Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-01 / 128. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1992. JÚN. 1. Világembargó Jugoszlávia ellen A dölyf ára Bekövetkezett. A világ megálljt parancsolt az agressziónak és az agresz­szornak. A Biztonsági Tanács vásárnap éjjel megszavazta az új Jugoszlávia két tagál­lama - Szerbia és Monteneg­ró - elleni gazdasági, kultu­rális, légi közlekedési, sport­embargót. A tanács tagjai közül csak Kína (a tanító­mester és példakép) és Zim­babwe (az el nem kötelezett) képviselője lendítette magas­ba karját, amikor az elnöklő a tartózkodó szavazatok iránt érdeklődött. Ez sem véletlen. Viszont Oroszország, miután a napokban Kozirev külügy­miniszter meggyőződött a volt jogoszláv térségben zajló vé­res eseményekről, a zárlat be­vezetésére szavazott. A második világháború befejezése óta európai ország ellen még soha nem fogana­tosítottak ilyen szigorú bün­tető intézkedéseket. Most, bár általános meggyőződés sze­rint túl későn, ehhez a lépés­hez folyamodtak. A világot pillanatnyilag persze az ér­dekli: milyen hatása lesz a zárlatnak a háború befeje­zésére? A vélemények eltérő­ek. Egyesek szerint néhány héten belül az olajembergó hatására megbénul a közúti forgalom a két jugoszláv tagállamban, fellép az élelmi­szer- és gyógyszerhiány, szo­ciális nyugtalanságok, zavar­gások jelentkeznek. Mások szerint Szerbiának, és főleg a jugoszláv néphadseregnek olyan tartalékai vannak, ame­lyek biztosítják a további te­rületrabló harcokat, a vé­rengzés folytatását, sőt, kiter­jesztését is más területekre... A szerb és montenegrói po­litikusok megnyilatkozásai in­kább ezt az utóbbi változat valószínűségét igazolják. Teg­nap ugyanis képviselő-vá­lasztások voltak Jugoszlá­viában (az új állam legitimi­tását megerősítendő!). Slobo­dan Milosevity elnöknek a szavazóhelyen való megjele­nését élőben közvetítette a Szerb Televízió. Alkalmi nyi­latkozatában véleményezte a BT határozatát is. Lekicsiny­lően, cinikus mosollyal a szá­ja szögletében adta tudtára a nyilvánosságnak, hogy: Jugo­szlávia nem hátrál meg! Ki­fejtette, hogy a világ hamaro­san rájön arra, ki a vétkes a háború kiszélesedéséért, a gyászos szarajevói vérengzé­sért, és ezért kit kell büntetni. A dölyfös nyilatkozatnak (amilyeneket megszoktunk tő­le és a többi jugoszláv politi­kustól) van egy szépség­hibája. Nevezetesen az, hogy a világ (bár elég későn) rájött arra, hogy ki okolható a háborúért. Meg a tízezrek kioltott éle­téért, és a százezrek hajlék­talanná válásáért, a dollár­milliárdokban számolt anyagi veszteségekért, s egyáltalán, az apokaliptikus balkáni álla­potokért...! KISIMRE FERENC Kína sem vétózta meg Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombaton este New Yorkban átfogó megszorító intézkedéseket hozott Szerbia és Montenegró ellen. Az erről szóló határozatot 13 szavazattal hozták, Kína és Zimbabwe tartózkodott a szavazástól. A testület elnöki tisztét jelenleg Ausztria tölti be. Az azonnali hatállyal életbe lépő tilalomcsomag csaknem teljes kereskedelmi embargót és az olajszállítások leállítását irányozza elő. Emberiességi szempontból csupán az élelmiszerek és gyógyszerek képeznek kivételt. A dokumentum értelmében megszűnik a Belgráddal való légi forgalom, befa­gyasztják Szerbia és Montenegró külföldi javait, leállítják a pénzügyi ügyleteket, megszakítják a sport-, a kulturális és tudományos kapcsolatokat. Az ENSZ tagállamai emellett drasztikusan csökkentik belgrádi Külföldi képviseleteik személyi állományát. Oroszország, a szerb ellenes szankciók eddigi ellenzője, szintén megszavazta a határozatot. Kína, lévén a Biztonsági Tanács állandó tagja, vétójával szintén megakadályozhatta volna a szankciók elfogadását, ám Peking a tartózkodást választotta. A most elfogadott dokumentum az APA Osztrák hírügynökség szerint hasonvonásokat mutat a csaknem két évvel ezelőtt Irak ellen hozott határozattal. A kemény és valamennyi állam számára kötelező gazdasági szankciók a hírügynökség véleménye szerint egy lehetséges katonai fellépés előtt egyengetik az. utat. A határozati javaslatot egyébként Magyarország, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Belgium és Marokkó terjesztette elő. A magyar kormány álláspontja A magyar kormány álláspontjáról és döntéséről az ENSZ-embargó ügyében Harman János, a KüL ügyminisztérium szóvivője vasárnap késő délután a következő nyilatkozatot juttatta el a Magyar Távirati Irodához. A tájékoztatás szerint a magyar kormány a miniszterelnök közvetlen irányításával az. ENSZ Biztonsági Tanácsának összeülésétől kezdve folyamatosan tartja az. érintkezést az érdekeltekkel, és nyilatkozatot tett közzé, melyben leszögezi: „A magyar kormány üdvözli a jelenleg osztrák elnökség alatt álló ENSZ Biztonsági Tanácsának a Szerbia és Montenegró elleni szankciókat elrendelő határozatát, melynek - egyetlen térségbeli országként, több állam óhajára - maga is társszerzőjévé vált. A határozatot Magyarország olyan, nagy horderejű lépésnek tartja, amely a kibontakozást segíti elő, sőt annak az adott helyzetben elkerülhetetlen, elen­gedhetetlen eszköze. A kormány a Biztonsági Tanács határozatának megfelelően jár el, teljes körben érvényesíti a testület által elfogadott szankciókat. Számít arra, hogy a nemzetközi közösség minden tagja ennek megfelelően cselekszik." (...) „Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombati határozatának megfelelően a kormány a lehető legrövidebb időn be­lül konkrét utasítást ad minden érintett magyar intézménynek a szankciók végrehajtására vonat­kozóan. A gyakorlati lépésekről az érintett kor­mányzati intézmények folyamatos tájékoztatást adnak. Az intézkedések összehangolására, azok követ­kezményeinek felmérésére, az ebből fakadó teendők kidolgozására tárcaközi bizottság alakult. A bizottság munkájában a Külügyminisztérium, a Belügy­minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium vesz részt, valamint szük­ség szerint további szakértők, beleértve a Magyar Nemzeti Bankot is...'! „Magyarország kész a Biztonsági Tanács határozata által megengedett gyógyszer- és élelmiszer­szállításokra. tranzitszállításokra, az ENSZ-véderő (UNPROFOR) támogatására. A magyar kormány elvárja, hogy a szankciók okozta nehézségeket ne használják fel hátrányos megkülönböztetésre, vagy annak fokozására a szerbiai lakosság egyetlen csoportjával szemben sem. A Biztonsági Tanács szankcióinak szigorú betartásával egyidejűleg Magyarország változatlan szándéka, hogy ki­mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm használjon minden lehetőséget, amellyel hozzájárulhat a megértés előmozdításához a térségben." „Szerbia szembeszáll" Keserűség és nyugtalanság lett úrrá vasárnap Belgrádban az ENSZ Biztonsági Tanácsa által Szerbia és Montenegró ellen hozott szankciók másnapján ­jelentette az AFP helyszíni tudósítója. Slobodan Milosevity szerb elnök a Tanjug közlése szerint kijelentette, hogy a szankciókat „a Szerbián kívül élő szerbek támogatása árának tekinti," valamint, hogy Szerbia szembe fog szállni a blokáddal. Vladislav Jovanovity szerb külügyminiszter a belgrádi televíziónak adott nyilatkozatában egyebek között elmondta: a BT szankciói „bizonyítatlan bűnösség feltevésén" nyugszanak, és szerinte Szerbia megkísérli bizonyítani az ellene hozott szankciók jogtalanságát. A belgrádi központi hírügynökség szerint Jugoszláviát „világos indokok nélkül büntették meg ilyen szigorúan". A szerbek ártatlanságát bi­zonyítandó a Tanjug aláhúzza, hogy „Szerbia nem az egyedüli vétkese a bosznia-hercegovinai drámának," majd egyenesen Horvátországot vádolja. A jugoszláv hírügynökség hozzáteszi: „A BT szankciói nem érték váratlanul Szerbiát, hónapok óta, de különösen az utóbbi hetekben világos volt, hogy semmi sem fogja megakadályozni, hogy a Szerbia és Montenegró ellen szankciókat sürgetők elképzelései valóra váljanak." A Tanjug Szerbiát egy pénzügyi, politikai, propaganda­és diplomáciai nyomás által működtetett hatalmas gépezet áldozatának tekinti. Még nem fenyeget éhezés A belgrádi Gazdaságtudományi Intézet szerint az embargó hatására minimális szintjére esik vissza az élelmiszer- és az ipari termelés, és virágzásnak indul a valuták feketepiaca. Mindazonáltal az intézet szakemberei szerint egyelőre nem fenyeget éhezés a köztársaságban, hála Szerbia mezőgazdasági gazdagságának, viszorit már rövidebb távon is veszélybe kerülhet az amúgy is megviselt ipari termelés. Ez utóbbit különben az olajimport hiánya súlyosbíthatja. Jugoszlávia ugyanis olajszük­ségletének mindössze 25 százalékát, napi 79 500 hordónyit képes saját erőből fedezni. Emiatt az olajembargó a leghatékonyabb fegyver lehet az ország térdre kényszerítésében. Nem sokkal jobb a helyzet a gázellátás terén sem, itt az igények 40 százalékát fedezheti a belső termelés. Nemigen reménykedhet az ország korábbi szövetségeseiben sem: Oroszország például támogatja az embargót, és valószínűleg nem vonja magára a nemzetközi haragot Románia és Görögország sem. Kizárva az EB-ről, vb-ről A jugoszláv válogatott nem vehet részt a június 10-én kezdődő svédországi labdarúgó Európa-bajnoki döntőben. Ezzel a határozattal reagált az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) és a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) az ENSZ Biztonsági Tanácsának Szerbia és Montenegró ellen hozott szankciójára, amely a sportbojkottot is magába foglalja. Az Európa-bajnoki döntőről való kizárás mellett további következmény, hogy a jugoszlávok a világbajnoki selejtezőn sem vehetnek részt. Ez utűbbi döntést a FIFA Végrehajtó Bizottsága a tegnap esti órákban hozta. A jugoszláv olimpiai szereplésről a NOB dönt, várhatóan még ma. A határozat következtében az EB-döntőben Jugoszlávia helyett Dánia szerepel. A csehszlovák választások előtt A magyar egység háromnegyedes Csonka ország csonka választása A teljes belső és külső elszigetelődés közepette, egy nappal az ENSZ-szankciók kihirdetése után, vasárnap megkezdődött a szerbiai és montenegrói parlamenti és helyhatósági választás. Az első dilemmára már ak­kor választ kaptunk, amikor még egyetlen mondat el nem hangzott. A Magyar Polgári Párttal a többiek nem ültek egy asztalhoz. Velük, a szlovákiai kormányzásban szerepet vál­laló liberálisokkal nem alkot­nak választási szövetséget a többiek. Az Együttélés Mozgalom, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a tavaly decem­ber óta létező Magyar Néppárt azonban együtt indul a vokso­kért. Történelmi helyzetben kerül sor a választásra, hiszen a felvidéki magyarság lényegé­ben hasonló követelésekkel „bombázza" a szlovákokat, mint a szlovákok a cseheket. Ami a mieinket illeti, Duray Miklós (Együttélés) a tőle megszokott módon, ezúttal is pontosan fogalmaz: „A kisebb­ségi helyzetben élő nemzet­részek a választások során sem engedhetnek az olcsó csábítá­soknak. " Nem csak Szlovákiá­ba szól ez az üzenet. Miközben nagyon is oda címzett, a „té­kozló fiúnak" tekintett polgári pártnak. Ez a választás két év som­más kritikája lesz, és jelzés, hogy mi várható távlatosan az ország államjogi jövőjét illetően. Együtt vagy külön húz majd, esetleg a lazább konfö­FOTÓ: ENYEDI ZOLTÁN Duray Miklós: „Nem engedhetnek az olcsó csábításoknak..." deráció „harmadik útjára" talál rá a béketáborból ismert mód­szerekkel egybegyúrt Cseh­szlovákia. Illúziókat persze egy válasz­tás kapcsán sem kergethet az ember. Bugár Béta (Keresz­ténydemokrata Mozgalom) arról szólt, hogy a földtörvény végre 1948 elé megy, az eleddig kollektív bűnösnek titulált magyarok is vissza­kaphatják a jussukat. Csak­hogy a bonyolult eljárás olyan lassú, hogy még csak a papírok beszerzéséig juthattak el az A demokrácia járni tanul. Nemcsak idehaza, hanem a szomszédos Cseh­és Szlovák Köztársaságban is, ahol ezen a hét végén parlamenti választásokat tartanak. A kisebbségi sorban élő felvidéki magyarság pártjai és mozgalmai az erőpróbára készülnek. Együtt vagy külön indulnak? A széthúzás, vagy az összefogás bizonyul-e erősebbnek? Ezekre a kérdésekre vártunk választ Budapesten, a Rákóczi Szövetség szervezésében tartott összejövetelen, ahová mind a négy jelentős szervezet vezéregyéniségeit küldte el. érintettek. Márpedig jogaik 1992 végéig érvényesíthetőek. Lezáratlan a múlt is, mely annyi szenvedést hozott min­den kisebbségi sorban élőnek. A zsidóktól, a németektől és másoktól legalább bocsánatot kértek a bolsevista „túlkapá­sokért", a magyarok sérelmei­ről jóformán szó sem esett még. A pozsonyi magyar gimná­zium igazgatója, Popré Gyula történész, a Magyar Néppárt elnöke az egységre helyezte a hangsúlyt. A két háború között tizenöt év kellett a politikai erők egyesítéséhez. Most viszont a három szervezet együtt indul. Ez nagy eredmény. A választási rendszer sajnos olyan, hogy rizikót kell vállal­niuk a szövetségeseknek. Nekik ugyanis a szavazatok hét százalékát kell megsze­rezniük ahhoz, hogy képvi­seltessék magukat a parla­mentben. Az egyedül induló pártnak már öt százalék is elég. Ezért a koalíciónak - 70 százalékos részvételt feltéte­lezve - 30 ezer voksot kell megszereznie. Az Együttélés, azaz Duray­ék rendelkeznek a legkifor­rottabb gazdasági programmal. Ezt a többiek is elismerték. Ok már bodrogközi, csallóközi, palóc régiókban gondolkoznak. Az önkormányzatok szövetségi rendszerében, regionális fej­lesztési bankban. Nem titkol­ják, határ menti régiókból ha­tárok feletti régiókat szeret­nének, a magyarlakta vidéke­ken. Ilyen határozott jövőkép­pel Erdélyben sem találkozik a megfigyelő. Ma még kemény harc vár­ható - nem a régiókért, me­lyeknek esélyeit a közigaz­gatási térkép a magyarság számára kedvezőtlen átrajzo­lásával igyekszik tompítani a Szlovák Nemzeti Tanács. Hanem az érdekérvényesí­tésért, az önvédelemért, me­lyekért valamennyi magyar politikai erő egyformán lep fel. Még a „tékozló fiú" is. GAZSÓ L. FERENC A kormányzó Szocialista Párt az utolsó két hétben teljesítette ugyan az ellenzék követeléseinek több pontját, de a nagyobb ellenzéki pártok bojkottálják a szavazást, nem állítottak jelölteket, s vasárnap délelőttre tiltakozó gyűlést hirdettek meg. A szerb pra­voszláv egyház a választások előtti héten nyilvánosan elhatárolta magát Milosevity rendszerétől, s a híveket arra szólította fel, hogy ne menje­nek szavazni. A rezsim hábo­rús politikája ellen felemelték szavukat a legnevesebb szer­biai értelmiségiek, s petíciót írtak alá. Oromhegyesen több mint két hete tart a háború­ellenes megmozdulás, amelyen minden este neves vendégek bátorítják a vajdasági község­ben gyülekező sorköteleseket, akik elutasítják a háborúban való részvételt. A Szocialista Párt azonban nem állt cl a választás meg­rendezésétől, s minden bizony­nyal meg is nyeri a szavazást, mivel a parlament - ahol a kormánypárt biztos többséggel rendelkezik - olyan választási törvényt fogadott el, hogy a választáson való részvétel arányától függeltenül győzhet­nek a jelöltek. A Vajdasági Magyarok De­mokratikus Közössége a hata­lom és az ellenzék nagy nyo­másának volt kitéve a válasz­tást megelőző időszakban. Az összes körülményt mérlegelve a VMDK úgy döntött, hogy részt vesz a szavazáson, fő­ként, mert szeretné elkerülni, hogy a helyhatósági válasz­tásokon távollétében jobb esetben a szocialisták, rosz­szabb esetben pedig Vojislav Seselj vajda Radikális Pártjá­nak jelöltjei győzzenek, s ők kerüljenek be a polgármesteri hivatalokba. A szövetségi par­lamenti választásokon valószí­nűleg csak egyetlen helyen, a szabadkai körzetben tud győzni a VMDK jelöltje, a többi körzetet úgy állították össze, hogy még véletlenül se alakulhasson ki magyar több­ség. A becsei és adai körzetet példauj 3 szerb többségű Zsab­lyával, Temerinncl és Titellel kapcsolták, s így a Tisza menti magyar területek szavazatai részben elvesznek.

Next

/
Thumbnails
Contents