Délmagyarország, 1992. május (82. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-07 / 107. szám

2 KAPCSOLATOK DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1992. MÁJ. 7. Abortusztilalom Lengyelországban Lengyelországban hétfőtől gyakorlatilag életbe lépett az abortusztilalom - bár a Szejm még meg sem tárgyalta az erre vonatkozó törvényt. Hatályba lépett azonban az új orvosetikai kódex, amely a hivatásgyakorlástól való eltiltással fenyegeti azt az orvost, aki terhességmegszakítást végez. <Kivétel az anya életének közvetlen veszélye, vagy ha a terhesség nemi erőszak következménye - azonban arról nem intézkedik a dokumentum, hogy miként bizonyíthatja az orvos az elvégzett abortusz után eljárásának jogosságát. ) Tadeusz Zielinski, az állampolgári jogok szóvivője, aki az alkotmánybírósághoz fordult az ügyben, amely azonban még nem foglalkozott a kérdéssel, védelmet ígért azoknak az orvo­soknak, akiket a kódex alapján, de a hatályos törvényekkel ellentétesen vonnának felelősségre. Az első jelentésekből úgy tűnik, az orvosok nem bíznak e védelem hatékonyságában, s nem kockáztatják diplomájukat - inkább megtagadják az abortuszok elvégzését, amit viszont az anyaságot nem óhajtó nők a még érvényes, liberális törvényre hivatkozva joggal kérnek. Kedden a PAP lengyel hírügynökség arról számolt be, hogy gyakorlatilag Varsó valamennyi kórházában és magán­rendelőjében megszüntették a terhességek megszakítását. A Zelazna utcai nőgyógyászati kórház igazgatója, Wojciceh Puzina elmondotta, azért adott erre utasítást, mert az orvos­etikai kódex valamennyi orvosra kötelező. Emellett éppen kedden kapta vissza a kórház a Szent Zsófia nevet, s e szim­bólum is kötelez. Az Anya- és Gyermekvédelmi Intézet immár 5 éve nem vállal abortuszt, de genetikai vizsgálatokat folytattak. Most írásban kérték az Orvosi Kamara vezetőségét, közöljék sürgősen, hogy folytathatják-e az ilyen vizsgálatokat. Az újságírók kérdésére, vajon beszüntették-e a terhességmegszakítást, a legtöbb kórházban nem voltak hajlandók választ adni, s az igazgatók megtiltották az orvosoknak, hogy a sajtót tájékoztassák e kérdésről. BARABÁS T. JÁNOS ET-közgyülés A különböző európai intéz­mények - az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Értekezlet, az Európa Tanács, az Európai Közösség, katonai kérdésekben a NATO, a Nyu­gat-európai Unió - szerepének megőrzése és a köztük meg­levő átfedések megegyezésén alapuló kiküszöbölése mellett szállt síkra az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének az EBEÉ csúcsértekezletének előkészítésére szerdán ren­dezett strasbourgi vitájában Bratinka József (MDF), a magyar parlamenti küldöttség nevében. A magyar Országgyűlés kül­döttsége aktív szerepet játszik a parlamenti közgyűlés tavaszi ülésszakán. Kedden Karcsay Sándor (MDF) szólt hozzá abban a vitában, amely arról folyt, miként vehetnék igénybe az Európa Tanács emberi jogi intézményeit nem tagállamok ­egy elgondolás szerint ezeket az intézményeket megnyitnák az államközösség országai, Románia, a balti országok stb. számára is. A Visegrádi Hármak csúcstalálkozója Közös nyilatkozat az EK és a NATO felé Antall Józsefhez, aki kíséret élén röviddel a csúcstalálkozó megkezdése előtt érkezett Prágába, a helyszínen csatla­kozott Jeszenszky Géza külügyminiszter. Jeszenszky ugyanis már kedden a cseh­szlovák fővárosban tartóz­kodott, és részt vett a Viseg­rádi Hármak külügyminisz­tereinek az Európai Közös­ségek képviselőivel folytatott megbeszélésen. Tagja még a magyar küldöttségnek többek között Marinovich Endre, a miniszterelnök kabinetfőnöke, Kodolányi Gyula, Antall Jó­zsef külpolitikai tanácsadója és László Balázs, a minisz­terelnöki szóvivői iroda vezetője. „A nyugati partnerek üd­vözlik azt, hogy Közép- és Kelet-Európában nem csupán egymás ellen harcoló országok vannak, hanem olyanok is, Szerda délelőtt a prágai várban megkezdődött a Visegrádi Hármak csúcstalálkozója. Václav Havel csehszlovák és Lech Walesa lengyel elnök, valamint Antall József magyar kormányfő elsősorban azt vitatta meg az egynapos megbeszélésen, hogy milyen közös lépéseket tehet a három közép-európai ország az európai intézményekhez való további közeledés érdekében. amelyek a természetes ver­sengés ellenére képesek meg­egyezni egymással a közös érdekeket kifejező kérdések­ben" - foglalta össze sajtó­nyilatkozatában a csúcs­találkozó értelmét Alexander Vondra, Havel külpolitikai tanácsadója. A megbeszélésről közös nyilatkozatot tesznek majd közzé, amely tartalmazza az összes megvitatott témát. Kedd este a három külügyminiszter ­a nyugat-európai partnerek távozása után - még egyszer összeült, hogy elvégezze az utolsó simításokat a szerdai nyilatkozat szövegtervezetén. Csehszlovák források szerint a dokumentum szól a Visegrádi Hármak és a nemzetközi szervezetek viszonyáról is: a résztvevők hangot adnak közeledési törekvésüknek az Európai Közösségek, a Nyugat-európai Unió és a NATO felé. A nyilatkozat másik fő eleme a Hármak egymás közti kapcsolatáról tartalmaz gondolatokat, illetve konkrét terveket. Tiltott bombákat szórtak Slavonski Brodra Patthelyzet harctéren és konferencián Tűzszünet lépett életbe szerdán Kabulban a harcoló felek között - jelentette be az afgán tájékoztatási tárca megbízott vezetője. Mohammad Sziddik Sakri egyben azt is elmondta, hogy az afgán fővárosban a Hekmatjár vezette, iszlám fundamentalista Hizb-i-Iszlámi szervezet rakétatámadásainak következtében kedden negyvenen vesztették életüket, kétszázan pedig megsebesültek. A világszervezet azonban szeretné megkerülni a kérést, mivel egyelőre még a horvát­országi békeerők létszáma sem teljes, s az ENSZ ilyen célokra fordítható keretei kimerültek. " Az ENSZ Biztonsági Taná­csa keddi ülésén nyilatkozatot fogadott el, amely nyitva hagy­ja a kérdést, hogy az új jugosz­láv államszövetség automa­tikusan örökli-e a korábbi Jugoszlávia helyét a világszer­vezetben. Ezt Peter Hohen­fellner, a BT soros elnöke je­lentette be közleményében. A BT elnöke egyébként hatá­rozottan síkraszállt azért, hogy a térségben gondoskodjanak az ENSZ- és az EK-megbízottak biztonságáról. Brüsszelben szerdán meg­kezdődött az Európai Közös­ség égisze alatt folytatott Ju­goszlávia-konferencia soros, immáron 12. fordulója. A ta­nácskozás egyik napirendi pontja az egykori Jugoszlávia tagköztársaságai elnökeinek a kétoldalú kapcsolatokról szóló Szarajevóban még órákkal a kedden este megkötött tűz­szünet után is folytatódtak a harcok, de az összetűzések hevessége csökkent. A fegy­vernyugvási egyezmény elő­irányozza a szarajevói repü­lőtér blokádjának feloldását is. Marrack Goulding, az ENSZ főtitkárhelyettese kedden késő este tárgyalt Alija Izetbegoviccsal, s a boszniai elnök ismét az ENSZ békeerők Boszniába történő vezénylését sürgette. vitája. Alija Izetbegovic bosz­niai elnök nem utazott el a találkozóra. Katonai segítséget kért a harcok leállításához az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlettől Bosznia- Her­cegovina külügyminisztere. Hírügynökségi jelentések szerint a tanácskozás részt­vevői nem tartják reálisnak a boszniai kormány kérését. Időközben Szarajevó Sken­derija nevű negyedében utcai harcok törtek ki a köztársasági területvédelmi alakulatok és a szerb fegyveresek között. A Tito marsall nevét viíelő laktanyából a szövetségi egy­ségek mesterlövészei tartják rettegésben a környék lakos­ságát. A műemléknek számító városközpontra a Bas Carsijara több tucat gránát hullott, két személy életét vesztette, öten sebesültek meg. Vogoscaban háromnapos ostrom után megadta magát a város mint­egy 1200 védője, akiket a szerb szabadcsapatok gyűjtő­táborba hurcoltak és megkínoztak. Mostar ellen is erős támadás indult. Szerda délelőtt a lakos­ság az óvóhelyeken töltötte a napot. Slavonski Brodra nagy erejű, nemzetközileg tiltott bombákat szórtak a szövetségi légierő gépei. Helyszíni beszá­molók több tucat áldozatról szólnak. Petre Román újraegyesítést jósol Románia és Moldova újra­egyesítése nem lehet kétséges, de ezt nyugodtan és alaposan elő kell készíteni. Ezt Petre Román, a Nemzeti Megmen­tési Front elnöke mondotta keddi sajtóértekezletén. A volt román kormányfő szerint gondoskodni kell arról, hogy a két ország egyesülése ne járjon a feszültségek fokozódásával és újabb konfliktusok kelet­kezésével ebben a térségben. OKUSZ ^> FRANCOIS MITTER­m/ RANI), aki a bastiai tragédia miatt már elhagyta Sevillát, a világkiállítás hely­színén déli televíziós nyilat­kozatában külön említést tett Magyarország jelenlétéről, illetve a magyar pavilonról. Mitterrand kijelentette: „Ez az ország nagyon hosszú, nehéz időszakon ment át, sok időt vesztett, de nagyon is jelen van ezen a kiállításon". ^\ AZ UKRÁN VÉDELMI -mJ MINISZTÉRIUM szó­vivője szerdán közölte: nincs tudomása arról, hogy be­fejezték volna a harcászati atomfegyverek elszállítását Ukrajnából Oroszország terü­letére. A szóvivő hozzáfűzte, hogy a minisztérium vizsgá­latot kezdett az ügyben. Moszkvában korábban azt közölték, hogy szerdára vir­radóra befejeződött u volt szovjet harcászati atoni­eszközök kivonása Ukrajnából. EZER TARTALÉKOST mozgósítottak az. el­múlt napokban Zentán. A VMDK a hét végén közzétett állásfoglalásában már rámu­tatott, hogy a Vajdaságban annak ellenére folytatják a behívásokat, hogy a harma­dik Jugoszlávia kinyilvá­nította: tiszteletben tartja a függetlenné vált délszláv államok szuverenitását. N MOLDOVA ÖNÁLLÓ, nemzeti hadsereg felál­lítását kezdte meg szerdán ­jelentette be Teodor Dabia tábornok, moldvai katonai biztos. A védelmi minisz­térium egyúttal közölte: kilencezer IS éves fiatal, nemzetiségre való tekintet nélkül, 20 hónapig lesz köteles szolgálatot teljesíteni a moldvai hadseregben. Szlobodan Milosevity köre­ihez közel álló beavatottak állítják, hogy a szerb elnököt karrierje során semmi sem érintette olyan mélyen, mint a romániai események. Barátok körében dühöngött; és állan­dóan csak ezt ismételgette: „Ez ellenforradalom, ugyanúgy, mint Magyarországon volt 195- ban". Amikor Ceausescut és feleségét, Elenát pat­kányok módjára kivégezték, Milosevity mélységesen meg­rendült, elkeseredett. Nem gondolom, hogy Ceausescu szelleme ekkor költözött volna bele. hisz ő mindig is ehhez az emberfajtához tartozott. Lé­lekben Ceausescuval volt, titokban Szaddam Husszeint csodálta. Közel állnak hozzá azok a típusok, akik az egész világot ellenségüknek tudják, és mindig is támogatta az ellenséggyártás szakembereit. Azt sem hiszem továbbá, hogy ő lenne a politikai nekrofília egyetlen képviselője ebben a térségben, de az tény, hogy lépései, cselekedetei borzon­gást keltenek és halált aratnak. Harmonikával és kólóval ünnepelte az autonómiákat felszámoló, 1989-es alkotmány meghozatalát, amikor százával gyilkolták le a koszovói albán lakosságot. Koszovóban a szerb történelem és a szerbek Mirko Kovács Milosevity halálmezői (1.) Az alábbi cikk a párizsi Liberationban látott napvilágot a tavasszal, mi a Monitor című független montenegrói hetilapban megjelent szöveg fordítását közöljük. A cikk szerzője Mirko Kovács neves délszláv író, néhány évvel ezelőtt elhunyt Danilo Kis legjobb barátja, aki megunva a fenyegetéseket és állandó zaklatásokat, Belgrádból Franciaországba költözött, ott él száműzetésben. Ilyen kíméletlen, pontos, leleplező korrajzot a szerb elnökről talán még senki sem jelentetett meg. MHHHHHNMNMMMMMMMH^^HMMHHMHHHMHHHMMMHMMMMHi vereségének e mitikus mezején Milosevity 1989-ben újabb háborús összecsapásokat he­lyezett kilátásba, 1991 márciu­sában pedig barlangjából irányította a tüntető belgrádi egyetemisták ellen felvonul­tatott rendőri osztagokat, és ezáltal vérontást idézett elő a főváros utcáin. Ö kezdeményezte a szerb­horvát háború kirobbantását is, amely úgy kerül bele a tör­ténelemkönyvekbe, mint a balkáni térség legkegyetlenebb és legpiszkosabb háborúja. Felbérelte a Jugoszláv Nép­hadsereget, hogy öljön és pusztítson. Milosevity nélkül elképzelhetetlen a legújabb szerb politika. Amióta hata­lomra került, több tízezerre tehető a halottak száma. Ez a szerencsétlen politikus külön­ben öngyilkosok családjából származik; anyja, apja, nagy­bátyja önkezűleg vetett véget életének, de ezek az adatok már a pszichoanalízis tárgy­körébe tartoznak. Vajon a ha­lálnak e hasonmása a gonosz szellemű történelemcsináló felújítja-e politikai minteképei­nek repertoárját, akik mögött csak gyűlölet, pusztulás és romok maradtak? Hitlerről írva Thomas Mann már 1933-ban megállapította, hogy jelenségéhez nem lehet bizonyos fajta csodálattal ve­gyülő undor nélkül közelíteni. A szerb elnök iránt nincs semmilyen respektusom, és undort sem érzek. Nincs szük­ségem arra, hogy sértegessem, és Hitlerrel sem helyénvaló összehasonlítani. Ö egészen kicsi kaliber. Milosevity nem az utcáról került a politikába, mint Hitler, hanem inkább besettenkedett. A kommunista rezsim apparátusában ó csak a hatalmon lévő funkcionáriusok kifutólegénye volt. Hamvas Béla mondja egy helyütt, hogy ez a bürokratikus apparátus valóságos menhely volt a senkiháziak számára. Innen került ki a legrosszabb káder, itt gyakoroltak a diktátorok epigonjai. Nem mondhatom, hogy Milosevity fenomén, őt a helyzet tette meg egy rövid időre a szétesőben lévő kom­munista korszak uralkodójává. Ő nem kívülről, a szerb szel­lemiségtől független szfé­rákból jött, hisz a tömeg elfo­gadta. mert azonnal azonosult Szerbiával. Ez csak mód volt arra, hogy leplezze saját hibáit, fogyatékosságait. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents