapelveinek tervezetét kidolgozták, a paksaméta jelenleg a Parlament asztalán hever és Fü r miniszter reméli, hogy még a nagy nyári szabadságolások előtt sorra kerül. Ugyancsak készül a szolgálati törvény, közismertebb nevén a tiszti törvény is. Az elmúlt két esztendőben sikeresen csökkentették a magyar hadsereg létszámát, 1989-ben 155 ezer volt a létszám, ma százezer. A román hadsereg létszáma például 180 ezer fő, amiből levonható az a következtetés, hogy a lakosság számához képest a mi hadseregünk létszáma ugyancsak arányos. Fokozni kell a tiszti kar szociális helyzetét, jelenleg ugyanis a hivatásos állomány Honvédelmünk két választás között A Honvédelmi Minisztérium tegnap délelőtti sajtótájékoztatóján Für Lajos honvédelmi miniszter bejlentette, hogy június 19-én a külügyminiszterrel közösen Konnba utaznak, ahol európai biztonságpolitikai értekezleten vesznek részt. A sajtótájékoztatón egyébként a miniszter és Lőrincz Kálmán vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka a két választás közti félidőben honvédelmünk eredményeiről beszélt. Für Lajos hangsúlyozta, hogy változatlanul az atlanti gondolat hívei vagyunk, függetlenül attól, hogy tagjai leszünk a NATO-nak avagy nem, kapcsolatainkat rendszeressé és intézményessé kell tenni. és a polgári alkalmazottak egyharmada él a létminimum körül. A tisztképzést négy évre emelték, és nagy erőkkel indították be a nyelvtanítást is, hiszen korábban az oroszon kívül semmilyen nyelvet nem tanítottak, de azt is rosszul tudtuk (a szerk.). Lőrincz vezérezredes a Magyar Honvédség átalakításának kérdéseit boncolgatta, aminek kulcsproblémája a működőképesség, vagyis a változtatások állandó végrehajtása közben folyamatos a stabilizáció. Mindenkit a kis és nagy Jugoszláviához fűződő kapcsolataink érdekeltek. Lőrincz vezérezredes megnyugtatta a magyar társadalmat, hogy a kijelölt alakulatoknál feszes és fárasztó szolgálati rend van, az arra kijelölt kötelékeknél pedig állandó a készenléti állapot. Tavaly nyár óta körülbelül 800 millió—1 milliárd forintot tett ki a készenlét és a különféle megelőzések költsége. Sarokba szorítva Alkotmányjogi kiskáté II. 5. A Rádió elnöke nem tartozik egyik kategóriába sem? Nem. a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Magyar Távirati Iroda vezetője külön kategóriába tartozik. Ezt akkor értjük meg igazán, ha ismerjük a kinevezési hatáskör változásait, illetve ezek hátterét. A Magyar Rádióról és a Magyar Televízióról kiadott 1047/1974. (IX. 18.) MT sz. határozat ügy szól, hogy a Rádió és a Televízió élén miniszterhelyettesi besorolású, a Minisztertanács által kinevezett elnökök állnak. Ezt a kinevezési rendet változtatta meg a már említett 1990. évi LVII. tv. Eszerint „(1) A köztársasági elnök - a miniszterelnök javaslatára, az Országgyűlés kulturális és sajtóügyekkel foglalkozó bizottsága általi nyilvános meghallgatásukat követően kinevezi és felmenti a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnökét, továbbá a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatóját. (2) A köztársasági elnöknek az (1) bekezdésben meghatározott jogköre gyakorlásához a miniszterelnök ellenjegyzése szükséges." Külön figyelmet érdemel e törvény „indokolása". Ez szó szerint a következő: „A közszolgálati tömegkommunikációs eszközök vezetőinek kinevezése eddig a kormány hatáskörébe tartozott. Annak érdekében, hogy a sajtószabadság alkotmányban meghatározott elve mind teljesebben valósuljon meg, továbbá, hogy a törvényben meghatározott intézmények tekintetében a pártatlanság társadalmi igénye méltó helyet kapjon, a vezetők kinevezését az Országgyűlés a köztársasági elnök feladataként határozza meg." 6. Ez miért jelent külön kategóriát? Az „indokolás" adja a magyarázatot. A köztársasági elnök szerepét itt nem csupán presztízs-okok magyarázzák, hanem az államfő közreműködésének garanciális jellege van, nevezetesen: a sajtószabadság teljesebb megvalósulásának, illetve a pártatlanság társadalmi igénye méltó helyének garantálása. Itt lép be az államfő alkotmányosságvédelmi szerepe, az olyan alapértékek, mint a sajtószabadság vagy a pártatlanság védelme, azaz az előbbi, jórészt formális közreműködés helyett ez esetben tartalmi, érdemi, különleges fontosságú a döntése. 7. A kormnytól ugyanezek nem várhatók el? Nem, ezt egyébként sem lenne szabad a kormányra bízni, hiszen a kormánynak mindig és mindenütt érdeke a sajtó befolyásolása, csak az eszközök lehetnek finomabbak vagy durvábbak. A sajtószabadság kormány által történő megsértése esetén az állampolgárokat legfeljebb a „jus murmurandi" - a morgás joga - illetné meg, hiszen nem direkt, támadható intézkedésekkel, alkotmányellenes jogszabályokkal sértené ezt az alapjogot, hanem esetleg az Alkotmánybíróság által nem kontrollálható egyéb módokon, ám a pártatlanság megsértését politikai-alkotmányjogi abszurdum volna kifogásolni, hiszen a parlamentáris rendszer a (többségi) pártokra épül. azaz a „pártosság" a parlamentáris kormányzás lényegéhez tartozik. 8. A köztársasági elnök mire hivatkozva tagadta meg a Rádió elnökének felmentését? A Köztársaság elnökének általános alkotmányjogi helyzetét az alkotmány úgy határozza meg, hogy „Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett." - Az elnök úgy ítélte meg, hogy Gombár Csaba felmentése súlyosan veszélyeztetné az államszervezet demokratikus működését, azaz ebben az esetben a sajtószabadságot és a Rádió pártatlanságát. Dr. Tóth Károly alkotmányjogász Öböl S

ZIVATTYÚ. Katonaviselt vagy argóban jártas polgártársaim számára biztosan egyértelmű jelentésű az igencsak kétértelmű „szivatós" kifejezés. Hogy egy távolabbi analógiát hozzak a kifejezés félreérthetőségére, hadd idézzem föl egyik távolabbi kollégám minapi gondját, mikor is egy klinikán járva legendákat hallhatott egy professzorról, akit munkatársai kitűnő operatőrnek mondottak. A témában járatlan újságíró percekig élt abban a hitben, hogy a tekintélyes orvos szabadidejében természetfilmeket forgatott, mígnem kiderült számára is, hogy itt a műtéti technikát, vagyis a kézügyességet ismerték el a munkatársak. Ugyanígy járt az a kolléga, aki sehogy sem értette, miféle műtárgy került a Duna vizére, mert nem tudta szegény, hogy a mérnök szakma választékosan e néven illeti a vízerőművet. Szóval a szivattyú. Ha akarom, ez is műtárgy, sőt operatőr legyen a talpán, aki le tudná műteni nyelvünkről e kifejezést. De nem erről akartam beszélni, hanem a Parlamentről. Már megint. Folyik a közjogi vita, alkotmányjogi hangszerelésben, politikai tam-tammal a háttérben. Es ahogy nézem az egyre fásultabban gyűlölködő orcákat, azt érzem, hogy kiszivattyúzták innen az értelmet. Senkit sem szeretnék megbántani, állást sem foglalok a vitában. De valamit nem értek, s ezért fölteszem a kérdést: Ki nyer azzal, ha a köztársasági elnök lemond? Ha távozik, akkor a koalíció elüldözte az ország - több felmérés szerint legnépszerűbb politikusát. Ha marad, a konzervatív kormány nem érte el célját. Mindkét esetben politikai vereséget szenved a koalíció. Önszivattyú. Vagy nem? Vak vezet világtalant Hogy „segítette" a Vidia a konzervgyárat? (Folytatás az 1. oldalról.) lejárattal, s azt ígérte, hogy váltófedezeti számláról egyenlíti ki. Az ígéret azonban csak ígéret maradt. A konzervgyár - az akkori igazgató Szikszay Miklós volt - persze nem volt rest, azonnal leszámítoltatta a Vidia-váltókat az Agrobank Rt. szegedi fiókjánál. A viszontváltóval azonban a kereskedőház nem tehette ugyanezt, noha megpróbálta. A beszedési megbízást az OKHB Rt. fedezethiány miatt nem teljesíthette. A Vidia előbb óvatolt, majd az újabb határidő lejárta után peres eljárást kezdeményezett. A bírósági végzés 1991. szeptember 27-én született meg, s eszerint az alperes, a ma már csak Szeko Kft. nevet viselő társaság köteles megfizetni az 50 milliós váltótartozást, annak évi 6 százalékos kamatát, s az eljárási költséget. A tárgyalások a két cég, s a két új igazgató •— a Vidia részéről Ivanicsné dr. Rigler Anikó, a Szekótól Szögi Béla - között 1992-ben folytatódtak. Ezek eredménye, hogy a konzervgyár szabad és diszkont készleteiből 8 millió forint értékű árut adott át a Vidiának, tartozásai fejében. A konzerveket a kereskedőház részben saját dolgozóinak adta el, részben diszkontáruházban értékesítette. így a Szeko Kft. tartozása már „csak" 42 millió forint. A Vidia is egyike volt azon hitelezőknek, akik nem értettek egyet a konzervgyár egyezkedési javaslatával. A „szívességi" váltó tehát 42 millióval szaporítja a kereskedőház közel 300 milliós veszteségét. S ebben az esetben az sem lehet vigasz, hogy a konzervgyár vesztesége még ennél is több, 470 millió forint. A vidiás váltókibocsátás ügye különben része a dr. Csölle Tibor ellen indított fegyelmi vizsgálatnak. FEKETE KLÁRA Mulasztott az Országgyűlés Az Országgyűlést mulasztás terheli azért, hogy mindmáig nem alkotta meg a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényt - állapította meg az Alkotmánybíróság kedden hozott határozatában. A testület felhívja az Országgyűlést, hogy elmulasztott törvényalkotási kötelezettségének december 1-jéig tegyen eleget. Az Alkotmánybíróság korábban felfüggesztette vizsgálatát figyelemmel arra, hogy a kisebbségi törvény elfogadására belátható időn belül számítani lehetett, de a Parlament a törvényt mindmáig nem alkotta meg. KÖZÉLETI NAPLÓ MA AZ INGYENES SZÁMÍTÁSTECHNIKAI tanfolyam következő témája: A Star típusú nyomtatók használata. Előadás minden szerdán 17 órakor az MDF székházban (Római krt. 31.). GYIMESI KÁLMÁN, a 10-es és DR. BEREKNÉ DR. PETRI ILDIKÓ, a 11-es számú választókerület képviselője 17-18 óráig fogadóórát tart a városháza (Széchenyi tér 10.) 113-as helyiségében. HOLNAP AZ MDF-székházban (Római körút 31.) minden csütörtökön 17 órától dr. Kiss Lajos ügyvéd jogi tanácsadást tart. KÁRPÓTLÁSI és egyéb jogi ügyekben ingyenes felvilágosítást nyújt dr. Tari Mihály ügyvéd, a Független Kisgazdapárt Szeged, Teleki utca 3. szám alatti székházában délután fél 6-tól fél 7 óráig.