Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-10 / 136. szám

6 SPORT DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1992. JÚN. 10. Ala kezdődik a labdarúgó EH És ön mit Több hírügynökség is részletes esélylatolgatásba bocsátkozott a ma kezdődő labdarúgó KB végkimenetelét illetőn. A szakmai tippverseny közben megszólaltatták a nyolc nemzeti legénység szövetségi kapitányát is. Ami módfelett érdekes kérdés: Ön mit vár, kapitány a kontinensbajnokságtól? Pesti Mónika országos csúcsot és EB-szintet gyalogolt Tommy Svensson (Svédország): - Fegyelem, taktikai képzettség - ez jellemzi csapatomat. El kell ismerni, technikai képesség dolgában viszont nem állunk fényesen. Nincsenek olyan elismert egyéniségeink sem, mint a németeknek, hollandoknak, angoloknak. Nem vagyunk esélyesek, de ha sikerül csúcsformát elérni, akkor négy között végzünk. Michel Piatini (Franciaország): - Amikor átvettem a kapitányi munkakört, más választásom nem volt, mint új szellemű, állományában is új gárda építéséhez hozzáfogni. Az „alapozást" elvégeztem, most jöhet a bizonyítás. A mai francia válogatott nem olyan ötlctdús, mint az én időmben volt. Értem ez alatt azt a válogatottat, amelyben még én játszottam. Ez a csapat győzelmeket fog aratni az EB-n, de hogy hol végez...? Hírek a CSLSZ-ből A mai napon igen nehéz munka vár a fegyelmi bizottságra, hiszen két, jogosulatlanul szereplő játékos ügyében is dönteniük kell. A zákányszéki együttesben Halász Zsolt játszott hamis igazolással, míg a bordányi gárdában az eltiltott Farkas József szerepelt csapatában. Amenynyiben az állítások megfelelnek a valóságnak, a klubokat pontelvonással büntethetik. * Június 8-án, hétfőn, igen nagy érdeklődés mellett tartott a CSLSZ a III. osztályú bajnokságban szereplő csapatok képviselői részére értekezletet, melyen igen hasznos javaslatokat tettek a vezetők. Többek között kérték, a botrányok megfékezésére a szövetség szigorúbban lépjen fel. Ungi Gyula ígéretet tett arra, hogy az indítványokat az elnökség megtárgyalja és azokat a következő versenykiírás elkészítésekor figyelembe veszik. Graham Taylor (Anglia): - Kérdik, el vagyok-e keseredve Barnes, Stevens és Wright sérülése miau? Nos, nem vagyok elkeseredve, hiszen Anglia futballválogatottja mindig is egységes kollektívaként ért el valamit, ha elén valamit. Egy dolgot nem fognak tőlünk látni. Azt, hogy megadjuk magunkat bárkinek is. Kichard Möller Nielsen (Dánia): - Nem volt meg az esélyünk, időnk arra, hogy ugyanolyan módszeresen készüljünk, mint a többi hét csapat. Ezt nem előzetes védekezésnek szánom. A dán válogatott taktikailag ugyan messze nem „kidolgozott egység", de a futballisták akarata meglepetést okozhat. Egy-két mérkőzésen. Anatolij Bisovec (Független Államok Közössége): - Mást sem olvasok és hallok, csak azt: mennyire nehéz helyzetben vagyok, mert nem látom e válogatott jövőjét. Hadd mondjam el: látom a jövőjét. Nem mi leszünk azok, akik szégyent vallanak Svédországban. Andy Roxburgh (Skócia): - Tavaly egy csapatra való egyéniséget veszítettünk el. Most egy „elegycsapattal" indulunk. Vannak rutinos egyéniségek és fiatal tehetségek. Átmeneti válogatott a miénk, de nem lesz könynyú dolga egyetlen riválisunknak sem ellenünk. Rinus Michels (Hollandia): - Pontosan tudja mindenki, hogy mennyi jó játékosunk van. Címvédőként legalább a döntőbe illik eljutnunk idén is. Berti Vogts (Németország): - Nézegettem a sportág évkönyveit, s azt látom, hogy a világbajnoki címvédő európai válogatott sohasem tudott a vb-t követő EB-n az öreg kontinens legjobbjává válni. Noha az úgynevezett liberó szerepkört 1977, Franz Beckenbauer visszavonulása óta nem tudtuk megfelelő személlyel betölteni, bízom abban, hogy az 1990-es világbajnoki aranyérmet Európa-bajnoki cím követi. Az EB nyitómeccsét ma 20.15kor Svédország és Franciaország játssza. ATLÉTIKA A németországi Seltersben nemzetközi gyaloglóversenyt rendeztek, amelyen kitűnően szerepeltek az SZVSE atlétái. Közülük is kiemelkedik Pesti Mónika 5 km-en elért országos csúcsa, amely egyben jobb az EB-szintnél is. Eredmények: leány serdülő (£ km): 1. Pesti Mónika 22:58.21. Fiú serdülő (5 km): 1. Bondor Csaba 22:39.30. Felnőtt férfi (20 km): ... 2. Csobán László 1:39:44.21. A Vasutas-gyaloglók egy része "Komlón állt rajthoz, ahol a felnőtt női 10 km-es versenyben egyéni csúccsal, 46:38 perccel, Szászi Beáta a második, klubtársa Kószó Szilvia 53.33 perccel pedig 4. lett. A felnőtt férfiak 20 km-es versenyét pedig Dudás Gyula 1:23:04 órával nyerte. Alexa Szabolcs a magyar válogatott tagjaként az angliai Shelfieldben versenyzett. A harmadik helyen célba érkező magyar 4x200 m-es váltó második tagjaként szerepelt. A szintén szegedi, de az Izsáki Vaker SE versenyzője, Hajdú Sándor pedig a svédváltóban 4. helyen befutó magyar együttesben a 300 méteres távot futotta. A Budapest Bajnokságon az előbbi két versenyző 200 méteren állt rajthoz, amelyet Hajdú nyert 21.53 másodperccel a 21.74-et futó Alexa előtt. Az SZVSE atlétái közül dr. Kertész Tekla diszkoszvetésben 50,62 m-rel ezüstérmes lett. Ugyanilyen helyet szerzett a női 3 ezer méteres futásban Kiss Ágnes, ideje: 10:25.31 perc. A férfi 1500 m-en Ferenczi Ferenc 4:04.22 perccel 8. helyen végzett. Hegyeshalmi Tibornak ismét választania kell(ett)... Garmischpartenkirchen, Szeged és Dorog helyett - Vásárhely! Alig hat hónap telt el azóta, hogy annak rendje s módja szerint „elbúcsúztattuk" Hegyeshalmi Tibort, a Szeged SC labdarúgóját. Talán emlékeznek rá: a 24 esztendős futballista véletlenül sem vonult vissza, „csupán" 1000 km-rel nyugatabbra, a németországi síparadicsomba, Garmischpartcnkirchenbe költözött. Ahol - az ex-dózsás Dézsivel és Kis-Guczival együtt - a tartományi ligában (vagyis az NB III-ban) szereplő helyi focicsapat szolgálatába(n) állt. Egészen mostanáig... Belevághattam volna a közepébe (mondjuk, így: Tibi, beleuntál a profiskodásba?), ám ehelyett meséitettem egy kicsit az agarak gyorsaságát birtokló játékost. - Hogyan fogadtak benneteket Bajorországban? - A klub történetében mi voltunk az első idegenlégiósok, így nem csoda, hogy egy darabig nem is tudtak minket „hova tenni". A német srácok többségével viszonylag hamar megtaláltuk a közös hangot, de akiket kiszorítottunk a csapatból, azok természetesen nem rajongtak értünk. - Azokból az újságcikkekből, amelyeket napokkal ezelőtt a kezembe nyomtál, kiderült, hogy a vendégmunkások közül a garmischpartenkircheniek téged ismertek el a legjobban. - Én is így éreztem. Kezdetben irányító középpályást játszottam, ám a csatárok gólképtelensége miatt néhány forduló után engem is előre küldtek. Tizenkét meccsen kétszer találtam a hálóba (csakúgy, mint Dézsi), és jó hajrával végül a hetedik helyen végeztünk. - Ha ezt a német gárdát összhasonlítod a Szegedi Dózsával, akkor... - ...meg kell állapítanom, hogy a Dózsa jobb csapat! A Hunyadi téren egyszerűen képzettebb játékosok futballoznak, míg a bajorok legnagyobb erénye, hogy még a harmadik vonalban is végigloholják a kilencven percet. Ez különösen azért dicséretes, mert az ottaniak munka után járnak edzésre. - Ti is dolgoztatok? - Méghozzá reggel hattól délután kettőig! Este héttől meg edzettünk keményen. Az anyagiakra egyébként nem panaszkodhattam, de azokat a fárasztó hétköznapokat senkinek sem kívánom... - Tehát ezért jöttél haza... - Lejárt a szerződésem, a folytatás pedig „elméletileg" csak a Szeged SC és a Garmischpartenkirchen megállapodásán múlik... - Te visszamennél? - A bajorok szívesen látnának, de én már csak olyan külföldi együtteshez igazolnék, ahol tényleg profiként élhet és focizhat az ember. - Ezek szerint maradsz Szegeden. - Erre is van esély. Szalai István számítana rám, de megkeresett Reszeli-Soós István, az osztályozóról álmodozó Dorog mestere is. Őt még a korosztályos válogatottból ismerem, és remek edzőnek tartom. A legvalószínűbbnek mégis az tűnik, hogy Pataki Tamás hívó szavára Hódmezővásárhelyre megyek. - Az biztos, hogy ez a fél év nem tett határozottá... - Én már annak is örülök, hogy a tavalyi feszültség „elpárolgott" belőlem. Ami pedig a jövőt illeti: akárhova is kerülök, szeretnék nagyon jól futballozni... RÉTHI J. ATTILA Kötelező győzelmek Blázsik Zoltán rovata Fontos a magabiztos kezdés, önbizalmat ad. A tizennégyfordulós svájci rendszerben szervezett - 1976, Haifa óta, azelőtt elődöntők, majd döntő formában - sakkolimpia nyitó fordulójában a legjobbak még nem kerülhetnek össze. Először még az előzetes papírforma számít, később az elért eredmény alapján párosítják össze a közei azonos pontszámot elért csapatokat. Az első fordulóban csak elhullajtaniuk lehet egy-egy fél vagy egész pontot, szenzációt okozva ezzel. A magyar nők Svédország ellen győztek 2,5-0,5 arányban, Mádl Ildikó és Csonkics Tünde nyert, Verőci világossal küzdelem után végzett döntetlenül. Svédországgal négy évvel ezelőtt Szalonikiben az utolsó fordulóban kerültünk össze, akkor Polgár Zsuzsa emlékezetes, nagy csatában elérte a döntetlent Pia Cramlinggal szemben, függőzés után. Judit egész, és Ildikó fél pontja mellett ezzel a remivel a magyar női csapat először lett olimpiai bajnok. Az újvidéki olimpián és most is Cramling már a férfiválogatottjuk erőssége. A férfiak az erősen tartalékosan szereplő osztrákok ellen 3:l-et értek el. Hiányzik Klinger, Dückstein, Schlosser vagy Hölze. Sax Gyula sötéttel a 64 éves Robatsch nagymester ellen nem tudott nyerni, aki az 1960-as lipcsei olimpián 13,5 pontot szerzett 16-ból az első táblán. Ribli győzött Witmann, Pintér Wach ellen. Sajnos Horváth József jobb állását Watzka ellen nem tudta megnyerni. A nőknél Grúzia, Oroszország, Románra és az USA nem adott le pontot, míg Kína és Franciaország velünk együtt 2,5 pontos. Kaszparov pihentette magát, de csapata azért 4:0-re verte a Fülöp-szigeteki B együttest, csakúgy, mint ahogy Bosznia, Észtország, Franciaország, Hollandia, Bulgária, Izland, Csehszlovákia, Svédország és Grúzia sem hibázott. Érdekes, hogy az ukrán Beljavszkij és Romanyisin miatt csapatuk Egyiptom ellen csak 3:1-et ért el, Speelman vesztett a szingapúri Wang ellen az első táblán, míg Seirawan a harmadikon is megosztozott a ponton a hazaiak 15. számú játékosával (Fülöp-szigetek C 3. tábla). Még semmi sem dőlt el! KOSÁRLABDA Az elmúlt napokban véget ért a legjobb hat NB 11-cs csapat rájátszásos mérkőzéssorozata az NB I-be jutásért. Az eddig kitűnően szereplő Postás férfigárdája a zárófordulóban Siófokra látogatott és megmagyarázhatatlanul gyenge, lélektelen játékkal súlyos vereséget szenvedett. A szegediek így azonos pontszámmal, de rosszabb kosárkülönbséggel a még feljutó bajai együttes mögött végzett. Ettől függetlenül a jövő évi NB l-es mezőny összetétele meg nem dőlt el, hiszen két első osztályú klub is a visszalépés gondolatával kacérkodik. A mérkőzés jegyzőkönyve: Ezüstpart SE-Szegedi Postás 109-69(50-36). Siófok. Férfimérkózés. 100 néző. Vezette: Varga J„ Nagy J. Szegedi Postás: Kiss (12), dr. Csanády (11/6), Lukács (15), Varga (4), Schneiker (22). Csere: Tóth (S3), Velcsof (-). Edző: Valaczkay József. Lapátra tették Mezeyt A Kispest-Honvéd Football Club elnöksége kedden a következő közélményt juttatta el az MTI sportszerkesztőségéhez: A klubnál 1992. június 8-án megtartott elnökségi ülésen született határozat alapján a vezetés úgy döntött: mivel az NB l-es csapat sem a bajnokságban, sem a Magyar Kupában nem tudta teljesíteni az 1991/92-es szezonra kitűzött célokat, a klub vezetése 1992. június 30-át követően nem kíván dr. Mezey Györggyel együtt dolgozni. Miért beteg a szegedi futball? Vezetőség, pénz, játékosanyag, Szurkolói diagnózis és terápia Sepsei Károly (főiskolai hallgató) első soraiból mérhetetlen csalódottság csendül ki. Úgy véli, a Szeged SC-nek ezzel a játékosanyaggal annak ellenére illeti volna kiharcolnia a feljutást vagy legalább az osztályozót, hogy az önkormányzat magára hagyta az egyesületet. A pénztelenség persze kizárólagos magyarázatként aligha fogadható el - írja, majd így folytatja: - Bizonyos vagyok abban, hogy szakmai tévedések történtek a vezetés részéről is, ezért meg kell kérdeznem: Ki a felelős a csapat eredménytelen szerepléséért? Tudom, hogy ennek megválaszolása szinte lehetetlen „követelmény", hiszen gyakorlatilag nincs szakosztályvezetés, amit az arra illetékes testület beszámoltasson. Ennél fogva nincs kontroll a szakmai munka területén sem, csak egymásra mutogatás. (A vezetőedző szerint megkérdezése nélkül igazoltak játékosokat külföldről, míg az egyesület vezetése ennek ellenkezőjét állítja.) Olvasónk szerint mindenképpen szükség lenne egy önálló futballklubra (e téren Békéscsaba és Diósgyőr a jó példa), amit a szegedi vállalkozók és üzletemberek esetleg felkarolnának, és remélhetőleg az önkormányzat is támogatna. Sepsei úr természetesnek tartja, hogy azok kerüljenek vezető pozícióba, akik az új, önálló klubot létrehozzák. A drasztikus fiatalítást csak akkor erőltetné, ha az NB I-be jutás nem azonnali feladat. „Szükség lenne egy szervező középpályásra, melyre a jelöltem a Bagón játszó Mundi. Visszahoznám Barna Pontosan az történt, amit vártunk. A DM közelmúltban feltett kérdéseire (Miért beteg a szegedi futball? Kell-e nagy egyesület, kell-e önálló futballklub? Öreg-e a Szeged SC vagy túl sok a fiatal? Kit látnának szívesen a vezetői posztokon és a pályán?...) tucatszám érkeznek a szurkolói dühről, toleranciáról, búról és optimizmusról árulkodó válaszok. Mi sem természetesebb, mint hogy ezentúl az általunk legérdekesebbnek tartott levelekből folyamatosan közlünk részleteket - azaz esetenként egymásnak abszolút ellentmondó véleményeket. Hátha így mindnyájan közelebb kerülünk a megoldáshoz... Gabit, Cigan végleges kiadatásáért pedig vagy az újpesti Hetesit, vagy a ferencvárosi Schneidert kérném kölcsön. Továbbra is szívesen látnám a csapatban Mihalachét, Takács Z.-t, nem tartanék igényt Hurgulyra, Bushira és Radulescura. Nem zárnám ki a szegedi és környékbeli tehetségek felfelé áramlását... M. A. (aki csupán monogramja közléséhez járult hozzá) véleménye szerint a Szeged SC labdarúgói már jó ideje gödörben vannak, ezért nehezményezi, hogy nekünk, újságíróknak „csak most nyílt ki a szemünk". A csapat egyik leglelkesebb szurkolója - aki Bogdánék valamennyi mérkőzésést végigizgulja, sót kivágja a Nemzeti Sport és a Délmagyar Szeged SC-vel kapcsolatos cikkeit - úgy látja, hogy a sikertelenség három fú oka: a vezetőség, a pénzhiány és a játékosanyag minősége. „Itt van például a C. Zvevda esete. Hol van az a rengeteg pénz, amit a szerbek adtak? Ne mondja senki, hogy mind arra ment el, hogy a kapuk mögötti lelátót megcsinálták! Az is a vezetőség hibája, hogy ilyen a játékosanyag. El sem tudom képzelni, mi lesz, ha a „Tata" (Bogdán) abbahagyja... Ha Szalai mester a tavaszi idény végefelé bátrabban mer nyúlni a fiatalokhoz, akkor már elkezdődött volna a jövő csapatának építése. Egy Kazincbarcika vagy egy Békéscsaba ellen kiderült volna, hogy mit tud Gréczi. Várszegi R. is N„ Kubát. Puskás T.. Az idősebb focisták ideje lejárt. Át kellene adni a helyüket a fiataloknak, s olyan ambiciózus edző kezébe kellene adni a csapatot, mint Lóczi István. És nem azonnal kell eredményt követelni. Szakosztályelnöknek egyébként Szalai Istvánt, technikai vezetőnek Kun Lajost, szaktanácsadónak Portörő Gábort, pályaedzőnek pedig dr. Tóth Jánost javasolnám. Ha már Gullit, Détári, Lipcsei nem jöhet Szegedre, a már említetteken kívül olyan, „helyben játszó" tehetségeket ajánlok a vezetők figyelmébe, mint Korpa, Krajezár, Simon. Süli L, Fődi, Csúcs, Markó, Buknicz... (Folytatjuk.)