Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-13 / 139. szám

SZOMBAT, 1992. JÚN. 13. HARMÓNIA ÉLETMÓD MAGAZIN Fölkapták a vizet Kiábrándult egy világ ez a mostani. Hitét vesztett, mégis hitet kereső emberiség lakja. Itt, a Kárpát-medence peremén is várjuk már, várjuk az új magyar csodákat, s ha másba nem, hát a természetbe, a természettel gyógyítókba, önerőnkbe, olykor mágusokba, látnokokba, kuruzslókba kapaszkodunk, hogy a magunk módján megőrizzük legalább belső békénket, a testünkbe zárt harmóniát. Hinni akar az ember, hisz élni és túlélni törekszik, s ha a józan ész csitítása árán, hát akkor akár úgy. Hiszünk a növények gyógyerejében, saját bioenergiánkban, a Föld sugárzásában, hiszünk a kézrqfétes gyógyítás erejében, a tűszúrások, a masszázsok, a mozgás, a helyes légzéstechnika jótékony hatásában, és még ki tudja, mi mindenben. Ujabban például egyesek fölkapták a vizet: hol mágneses, hol egyéb energiáknak tulajdonítván föltételezett gyógyító hatását. Hát ezen aztán tudós emberek, orvosok „kapják föl a vizet", mondván: ekkora sarlatánság hallatán nem maradhatnak némák. Igazuk van. Attól azonban az a tény is tény marad: a természet erőit igyekeznek befogni hozzá nem értők csakúgy, mint a magya­rázatot is kereső számos tanult orvos is. A beteg ember élni akar, azonban, ha netán reményvesztetten távozik is a kórházból, nem adjaföf. Ha teheti, latolgatja, ne forduljon-e a manilai csodadok­torokhoz, bekopog egy természetgyógyászhoz, megveszi a Celladamot, és ha azt mondják a szentelt vízről, hogy gyógyít, megissza azt is. Joga van a választáshoz. Természetgyógyász orvossal, pszichiáterrel és az orvosetikai előírások alapos ismerőjével beszélgettem a minap az alternatív gyógyításról. Véleményük nagyjából megegyezik annak a fölmérésnek az eredményeivel, amelyet szociológusok végeztek ebben a témában az MTA fökérésére. A természetgyógyászat - ha tetszik, ha nem - egyre népsze­rűbb világszerte, s helyes, hogy nálunk is elismerte a miniszté­rium gyógyító szakmának. A tudomány talaján álló szakemberek is elfogadják, ha valaki, mint az utolsó szalmaszálba, úgy kapaszkodik a természetgyógyászatba. A legtöbb orvosnak az ellen sincs kifogása, hogy ha a tudományosan megalapozott kezelést egészíti ki - tudtával - a természetgyógyász. A természet­gyógyászatnak a megelőzésben, a helyes életmód gyakorlásában játszott jótékony szerepét szinte senki nem vitatja. Az ellen azonban szinte kivétel nélkül tiltakoznak az orvosok, ha a gyógyí­tás helyett választja valaki a természetgyógyászati eljárásokat. A szociológusok szerint az orvosok olykor heves kitöréseit motiválja a mundér becsületének védelme és a kenyérféltés is, bár nem vitatható: ez esetben igazukat a józan ész is alátámasztja. A gond inkább az, miként lehet különbséget tenni a jó és a rossz természetgyógyászat, a rászorulók javát és nem kárát okozó természetgyógyász között. Mindenekelőtt saját soraikat kell rendezniük, saját szakmai és erkölcsi elveiket kell tisztázniuk, hogy a rostán fönnakadtak valóban méltó partnerei legyenek az orvosoknak. A jelenlegi zűrzavar akkor fog lecsillapodni, ha az egyetemi oktatásba - miként ősztől Szegeden a SZOTE-n - integrálódik a természetgyógyászat, ha létrejönnek a minősítés kritériumai, ha a diploma nélküliek is számot adnak tudásukról, mielőtt a tisztiorvosi szolgálat megadja az engedélyt működésükhöz. S hogy velük valóban a gyógyítók száma gyarapodik és nem a vámszedőké? Azt a mostani közös vitában csiszolódó szabályok döntik majd el. CHIKÁN ÁGNES Hal — kapszulában Szívünk és ereink védelme Rémséges jövőként riogat bennünket a szívinfarktus, a valamilyen trombózis, az agyvérzés, és ki tudja még, milyen érrendszeri betegség. Valamennyit kapcsolatba hozzák az orvosok napi táp­lálkozásunkkal. Mintha csak a Halotti beszéd kifejezése - a halalut evec - válna napi va­lósággá: halálunkat esszük túl zsíros és rendszertelen táplál­kozásunkkal. Hiába öntik elénk a statisztikák az egészsé­gesebben táplálkozó népek példáját, nem nagyon hisszük a belőle fakadó intelmeket. Előhozzuk nagyapáink szoká­sát, akik kenyéren és szalonnán arattak és csépeltek, mégse tudták, mi az infarktus. Elfe­lejtjük közben, hogy a legne­hezebb munkát végezték, tehát a szervezetük normálisan föl­dolgozta mindazt, amit a kései utódok azért nem tudnak föl­dolgozni, mert nem kaszálnak, nem kapálnak, hanem nap­hosszat ülnek, és alig mozog­nak. Hiába találták ki a koco­gómozgalmat, mostanára az is elhalványult már, és hiába íro­gatták ki a kocsivezetők mellé, hogy szállj ki és gyalogolj, aki teheti, mindenhová kocsival jár. Mi mást tehetne az orvos­tudomány, továbbra is meg akar győzni bennünket az egész­séges életmód gyógyító, sőt betegségmegelőző szerepéről, de közben azért előrébb lépe­get, és keresi a gyógyítás egyéb módjait is. A napokban például lipid-szemináriumot tartottak Szegeden, ahol más-más terü­leten dolgozó kutatók mondták el, a halhúsnak milyen szerepe lehet táplálkozásunkban. Csak­hogy a halhússal is úgy va­gyunk, mint a többi hasznos tanáccsal: föllángolni tudunk érte, de tartósan nem élünk Kongresszus után A természetgyógyászat, mint búvópatak Erről beszélgetünk dr. Ker­tész Ágnes kandidátussal, a Magyar Természetgyógyászati Tanács, s a Természetgyógyász Szakmai Kollégium tagjával. Apropóul egy esemény, pon­tosabban rendezvénysorozat szolgál: a természetgyógyászat nemzetközi kongresszusának első ízben adott otthont Magyarország - május 20­24-e közöt. A cím sokat­mondó: „ Természetgyógyászat - tradicionális medicina ­európai orvostudomány." A kongresszuson részt vett Kertész doktornő is. - Úgy, mint a SZOTE adjunktusa, vagy ügy, mint az akupunktúra és a bioenerge­tika művelője? - Is-is; mindkét minőség­ben. Számomra ugyanis töké­letesen összeegyeztethető ez a kettő. - Ön is azok közé tartozik tehát, akik szerint nenr szabad s nem is lehet győztest hirdetni a hagyományos, keleti gyó­gyítás s a modern nyugati medicina vonatkozásában. - így van. A betegért va­gyunk. legyen hát ő a győztes - azáltal, hogy győzzük a gyógyítását. Mégpedig mindig azzal az eszközzel, amely az adott esetben a legjobb, leghatáso­sabb. Meggyőződése, hogy ez a kongresszus mérföldkőnek Sokáig volt búvópatak nálunk a természet­gyógyászat, mígnem felszínre tört, nyílt víz lett belőle - eget ringató, nagy tükörrel. Aki akarja, fölfedezheti e tükörben a legkülönfélébb medicinák találkozási pontjait, kapcsolódó elemeit, az egymáshoz illeszkedést, az egymásrautaltságot. Vagyis: a Nagy Egységet - miként a fehér fényben a színek összességét. számít. Nemzetközileg elis­mert professzorok, orvosok, orvospszichológusok, onko­lógusok voltak a fölkért elő­adók, tanfolyamvezetők. A célt - minél átfogóbb képet adni a természetgyógyászati mód­szerekről, illetve arról, miként hasznosulhat a tradicionális medicina az európai gyógyí­tásban - sikerült elérni. Színkép - címekben: Fito­terápia. Reformtáplálkozás. Bioenergetika. Homeopátia. Antropozófia. Akupunktúra. A betegségek lelki háttere. Egészségmegőrzés, egész­ségnevelés. Mozgásterápia. A természetgyógyászat humán­ökológiai vonatkozásai. Bio­lógiai onkológia. A természet­gyógyászat mint preventív me­dicina a német egészség­ügyben. Hipnotikus imaginá­ció, korregresszió, kereső szimbólumok... Erre az utóbbira rákérdeztem. - Az embert hipnózissal visszaviszik valamelyik előző életébe. Abba, amelyikben a mai betegségének forrása található... Részt vettem a foglalkozáson. Fantasztikus élmény. De - amit hangsú­lyoznék - tudni kell, mekkora veszélye lehet, ha nem kiváló, nagy tapasztalatú terapeuta végzi ezt a „mentális operá­ciót!" S hogy miért érdekli az egész spektrum? Mert a ho­lisztikus szemlélet híve, s nem érheti be néhány részterület ismeretével. Megragadó, amit a pozitív gondolkodás hatalmáról mond. Ne azt nézzük: itt egy prob­léma, akkora, hogy összeros­kadok a súlya alatt. A megol­dására kell mozgósítani belső energiáinkat - melyek sokkal nagyobbak, mint hisszük...! - Amit gondolok, az döntő. Ha azt, hogy megoldom, akkor sikerül is, mert minden erő ­mikro- és makroszinten - erre fog összpontosulni. (Invokáció: adj, Uram, mi­nél több pozitív gondolkodót ennek a népnek - lehetőleg a felső szinteken is, mert ne­gativitással már tele van... a vele. Gyógyszergyáraink, sze­rencsére, kapszulákba zárva kínálják az ellenszereket. Szabó Erzsébet, a Biogal Gyógyszergyár kutatója arról számolt be, hogy a tengeri ha­lak kivonatát tartalmazó kap­szula rendszeres használata lassítja az erek elmeszesedését, csökkenti a vér kóros alva­dékonyságát - ezáltal fontos tényező lehet a trombózis és a szívinfarktus megelőzésében. A vérnyomást is csökkenti, ez pedig az agyvérzés elkerü­lésének lehet fontos módozata. Biztosan van, aki azt hiszi, túlszaladtunk a lelkesedésben, ha azt is mondjuk, jobb, mint az eredeti tengeri hal, pedig igaz. Sajnos, tudjuk már, a ten­geri haíakban elraktározódik egy csomó ártalmas anyag ­először talán a DDT-re figyelt föl az emberiség -, például az ólom vagy az arzén. Mire kap­szula lesz belőle, biztosan hi­ányzik mindaz, ami kárunkra lehetne. Literáti Nagy Péter (Biorex Rt.) pedig arra hívta föl figyelmünket, hogy az Epasel nevű gyógytermék hatása szintén széles körben igazolt szív- és érrendszeri betegségek gyógyításában. Természetes anyagokból készül ez is, a benne lévő szelén szinte ráadásnak tekinthető. Csök­kenti a koleszterinszintet, a trombóziskészséget és az oxigénhiány kínos tüneteit. Újdonságként említette az Epavir nevű, herpeszvírus elleni tablettát. Sajnos, sokan szenvednek ettől a betegségtől is. Lehet, hogy itt az ellenszere? H. D. S. M. Qi Gong, az ősi gyógytorna A héten Szegeden járt dr. Simoncsics Péter, a budapesti Nyírő Gyula Kórház akupunk­túrás főorvosa, és a megyei természetgyógyász szakmai kollégium rendezésében előadást tartott a Qi Gongról. A Qi Gong - kiejtése: esi kung - az évezredes kínai kultúr­kincs része, melyet a mai kor embere világszerte haszno­síthat egészsége megőrzésére, életereje vagy sportteljesítmé­nye fokozására. Ha feltételezzük és elfo­gadjuk azt a távol-keleti ter­mészetfelfogást, hogy a vi­lágmindenségen, Földünkön és az emberben is az anyag és az energia áramlását, mozgását egységes törvényszerűségek irányítják, közelebb jutunk a módszer lényegéhez. A több évezredes megfigyeléseket egyébként a modern részecs­kefizikai kutatások eredmé­nyei teljes mértékben igazol­ják. Szervezetünkben energia­áramlás is van az ismert anyag­mozgások mellett. A vérke­ringés, légzés, az emésztő­csatorna anyagforgalmát, a nyirokkeringést az iskolában tanultuk. Miért ne tudnánk ­betegség esetén - szándékos energiaáramoltatással jó irányba terelni szervezetünk megbomlott energiaegyen­súlyát? Kínában ezt már a betegágyban elkezdik a gya­korlatokkal. Az európai gyógy­tornász is ezt teszi agyvérzés utáni bénulásoknál, baleseti eredetű működészavaroknál. Ugyanez távolrkeleti formában a Qi Gong. Ötféle módon tudjuk szer­vezetünk energiáját áramol­tatni. Képzelettel, mozgással, légzéssel, hangokkal és masz­százzsal. Az „energiát" más egyénre is „ki lehet sugározni", gyógyítva ezzel a beteget. A kézrátételes gyógyítás ismert volt az ősi Kínában is. Az egyesület tervezi, hogy novemberben olcsó, hét végi tanfolyamot rendez, ahol az erőt fokozó, egészséget megőrző módszer gyakorlatát is megtanulhatják az érdek lődők. Akupunktúra - válaszút előtt ...és jöttek a kínaiak Számos orvost ismerek, aki az egyetemen szerzett tudás mellett szívesen tanulmá­nyozza az ősi gyógymódokat is. Akit például érdekel az aku­punktúra, az a tiltás éveiben sem hátrált meg: akkor „fű alatt" képezte magát, bízva abban, csak eljön majd egy jobb kor... Közéjük tartozott dr. Szilágyi Károly sebész is, aki most érdekes szemlélet­váltásról is beszámol. Az eredeti a jobb - Szinte válogatás nélkül vásároltuk a szakkönyveket, akinek pénze volt és módja, hogy eljusson Bécsbe, még el is végezte a Ludwig Boltzmann Intézetben az osztrák aku­punktúrás társaság dr. Johannes Bischko vezette tanfolyamát, sőt vizsgát is tett. Sokan megtalálták az utat Kitzinger doktorhoz, is, aki készséggel segítette a magyarokat. • - Idővel aztán nálunk is olvadni kezdett a jég... - ...akkor ő maga is át-átjött Magyarországra, hogy hét végi továbbképzéseket tartson, a '80-as évek végétől pedig már 100-200 orvos előtt tartott előadásokat Győrben. Érde­mei, miként az akupunktúra hazai elismeréséért küzdők mindegyikének, vitathatatlanok. - Csehák Judit miniszter­sége idején megszűnt a tiltás, zöld utat kaptak más irány­zatok képviselői is: egyenesen Kínából érkezett szakemberek is tanfolyamokat tartottak. - Bármilyen hihetetlen, ez hozott fordulatot a hazai aku­punktúra megítélésében. Dr. Simoncsics Péter és a kanadai Paul F. Völgy esi előadásai, könyvei alapján rájöttünk; mind­ezt másként is lehet csinálni. Méghozzá az eddigieknél hatá­sosabban. - Kétféle irányzat került tehát szembe egymással, az úgynevezett tudományos és a kínai módszer? De hiszen va­lamennyi az ősi kínai hagyo­mányokban gyökerezik! - Igen, csakhogy eddig mi azt nem tudtuk, hogy a kínaiak ma is a 2-3000 éve kialakult szabályok szerint dolgoznak, ennek elméletét és gyakorlatát oktatják egyetemeiken, kezelé­seik hatása pedig egyszerűen lenyűgöző. A tüdő — új szerepben - Elmondaná, mi az ősi kí­nai tanok lényege? - Egész fölfogásuk eltér a tudományosnak nevezett aku­punktúráétól. A kínai szerv­élettanban és az akupunktúrás tanokban elmélyedve lehet rájönni, hogy a betegségeket ők másféle szemlélettel köze­lítik meg. - Éspedig? - Ha például a lép gyenge­sége okoz gyomorfájdalmat, azt csak a hagyományos kínai szemlélettel tudom felismerni. Ha a nyugati irányzat merev pontösszeállításával dolgozom, J/'-V i s \ ezt az okot egyetlen szak­könyvben sem találom meg. Hiába szórom szét a gyomor többletenergiáját, amíg a gyön­ge lépet meg nem erősítem, nem tudom meggyógyítani a beteget. Tanításaik olykor igaz, megdöbbentőek; állítják például, hogy a tüdő részt vesz a vízanyagcserében, tulajdon­képpen új szerepet tulajdo­nítanak ennek a szervnek. Ez azonban segíti az asztma egyik fajtájának kezelését. - Nem tart attól, hogy áltu­dományként bélyegzik meg mindezt, s hitelét veszti az ősi akupunktúra? - Ellenkezőleg. Mivel az egyetemen oktatott gyógyel­járások is tapasztalati ala­pokból indulnak ki, és helyes­ségüket a beteg panaszainak enyhülése, gyógyulása igazol­ja, nincs okunk félni ezektől a vádaktól. Jómagam is éppen e kezelések hatását látva tértem át - újabb, többéves tanulás áldozatát is vállalva - az ere­deti kínai tanok szerinti ke­zelésre. Miként teszik ezt oly sokan Amerikában, Nyugat­Európában, s megmozdult valami Bécsben is. Gyorsabb gyógyulás - Tulajdonképpen hogyan alakulhatott ki a modernebb irányzat, miért az eltérések az eredeti tanoktól? - Az ősi kínai könyveket Kínában járt diplomaták, je­zsuita papok fordították le a század elején, számos pontat­lansággal, félreértéssel. Ezt vették át a következő nemze­dékek, vagy éppen az új kiadá­sok szerzői saját szájuk íze szerint átdolgozták. Olyan könyvek láttak napvilágot nyu­gaton, amelyek az akupunktúra rövidített, egyszerűsített for­máját népszerűsítették... - ...lehetőséget adva „gyorstalpaló" tanfolyamok elvégzésére és gyors anyagi gyarapodásra. - A beteg állapota azonban ezzel a módszerrel, a típusos betegségekre adott merev pontkombinációk alkalmazásá­val, ha javult is, csak igen lassan. - Azt állítja tehát, a nyugati módszerre a gyors kezelés, és a lassú javulás a jellemző. Míg a kínaira? - Mivel alaposabb a ki­kérdezés, és látszólag ugyan­azt a betegséget több szerv kezelésével igyekszünk gyó­gyítani, valóban lassúbb ez az eljárás. A gyógyulás azonban látványosan gyorsabb. CH. Á. Mi, hol mikor? Hétfőn, 15-én délután 5 órakor a MANDALA Pszicho­dinamikai Stúdió munkatársai Ruckführung, Transzpersonalis utazás előző életekbe címmel tartanak előadást a Teleki utca 3. szám alatt, a Szegedi Egészségvédő Egyesület rendezésében. Az Életmódmagazint támogatja a városi Vöröskereszt, a Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei intézete, a megyei természetgyógyászati szakmai kollégium, az egészségvédő egyesület, a Szántál Stúdió, a Mentái Családsegítő Szolgálat és az United Way Alapítvány. Az össteállítást szerkesztette: CHIKÁN ÁGNES

Next

/
Thumbnails
Contents