Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-10 / 136. szám

IV. GAZDASÁGI MELLÉKLET SZERDA, 1992. JÚN. 10. A privatizáció mellékhatásai Számos jel mutat arra, hogy a pénzügyi vezetés nem vett tudomást a privatizáció élénkülésének néhány előre is' felmérhető kellemetlen következményéről. S ez az egyik döntő oka a költségvetés vártnál nagyobb hiányának. Az igazi privatizáció, vagyis az, ha az állami vállalatok valóban magánkézbe kerülnek - legalábbis rövid távon - egyfelől csökkenti az államháztartás bevételét, másfelől növeli annak kiadásait. A magántulajdonosnak közismerten az az első dolga, hogy vállalatát racionalizálja, „gatyába rázza". Ezt azzal kezdi, hogy a fölösleges dolgozókat elbocsátja. Emiatt gyors ütemben nő a munkanélküliek tábora. Az állás nélkül maradók száma ezért az év végére különböző becslések szerint elérheti a nyolcszázezer-egymillió főt. Róluk pedig alapvetően az államnak kell gondoskodnia. A leromlott állami vállalatok feljavítása emellett időigényes folyamat, jó néhány évig elhúzódhat. Addig viszont nincs, vagy csak alig van nyereség, tehát nem folyik be elegendő vállalati nyereségadó az államkasszába. Ha viszont az állam emiatt még jobban szorítja az adóprést, a vállalatok szanálása, „meggyógyítása" még jobban elhúzódik, és amit nyernek a réven, azt elvesztik a vámon. Van itt még más is. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a magánvállalatok közülük elsősorban a kis- és középvállalkozások, meg azok Szerencsejáték. Év végére egymillió munkanélküli? A politikai és gazdasági viták felforrósodott légkörében csupán kevés kérdésben tapasztalható egyetértés a kormány hívei és tevékenységének bírálói között. Ezek egyike az állami vállalatok mielőbbi privatizációjának szükségessége. Privatizáció nélkül ugyanis nem lehetséges a gazdaságot elmozdítani a mélypontról, a termelést hatékonnyá, versenyképessé tenni, vagyis előbb-utóbb a nemzeti jövedelem növekedésének útjára térni. Ugyanakkor a közvélemény, de némely szakember is túl gyors eredményeket vár a vállalatok magánkézbe adásától. Az illúziók azonban veszélyesek lehetnek, hiszen figyelmen kívül hagyják azt a közismert tényt, hogy noha a gyógyszerek káros mellékhatásokkal is járnak, nélkülük nincs gyógyulás, így van ez a privatizációval is. is, amelyek a korábbi nagyvállalatok „feldarabolásával" jöttek létre - könnyebben bújnak ki az adózás alól. Megtalálják a kis- és nagykapukat; szabályosan vagy szabálytalanul nem mutatnak ki nyereséget, tehát nyereségadót sem fizetnek. Különösen így van ez a gyorsan - bár most már kissé lassabban - szaporodó kisvállalkozások, kft.-k esetében. A kiszélesedő szürke, sót feketegazdaság, amely a munkanélküliek egy részét jórészt illegálisan - képes felszívni, szintén nem a jó adófizetői moráljáról híres. Ha viszont állás nélkül marad több százezer állampolgár, akiknek kieső keresete miatt családok tömege kénytelen NYITOTTAK VAGYUNK A Postabank és Takarékpénztár Rt. Szegedi Fiókjának (Tisza L. krt. 57. sz.) szolgáltatásai: — betétszám lakönyv-vezetés — postatakarékjegy-váltás — devizaszámla-kezelés — postabankjegy-váltás Pénztári órák Hétfő — csütörtök: Péntek: 8-15 8-14 Postabank és Takarékpénztár Rt nélkülözni, csökken a kereskedelmi forgalom, és a vártnál kevesebb lehet a fogyasztási adókból származó bevétel is. Ezzel szemben a kormányzat szociális kiadásai tovább növekednek, aminek fedezetéről gondoskodni kell. Ez áll a szolidaritási alap gyors kimerülése mögött is: a hiány az év végére már megközelítheti a 40 milliárd forintot. Ezek a terhek azonban nem háríthatók át sem az állampolgárokra, sem a vállalkozókra. Igaz, mindezt részben ellensúlyozhatja az állam privatizációs bevétele, ami - bár az év eleji eredmények nem roszszak - inkább cseppen, mint csurran. (Ez év február végéig 14,23 milliárd forint folyt be privatizációs bevételként, s ebből 10 milliárd forintot fordítottak a költségvetés hiányának pótlására.) Tetszik, nem tetszik, mindezek a hatások elkerülhetetlenek egy depresszióval küzdő gazdaságban. Mindebből azonban nem következik az, hogy ne alkalmazzuk magát a gyógyszert, vagyis hogy lassítsuk a privatizációt, vagy látszatmegoldásokat válaszszunk, és privatizációnak tekintsük azt, ha egy állami vállalat részvénytársasággá alakul át. Azzal ugyanis, hogy a részvények tulajdonosa időlegesen vagy tartósan egy állami szerv lesz, még csak az első lépést tettük meg, de a probléma megoldatlan marad. Az igazi tulajdonos továbbra is hiányozni fog. K. D. Agroközpont Örkénynél Megnyílt az első agroüzletközpont Örkény határában, az M5-ÖS út mentén. Az Agrotek, a helyi Béke Tsz, a Zánkai Magyar Tenger Tsz és a kecskeméti Delta Szövetkézért közös vállalkozásában 125 millió forintból felépült centrum a környékbeli gazdaságok eszközellátására alapozza üzleti koncepcióját. Az üzletközpont mezőgazdasági kisgépeket, szakkönyveket, háztartási eszközöket forgalmaz és egy diszkont élelmiszer-áruházat is üzemeltet. A későbbiekben a környékről felvásárolt zöldséget, gyümölcsöt is ide irányítják majd, s megszervezik a további értékesítést. Valutaárfolyamok Pénznem Vételi Kiadási árfolyam. 1 egységre. forintban Angol font 142,63 145.43 Ausztrál dollár 59.41 60,65 Belga frank (100) 238.09 242,75 Dán korona 12.66 12.92 Finn márka 17.94 18,34 Francia frank 14,54 14.82 Görög drachma (100) 40.48 ' 41.32 Holland forint 43,50 44,36 ír font 130,41 133,01 Japán yen (100) 61,11 62,31 Kanadai dollár 65.09 66.49 Kuvaiti dinár 267,23 272.73 Német márka 49,02 49.98 Norvég korona 12,54 12.78 Olasz líra (1000) 64,78 66,06 Osztrák schilling (100) 696,35 709.95 Portugál escudo (100) 58,78 59,88 Spanyol peseta (100) 77,48 79,00 Svájci frank 53,59 54,67 Svéd korona 13.55 13,81 USA-dollár 77,73 79,29 ECU (Közös Piac) 100,32 102.28 Devizaárfolyamok Devizanem Vételi Közép Kiadási árfolyam. 1 egységre, forintban Angol font 143,68 144,03 144.38 Ausztrál dollár 59,88 60.03 60.18 Belga frank (100) 239,84 240,42 241.00 Dán korona 12.76 12.79 12,82 Finn márka 18,09 18,14 18.19 Francia frank 14,64 14.68 14,72 Holland forint 43,82 43,93 44,04 ír font 131,39 131,71 132,03 Japán yen (100) 61,56 61,71 61,86 Kanadai dollár 65,62 65,79 65.% Kuvaiti dinár 269,29 269,98 270,67 Német márka 49,38 49,50 49,62 Norvég korona 12,63 12,66 12.69 Olasz líra (1000) 65,26 65,42 65.58 Osztrák schilling (100) 701,45 703,15 704,85 Portugál escudo (100) 59,19 59,33 59,47 Spanyol peseta (100) 78,05 78,24 78,43 Svájci frank 53,99 54,13 54,27 Svéd korona 13,65 13,68 13,71 Tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 78,31 7841 78,71 ECU (Közös Piac) 101.05 101,30 101,55 B A K Postabank és Takarékpénztár Rt. JT T-t V Devizakamatok Érvényes: 1992. június 10-től Látra szálú 1 havi 3 havi 6 havi 12 havi ATS 4.00 8.65 8.90 9.00 9.20 ATS AUD 1.00 3.35 3.60 3.75 4.00 AUD BEF 1.00 3.00 4.00 4.50 4.75 BEF CAD 3.00 3.75 5.75 5.85 5.90 CAD CHF 3.00 8.25 8.30 8.40 8.50 CHF DEM 4.00 8.80 9.00 9.10 - 9.25 DEM DKK 1.00 3.00 3.50 4.00 4.50 DKK ESP 1.00 2.00 2.50 3.00 3J0 ESP FIM 1.00 2.00 2.50 3.00 3.50 FIM FRF 3.50 8.30 8.75 8.85 9.00 FRF GBP 6.00 8.75 8.80 8.90 9.00 GBP ITL 3.50 8.50 11.00 11.10 11.20 ITL JPY 1.00 2.00 2.50 3.00 3.50 JPY NLG 2.00 7.90 8.40 8.50 8.65 NLG NOK 1.00 2.00 2.50 3.00 3.50 NOK PTE 1.00 2.00 2.50 3.00 3.50 PTE SEK 3.00 6.60 8.20 8.50 9.00 SEK USD 2.50 3.50 3.60 ' 3.75 3.85 USD XEU 3.00 7.00 7.50 8.00 9.00 XEU Igazolvány és adóbejelentkezés Mi teszi a vállalkozót '92-ben ? Korábban, azaz 1991 január elseje előtt két csoport állapította meg jövedelmét az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok alapján. Azok, akik tevékenységük megjelölésével egyéni vállalkozónak bejelentkeztek - ők voltak többen - és azok a tudományos, művészeti tevékenységet végzők, mezőgazdasági kistermelők, bérbeadók, valamint egyéb jövedelemmel rendelkező magánszemélyek, akik bejelentkezésük esetén adószámot kaptak. Január elseje óta ezek a magánszemélyek nem minősülnek egyéni vállalkozónak, annak csak az tekinthető, aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Az igazolványt a telephely szerinti önkormányzatnál lehet kérelmezni és annak kézhezvételtől számított 15 napon belül kell az állandó lakóhely szerint illetékes adóhatóságnál bejelentkezni. Az 1992 szeptember 30-ig bejelentkező magánszemélyek esetében az egyéni vállalkozói tevékenységei folyamatosnak tekintik, s ők '92 január l-jétől megszakítás nélkül jogosultak az egyéni válalkozókai megillető - és kötelező szabályok alkalmazására. Mindazok akik nem váltják ki a vállalkozói igazolványt és határidőre nem jelentkeznek be úgy esnek latba, mintha '91 december 31-től megszüntették volna tevékenységüket. Ez természetesen bizonyos kötelezettségeket is jelent, de az igazolvány megléte sem elég, a bejelentkezés elmulasztása is bírságot von maga után. A felsorolt tevékenységek az szja szerint idén januártól önálló tevékenységnek minősülnek. Az egyéni vállalkozását '91 december 31-én megszüntető magánszemélyt nem lehet önálló tevékenységét '92 január l-jén megkezdő egyéni vállalkozónak tekinteni, esetleges tavalyi veszteségét sem hozhatja át erre az évre, hiszen tevékenységét folyamatosan gyakorolja. K. A. Az 1%-OT SZERKESZTETTE: KOVÁCS ANDRÁS