Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-16 / 141. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAQYARORSZÁG KEDD, 1992. JÚN. 16. Dobrica Cosic a kis-Jugoszlávia elnöke Majd megvirrad már Az 1921-ben születeti szerb író, Dobrica Cosic esszéista partizánként részt vett a népfelszabadító háborúban, majd pártfunkcionáriussá, meg országgyűlési képviselővé választják. Első regénye, a Majd megvirrad már 1951-ben jelent meg (magyarul 1953-ban) s újszerű, realista ábrázolásmódjával, amely elvetette az addig honos fekete-fehér sablonokat, azonnal magára vonta a szakmabeliek és az olvasók figyelmét. A partizánháború tematikája nála ugyanis sokkal árnyaltabban, áttételesebben, életszerűbben jelenik meg, mint kortársainál. Tömör líraiság jellemzi későbbi regényét, a Gyökerek címűt is, noha itt már a szerb nép sorskérdéseihez közelítve a múltba, a politikai viharoktól terhes XIX. század utolsó évtizedébe kalauzolja olvasóit. A szerb nép megosztottságának a kérdését feszegeti Cosic az Oldódás című regényében is (magyarul 1963ban látott napvilágot), amelyben rávilágítva a partizáncsetnik ellentétre, a meghasonulás mélyebb társadalmi, erkölcsi gyökerei után kutat, boncolgatja a csetnikmozgalom lelki hátterét. Ezekhez a témákhoz Cosic a mai napig hű maradt. Az utóbbi néhány évben megjelent regényóriásaiban is központi helyet kap a szerb nép hérosza, a magára maradt nemzet hősi harca a számbelileg sokkal erősebb megszállóval szemben, kidomborodnak a nemzeti mítoszok, előtérbe kerül a múlt glorifikálása, a győztes csaták felemlegetése, meg az az erősen sántító elmélet, miszerint a szerb nép a háborúkban mindig nyert, békében viszont rendre veszített. A hetvenes évektől kezdve Cosic lett az ellenzéki szerb értelmiség koronázatlan királya. E státusát egészen Milosevity hatalomra jutásáig meg is őrizte, de akkor egy-két félremagyarázhatatlan hűségnyilatkozatával elvesztette a liberális oppozíció bizalmát. Nevéhez fűződik a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia berkeiben kidolgozott hírhedt memorandum, amely később politikai platformja lett a milosevityi nagyszerb politikának. Ebben a szerb nép homogenizációja, a határon túl élő szerbek egységesítése, a két tartomány bekebelezése, a nemzetállam megteremtése volt a fő politikai célkitűzés, amelyet következetesen végigcsinálva Milosevitynek sikerült magára haragítania a világ közvéleményét és elszigetelnie Szerbiát. Az akadémikusok egy nagyobb része a napokban megalakította a Szerb Demokratikus Mozgalmat, amely nyílt levélben lemondásra szólította fel Milosevity elnököt. Dobrica Cosic nem volt közöttük. Mint ahogy ismerve eddigi ténykedését, írói és politikai hitvallását azok között sem lesz, akik Szerbiát ki tudják majd vezetni abból a történelmi és erkölcsi zsákutcából, melybe nacionalista, soviniszta politikusai kényszerítették. A magyar olvasók esetleg emlékeznek még a néhány évvel ezelőtt magyarul is megjelent Cosic-könyvre, az 56-os magyar forradalomról. Ő akkor közvetlen szemtanúként az elsők között írt a magyar történelem eme véres korszakáról és elsőként mondta ki, hogy igenis forradalom zajlott le 56-ban. Azóta sok minden megváltozott Magyarországon, Jugoszláviában. Szerbiában sajnos egyelőre minden maradt a régiben. A magyar, meg a cseh és szlovák íróelnök példája viszont biztató, hátha ezen országok pozitív tapasztalatai, vívmányai a kis-Jugoszláviára is átterjednek. T.T. Halló, Dubrovnik? A háborús Dubrovnik (MTI-fotó) Dubrovnik térségéből elvonult a kis-Jugoszlávia hadserege. Helyét a szerb szabadcsapatok vették át. A történelmi városrésztől több kilométernyire fölállított tüzérségük azóta is rendszertelenül, de változatlan hevességgel rombolja azt, ami az Adria valaha volt gyöngyszeméből még megmaradt. Az óváros legmagasabb pontján álló, több találatot kapott Panoráma vendéglő tulajdonosát hívtuk telefonon: fél éve még nem szorult rá hiszen úgy gondolta, a raktárkészlet kitart -, most azonban segítséget, illetve tartós élelmiszert kért. Mint elmondta, a villany- és a vízellátás továbbra is akadozik, a városba csak a tenger felől lehet biztonságosan bejutni. A város és környéke romhalmazzá vált - jövőre aligha fogadhat turistákat. A helyzetükre legjellemzőbb választ akkor adta, mikor gyermekei holléte felől érdek lődtünk: „Itt vannak lent az utcán, épp háborúsdit játszanak." Majd: hamm, bamm - hallatszott a vonal másik végén. - Mi volt ez? - kérdeztem riadtan. - Becsapódott egy akna. - Akkor fejezzük be, menjetek a pincébe. - Nem, folytassuk csak, már megszoktuk. -De a gyerekek... - erősködtem tovább. - Ha itt lennél, egy év alatt beletörődnél: akinek nincs szerencséje, azt eltalálják. Nem élhetünk patkány módra á föld alatt! VARGA IVÁN Gorbacsovot kizárták a pártból A kőkemény ellenzéki pozíciókat elfoglaló és Borisz Jelcin elnök által betiltott egykori SZKP fennmaradt vezetése a múlt szombaton meghozta ítéletét: kizárta soraiból az egykori pártfőtitkárt, Mihail Gorbacsovot. A hétfőn nyilvánosságra hozott verdikt szerint bűne az volt, hogy szétzüllesztette a pártot és a szovjet államot. A politikus már tavaly őszszel bejelentette, hogy kilép, sőt később törvénytelenné nyilváníttatta az egész párt működését, így mostani „eltávolítása" nem több, mint elkeseredett politikai akció. Gorbacsov Izraelben, új szerepben Cseh-szlovák csúcstalálkozó Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök hétfő este a prágai várban fogadta a szlovákiai parlamenti választásokon győzelmet aratott Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) küldöttségét, amelyet Vladimír Meciar, a mozgalom elnöke vezet. Havel már a múlt héten jelezte, hogy szeretne tájékozódni a Klaus-Meciar megbeszélések - ha úgy tetszik, a „cseh-szlovák csúcstalálkozók" - állásáról. A szlovák vezető azonban nem tett eleget az államfő meghívásának. Vasárnap Pozsonyban kellett volna újabb Meciar-Klaus találkozót tartani, de azt a szlovák fél lemondta, azzal, hogy találkozzanak inkább szerdán. Az ODS erre a hétfőt indítványozta, mégpedig Prágában. Bush-Jelcin csúcs előtt Kevesebb dráma - kisebb felhajtás A két államfő várhatóan megállapodásra jut a nukleáris arzenálok jelentős csökkentésében, s megvitatja majd az Oroszországnak nyújtandó segély ügyét, amely egyelőre a kongresszus előtt - ténylegesen - áll. Fehér házi tisztségviselők elismerik, hogy a keddre és szerdára tervezett csúcstalálkozó nem fog sokban hozzájárulni ahhoz, hogy Bush elnökségi idejének legalacsonyabb népszerűségi indexe jelentős mértékben emelkedjék. Ugyanakkor ez az esemény Bush elnököt ismét a világ érdeklődésének középpontjába helyezi, ahol Bush leginkább „otthon" érzi magát, s aláhúzza tapasztaltságát a külpolitika terén, ami megkülönbözteti őt választási ellenfeleitől, a demokrata Bili Clintontól és a valószínű független jelölttől, Ross Perot-tól. Az egykoron verhetetlennek tűnt amerikai elnök tevékenységének megítélésén nagymértékben rontott az, hogy nem volt képes megoldani feszítő belső problémákat. Próbálkozásai sikertelenségéért lényeGeorge Bush amerikai elnök Borisz Jelcin orosz államfő washingtoni látogatása elé egyebek mellett úgy tekint, mint ami belpolitikai téren segíthet neki a kiábrándult választók érdeklődésének felkeltésében. gében a demokrata többségű kongresszust okolja, s külpolitikai sikereit hangsúlyozza - például a győztes Öbölháborút -, mondván, ilyesmit képes felmutatni, ha nem kell a kongresszussal foglalkoznia. Választási beszédeiben Bush elnök gyakran emlékeztet arra, hogy ő és elődje, Ronald Reagan tevékenysége révén, a volt Szovjetunióval megkötött leszerelési egyezményeken keresztül a világ biztonságosabbá vált. A jövő heti BushJelcin csúcstalálkozón várakozások szerint megállapodásra jutnak egy olyan leszerelési javaslat terén, amely túlmutat a hadászati támadófegyverek csökkentését előíró, az Egyesült Államok és az egykori Szovjetunió által még tavaly aláírt START-szerződésen. Baker amerikai és Kozirev orosz külügyminiszter a héten próbálta még közelíteni a két kormány javaslatai között lévő különbséget, ám a washingtoni sikertelen megbeszélések után Londonban odáig jutottak, hogy a végső szót a két államfőnek kell kimondani a kedden kezdődő csúcstalálkozón. Bush elnök helyzetét nem könnyíti meg az sem, hogy bár szerette volna - Jelcin látogatásának idejére nem születik meg a döntés az Oroszország megsegítésére kilátásba helyezett segélyről. Bush ugyan ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok részt vállal az Oroszországnak nyújtandó 24 milliárd dolláros nemzetközi segélycsomagból, illetve jelentős segélyt juttat a volt szovjet tagköztársaságoknak. Ám reményei ellenére nem valószínű, hogy a kongresszus két háza még Jelcin érkezése előtt szavazna ezekről a kérdésekről. A külföldi segélyek ügye a választási évben nem igazán népszerű az Egyesült Államokban, és Bush elnök el akarja kerülni annak látszatát, hogy ő az oroszoknak akar pénzt adni, amikor amerikaiaknak is szüksége van rá. Habár csúcstalálkozónak nevezték el a Bush-Jelcin megbeszéléseket, valószínűleg sokkal kevesebb lesz benne a „dráma" és kisebb lesz a felhajtás, mint az Egyesült Államok és a volt Szovjetunió vezetőinek csúcstalálkozói idején. Akkor azok a személyes megbeszélések a hidegháború feszültségének csökkentését szolgálták. A kedden kezdődő BushJelcin találkozónak sokkal inkább munka jellege lesz. Olyan - mondta egy vezető amerikai kormányzati tisztségviselő -, mint amikor Helmut Kohl német kancellár és Francois Mitterrand francia elnök, vagy John Major brit kormányfő sokadik találkozóinak egyikét tartják Bush elnökkel. A diáktüntetések folytatódnak Belgrádban ismét több mint tízezer diák követelte Slobodan Milosevity szerb elnök lemondását. A fiatalok az egyetemi rektorátus előtti téren gyűltek össze hétfőn délben, s több órán keresztül különböző beszédekben hangoztatták követeléseiket. A diákok nemzeti megmentési kormány létrehozását, a jelenlegi parlament feloszlatását és új választások kiírását sürgetik Milosevity távozásán kívül. Szarajevóban hétfőn tovább folytatódtak a harcok, de a fegyverszüneti megállapodás legalább valamelyest mérsékelte az összecsapások hevességét. A BH Pres boszniai hírügynökség szerint a szerb erők aknavetőkkel lőtték Új-Szarajevót, míg a SRNA boszniai szerb hírszolgálati iroda arról küld jelentéseket, hogy csak szórványos lövöldözések vannak a boszniai fővárosban. Nincs döntés Macedóniáról Az Európai Közösség külügyminiszterei ismét elhalasztották a döntést Macedónia esetleges diplomáciai elismeréséről. Görög részről jelezték, hogy a kérdésben a jövő heti lisszaboni EK-csúcson mondják majd ki a végső szót. A görög külügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy portugál részről kilátásba helyezték: a jövő heti csúcsig további erőfeszítéseket tesznek a Macedónia neve körüli problémák áthidalására. Athén attól teszi függővé Macedónia diplomáciai elismerését, hogy a jugoszláv utódállam - annak demonstrálására, hogy nem támaszt területi követeléseket Görögország északi része iránt - változtassa meg jelenlegi nevét. Hazatérés Az elmúlt héten mindössze 12-en kértek ideiglenes védelmet a délszláv államokból a magyar határőröknél, miközben 216-an hazatértek - mondta hétfőn az MTI érdeklődésére Krisán Attila helyettes határőrségi szóvivő. Azt is közölte, hogy a hét végén 305 határsértővel volt dolga a testületnek, de ebből egyetlen eset sem történt a magyar-szerb határszakaszon. A röszkei, tompái és a hercegszántói határállomásokon az ENSZ-embargó bevezetése óta majdnem felére csökkent a személyforgalom, míg a teherforgalom mintegy 60 százalékkal esett vissza. Gligorov macedón elnök elutasította ezt a görög követelést: véleménye szerint éppen ez élesztené fel az országára támasztott külső igényeket és belső téren is destabilizálná Macedóniát. A macedón elnök hangsúlyozza, hogy országa az egyetlen a volt jugoszláv köztársaság között, amely az Európai Közösség elveit és javaslatait követve háború nélkül jutott el a függetlenséghez, és ezzel megakadályozta, hogy a harcok Görögország határáig terjedjenek. Minden köztársaság, ahol háború alakult ki, már az ENSZ tagja, viszont Mecedóniát, ahol béke van, nem ismerték el. NAGYMERETU PAMUTPÓLÓK széles színválasztékban, olcsó áron kaphatók. SZEGED, CSONGRÁDI SGT. Nyugdijasok, nagycsaládosok, figyelem! Bálásruha-vásár az olajosklubban (a Centrum mellett) június 17-én, 8-18 óráig. Egész ruha 130-150 Ft-ig, szoknya 140 Ft, blúzok 40-180 Ft-ig. fürdőruha 180-250 Ft, nyári nadrág 230 Ft, rövid nadrágok 130-180 Ft-ig.