Délmagyarország, 1992. május (82. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-07 / 107. szám

6 GAZDASÁG DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1992. MÁJ. 7. Szépítoszerek szédítő versenye Mi van a Florin-flakonban? FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Az importliberalizáció piperecikkek tömegét zúdította a hazai piacra Vásárrádió A Partiscum rádióról szóló, május 5-i számunkban megjelent cikkünk címe félreérthető volt. A Telekom Kft. ugyanis, a Vásárrádió korábbi és első üzemeltetője a két évvel ezelőtti hagyománynak megfelelően az idén is jelentkezik majd azonos című 24 órás közszolgálati adásával a Szegedi Nemzetközi Vásárról, a 104,6 MHZ ultrarövidhullámon. Már 421 ezer munkanélküli Az, hogy az emberek mit fogyasztanak manapság már nálunk is leginkább azon mú­lik, melyik hirdetés a meg­győzőbb. A honi médiákat elárasztották a csábítóbbnál csábítóbb nyugati kozmeti­kumreklámok, míg magyar piperecikkek iránt - jóllehet szakemberek szerint minősé­gük nem is mindig rosszabb a nyugatiakénál - nagy a bi­zalmatlanság. A hazai cégek­nek pedig nincs pénzük arra, hogy egy este ötször hallgat­tassák végig velünk, hogy „csak megmosom a hajam, és már indulok is". A kizárólag magyar tulajdonú Florin Vegy­ipari Szövetkezet kozmeti­kumokat, háztartásvegyi ter­mékeket, fertőtlenítő és növényvédő szereket gyárt. ­Hogyan boldogulnak a szépí­tőszerek éles versenyében? ­kérdeztük a marketing osztály­vezetőtől. - Az importliberalizáció nyugati, bejáratott márkanév­vel rendelkező piperecikkek tömegét zúdította a hazai Az egyszerűsített privati­záció második üteme várha­tóan 278 vállalatot érint, s ezek összvagyona csaknem 70 milliárd forint. Az első ütem­ben privatizált, illetve priva­tizálandó vállalatok száma 437, az összvagyonuk viszont csak 22 milliárd forintot kép­visel. Az egyszerűsített priva­tizációs program második ütemének indításáról az Állami Vagyonügynökség Igazgatóta­nácsa ez év március 11-i, majd 18-i ülése határozott. Szabó Tamás privatizációért felelős tárca nélküli miniszter az ÁVÜ új székházában tartott sajtótájékoztatóján emlékez­tetett arra, hogy az egysze­rűsített privatizációs eljárás 1991. október l-jén indult. Célja a hazai privatizáció élén­kítése és a vállalati kezdemé­nyezés szerepének megerő­sítése volt. Az azóta eltelt 6 hónap tapasztalatait összegez­ve elmondta, hogy a prog­ramban részt vevő 437 vállalat 82 százaléka kötött szerződést az átalakulásra, 63 vállalat alakult gazdasági társasággá, értékesítésre 10 esetben került sor. A program lebonyolítására kijelölt 84 tanácsadó cég közül 73 vesz részt az egyszerűsített privatizációban. Általános tapasztalat, hogy a vállalatok kezdetben meglehetősen ódz­kodtak az egyszerűsített pri­vatizációtól, később azonban változott a vélemény, s azóta fokozódó aktivitással vesznek részt a folyamatban. Általános tapasztalat az is, hogy az egyszerűsített privati­zációt sok esetben lelassítja az előprivatizációs törvény, míg a mezőgazdasági vállalatok tu­lajdonváltását a kárpótlási törvény végrehajtása hátrál­piacra. Az pedig még legalább tíz évbe telik, mire verseny­képesek lehetünk egy olyan céggel, mint a Henkel - mond­ja Szűcs László. - jelenleg csak az igények követésére van lehetőségünk, a piac befolyá­solására nemigen. Ma már több százezer forintba kerül egyet­tatja. Általában hiányzott az ellenőrzési rendszer, amely egyaránt vonatkozik a tanács­adók és a vállalat kontrolljára. A második ütem indítása során az Állami Vagyonügy­nökség az eljárás bizonyos részeit módosította. Némileg változott az eljárást szabályozó keretszerződés és bővül a szak­értők köre is. Lényeges még, hogy a vagyonértékelés elké­szítése a program második üte­me során független könyv­vizsgáló feladata lesz. Az előírás szerint egy szakértő maximálisan 20 vállalat priva­tizálásával foglalkozhat. Meg­történt a limitár rögzítése is, s ez a független könyvvizsgáló által hitelesített vagyonérték 80 százaléka. Both János, az Állami Va­gyonügynökség igazgatója elmondta, hogy többlépcsős ellenőrzést is kialakítottak. A formális kontroll azt vizsgálja, hogy a benyújtott okiratok, dokumentumok formailag megfelelnek-e a követelmé­nyeknek. Amennyiben a pri­vatizáció során gond merül fel, vagy az ÁVÜ-höz bejelentés érkezik, célvizsgálat rendel­hető el. Az ugyancsak létre­hozott utóellenőrzési rendszer a már lezárt tranzakciókat vizs­gálja bizonyos gyakorisággal. Amennyiben itt bizonyítható visszaélés történt, a szakér­tőket felelősségre vonják. Az új privatizációs techni­kákról Szabó Tamás elmondta, hogy kidolgozásuk még tart, tehát nem valószínű, hogy például a várt lízingpriva­tizációt hamarosan alkalmazni lehet. len reklámfilm egyszeri sugár­zása. Fogyasztóink elsősorban a középrétegek, így áraink nem bírják el a reklámot. Ezért más, közvetlenebb módon próbál­kozunk piachódítással; rend­szeresen szervezünk vevő­találkozókat, Florin termék­kínáló állványokat helyezünk - Vasárnap délután azzal jött hozzám az egyik veze­tőségi tag, hogy többen már lemondtak, s ezt tegyem én is. Mivel annak idején hivatalosan választottak meg, s semmi olyat nem tettem, ami ezt in­dokolná, nemet mondtam. A közgyűlésen zömében az el­lenemfelhecceltek vettek részt, így veszítettem a szava­záskor. Megmérettetésem ki­mondott indoka az volt, hogy nekik egészséges elnök kell, a háttérben egészen más mun­kált. Valóban rosszul áll az egészségem, de a fejemmel nincs semmi baj. - Talán szerencsésebb lett volna a kft. alakításról előre kikérni a közgyűlés véleményét. - Utólag nézve igen. De a január 20-a előtti törvények szerint ehhez elég volt a ve­zetőség döntése. Nem gon­doltam ekkora súlyúnak a kérdést, mivel az öt kft.-be az össz szövetkezeti vagyon­nak csak 6 százalékát vittük be. - Más nézőpontból ez azt is jelentheti hogy alulértékelték ezt a vagyonrészt. - Alakuláskor a könyv sze­rinti értéket, a törzstőke eme­lésekor a könyv szerinti és a piaci értéket vettük figyelem­be. Majd az árverés lesz a próbája, hogy a kft.-k tényleg olcsón jutottak-e ezekhez a vagyontárgyakhoz. Szerintem reális volt a számítás. - Két kft.-be is beszállt, s az egyiknek ön volt az ügyvezetője. Ezzel csak volt valami célja? - A kft.-kel szembe szi­gorú gazdálkodási feltételeket támasztott a szövetkezet, s meg akartam mutatni, hogy ezek teljesíthetők. Most is vallom, akkor kellett még lépni, amikor volt mozgástér. Az érdekeltség el a boltokban, üzletkötő hálózatot működtetünk. - Milyen a saját fejlesztésű és a licence alapján gyártott termékeik aránya? - Nyolcvan százalékot tesznek ki a saját fejlesztésű cikkek, és licence szerződé­sünk van a Wellával és a Hen­kellel. Az ilyen együttműkö­désnek, a bérmunkának viszont van egy nagy hátránya; éppen saját termékeinket szorítjuk ki a piacról. Ezért nagyon kell ügyelni arra, hogy folyamatos legyen a saját fejlesztésünk. - Exportlehetőségek? - A legtöbb volt szocialista országgal felvettük a kap­csolatot kozmetikai és ház­tartásvegyi szállítások ügyé­ben. Kiajánlások történtek Svédországba, a Benelux álla­mokba, Franciaországba és Amerikába környezetbarát kozmetikumokra és gyógy­termékekre. Elsősorban a bio­termékekkel lehet odakint kereskednünk. KECZER Az első negyedéves munka­nélküliségi ráta meghatároz­ható 6,5 vagy 8,9, esetleg 11,8, de akár 16 százalékban is ­tudhatták meg az újságírók a Központi Statisztikai Hivatal és a Munkaügyi Minisztérium múlt heti sajtótájékoztatóján. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) ajánlásai szerint elvégzett KSH-felmérés szerint 8,9 százalékos a ráta. Ez csaknem megegyezik a megyei munkaügyi központok által regisztrált és országosan összesített adatból származó 8,5 százalékos rátával. Az országos átlagokban tehát nincs különösebb eltérés a két< számítási mód között, néhány régiónál viszont számottevő különbséget mutatnak a KSH és a Munkaügyi Minisztérium adatai. Budapesten a KSH felmé­rése kétszer akkora munka­nélküliségről tudósít. Ennek oka, hogy a budapesti munka­nélküliek közül sokan máshol regisztráltatják magukat, vagy a nem hivatalos munka­lehetőségek miatt egyáltalán nem jelentkeznek regisztrá­lásra. Az ILO ajánlása szerint készített KSH-felmérés azok­kal is számol, akik nem re­gisztáltatják magukat. A sajtótájékoztatón a Mun­kaügyi Minisztérium részéről elhangzott, hogy számításaik szerint év végén 700 ezer, vagy ennél is több lehet a regisztrált munkanélküliek száma. A megyei munkaügyi központok jelentése szerint az első negyedév során a foglal­koztatási alap megyék rendel­kezésére bocsátott decentrali­zált részéből mintegy 973 millió forintot fordítottak a különféle foglalkoztatáspo­litikai célokra. Legtöbbet, csaknem 400 millió forintot a képzésekre, több mint 200 millió forintot új munkahelyek létrehozásának támogatására, 144 millió forintot közhasznú foglalkoztatásra, csaknem 100 millió forintot a részmunkaidős foglalkoztatás támogatására, 34 millió forintot a vállalko­zóvá válás finanszírozására. Az átképzésekben az első negyedév során csaknem 18 ezer munkanélküli vett részt. Egyszerűsített privatizáció Vámkintlevoségek Csökkentek a Vám- és Pénzügyőrség kintlevőségei. A március végi, mintegy 130 milliárd forintos állományt több mint 10 milliárd forinttal sikerült csökkenteni - tájékoztatta Fekete Antal, a VPOP Vám-, Adó és Jövedéki Főosztályának helyettes vezetője kedden az MTI-t. A vámhatóság március közepétől kezdte meg az intenzív inkasszálást. Azonban az inkasszók teljesülése csupán 14 százalékos volt. Végül is az első negyedévre kiszabott vámoknak a kétszeresét is elérte a VPOP számláira teljesített vám­befizetések értéke, így állhatott meg a kintlevőségek növekedése, sőt ha szerény mértékben is, de így csökkenhetett a tartozások abszolút értéke is. A VPOP-nak már több mint 80 céggel sikerült megállapodnia mintegy 3 milliárd forint tartozás rendezéséről. Az eljárás alatt lévő vállalati tartozások összege jelenleg megközelíti a 10 milliárd forintot. Barack az elnök fejére (2.) „A vagyont akarják szétszedni" A zsombói szakszövetkezet volt elnökével, Maróti Antallal a lakásán találkoztam. Mint mondta, a közgyűlésen az emberek nem hagyták „megmagyarázni" a történteket, így szívesen veszi a felkínált lehetőséget. A kft.-k ügye és az őszibarack részesmüvelésbe adása az, ami az ellenérzéseket kiváltotta. Nem véletlen, hogy a helyi gazdakór épp ezekben a kérdésekben kérte fel egy tájékoztató megtartására, amit meg is tett. Ezután következett az a felmentéssel végződő hétfői közgyűlés. FOTÓ: GYENES KÁLMÁN A paradicsomfeldolgozásra alakult Tomafructon 15 milliót veszített a szakszövetkezet hiánya kft.-k nélkül mostanra csődhelyzetet teremtett volna. Alapvető célnak a hosszú távú munkahely teremtést és a ta­gok által igényelt szolgálta­tások biztosítását tartottam, legalább addig, míg a farmgaz­daságok talpraállnak. - Ön szerint ésszerűtlen, s csupán érzelmi alapú volt a tagság mostani „vétója"? - Egy szerencsétlen mo­mentum jelentősen hozzájárult a kft. ellenes közhangu­lathoz. A bordányban paradi­csomfeldolgozásra létrehozott, s azonmód tönkrement Toma­fruct Kft.-be 15 millió forintja veszett ott a szakszövet­kezetnek. Azt hihették, itt is az lesz a vége, s akkor az ott dol­gozók kaparintják meg az egészet. Az idei részeredmé­nyek nyereséggel kecsegtettek. A háttérben az ellenérdekeltek munkálkodtak. Vannak itt gazdagabb emberek, akik átve­szik a szolgáltatásokat, s meg­szabadulnak a számukra ked­vezőtlen konkurenciától. Az eddigi próbálkozásoknak min­denképp volt eredménye, bár tavaly nem úsztuk meg mi sem veszteség nélkül, tehermentes vagyont adhatok át az utódomnak. - A barackos kiadásával mi volt a cél? - Csak erre az évre szólt, a kft.-jeink is jelentkeztek, hogy egyrészét kifogják. Gon­doltuk hasznot hoz annak is, aki csinálja, s ugyanakkor rendbetéve tudjuk majd az ősszel átadni az ültetvényt a jogos tulajdonosoknak. Hiba volt, hogy nem teremtettünk ennek nagyobb nyilvánosságot. Eredetileg nem a saját ötletem volt, de most én kapom érte a fejemre a barackot. - Ezzel el van intézve az ügy? - Tartok tőle, hogy most minden gondot, bajt a nya­kamba akarnak varrni, s feltehetően ki fognak kezdeni. Az új elnököt korrektnek és tehetségesnek tartom, de most azok az erősek, akik a vagyon szétszedésére „szövetkeztek". Az újra szövetkezésnek ebben a légkörben nem sok esélyt adok, ha sikerül is csoporto­sulni, össze fognak veszni. Mindenkinek joga van a saját igazságához ragaszkodni. Az elkövetkező időszak történései - melynek Zsombón sem lesznek szűkében - fogják megmutatni, kik azok akik tegnap, ma és holnap egyaránt a realitások talaján állnak. A lényeg nem a volt elnök és a tagság egyrészének szembefor­dulása, hanem az itt gazdál­kodók jövője. TÓTH SZELES ISTVÁN Privatizációs és Befektetési Konferencia A privatizációról, magyarországi üzleti lehetőségekről szervez konferenciát vállalatvezetőknek, bankszakembereknek és befektetőknek a Sámling Kft. Kongresszusi Osztálya. A konferenciát Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterének védnöksége alatt, a Gellért Szállóban tartják, május 11-12. között. A résztvevők Európa több államából érkeznek, tapasz­talataikról, elképzeléseikről tartanak előadásokat és lehetőség lesz üzleti kapcsolatok kialakítására is.

Next

/
Thumbnails
Contents