Délmagyarország, 1992. május (82. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-30 / 127. szám

GYERMEKEKNEK SZOMBAT, 1992. MÁJ. 30. PÁSZTOR PETRA: JGYTF 1. Sz. Gyakorló Alt. Isk., frfc osztály Bizonyára sokan ismerik közületek a Mars tér sarkán nemrég nyílt cukrászdát. Azt viszont talán már kevesebben tudják, hogy a sütemények boltja - többek közölt - egy Casio hangszcrboltot is ma­gába rejt (bejáratát a Miszáth TÓTH NORBERT: Makkosházi Ált. Isk., <Vd osztály Rajz és zene Kálmán utca felől találni, s ugyanitt van lapunk, a Dél­magyarország egyik hirdetés­fölvételi irodája is). A Casio rajzpályázatot hirdetett a gyerekek között: kikötés csak annyi volt, hogy a rajzok zenéről, muzsikáról szóljanak. Sok-sok pályamű érkezett, s az eredményhirdetés éppen ma, szombaton délelőtt 11 órakor lesz az üzletben. Senki sem távozik üres kézzel, valami apróság mindenkinek jut. (Az fentebbi munkák is a pályázatra érkeztek.) a z erdőben, bokrok árnyé­/I kában ült egy kicsi med­ve, és unatkozott. „Mit csinál­jak így magamban - búsla­kodott hiszen én csak egy kicsi medve vagyok." Arra jött egy másik kicsi medve, az is letelepedett a bokrok ár­nyékában, s együtt unatkozott az egy kicsi, két kicsi medve. Arra jött a harmadik, és meg­kérdezte: - Mit csinál itt ez az egy kicsi, két kicsi medve? - Unatkozunk - mondta az egy kicsi, két kicsi medve, és most már hárman unatkoztak. Aztán egyszer csak megszólalt az első kicsi medve: - Építhetnénk egy házikót! - Építsünk! - mondta a második kicsi medve. - Szép, nagy házat épít­sünk! - mondta a harmadik kicsi medve. És ekkor az egy kicsi, két kicsi, három kicsi medve munkához látott. Az első kicsi medve kidöntött egy nagy­Kicsi mese Angol mese nagy fát. A második kicsi medve deszkát fűrészelt a fából. A harmadik kicsi med­ve meggyalulta a deszkákat; aztán az egy kicsi, két kicsi, három kicsi medve együttes erővel fölépített egy takaros kis házikót. Volt abban a házikóban egy kicsi, két kicsi, három kicsi szoba, a három kicsi szobában egy kicsi, két kicsi, három kicsi ágyacska, egy kicsi, két kicsi, három kicsi asztalka meg szék, és mindegyik szobácskának volt egy kicsi, két kicsi, három kicsi ablaka. A medveházi­kónak így hát sok-sok ablaka volt. hogy az egy kicsi, két kicsi, három kicsi medve szobájába mindig besüssön a nap. No, de gondolni kellett a télre is! Télen hideg van. fűteni kell. Ezért az egy kicsi, két kicsi, három kicsi medve rakott a három szobácskába három kályhát. Aztán kimen­tek fát gyűjteni télire. Az egyik kicsi medve összegyűj­tötte a fát, a második kicsi medve hazavitte, a harmadik kicsi medve a fáskamrába hordta. Aztán az egy kicsi, két kicsi, három kicsi medve leült a házikó elé. - Mi most unatkozunk? ­kérdezte az egyik kicsi medve. Igen, mi most unatkozunk - mondta a második kicsi medve. - Bizony, nagyon unatko­zunk - brummogott a harma­dik kicsi medve. - Mit is kellene csinálnunk, hogy ne unatkozzunk? - töp­rengett az egyik kicsi medve. - Nem is tudom, mitévők lehetnénk - mondta a má­sodik kicsi medve. - Unatkozni rossz - mond­ta a harmadik kicsi medve. Aztán az egy kicsi, két kicsi, három kicsi medve kórusban mondta: - Szaladjunk haza a ma­mánkhoz, a mamánknál majd jó lesz nekünk, sohasem unat­kozunk! T üsszatotyogott a mamá­V jához az egy kicsi, két kicsi, három kicsi medve, otthagyták a takaros házikót az erdő közepén. A házikó azóta magányosan búslako­dik, s várja, hogy hátha arra téved és az egy kicsi, két kicsi, három kicsi szobájába beköl­tözik az egy kicsi, két kicsi, három kicsi unatkozó, csacsi medve. Lódítások Francia gyerekdal — Ha te tudnád, hogy mit láttam! — Ki vele, barátom, de bátran! — Láttam egy nagy mafla tehenet: a jégen táncolt-illegett, augusztus huszadikán! — Ekkorát ne lódíts, komám! — Ha te tudnád, hogy mit láttam! — Ki vele, barátom, de bátran! — Egy kecskebékát láttam én, őrszem volt egy tó közepén, fején kard, ágyú a nyakán! — Ekkorát ne lódíts, komám! — Ha te tudnád, hogy mit láttam! — Ki vele, barátom, de bátran! — Egy vén rókát is láttam én, egy vásárcsarnok közepén, tűt áruit egy zsák tarhonyán! — Ekkorát ne lódíts, komám! — Ha te tudnád, hogy mit láttam! — Ki vele, barátom, de bátran! — Egy rákot — hiszed vagy nem hiszed ­magából rák-szászt készttett: ott is voltam a vacsorán! — Ekkorát ne lódíts, komám! Sü ki Gyöngyi Amikor először hallottam, nem akartam hinni a fülemnek. Bevallom, először playbackra gyanakodtam, hisz annyira tökéletesen énekelte a Légy jó mindhalálig musical betétdalát - mellyel aztán Süki Gyöngyi megnyerte a táncdal-kategóriát. Emellett a verskategóriában negyedik lett, egyszóval aratott az Én ezt tudom városi dön­tőjén. Gyöngyi a Tabán Általános Iskola 7. osztályos tanulója, s nem először indult e nemes versengésen. Tavaly a Buli után a takarítás című nótát énekelte, azonban túl kevesen indultak a táncdal-kategóriá­ban, ezért összevonták a ko­molyzenével. így végül a pálmát zongoristák vitték el. A hangjára azonban már akkor felfigyeltek, meghívták a gá­lára és más rendezvényekre énekelni. Idén ismét Dóra-dalt választott, felkészítő tanárnője, dr Lászlóné Varga Erika sze­rint is ez illik az egyénisé­géhez. Nem is maradt el a megérdemelt siker. Valódi őstehetség; a hangja képzetlen, nem jár énektago­zatra, sem különórákra, a dalt is csak lemezről hallgatva FOTÓ: SCHMIDT ANDREA tanulta meg. Szerényen bevall­ja, hogy mások is dicsérték a hangját - akkor lehet benne valami. A továbbtanulásról faggatva kiderült, hogy a szen­tesi Horváth Mihály gimná­zium irodalom-dráma szakára szeretne jelentkezni, utána pedig talán a színművészetire. Reméljük sikerülni fog, hiszen bűn lenne ilyen kiváló adott­ságot elkótyavetyélni. Egyelőre azonban izgatottan várja a megyei döntőt, illetve a gyermekszínjátszó-csoportok területi versenyét, mely szom­baton délelőtt lesz a Százszor­szép gyermekházban, és ahol két zenés darabban is szerepel. T. V. MHHMMMHMMHMMMMMMMM Pingunak képzelem magam! Miki egér, Donald kacsa után egy kis pingvin hódította meg a gyerekeket és a felnőt­teket. Pingu - így becézik ­már 16 ország - köztük Ma­gyarország - televíziónézői­nek a kedvence. A Déli­sarkvidék „jól öltözött", fekete-fehér madara nem fél az emberektől, kíváncsi termé­szetű, totyogva jár, kitűnő búvár, repülni nem tud. Pingu plasztilinből készült, 10 centiméter magas, szem­telen, piros csőre van, papája Otmar Gutman híres trükk­filmrendező. Nyolc évvel ezelőtt készült az első ping­vingyerek, kezdetben hirdetési szignálként szolgált, ma nem­zetközi sztár. Egy 26 részes filmsorozat, 2 millió frankba kerül. Otmar Gutman speciális, modern stúdiójában forgatják a Pingu­filmeket. Öt méternyi területen miniatűr Antarktiszt teremtet­tek, a díszletek valósághűek, itt veszik fel a Pingu-jelen­teket. A trükkfilmek szuper­sztárja, a kis pingvin naponta zsákszámra kapja a világ minden részéből a leveleket. A rendező, a gyerekek írásaival, rajzaival tapétázta ki a falat. Pingu elnyerte a világ leg­jelentősebb gyermekfilmdí­jait, ünnepelt kedvenc lett. A Pingu-mesekazetták, videofil­mek is igen kelendőek. „Pingu egyszerűen rokonszenves fic­kó. Forgatás közben Pingunak képzelem magam" - árulja el a rendező.

Next

/
Thumbnails
Contents