Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-22 / 146. szám

4 GAZDASÁG DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1992. JÚN. 22. Szegedi dallamok Sevilla harangjain A napokban kaptam meg a Vistas de Hungria c. lap 2/1992. számát, amelynek egyik írása szegediségemet is táplálóan Csűrj' László elektromérnökről, az óragyár nyugalmazott műszaki vezérigazgatójáról, az óra- és hangszerszakértőről ír, a Makovecz Imre tervezte magyar pavilon részletes bemutatása kapcsán. Csúry mérnök 14 harangot szólaltat meg az Expo héttornyú magyar pavilonjában, Sevillában. Az egész szerkezet működését a súly és a harmónia koincidenciája határozza meg. A ma már 76 éves korban élő mester nagy szorgalommal, odaadással és szakmai rutinnal készült a nagy feladatra. A kivitelezés során mindent pontosan ellenőrzött, hogy a mű a tiszta hang, az öröm forrása lehessen. Mivel a harangoknak a mester által megálmodott dallammal találkozniok kellett, nem volt könnyű dolga a harangöntőnek. A harangokat cjgy kis magyar községben, Orbottyánban öntötték, és onnan küldték teherautókkal Sevillába, a magyar pavilonba. A szerelés a megrendelésnek megfelelően még múlt év decemberében kezdődött, a helybeliek és a turisták nagy érdeklődése mellett. A legnagyobb elismerést az jelentette, amikor a déli harangzúgás megszólalt, az idegenek levették kalapjaikat. Közben folyt az építkezés, és a tornyok magasba emelkedtek. Csűry László harangjai kétféleképpen szólalnak meg: ahogy a harangnyelv a lengő harang falához ütődik, vagy kívülről üt rá egy kalapácsszerkezet az álló harang peremére. A harangokat elektronika vezérli. Összes súlyuk 1252 kilogramm. Hangterjedelmük a kis Cistől az egyvonalas D-ig. A kiváló hangszakértó, Csúry László itthon és külföldön számos szerkezetet valósított meg. Stadionóráinál találmánya alapján valósították meg a körbefutó fénycsíkot, amely a mutatók mellett a „sportidőt" is mutatja. Tervei szerint újították fel a Dóm téri óra- és harangjátékot, mozgó alakokkal, a Neptun zenélő kutat a budapesti Margitszigeten, amely minden félórában a víziorgona reprodukált hangjával működik, miközben a harang megszólal, és a Neptun a Nap felé fordul. Csúry László annak a Csúry Ferencnek a fia, akinek apja 1911-ben alapította a szinte művészi igényekkel is berendezett műhely-üzletét a Kárász utca 15. szám alatti épületben. Munkássága elismeréseként tizenegy aranyéremmel és Magyarország Koszorús Mestere címmel tüntették ki. O alkotta meg a Dóm téri zenélő órát 1935-ben, Rerrich Béla műértő közreműködésével is, majd először 1936-ban szólalt meg, az ünnepi játékok alkalmával. A Panteonnak egyik, a térre nézó oszloprészén állt egy tájékoztató márványtábla amelyet időközben valamely fenségek eltávolítottak -, a következő szöveggel: „A zenélő órát készítette Csúry Ferenc óraműves. Szeged. Működik délben 12 h 15'-kor, este 17 h 45'-kor". Valamikor Szeged összes óráját Csúry Ferenc tartotta karban és működtette. Száznál több újat készített Keszthelytől Máriapócsig, és kétszer annyit javított az országban. Ha valaki rátalálna a tájékoztató táblára (vagy netán új is készülhetne), érdemes elismerés lenne ismét kihelyezni eredeti helyére, talán elismerve a Csúry család jelen eredményeit is, jelen szegediségünkkel, mert valahol jövőnk a múlt!) A tallózott lap szép kivitelben, gondos nyomdatechnikával több jeles cikket közöl hazánkról, Expo-alkotóinkról, és valahol ismét azt kell mondanom, hogy „Quien ne ha vista est Sevilla, ne ha vista maravilla" - aki nem látta Sevillát, nem látott csodát. BÁTYAI JENŐ Keressünk kedvencet! • Van Önnek kedvenc boltja? És miért éppen oda jár legszívesebben vásárolni? • Az áruválaszték vonzza? Vagy az árak? A figyelmes kiszolgálás? Az üzlet külleme? • S ha mindezen, jó boltot meghatározó tényezőket mérlegelve a vevők voksolnának, vajon melyik üzlet bizonyulna Szegeden a legkedveltebbnek? • Keressük együtt! • Önnek, kedves olvasó, nincs ehhez más teendője, mint kitölteni az alábbi szavazólapot, és eljuttatni a Délmagyarország Kft-hez. Abban a reményben, hogy ízlése találkozik a többségével, s akkor még nyerhet is. Ugyanis azok között, akik a legnépszerűbb üzletre szavaznak egy olajsütőt sorsolunk ki. • A legjobbnak bizonyuló üzlet pedig megkapja tőlünk a Szegediek kedvenc boltja címet, rangot. Természetesen nemes papirusztekercsen, ünnepi ceremóniával... • Válasszon velünk! • Mindenki nyerhet vele! Kedvenc boltom Címe: .......... ................... ............. ................. Azzal vonz, hogy: kiváló az árukínálata; elfogadhatóak az árai; udvariasak a kereskedők; praktikus és szép a berendezés. (A megfelelő jellemzőt húzza alá.) Nevem: Címem: A gombóc és a jósnő Palotás János a nemlétezo gazdaságpolitikáról és arról, miért optimista mégis - Március eleje óta. mióta a függetlenek padsoraiba ült át Palotás János képviselő, mintha a szokottnál nagyobb lenné a csend körülötte. Erőt gyűjt, vagy kezd elégedett lenni a kormány vállalkozásbarát politikájával? - Öt évvel ezelőtt a vállalkozói jövedelmek elvonása, központosítása alig érte el a mainak a felét, de a magánvállalkozót a gazdaság egy rosszindulatú betegségének tartották. Ma a parlamenti pártok egyikéről sem állíthatom azt, hogy vállalkozásellenes. Ha csak a programjukat nézem, akkor nekünk itt van a vállalkozási Kánaán. Hiszem tehát, hogy tudatosan egyik párt sem vállalkozásellenes. Inkább a végrehajtó hatalom az, amelyikre a gazdaság- és a társadalomellenesség jellemző. De náluk sem tudatosságról lehet szó. Inkább arról, hogy a hatalom nem kapta meg - valószínű meg sem érdemelte - az elmúlt két évben azt a sikerélményt, amire feltétlenül szüksége lett volna ahhoz, hogy kommunikálni tudjon a társadalommal. Tehát nem csak a vállalkozókkal nem folytat párbeszédet, hanem az idősekkel, a diákokkal, a tudósokkal és egyáltalán senkivel sem. Ez a légkör béklyózza ma a vállalkozókat is. - Politikusként a lövészárok túloldaláról is látja ezeket a problémákat. Onnan hogyan festenek? - Azt gondolom, hogy a parlamenti munkában és az országirányításban is egy olyan váltásra lenne szükség, amelyik nem abból indul ki, hogy amit én kínálok az a legkevésbé rossz megoldás, hanem az az alapelve, hogy felkínálja a lehető legjobb megoldást, a politikai versenyben pedig engedi versenyezni az igazi megoldásokat. És nem azt mondja, hogy rossz amit felkínáltam, de más se tudná jobban. Miért hiszik azt, hogy az csak kalandor, vagy demagóg lehet, aki azt állítja, hogy lehet egyszerre élénkíteni a gazdaságot és a szociális érzékenységünkben is egy magasabb szintet elérni. Sokszor azért nem érzem jól magam a parlamentben, mert a hat párt egymással versenyezik azon, hogy bebizonyítsák, tényleg nincs jó megoldás a privatizáFOTÓ: ENYEDI ZOLTÁN Rossz a magyar gazdaság pénzpolitikája, amely egyszerre vallja, hogy alakuljon több tízezer új vállalkozás és ugyanakkor szűkíteni kell a belső keresletet. Pedig ezek kizárják egymást. Közgazdasági Nobel-díjat érdemelne az, aki megmutatja, hogyan lehet úgy vállalkozást gerjeszteni, hogy közben szűkítjük a belpiacot. cióra, a bankrendszer megújítására, a kárpótlásra vagy a lakáskamatokra. Amikor a kormány azt állítja, hogy ez a maximum, akkor az ellenzéki pártok ráírják a homlokukra, hogy mi sem tudnánk többet. Ez ma a politika; megalkuszunk egy vesztes környezetben. De erre senki sem kapott megbízást. - Ilyen pesszimista lenne ? - Alapvetően azért optimista vagyok, még ha nincs is hivatalos gazdaságpolitikája ennek az országnak, mert tudom, hogy nem volna nehéz egy jó gazdaságpolitikát felállítani. Egy jó tollal bíró közgazdasági szakközépiskolás meg tudná írni, mit csinálnak a vállalkozóink. Egyből kiderülne, mik is a magyar gazdaság kitörési pontjai. - Pénz nélkül mit lehet elérni? - Néhány politikusunk kitalálta, hogy a külföldi bankok csak azért jönnének ide, hogy kirabolják a magyar lakosságot. Én nagyon szeretném, ha jó üzlet lenne a magyarok megtakarításait lerabolni. A kormány rendelettel is túl magasra állította a mércét, hogy megakadályozza a külföldi bankok bejövetelét. Mégis az egész régióba összesen nem jött annyi külföldi bank, mint Magyarországra, mert az üzleti élet felismerte, ha nincs gazdaságpolitikánk, legalább elrontani sem tudjuk. Ha valakinek pénze van és azt kérdezi, mibe érdemes fektetni, hol érdemes vállalkozni, akkor tudok válaszolni: akárhol! De a jó ötlet ma már pénz nélkül mit sem ér! Rossz a magyar gazdaság pénzpolitikája, amely egyszerre vallja, hogy alakuljon több tízezer új vállalkozás és ugyanakkor szűkíteni kell a belső keresletet. Mind a kettőt hivatalosan állítják. Pedig ezek kizárják egymást. Közgazdasági Nobel-díjat érdemelne az, aki megmutatja, hogyan lehet úgy vállalkozást gerjeszteni, hogy közben szűkítjük a belpiacot. - Hírlik, hogy a magyar befektetők a jövőben kedvezményeket kapnának a külföldiekkel szemben. A VOSZ elnöke ezt már régóta szorgalmazza. Igaz-e a hír? - Sajnos még gondolatban sincs jelen a hazai privatizációs elképzelésekben, hogy a magyar befektetők a pályázatkor előnyt élvezzenek, azaz ha a versenytárgyalás során tízhúsz százalékkal kevesebbet kínálnak, mint a külföldi befektető, akkor az azonos értékűnek számítson. Nincs is tudomásom arról, hogy komolyan fontolgatna ilyen lépést a kormány. Pedig a nemzetközi egyezmények is lehetőséget biztosítanak bizonyos protekcionalizmusra, de ezt a kiíráskor nyíltan és egyértelműen a külföldi befektetők tudomására kellene hozni. - Mit gondol, milyen gyorsan következhet be a gazdaságban fordulat? - Akár egy-két hónap alatt is. Lehet váltani a gazdaságpolitikában egy sikert ígérő fordulatra. Ennek az esélye meg is van, csak nagyon csekély. A hatalom nem tanúsít olyan magatartást, amiből arra következtethetnék, hogy hamarosan megváltoznak a dolgok. Túl sokat veszített a kormány a hitelképességéből, ezért nehezen tudom elképzelni, hogy egy új arculatot fog felmutatni az elkövetkezendő tizennyolc-húsz hónapban. Valószínű, hogy nem is keresi ezt. Úgy gondolom a vezetők már csak egymás között beszélgetnek és ott pedig töretlenül dicsérik egymást. Pedig ez nem jó nekünk, nem növeli a társadalom esélyeit. - Mégis mi lenne a megoldás? - Minden pártra az volt eddig a jellemző, hogy kijelentették: nem akarunk nyerni, mi sem akarunk kormányozni. Most bármelyik politikai erőre azt mondanám, hogy ismerik a gazdasági növekedéshez vezető utat, ők maguk tiltakoznának elsőként, hogy ez nem így van, és nekünk még nagyon hosszú utat kell megtenni a gödör fenekéig, hogy onnan felfelé indulhassunk néhány év múlva. Mit mondjak ezek után? Akkor inkább jöjjön a jósnő. Annak a szólamnak ma már senki sem tud hinni, hogy még egy-két évi türelem és azután rendeződnek a dolgok. Most tartunk legalább a tizenötödik ilyen programnál - ez már gombócból is elég, gazdasági programból pedig egyenesen sok. RAFAI GÁBOR Neve: l (Ezt a s/.elvényt, postai levelezőlapra ragasztva vagy borítékba téve, 1992. július 6-ig küldje be. Címünk:6740 Szeged, Pf.153. A borítékra írja rá „ Keressünk kedvencet!") A Csongrád megyei vállalatnak az a célja, hogy a jövőben is inkább készterméket, azaz lisztet szállítson külföldre, mintsem búzát. A második félévre előszerződést írt alá egy délszláv megrendelővel az első féléves mennyiség, vagyis 12 ezer tonna liszt exportjára. Az üzletet majd csak akkor lehet nyélbe ütni, ha a vállalat megkapja a kiviteli engedélyt. Akár a második féléves 400 ezer tonnás országos exportbúza-keret terhére, akár egy azon felüli mennyiség kiszállítására, de az már nem búzában, hanem lisztben történne. A gabonaforgalmi vállalat különben szerdán tartotta meg egyeztető tárgyalását a termelőkkel a Gorzsai Állami Gazdaságban. Dr. Tráser Ferenc szerint a tavalyi 358 ezer tonna Nagy délszláv üzlet a láthatáron Hat-hétezer a búzáért Az átalakulás előtt álló Csongrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat exportpiaca javult 1992-ben. Míg 1991-ben mindössze 5 ezer tonna tonna lisztet adott el hagyományos keleti vevőinek, idén már az első félévben 12 ezerre talált vásárlót a FÁK-ban. Hogy közelebbről mely államok voltak a megrendelők, arról dr. Tráser Ferencnek, a gabonaforgalmi igazgatójának sincs tudomása, ugyanis az exportot a Gabona Rt. és az Agrimpex bonyolította. helyett idén 200-220 ezer tonnás búzatermésre lehet számítani Csongrád megyében. A cég igényének 70 százalékát már lekötötték a termelők, ez körülbelül 70 ezer tonna gabona. Egy tonna búzáért a vállalat a minőségtől függően 6-7 ezer forintot ígér, a következő Fizetési feltételekkel. Az átvételt követő tizedik banki napon a termelő megkapja járandósága felét, majd szeptemberben és októberben pénzének további 20-20 százalékához jut. A maradék tizet december folyamán fizeti ki a Csongrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat. Ez a megállapodás a cég szerint előnyösebb feltételeket tartalmaz, hiszen a tavalyi gabona árának egy részétel még idén januárban is tartozott a termelőknek. Arra a kérdésre, hogy miért csak kapacitása 70 százalékát kötötte le a gabonaipar, az igazgató a következőket válaszolta: a cég likviditási gondjai nem teszik lehetővé a teljes mennyiség megvásárlását. A termelés ugyanis változatlanul csak hitelek felvételével finanszírozható. Idén előreláthatóan kamatokra 200 millió forintot fizet ki a gabonaforgalmi és malomipari vállalat. FTÍC