Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-18 / 143. szám

4 KAPCSOLATOK DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1992. JÚN. 18. FOTÓ: ENYEDI ZOLTÁN Várható a Puli Kft. részvénytársasággá alakulása Kovács összekovácsolja a Hódgépet Megegyezés a nagyhitelezővel Még messze áll a Hódgép a megmaradt vállalati központ - attól, hogy jön a Rotschild báró, és befekteti a pénzét a cégbe - nyilatkozta lapunknak Kovács Attila, a január 22-én államigazgatási felügyelet alá vont Hódgép vállalati bizfaosa. Egyelőre annak is örülne a 24 emberrel adósságokat rendező vállalat, ha sikerülne megegyeznie a hitelezőkkel. A privatizáció a jelenlegi helyzetben másodrangú kérdés. Az előzményekről röviden annyit, hogy tavaly a Hódgépből két társaságot hoztak létre, a Járműgyártó és a Puli Kft.-t (a járműgyártó időközben részvénytársasággá szerveződött). Mindkettő tekintélyes alaptőkével (a Járműgyártó 43, a Puli 320 millió forintossal) jött létre, az adósság azonban maradt a Hódgépnél. S mivel a két társaság a tavalyi tört esztendőt veszteséggel zárta, a vállalati központ sem juthatott olyan bevételhez, amiből törleszthette volna az adósságait. (A* tartozások összegét különben Kovács Attila nem óhajtotta nyilvánosságra hozni.) Ilyen körülmények közepette állt elő az a helyzet, hogy 1991 decemberétől tucatnyi hitelező kért felszámolást a 950 millió forintos, részint befektetett, részint ingatlan vagyonnal rendelkező Hódgép ellen. Közülük mindössze kettővel nem sikerült a legutolsó hetekig megegyezni, a Taurusszal és a Dunai Vasművel. Ez azért lett volna fontos, mert a amennyiben a „nagyok" visszavonják felszámolás iránti igényüket, a Hódgép azonnal öncsődöt jelenthet. Később a Taurusszal sikerült odáig eljutni, hogy kész elfogadni a vásárhelyiek ajánlatát, amennyiben a Dunai Vasmű is igent mond. Az ajánlat különben azt tartalmazta, hogy a hitelek fejében a DV nem készpénzt, hanem tulajdonrészt kapna a profilöröklő Járműgyártó Rt.-n belül. A Dunai Vasmű szerencsére vevő volt a Hódgép elgondolására - a napokban kézfogással, s a feltételek írásba foglalásával végződött a szállítók közül is a legnagyobb hitelezővel lefolytatott tárgyalás. A megegyzés mindkét fél számára előnyös: a Járműgyártó Rt. biztos anyagbázishoz jutott, a DV pedig olyan fix belföldi partnerhez, amelyik évente 5 ezer tonna vasat használ föl. Kovács Attila vállalati biztos - akinek a megbízása mellesleg június 30-ig szól következő feladata az, hogy az ingatlanok és egyéb vagyontárgyak értékesítéséből származó bevételekből rendezi a kishitelezőkkel szemben fennálló tartozásokat. Ezáltal, ahogy ő fogalmazott, homogenizálja a hitelezőket, a kevesebbel ugyanis könnyebb egyezkedni, mint a pár százzal. Megkezdheti a privatizációs tárgyalásokat is, hiszen mindkét társaság iránt érdeklődnek azok a külföldi cégek, amelyekkel partnerkapcsolatban állnak. Ráadásul mihamarabb várható a Puli Kft. részvénytársasággá alakulása, ami a leendő partnerek belépését könnyíti meg a cégbe. FEKETE KLÁRA Bátor avagy vak a ló? Eladjuk a jövőt Rúzsán június 12-én megszületett Csongrád megye első új típusú szövetkezete. A változás egyelőre annyi, hogy a tagokból tulajdonosok lettek, különben minden a régi. így az elnevezés - a Népszabadság Tsz - is. Ábrahám Vince téeszelnök nyugdíjba ment, de ez a döntés nincs szoros öszszefüggésben az átalakulással. Az új elnök Balogh AntaJ korábbi főállattenyésztő. O maga saját elhatározásáról a következőket mondta a Mezőgazdasági Termelők Csongrád Megyei Szövetségének tegnapi, szerdai sajtótájékoztatóján: a közmondás szerint, amikor a ló fejjel megy a falnak, akkor vagy bátor, vagy vak. S majd a jövő dönti el, rá, az „első fecskére" melyik jelző illik. A Rúzsai Népszabadság Tsz vagyona jelenleg 326 millió forint, ennek csak 2,2 százalékát viszik ki azok, akik egyénileg szeretnének gazdálkodni. A gazdaság tavaly nyereséges volt, ám azzal kapcsolatban, hogy mi vár a szövetkezőkre 1992 végén, ma nem mer senki jóslatokba bocsátkozni. Stadler Ferenc, a szövetség ügyvezető igazgatója, s Tóth László elnök a rossz példákat is sorolták: a 61 téesz közül 13 jelentett be öncsődöt, kettő (Deszki Maros, Szeged-Algyői Rákóczi) ellen pedig felszámolási eljárás folyik. Nagy kérdés, hogy az öncsődösök meg tudnak-e egyezni hitelezőikkel. Amenynyiben nem, áron alul eladnak minden eladhatót, a földek pedig parlagon maradnak. De már a többi, nehéz helyzetben lévő téesz sem tehát mást, mint eszközeit értékesiti, hogy fizethesse tartozásait, vagyis: a jövőjét adja el. Annak ellenére, hogy most már naponta kétszer is esik, a június elejéig tartó időszakot az évszázad aszályának kellett kikiáltaniuk a szakembereknek. A ma lehulló csapadék ugyanis már csak az őszi növényeknek, az amúgy is szárazságtűrő napraforgónak, s a kukoricának, cukorrépának kedvez. Csongrád megyében hektáronként 3,2-3,5 tonnás búzatermés várható, ami körülbelül 150 ezer tonnát tesz ki, ha az 50 ezer hektárnyi vetésterülettel beszorozzuk. Ez lényegesen kevesebb az 1991es 250-260 ezer tonnánál. A gabona ára ráadásul a tavalyi marad, ismerve a Csongrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat első ajánlatát. Az inflációt tehát a termelő kárán fékezi a kormány - állapította meg Stadler Ferenc. A szövetség különben üdvözli azt a kárpótlási törvényt módosító indítványt, amelyet ma tárgyal a parlament. Eszerint a Fidesz javaslatára elvetik a paraszttól idegen licit fogalmát és gyakorlatát. Helyette a következőt terjesztik a Tisztelt Ház elé: aki 1992. augusztus 20-ig bejelenti kárpótlási igényét a téesznek, az ezer forint aranykoronánként értéken részaránytulajdont jegyeztethet be. így meggyorsíthatják a kárpótlást és a tulajdonviszonyokban is hamarabb következik be a régóta áhított változás. F.K. Ha a DAM Magazin első, tavaly decemberben megjelent számáról azt mondtuk: dokumentumértékű, akkor nehéz jelzőt találni a másodikra. Amíg ugyanis a Dél-alföldi Média Kft. kiadásában útjának indított Dél-Alföldi Magazin első füzete az 1991-ben történtekkel, a parasztság és a szövetkezetek sorsát meghatározó kérdésekkel foglalkozott, addig a második is legalább ilyen, ha nem fontosabb dokumentumokat tartalmaz. A hagyományosan kék színű kiadványt érdemes azoknak megvásárolniuk, akik odafigyeltek az idei első negyedév legnagyobb agrárrendezvényére, a több napos gödöllői tanácskozásra, arra a fórumra, amely a mezőgazdaság és a falusi társadalom gondjait elemezte. DAM De miért is rendezték meg ezt a tanácskozást? Azért, mert ezekben a hónapokban, években dől el: mi lesz a vidék sorsa, hogyan sikerül a magyar történelem legnagyobb földrendezése. Magyarországon ugyanis a jobbágyfelszabadítás idején - szintén történelminek mondott átalakulással - az ország földterületének 47 százalékát „mozgatták meg", majd az 1945-ös földreform idején a több százezer új földhöz juttatott az ország földterületének 26 százalékára tartott igényt. Az idén megszületett, új törvények szerint hosszas vajúdás után az arány a 70-80 százalékot is elérheti. Ebből következik, hogy nem mindennapi átalakulásnak néz elébe a magyar társadalom, főként a magyar vidék. Aki az újságárusoknál megvásárolja a DAM Magazint (főszerkesztője Sz. Lukács Imre), az áttanulmányozhatja a gödöllői dokumentumokat: az EK-társult tagsággal járó kedvezményeket, szabályozásokat, elolvashatja Raskó György véleményét az agrárpiaci rendtartással, a garantált árakkal és az export-szubvenciókkal kapcsolatban. Hogy mit nyújt a hitelszövetkezet, melyek a megalakult terméktanácsok, mit kell tudni a szövetkezeti tagok végkielégítéséről, s a kárpótlási összesítőről, az mind kiderül a DAM Magazin idei első, sorrendben második számából. F.K. Szalámigyár: a versenyhivatali döntés háttere (Folytatás az I. oldalról) - Hosszan sorolhatnám az előzményeket, de vágjunk a közepébe. 1991 II. negyedévében ha lehet mondani, a keleti piac helyzete tovább romlott, így kiszállítatlan maradt az első negyedévben feldolgozott sertések jelentős része és nem volt lehetőség arra sem. hogy második negyedévre leszerződött állomány számára piacot találjunk. Ennek ellenére teljes kapacitással vágott a vállalat. Ez a szituáció egy olyan krízishelyzetet teremtett, amelyhez hasonló az ország 1945 utáni fejlődésében még soha nem volt. A válságot a kormányzati szervek is felismerték és annak levezetésére kormánybiztost jelöltek ki dr. Szőke Károly, a földművelésügyi minisztérium államtitkár-helyettese személyében. A lehetőségek felmérése után a kormánybiztos a 19 megyei húsipari vállalat közül 6 céget kiválasztott a válság menedzseléséhez, melyek között vállalatunk is szerepelt. E hat vállalat kötelezettsége volt nemcsak a saját megyében jelentkező beszoruló állomány átvétele és feldolgozása, hanem az országos helyzet megoldása. - Most a segítséghői lett a haj? - A válsághelyzet természetesen okozhatott egyéni sérelmeket és megértjük azokat a termelőket, akik különféle központi szervekhez, közöttük a Gazdasági Versenyhivatalhoz is bejelentéseket tettek, de úgy véljük, nem lehet néhány eset alapján vállalatunk egész tevékenységére következtetéseket levonni. - Mire koncentrált a vizsgálat? - A Gazdasági Versenyhivatal négyhónapos munkája eredményeként egy több mint 50 oldalas vizsgálati jelentés készült, amelynek nyomán eljárás indult ellenünk. Szerintük az 1991. június havi árcsökkentés indokolatlan volt, mivel a válsághelyzet már megoldódott, a támogatást nem szabályszerűen számoltuk el ellenkezőjéről most értesített bennünket az FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Mindenkinek felkínálják a vágás utáni minősítés és ármegállapítás lehetőségét Apeh -, nem vettünk át minden kitermelói sertést, illetve az ármegállapításnál hátrányos megkülönböztetést alkalmaztunk a kistermelőkkel szemben. Úgy számoltak, hogy vállalatunk 64 millió forint jogosulatlan vagyoni előnyre tett szert. - Hogyan lett ebből végül csak másfél millió forint? - A versenytárgyalási eljárás során fokozatosan összeomlottak az ellenünk felhozott vádak, s ami végül is terhünkre róható maradt, az csupán a kistermelői és nagyüzemi sertések átvételi árának különbsége. A korábban említett bírságalap helyett mindössze másfél millió forintban marasztaltak el bennünket. - Jól gondolom, hogy itt már nem az összeg, inkább a presztízs számít? - Mi ezt az összeget is tűrhetetlenül soknak találjuk, hiszen nem éltünk vissza gazdasági erőfölényünkkel. Dr. Szőke Károly a tanúkihallgatások során elmondta, hogy az ország összes vállalata közül mi fizettünk legtöbbet a válság időszakában, sőt - véleménye szerint lényegesen nagyobb árcsökkentés ís indokolható lett volna abban a helyzetben. - Tehát vitatják a Versenytanács döntését? - A hivatal ez ügyben semmiféle szakértőt nem hallgatott meg, hanem egyszerű számításra alapozva hozta meg döntését, ami a piaci hatásokat egyáltalán nem vette figyelembe. Egyébként a 64 millió forintos vizsgálati bírságalappal szemben kiszabott másfél milliós első fokú bírság meglehetősen súlytalanná tette az eljárást. - Ez az első fokú úgy hangzott, hogy az ítéletet megfellebbezik. - Nem kaptuk még meg írásban a határozatot, de én már inkább a jövőről beszélnék. Alapvető célkitűzésünk, hogy a sertésforgalmazásban résztvevő felek mindenkor a minőségnek megfelelő árat kapják, ami természetesen függ a mindenkori piaci helyzettől is. Hangsúlyozni kell, hogy mindenkinek felkínáljuk a vágás utáni minősítés és ármegállapítás lehetőségét is, bár ezzel a kistermelők nem szívesen élnek. Az 1992. évi helyzet megnyugtató, mind termelői, mind vállalati oldalról megteremtettük az átadás-átvétel biztonságát. Termelési igényeink 92-97 százalékát szerződéssel lekötöttük az első, illetve a második félévre, ami a bizalom jeleként is értékelhető. Változatlanul fő törekvésünk a termelési biztonság, s úgy érzem, hogy az élelmiszergazdaságban betöltött szerepünk biztosítéka annak, hogy ezt sikerül is megteremteni. KOVÁCS ANDRÁS