Délmagyarország, 1992. május (82. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-07 / 107. szám

10 KAPCSOLATOK DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1992. MÁJ. 7. A vidámpark kiköltöztetéséről A vidámpark elhelyezéséről szóló cikkük azzal fejeződött be, hogy a városlakó polgár is megtalálhatja szókimondási alkalmát. A vidámpark kiköltöztetése rendkívül időszerű. A korábban készült várostérképet megnézve, öszehasonlítva a jelenlegivel szembetűnő, mennyi területet csipegettek el a Ligetből. Épült itt vízműtől kezdve a focipályáig minden. Egyetlen pozitívum a Zsuzsikát helyreállítása, bár ez sincs befejezve, mondhatni, környezete balesetveszélyes. A Temesvári körúton kivágtak két gyönyörű platánsort, mondván, itt fog járni a város első trolivonala, azóta sem jár. Elbontották még a szép lourdesi barlangot is mindenestől. Két szép erdős foltja van a városnak, a füvészkert és a vadaspark. Elég sajnálatos, hogy a füvészkertből már lecsíptek a csillagvizsgáló számára. A Délmagyarországban pedig több cikk jelent meg arról, hogy csak köralakú, régi, megülepedett építmény alkalmas e célra, vagyis a Mátyás tér sarkán levő víztároló. A füvészkert Európa-hírű, reméljük, hogy rövidesen a vadaspark is az lesz. Ennek vezetői már - joggal - tiltakoznak, hogy a vidámpark zaja nyugtalanítaná az állatokat. Elég visszatetsző, hogy a városvezetés hosszas vajúdás után mégis engedélyezte a majális Ligetben történő megtartását, ami egyszerűen merénylet a környezet ellen. Elmondom, hogy négy unokám van, akikkel szívesen, gyakran járok az említett helyekre, tehát nem ellenük, hanem a jelenlegi helyzet ellen emelek szót. Végül, ahogy illik, teszek javaslatot is: amennyiben jól emlékszem városunk távlati fejlesztési tervében állandó cirkusz építésére van kijelölve a Rókusi állomás és a zöld házak közötti terület. Oda kellene a vidámparkot és a majálist szervezni. Vonattal, villamossal, autóbuszokkal könnyen megközelíthető. (Név és cím a szerkesztőségben) Anyagi és emberi segítés Hallottam, hogy létezik egy olyan alapítvány, ahol segítenek az alacsony nyugdíjasokon. Az alapítvány neve United Way Mentái Családsegítő Szolgálat. Felkerestem őket és igen meglepődtem, hogy milyen készséggel állnak az emberek rendelkezésére. Nem csak anyagi támogatást nyújtanak, hanem emberi segítséget is, ami manapság ritka. Az anyagi támogatást úgy értem, hogy például fűtési jegyet adnak, a régebbi tagoknak ingyenes ebédjegyet biztosítanak és van egy olyan 50 perc - 5 ember A két autó összecsattant. Frontálisan, nagy sebességgel. Most mindegy, kinek a hibájából. Egyelőre minden mindegy, a lényeg az, hogy az öt embert - aki a két roncsban ül, fekszik, alél - ki kell szabadítani, biztonságba helyezni, mert még van a két összetört gépbe annyi erő és üzemanyag, hogy felrobbanjon. Feszítóvas, pajszer, ho-rukk. Vér, nyögés, jajgatás, két sérült hallgat... Miért? Meddig? Mentők! Mentőt! Szólni a OLVASÓSZOLGÁLAT LEVÉLCÍMÜNK: DÉI.MAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153.6740. TELEFON: 12-825. köszönetemet ebben az össze- jelenni nem tudtam, ebből mentők sehol. Valaki elindul újra felhívni őket. Először hallanak a balesetről... Ötven perc telt el a baleset óta és felgyorsulnak az események. Szirénázva jön a rohamkocsi, két perc múlva a rendőrség, szinte egyidőben a tűzoltók. Megérkezik a szomszéd község orvosa is. MinVasárnap történt! boltjuk, ahol kedvezményesen lehet vásárolni. És ami nekem nagyon fontos: mivel egyedülálló vagyok, nincs kitől tanácsot kérni; ők ebben is készséggel állnak rendelkezésemre és segítenek megoldani a problémámat. Hogy miért lepődtem meg, hogy ilyen segítőkészek? Mert nagyon sok elutasítást kaptam, és nem minden intézmény áll a fiatalabb rokkant nyugdíjasok mellett. Ezúton is köszönöm eddigi segítségüket. Plenter Gizella mentőknek! Két odaérkező autós vállalja - egymástól függetlenül -, hogy beszól nekik. Elmennek, mint akik igazán segíteni akarnak. Szegedtói 8 kilométerre vagyunk, néhány perc múlvaitt lesz a segítség, addig teszszük, amit tudunk: itatunk, törlünk, bátorítunk. Teiik az idő. Alvad a vér a sebeken, a roncsolt testrészek dagadnak, a még eszméletlen sérült pulzusa lassul, kihagy. Telik az idő: 5 10 - 2- perc, már 30 és a Délelőtt 10 óra. Kezdődik a konfirmálás a református templomban. Az unokám is ott szorong a konfirmálásra jelöltek között (az anyja révén ő református). Magam vendégként vagyok jelen, mint nagymama és más vallású római katolikus. A kisebb unokám 8 hónapos, az anyja ölében ül, időnként belegügyög az istentisztelet menetébe. Megpróbálom csendesíteni, néha egy-egy szóval nyugtatom. A pap figyel, az arcán nem látszik a rosszallás jele, de érzem, hogy „vaj van a fejemen". Nehéz a gyermek, a menyem nem áll fel az éneklés alatt, nekem fáj a lábam (súlyos kilók nyomják). Az igehirdetés után leülök. A „papunk" a szószékre megy és többek között a következőket mondja (az idézet majdnem pontos): - Sajnálattal kell tapasztalni, hogy az utóbbi időben csoportok, illetve egyes személyek visszaszivárognak a gyülekezetbe. Olyan emberek, akik valójában rég elfelejtették, hogy hogyan kell viselkedni, melyek az istentisztelet formái, szabályai. Ezekre az emberekre itt nincs szükség. Éreztem, a téma nekünk szól. Tulajdonképpen még nem is sértődtem meg, mivel a Ellentmondások Nincs abban semmi meglepő, hogy egy szokatlan rendezvénynek ellentmondásos a sajtóvisszhangja. A hívő szocialisták múlt heti rendezvényéről beszámoltunk, majd közöltük dr. Mucsi Mihály MDF-vezető nyilatkozatát az eseménytudósításról, illetve az annak kapcsán benne felmerü lő kérdésekről. Ezt Ki ne örülne annak, ha a mindenkori kormányt elsődlegesen nem pártpolitikai célok, hanem a szakértelem vezérli? Követelik is a „szakértői kormányt" minden irányból. Az „egyszerűemberektől" ez teljesen elfogadható, majd a választásokon eldöntik, hogy kiket tartanak leginkább szakértőnek. Ellenzéki politikusoktól viszont elvárnám, hogy akkor követeljék a „szakértői kormányt", ha vagy ők maguk, vagy az általuk felállított névsor sugározza a szakértelmet, s összességében kínálnak új és jobb programot. Viszont a legutóbbi kormányellenes tüntetés szervezői, „a kisgazdák" (is) álpolitikai szimbólummal, a „kommunistázással" hívták a tömeget: plakátjukon egy széttöredező vörös csillagból kihajtó MDF-tulipán ellen indultak harcba. A jelenség kísértetiesen hasonlít az SZDSZ 1990-es Szakértő ellenzéket! választási kampányához, amikor a szinte hisztérikus kommunistáellenességet az MDFMSZ(M)P paktum vádjával kombinálták. Az egyszerű SZDSZ-szimpatizánsok ezt (főként Budapesten) esténként az MDF-jelöltek plakátjára rajzolt vörös csillaggal toldották meg. Az SZDSZ föl- és leszálló ágát mindnyájan láttuk, (szerintem) nagyrészt ők fékezték a „volt kommunisták" elleni fellépéseket. Kérdezzük viszont meg erről Thürmeréket, nyilván hatalmas és jogtalan sérelmeiket fogják sorolni. Széchenyinek egy 1848. március 27-i levele került a kezembe: csak gyermeki velő gondolhatta egy pillanatig is, miszerint gyarmati áltásbul nemzeti létre minden nagyobb áldozat nélkül kibontakozni lehessen." Gyermeki agyvelőt egyetlen ellenzéki politikusnál sem tételezek fel. Nem hittem a Népszabadság kommentátorának őszinteségében sem, aki 1990-ben 50 (ötven) nap után látszólag komolyan követelte a kormánytól a gazdasági eredményeket. S hogy a mostani kormány okozza a nehézségeket, ezt egyszerűen hatalomratörő félrevezetésnek tartom. Hogy jobban kell csinálni, abban viszont szó szerint mindnyájan egyetértünk. Hogy mindenhol kevés a pénz, azt Kupa Mihály tudja a legjobban. Az elosztást (a valahol mindig meglévő igazságtalanságok szakaszos vagy folyamatos korrekciójával) állandóan javítani próbálják, akár az ellenzék, vagy a tüntetők (!) segítségével. Hogy a kormány tagjai visszaéléseket követnének el, azt nem hiszem. Ilyenekről gyakorlatilag nem olvashatunk, pedig a sajtóban még a jogtalan vádak is büntetlenül megjelenhetnek. Sok kormánytag jövedelme más szakmában több lenne. Hogy a miniszterek (s főként a miniszterelnök) szabadság, sőt pihenőnap nélkül dolgoznak, azt meg tudom és látom. Várom tehát azon szakértők jelentkezését, akikről hihető, hogy a választások után az ország egészét hozzák jobb helyzetbe. Ha viszont ez a kormány vinné az országot a katasztrófába, akkor azonnal szükség lenne rájuk. De csak akkor! Addig bíráljanak, tegyenek megvalósítható (s nem máshol nagyobb károkat okozó) javaslatokat, s készüljenek a következő választásokra. Szerencsére úgy tűnik, hogy a legtöbb politikai erő ez utóbbi felé fordul. Kelemen Gábor MDF-tag függésben nyilvánosságra hozza. Másrészt - mivel lapjukban tévesen jelent meg a rendezvény időpontja - az MSZP összejövetelén megkövetkezően az eseményről szóló tudósítás minősítését egy ismerősöm véleménye továbbításának tartom." denkinek akad dolga, tennivelója. Ötven perccel korábban talán eredményesebb lett volna a dolog. A két felelőtlen gépkesovezető pedig utazik tovább és nem számol azzal, hogy perceken múlnak az emberéletek: az övék is. Keller Éva „Kőcímerek keringője" avagyAnkább elfelejtett keringő... lelkész nem tudhatja, hogy mint vendég jelentem csak meg a templomban. A vendéggel ugyan udvarisasan szoktunk bánni, elnézzük hibáit, legfeljebb máskor nem hívjuk meg. (Emiatt nem esem kétségbe!) A lényeg, amiért ezt a levelet írom, ezután jön. A pici unokámnak ismét mondanivalója akadt, néhány összefüggéstelen szótag, és már ott is volt a pap. „Tetten ért bennünket." Sokat nem mondott, csak annyit: - Azonnal vigyék ki a gyermeket! Egy kicsit még vártunk, aztán mégis jobbnak láttuk, ha megfogadjuk a pap „kedves" tanácsát. Később a parkban ülve, ahol a templomban lévő hozzátartozóítnat, vendégeimet vártam, eszembe jutott, amit valaha a hittanórán tanultam. Rég volt, már több mint negyven éve, valószínű, rosszul is idézem: „Engedjétek hozzám jönni a kisdedeket, mert övék a mennyeknek országa." De nem a református templomban! Hogy miért írtam Je mindezt? Talán igazolásuk azok számára, akik az istentisztelet után nagy részvéttel odajöttek hozzám és arról próbáltak meggyőzni, hogy a kisbaba igazán jól viselkedett. Bartók Györgyné Szatymaz Szeretem a glosszát, szeretem mert rövid, szellemesen csipkelődő, mégis - többnyire - komoly gondolati tartalma van. A címbeli kis írásműnél ez utóbbival van vitám. Azt, hogy a város „korábbi méltóságai" mit gondolhattak a szabadtéri játékok szünetében, nem tudom. Látni sok mindent láthattak, egyet biztosan nem, a Trianon után elvesztett megyék kőcímereit. Azért nem láthatták, mert azok sohasem voltak ott. (Tehát semmi „nyilamlás" a leszedetésre és új szimbólumok odaakasztására.) Való igaz, hogy az árkádsor felett a történelmi Magyarország minden megyecímerének megvolt a helye, elhelyezve azonban a megmaradt megyék címerei voltak, abból a kor szelleméhez igazodó alkotói elhatározásból, hogy hiányzó címerpajzs akkor kerülhet a helyére, ha a címerrel jelképezett megye viszszakerül az anyaországhoz. (Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország...) A 70-es évek elején nem (sem) úgy mutatta a nagypolitika, hogy Rerrich Béla építész - és vele sok millió magyar - vágya teljesül, városszépészeti szempontok diktálták, hogy az üres, fecskék által birtokolt helyekre jobb híján - a magyar városok akkor törvényesen elfogadott címereit helyezzük el. Nem ismerem a heraldika tudományát, minden valószínűség szerint rendkívül szigorú szabályait, azt sem tudom, kik fogták „az ideológiailag abszolút megbízható rajzceruzákat" a városcímerek megalkotása során, egyet viszont teljes biztonsággal állítok, semmiféle politikai nyomás nem volt az üres címerpajzsok kitöltésére. Ez a városban élő, alkotó művészek és az akkori városi vezetés egy része közös akciója volt, egy átfogó - sajnos torzóban maradt - városdíszítési koncepció részeként. Elfogadom, hogy a felhelyezett városcímerek ma már egy hitelét vesztett ideológiát jelképeznek, magam is örömmel venném, ha helyükre a városok hagyományain építkező új pajzsok kerülnének. Azt is örömmel venném, ha volna pénz és alkotóerő az elszakított megyék kőcímerei elkészítésére, elhelyezésére, csak ne a Dóm téri árkádok fölött! Nem vagyok ugyan politikus, de figyelemmel kísérem a határainkon belüli és főként azon kívüli eseményeket, ezért aggódva kérdem: Itt volna az idő Rerrich Béla politikai tartalmú építészeti végrendeletét végrehajtani? Takács János * Tanulni sohasem késő, ezért köszönöm Takács János kiigazító sorait. Természetesen nem a magam kútfejéből vettem a lerírtakat, hanem abból a tanulmányból, amely a Dóm téri címerek múltját, jelenét és lehetséges jövőjét tekintette át vázlatosan, s amelynek szerzője nem kérte nevének közlését. Tovább kellett volna kutatnom a forrásokat, ám ez az adott esetben nem látszott szükségesnek. A fontos persze az, hogy várostörténeti tények ne süllyedjenek el az enyészetben. Nvilas Péter Visszakapott pénztárca kiegészítettük egy másik, telefonon továbbított vélemény nyilvánosságra hozatalával, s a jelenséget kommentáltuk. Most a visszhang visszhangjaként Horpácsy András sorai következnek. „Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy egyrészt semmiféle felhatalmazást nem adtam az újságírónőnek, hogy Soha nem írtam köszönő levelet, el sem tudtam képzelni, milyen előzmény kell ahhoz, hogy az ember ilyet tudjon írni. A minap történt esetnek köszönhetően szinte varázsütésre ezt is megértem, azóta özönlik belőlem a sok-sok köszönet és hálás megnyilvánulás. Történt ugyanis, hogy az ünnep előtti bevásárlás alkalmával az ABC-ben hagytam a pénztárcámat. Nem kis összeg volt benne; a még várható egyéb kiadások mellett a tévénk javítási díjára is gondolnom kellett, amire ugye tudvalevő, egy-két százas nem elegendő. Éppen indulnék a tévét kiváltani, amikor döbbenten tapasztalom ütöttkopott tárcám eltűntét. Rögtön „beugrott", hogy hol hagyhattam el, és szinte egyidejűleg le is mondtam róla. Valami azért azt sugallta, menjek vissza és érdeklődjem. Már nem az a műszak dolgozott a boltban, mint délelőtt, de miután elmondtam, mit keresek és mennyi pénz volt benne, az irodába invitáltak és csodák-csodája, a kezembe adták „kedvenc" személyes holmimat a hiánytalannal összeggel. Nagy volt a meglepetésem. (A boltvezető szerint ez természetes.) E sorokkal szeretnék köszönetet mondani a megtaláló pénztárosnak, a 13. számú Él iker ABC egész kollektívájának. Számomra ez még mindig hihetetlen, de most már elhiszem: a mai világban is léteznek rendes emberek. Papp László Kossuth L. sgt. 115. Számítógépes ismerettel rendelkező, jól gépelő, fiatal, jó megjelenésű hölgyet keresünk, késő délutáni munkára. Jelentkezés: 16-18 óráig az 51-034-es telefonon. A DM-PRESS és a DELMAGYARORSZAG hirdetésfelvételi irodája: Express Utazási Iroda, Szeged, Kígyó u. 3. Telefon: 22-522. Fax: 11-310. A DM-PRESS-be szerdán 13 óráig feladott hirdetése pénteken megjelenik. Mindenféle hirdetésfelvételi ügyben állunk szíves rendelkezésükre.