Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-01 / 128. szám

DÉLMAGY HÉTFŐ, 1992. JÚN. 1., 82. ÉVF. 128. SZÁM VA: 1910-BEN ORSZÁG HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 222 FT, ARA: 9,60 FT Világembargó Jugoszlávia ellen Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombat éjjeli ülésén általános embargót fogadott el a jelenlegi, Szerbiából és Montenegróból álló Jugoszlávia ellen. A döntés teljes kereskedelmi embargó bevezetését, az olajszállítások leállítását, a légi forgalom megszü ntetését, a külföldi javak befagyasztását, valamint a kulturális-, sport- és tudományos kapcsolatok felfüggesztését írja elő. A tárgyban tegnap állást foglalt a magyar kormány, BT-határozat egyik kidolgozója. A közlemény szerint a kormány a lehető legrövidebb időn belül konkrét utasítást ad minden magyar intézménynek a szankciók végrehajtását illetően. Üzletemberek a FÁK-ból Ünnepélyes megnyitóval kezdődött szombaton délelőtt 9 órakor Szegeden, a megyei önkormányzat épületében az a háromnapos találkozó, amely új alapokra helyezheti a FÁK-magyar kapcsolatokat. A nagy érdeklődéssel kísért eseményen kilencvenhét hazai vállalat, cég, vállalkozás, valamint negyvenhét Független Államok Közössége-beli vállalat képviseltette magát hét köztársaságból: Fehér Oroszországból, Ukrajnából, Oroszországból, Kirgisztánból, Üzbegisztánból, Örményországból és Kazahsztánból. A megnyitó után azonnal megkezdődtek az üzleti tárgyalások, melyek eredményeképpen legalább 15-20 közvetlen kapcsolatfelvétel jött létre, szándéknyilatkozatokkal, üzemlátogatásokkal. A találkozó második napjának délelőttjén, vasárnap Margarita Alexeyeva a FÁK gazdasági szabályozóiról és a kereskedelmi együttműködés lehetőségeiről tartott előadást. Az előadásokat szekcióülések, két-, illetve többoldalú üzleti tárgyalások követték. Ma 9 órakor plenáris üléssel kezdődik a program, majd újra tárgyalások következnek. Soroptimisták a torony alatt FOTÓ: ENYEDI ZOLTÁN Négy gyertyát gyújtottak; egyet a szegediekért, egyet a magyar unióért, egyet az európai föderációért, egyet pedig a Soroptimist Internationalért. Történt mindez szombaton a városháza dísztermében, amikor a szegedi Soroptimista Klub huszonkét hölgytagját ünnepélyes avatási szertartás keretében felvették a nemzetközi szervezetbe. A soroptimista mozgalom, talán mondani sem kell, Amerikából indult 1921-ben, mára pedig az értelmes életre vágyó nők 95 ezres világszervezetévé alakult. Tagjai hivatással rendelkező nők, akik az emberi jogok betartásáért, a nemzetközi megértésért, a nők helyzetének javításáért munkálkodnak. A szegediek egy éve kezdték tevékenységüket mozgássérültek, idős pedagógusok, erdélyi gyermekek támogatásával. Az immár hivatalosan is elismert soroptimisták szombat este a mozgáskorlátozott fiatalok rehabilitációs és sportcentrumának kuratóriumával közösen a mozgássérültek javára szerveztek nagyszabású gálaestet a Szegedi Nemzeti Színházban. (A gálaestről írásunk az 5. oldalon.) K. G. Mai mellékletünk: ILSPORLM Vendég voltam a Rotaryban Látogatás egy zártkörű klubban (6. oldal) Moszkva-Belgrád-kapcsolat Vasúti változásokról (3. oldal) Kíváncsiak vagyunk a véleményére Mi van a szegedi focival? Ezt a kérdést a kölcsönös bemutatkozás után, szinte féltő kíváncsisággal tette föl kollégánknak Nyilasi Tibor, amikor lapunk interjút kért a Ferencváros mesterétől. Majd mikor munkatársunk Havasi Mihállyal, a zöld-fehérek technikai igazgatójával beszélt, ő is ezt kérdezte: mi van a Szegeddel? És ezt kérdezzük Öntől, kedves olvasó, tisztelt sporttársunk: miért beteg a szegedi futball? Kell-e nagy egyesület, kell-e önálló futballklub? Öreg-e a Szeged SC, vagy túl sok a fiatal? Kell-e az egyesületnek a saját nevelésű játékos? Kit látnának szívesen vezetői posztokon ? És kiket a pályán? Milyennek látják az utánpótlást? És a bővebb merítési bázist: a Dózsát, a Vasutast, a Vásárhelyt? Mi vagy ki hiányzik Önnek személy szerint? Miről, kiről szeretne olvasni? írjon, kíváncsiak vagyunk a véleményére! Cím: Délmagyarország, 6740 Szeged, Sajtóház. A borítékra írják rá: VÉLEMÉNYEM. Apróságok Valaha, amikor először volt szerencsém nyugati irányban átlépni az országhatárt, apróságokon mérhettem le igazán, hogy egy másfajta világba érkeztem. Azon például, hogy nem hevertek csikkek az utcán. Azon, hogy a kis városkák, falvak külterülete is milyen rendezett volt. Hogy virágeső hullott alá a szépen rendben tartott házak erkélyeiről, hogy az utakat kőszegély választotta el a nyírt pázsitú, rendezett előkertektől és amikor esni kezdett, az aszfalton nem csicsogott sáros latyak. És a színek, a reklámok, a tisztaság, az üzletek, vendéglők kellemes és forgalmas teraszai. - Hiába, más világ ez - mondogattam magamban, hozzá sorolva még az általam megsejthető okokat is, miszerint itt nyilván mindenki magáénak tudja környezetét. Valaki vagy valakik magáénak-magukénak tudhatja-tudhatják az üzemet, az üzletet, a vendéglőt. És egyik sem élhet meg tiszta, rendezett környezet nélkül. Hisz lépten-nyomon ott a konkurencia. - Nálunk vajon mikor lesz hasonló a világ? - kérdezgettem magamtól, legyintve, hogy sosem. És mégis! Mert mifelénk két év alatt akkorát változott a világ, mint előtte húsz esztendő alatt sem. Homlokzatok, portálok alakulnak vendégcsalogatóvá, az utak mentén lépten-nyomon új és új benzinkutak, vendéglők, üzletek színes reklámjain-kirakatain csillan meg a fény, visszatükrözve a környező virágok színeit. Apróságok csupán, de egy újfajta világ mindennapi bizonyságai arról, hogy megmozdult a tőke, hogy föléledt az eleddig elnyomatott vállalkozószellem. Szemmel látható, kézzel fogható bizonyságai annak, hogy mi is végre elindultunk egy oly irigyelt világ felé. Csak egyet nem tudok. Azt, hogy az elszegényedéssel, a munkanélküliség tömegessé válásával küszködő országban lesz-e forgalma az új és új benzinkutaknak, üzleteknek? Ülnek-e majd jó hangulatban vendégek az újonnan megnyitott éttermek teraszain? Ha pedig nem, mi lesz az új, szebb világ felé vívó vállalkozókedvvel és tökével? Azzal, amely komfortosabb jövőnket teremthetné meg. Szávay István Rémhírterjesztés, üzleti alapon? Miskolc és Gödöllő után Szeged adott otthont a III. Környezettudományi Diákköri Konferenciának, mely az ENSZ „Környezet és Fejlődés Világkonferencia RIO '92" egyik magyarországi rendezvénye. A konferencián majd minden hazai felsőoktatási intézmény képviseltette magát, a diákok összesen 110 dolgozatot küldtek be, melyek - a zsűri szerint - rendkívül magas színvonalúak, és érződik rajtuk a fiatal nemzedék elkötelezett felelősségvállalása. A pénteki ünnepélyes plenáris megnyitó után szombaton 8 szekcióban folytak az előadások. Az esti fakultatív szakmai programok közül a legnagyobb érdeklődést a bécsi KeletEurópai Intézet tájékoztatója keltette fel Kelet- és DélkeletEurópa környezeti állapotáról. Az előadás, témáját tekintve nem sok újdonsággal szolgált, (Folytatás a 3. oldalon.) Séta a nagybani piacon / Éjféli szieszta FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Ami Budapesten évtizedekig a Bosnyák volt, az Szegeden a Mars tér egyik sarka, vagyis a nagybani zöldség és gyümölcspiac. Lassan tulajdonképpen erre a helyre is érvényes lesz a múlt idő - mint ahogy a fővárosit is sikeresen száműzték a központból -, a hírek szerint ugyanis június közepén Dorozsmára költözik vevő, eladó, helypénzszedő. Mondják, kényelmesebben elférnek majd, bár ezt hangoztatták akkor is, amikor a Cserepes soron kellett próbálkozniuk. A nagybani persze akkor az igazi, ha egyúttal északai is, érthető hát bár a képek mégis nappal készültek -, ha a tudósító péntek éjféltájt nézett szét a Mars téren. (írásunk a 4. oldalon.) Politikamentes Még szombaton késő este hosszú és részletes vitát követően a kongresszus elfogadta a Magyar Vöröskereszt új alapszabályát. A módosítások közül az egyik legfontosabb, hogy a jövőben 5 év helyett 4 évenként ül össze a szervezet legmagasabb döntéshozó fóruma, a kongresszus. Az új alapszabály ezen túlmenően az eddigi 119-ről 69-re csökkentette az országos vezetőség létszámát, egyes pontjaival erősítette a helyi szervek önállóságát is. Vagyis kisebb létszámmal, gördülékenyebben működő szervezet alapjait teremtette meg. A küldöttek arról is határoztak, hogy a jövőben a megyei titkárokat, valamint a főtitkárt pályázat útján választják meg. A kongresszust vasárnap személyesen üdvözölte a népjóléti miniszter. Surján László rövid felszólalásában hangoztatta: a vöröskeresztnek meg kell őriznie autonómiáját, politikamentességét. Egyetértett ugyanakkor azzal, hogy — az alapszabályban rögzítetteknek megfelelően - a szervezet együttműködik a kormánnyal és a kormányszervekkel.