Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-17 / 142. szám

SZERDA, 1992. JÚN. 17. KULTÚRA 5 Harmónia és konfliktus a pedagógiában Százhúsz órás intenzív továbbképzésen vehettek részt a hazai pedagógusok, amelyet Pécsett, a Velencei tó környékén és Szegeden a Pedagógiai Intézetben rendeztek meg. A háromnapos szegedi rendezvény tegnap ért véget. Konfliktus és harmónia a pedagógiában című téma jegyében mintegy 120 pedagógus között folyt beszélgetés. Beszélgetés, mert így sokkal több tapasztalatot adhatnak át a pedagógusok, sokkal nagyobb intenzitású lehet a továbbképzés, mintha napokon át csak előadásokat hallgatnának - mondta Klein Sándor pszichológus, a Janus Pannonius Tudományegyetem docense, a rendezvény fő szervezője. A kis- és nagycsoportos foglalkozások mellett tematikus beszélgetések is voltak, amelyek témáját a résztvevők ajánlották fel, és ki-ki kedve szerint választhatott a megadott konfliktus megbeszélésében, és lehetséges megoldásában, feloldásában. Két szakértővel is elbeszélgethettek a résztvevők: Popper Péterrel a „Konfliktus és harmónia" témában, és Ranschburg Jenővel „A személyiség központú, humanisztikus iskola" kérdéskörében. Ez utóbbi téma - melynek szülőatyja Carl Rogers - különösképpen kötődik Szegedhez, lévén 1984-ben itt, az ifjúsági házban rendezték meg 20 ország részvételével az első nemzetközi konferenciát a személyiség központú, humanista iskolákról. A '84-ben még nálunk uralkodó ideológiákkal szemben ez forradalmi tettnek számított, ezért méltó, megemlékező záró akkordja lehet a továbbképzésnek. P. Sz. Barokk zenével Olaszországban A Konzervatórium barokk együttese, a Musica Parlante Vonószenekar, női karral, énekes és hangszeres szólistákkal Olaszországba indul. Róma környékén két kisvárosban tartanak hangversenyeket - az egyiket egyházzenei, a másikat világi művekből. A szerzők a 18. század nagymesterei: Corelli, Vivaldi, Pergolesi, Bfcch, Hándel és Haydn. A nyilvános főpróba csütörtökön (18-án) délelőtt 10 órakor lesz a Konzervatórium nagytermében. Művészeti vezető: Meszlényi László. Fulbright ösztöndíjjal Amerikába Jelenleg közel 50 amerikai Fulbright ösztöndíjas tartózkodik Magyarországon és az Egyesült Államokban több mint 30 magyar; a csereprogramot az 1990-ben létrehozott magyar-amerikai oktatási cserebizottság, a Fulbright-alapítvány irányítja és szervezi. J. William Fulbright szenátor 1946-ban javasolta a róla elnevezett amerikai program elindítását, azóta évente megközelítően négyezer kétszázan*részesülnek Fulbright ösztöndíjban. Az USA Tájékoztatási Hivatala által irányított és finanszírozott, számos magánintézmény és kormány hozzájárulásával végrehajtott programok között a magyar-amerikai megállapodás szerint oktatási és kutatási csereprogramok szerepelnek. A két ország egyetemet vagy főiskolát végzett fiatal szakemberei, kutatók, oktatók, művészek pályázat útján juthatnak ösztöndíjhoz, előnyt élveznek a két ország kapcsolatait kutatók, valamint a hazai társadalmi, gazdasági és politikai átalakulással kapcsolatos témák kutatói. Ugyancsak előnyt kapnak a legaktuálisabb hazai problémákkal környezetvédelem, vezetés- és szervezéstudomány, privatizáció, törvényalkotás, demokráciakutatás, nonprofit szervezetek, hírközléstechnika, társadalombiztosítás átalakítása foglalkozók. A Fulbright Bizottság budapesti irodájának egyik feladata a lehetőségek megismertetése minél szélesebb körben. Ezért tartottak tegnap tájékoztatót a József Attila Tudományegyetemen, amelyen itt volt az amerikai Külföldi Ösztöndíjak Bizottságának elnöke is. Az iroda a vidéki egyetemi városokban is működtet tájékoztató és közvetítő központokat; a szegedi a Dugonics téri központi egyetemi épületben található Egyetemi Könyvtárban működik,-ahol felvilágosítást adnak az ösztöndíj-lehetőségekről és a pályázatokról. TE Civilek a pályán A reformista operabarátok és a betonágyas súgólyuk Az operabarátoknak először abban segítettek vendégeik, hogy leküzdhessék egy pletyka által gerjesztett szorongásukat. Ahogy Csernay professzor ironizált: mivel Szegeden a pletykák terjedési sebessége valamivel kisebb, mint a fény terjedési sebessége, az operabarátok szinte a februári színházi kinevezések óta szoronganak, mert azt hallották, hogy az új igazgató nem a legkorszerűbb műfajnak deklarálta az operát. Semmivel sem becsülik kevésbé, mint eddig, sőt! hangzott a válasz. Molnár László elmondta, hogy a következő évadra mindenkit szerződtetett a régi gárdából, aki csak itt kívánt dolgozni, viszszaszerződött a színházhoz Pál Tamás karmester és Gregor József is vállalt fellépéseket. Ez utóbbi közlésre következő vastapsot mély meghajlással fogadta a jelen lévő népszerű énekművész. A kérdező professzort viszont nyugtalanította a mondat első fele: mint mondta, a szegedi operabarátok tudják, hogy néhány énekes sajnos már sosem lesz szólista az Operaházban, ezért helyettük tehetséges fiatalokat kellene szerződtetni. A CD-lemezek és a műholdas tévéadások jóvoltából a világélvonal minőségi teljesítményeihez viszonyító közönség igényét és a humanitárius, szociális megfontolásokat nem lehet összeegyeztetni. Az Egyesület tagjai szerint a szegedi opera azért is lehet az első az ország vidéki operajátszó helyei között, mert az itteni Berdál - Sinkó műhelyben folyamatosan képeznek tehetséges fiatalokat, akiknek színházi foglalkoztatására az eddiginél nagyobb gondot kellene fordítani. A tagozatvezető ezt megígérte. A szegedi opera „Gregor-korszakában" (igazgatása idején) létrejött egyesület, az operabarátoké, annál többre kíváncsi, mint amennyi hír a társulat és a színház - új vezetőségéről eddig nyilvánosságra jutott. Évadzáró találkozójukra ezért hívták meg a Konzervatóriumba a színháziakat, ám sajnos az opera művészeti vezetője, Gagóczy Judit Párizsban tartózkodik, Kormos Tibor színházigazgató pedig a betegágyat nyomja, így Molnár László karmester, az operatagozat vezetője és Jóni Gábor menedzserigazgató válaszolt a kérdésekre hétfőn este, amelyeket dr. Csernay László professzor, egyesületi elnök közvetített. Általában is bizalmat kért az új -színházi vezetőségnek Jóni Gábor, aki a menedzserigazgatói munkakör mibenlétéről is tájékoztatta a kíváncsi operabarátokat. Azt biztosítja, hogy a művészeknek csak a művészettel kelljen foglalkozniuk mondta. A színház kapcsolatrendszeréért is felelős beosztásában ezért dolgozik pillanatnyilag az opera saját, reprezentaív, többnyelvű műsorfüzetének előállításán, amelynek léte mindenféle külföldi kapcsolatfelvételnek is előfeltétele. Az önkormányzattal, mint fenntartóval eddig mindenben sikerült szót érteni: a közgyűlés lehetővé tette a táncos státuszok kiegészítését, a költségvetési pénzek szükséges átcsoportosítását, a gazdasági hivatalnak pedig új helyet biztosított a Dózsa utcai volt sport-székházban, így a művészeti részlegek egy teljes épületszárnyhoz jutnak a színházban. Sikerül bővíteni a játszóhelyeket is, mert a régi zsinagógában stúdióelőadásokat tarthatnak. Miért nem követi a szegedi színház az európai tendenciát? Miért nem próbálkoznak a staggione-típusú szisztémával az ensemble-kultúra folytatása, a repertoár-színház hagyománya helyett? Miért kárhoztatják az igényes közönséget arra, hogy éveken át ugyanazokat a hangokat, a zárt együttes tagjait hallgassa? - így a kérdező. Az együttes nem zárt, hanem nyitott, vendégek ezután is jönnek; s amíg az egész országban a repertoár-színházak vannak többségben, súlyos, a társulat teljes szétesését kockáztató következményei lehetnek, ha lemondva a műhelymunkáról, a repertoárról Szegeden áttérnének a produkcióra-szervezés szisztémájára - szólt a válasz. Köztes megoldások nem idegenek az új vezetőktől, így készítették elő például az André Chénier jövő évi bemutatóját. Szóba kerültek még technikai kérdések is, így a tévédoboz nagyságúra szűkített színpad problémája és a zenekari árok „köbtartalma". Ez utóbbival kapcsolatban kiderült, hogy nem mindig a helyhiány az oka a zenakari létszám (és a hangzás) elégtelenségének. Valamint az is, hogy a súgólyuk, amit sohasem használnak, kettéosztja a zenekart, de megszüntetni statikai okokból nem lehet; le van betonozva. SULYOK Szegedi iskolakörkép 2. 2. Gimnáziumok, szakközépiskolák FOTÓ: SOMOGYI KÁROLYNÉ Érettségi a Deákban: 974 tanulójával ez a legnépesebb szegedi gimnázium. Szegedi iskolakörképünk mai része a város önkormányzati középiskolái közül a gimnáziumok és a szakközépiskolák diáklétszámát és tanterem-ellátását méri fel. Az adatok természetesen összevontak - egyegy iskolán belül -, s így az általános következtetés mellett néhány megjegyzést kell tennünk. Látható, hogy gimnáziumi, illetve a szakközépiskolai osztályok átlagos telítettsége (32,7 fő, illetve 28,68 fő osztályonként) az I991/92-es tanévben nem haladta meg az elfogadható létszámot, ám ez - ahogyan az általános iskolák esetében is nem zárja ki, hogy egyikmásik oktatási intézményben ne lennének pincében vagy rosszul felszerelt termekben tanuló osztályok. A két táblázat láttán szembeötlő, hogy a középiskolák nagyobbik részében gimnáziumi és a szakközépiskolai oktatás is folyik, egyik vagy másik nagyobb túlsúllyal. Azokban az iskolákban pedig, ahol nincs gimnáziumi osztály, a szakközépiskola mellett szakmunkásképző vagy szakiskolai csoportok működnek. A szegedi önkormányzati középiskolák között összesen 8 olyan intézmény van, amely egyetlen oktatási formában tanít (Deák F., Radnóti M. gimnáziumok; Vedres I., Vasvári P., Kiss F. szakközépiskolák; a szakiskolák: Gazdaaszszonyképző Speciális Szakiskola, Szegedi Alternatív Kísérleti Szakiskola). Mint a sorozat következő, szakmunkásképzőkkel és szakiskolákkal foglalkozó része is mutatja majd, ez olyan jelenség, amelyet távlatilag akár pedagógiai, akár iskolaszervezésben megítélésből az okatatási intézmények fejlesztésekor figyelembe kell venni. Az iskolai befogadóképességet a férőhelyeken kívül a szakmai oktató intézmények esetében az utóbbi években elsősorban a gyakorlati oktatási helyek száma befolyásolja. A kimutatások szerint e tekintetben a szegedi nehezen alakuló tanműhely és szakmai gyakorló lehetőségek még így is többet nyújtanak, mint az ország sok városában. A tanműhelykérdés részleteivel a sorozat következő része foglalkozik. S. P. S. Gimnáziumi tagoz, (levelező tag.) 1. Deák Ferenc Gimnázium 2. Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium 3. Tömörkény I. Gimn. és Művészeti Szakközépisk. 4. Széchenyi I. Gimnázium és Szakközépisk. 5. Csonka J. Gimnázium és Szakközépisk. 6. Fodor J. Gimnázium és Élelmiszeripari Szakközépisk. 7. Bebrits Lajos Vasútforgalmi Szakközépisk. 8. Kossuth Zs. Gimnázium és Egészségügyi Szakközépisk. Tanulószám 974 905 (240) 553 301 222 168 108 33 Osztályok száma 28 23(5) 18 10 9 8 4 1 Tantermek (kiseg. tant.) száma 18(24) 25 (9) 18 (6) 10 (2) II (1) 8 össz. 25 össz. 15 ÖSSZESEN: 3264 101 95 Szakközépisk. tagoz. Tanulószám Osztályok Tantermek (kiseg. (levelező tagoz.) száma tant.) száma 1. Bebrits L. Vasútforgalmi Szakközépisk. 788 15+13 össz. 25 2. Déri Miksa Ipari Szakközépisk. 626 (1*6) 21(1) 17 (8, 13 műhelyterem) 3. Kőrösy J. Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépisk. 548 (52) 16(2) 16(13) 4. Csonka J. Gimnázium és Szakközépisk. 504 23 22 (3) 5. Vedres I. Építőipari Szakközépisk. 429 (34) 12(3) 14(8) 6. Vasvári P. Közgazdasági Szakközépisk. 339(163) 10(6) 9(5) 7. Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépisk. 345(15) 10(1) 9(11) 8. Kossuth Zs. Gimnázium és Egészségügyi Szakközépisk. 322 9 össz. 15 9. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépisk. 319(86) 10(4) 8(5) 10. Tömörkény I. Gimnázium és Művészeti Szakközépisk. 288 10 5 (14 műhelyterem) 11. Széchenyi I. Gimnázium és Szakközépisk. 229 8 6 12. Fodor J. Gimnázium és Élelmiszeripari Szakközépisk. 225 9 7 13. Móra Ferenc Szakközépés Szakmunkásképző Iskola 190 (esti 244, lev 657) 14(17) össz. 44 (a műhelyek nélk.) 14. Textilipari Szakmunkásképző Iskola 107 3 össz. 10 ÖSSZESEN: 5249 183 169 Megjegyzések: 1. Az idei évben a Fodor J. középiskolában három új gimnáziumi osztály indul. 2. A Bebrits iskola külön szakmunkásképzési és technikusképzési céllal tart szakközépiskolai osztályokat. 3. Néhány szakközépiskolában, mint a Vedres I., a Kiss F„ és a Kereskedelmi és Vendéglátóipari iskola kiegészítő érettségi kurzusokat is tartanak. 4. A Vedres 1., a Kiss F. és a Déri Miksa szakközépiskolákban 1 illetve 2 éves technikusképzés is folyik.