Délmagyarország, 1992. május (82. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-26 / 123. szám

n M ' 5/ Q O r gi ^P^^ y ALAPÍTW^IÖ-BEN M DELMAGYMORSZAG KEDD, 1992. MÁJ. 26., 82. ÉVF. 123. SZÁM Havi Elófizetési DÍJ: 222 ^ ÁRA: 9,60 FT „Borbélyötperc" Sevillából Az GrSZágOS Idegenforgalmi Alapít­vány, a Partiscum Kft. és lapunk jóvoi­tából egy héten át Andalúzia városaival, s persze a sevillai Expóval ismerkedett munkatársunk. Első, „borbélyötpercnyi" híradását közöljük most a 3. oldalon annak ígéretével, hogy benyomásait, ta­pasztalatait .T.eg0??íjá majd részlete­sebben is olvasóinkkal. (Képünkön a Makovecz Imre tervezte magyar pavilon látható.) A Nap és társai A Nap, az biztosan kormánypárti. A felhő nem az. A felhő sunyimód, kéretlenül jön, odaszáll a fényesség elé és szürkévé teszi, mi eddig csillámva ragyogott. A felhő akkor is esőz, amikor nem kérik. A járda, az biztosan kormánypárti. A járda maga a rend. Igaz, a színe szürke, össze is köpködték, ő mégis utat mutat. A járda elvezet. A víz ellenzéki, össze­vissza csorog. A fű ellenzéki. A fű pofátlan, földárja a járda betonját, a füvet vágni kell, nyírni kell, kaszálni kell. A szobor kormány­párti. A szobor nem mozog. Rendes, megbíz­ható. A fák, hm. az isten se tudja. Koronájuk, tömött zöldjük, tekintélyük kormányi méltó­ságra valló. Csakhogy árnyékot vetnek, gyö­kerük nem látható, bujkálnak alant, s ez baj, nagy baj. Akik a parkban csókolóznak, kor­mánypártiak. A Strand is kormánypárti. Az a sok boldog meztelen test. Az éji entyempen­tyem is az. A boldogság kormánypárti. Ha összeveszel a feleségeddel, ellenzéki vagy. A rosszkedv, a pesszimizmus ellenzéki ismérv. A fagylalt kormánypárti. A televíziód, rádiód, legyen bármilyen gyártmány, de még az ukrán is, ellenzéki. Ha alszol, kormánypárti vagy. Ha álmodsz, az attól függ, mit. Ha fe­hér lóról, akkor rendben. Ha nem álmodsz? Hát miért nem álmodsz?! Ha iszol, akkor...na ezt hagyjuk. Gyereked ordít, ellenzéki. Am ha mosolyg, fürtjei lobognak, máris kormány­párti. Fáj a fejed, naná hogy ellenzéki. A katzenjammer is ellenzéki, a székrekedés, a vakbél is az. Az anyósod biztosan ellenzéki. A prémium kormánypárti. A leértékelés is az. A nyári görög út is kormánypárti. El fog rom­lani az autód, mert ellenzéki. Egy fa, víz sincs távolban-közelben. De ragyog, tűz, és csoda­szép lesz a Nap, mint itthon. Darvasi László Antall József az Alkotmánybírósághoz fordult A Miniszterelnöki Sajtóiroda hétfő délután az alábbi közleményt adta ki: Magyar polgármester Marosvásárhelyen Nagy Győző, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelöltje nyerte meg a vasárnapi marosvásárhelyi polgármesteri választásokat a szavazatok hétfő reggelre összesített nem hivatalos eredménye szerint. Halál a senki földjén Bosznia etnikai kirakójátéka (2. oldal) Konzervgyári felező Négyszáz új munkanélküli... (3. oldal) Az öngyilkos vámos „... mert a felesége elhagyta" (5. oldal) Az RMDSZ jelöltje a szava­zatok 56,8 százalékát kapta, vagyis még nagyobb arányú győzelmet aratott, mint a feb­ruári helyhatósági választáso­kon a szövetség által támoga­tott akkori független jelölt, Pokorny László, aki a voksok 52,93 százalékát szerezte meg annak idején. Mint ismeretes, a polgár­mesteri szék Pokorny László visszalépése miatt maradt üre­sen és a vasárnapi választáso­kat három hónapos bizonyta­lanság. halogatás és huzavona előzte meg, míg a város lakos­sága ismét az urnákhoz járul­hatott. A Vatra Romaneasca politikai karja, a Román Nem­zeti Egységpárt vezette Maros Demokrata Szövetség nevű koalíció jelöltje a voksok 39,5 százalékát kapta vasárnap. Marosvásárhely 122 ezer 124 bejegyzett választópolgárának 77,4 azázaléka élt szavazati jogával. Nagy Győzőre nehéz feladat vár, már a hivatali eskü letétele is nehézségbe ütközik, mivel a februárban megválasztott váro­si tanács hivatalosan még min­dig nem alakult meg a Román Nemzeti Egységpárt és a Front tanácsosainak bojkottja miatt. - Teljesen más várospo­litikára van szükség. Azokra a gazdasági, szociális és más fel­adatokra kell összpontosí­tanunk, amelyeket a város la­kossága elvár a polgármesteri hivataltól és ez meg fogja szüntetni majd a feszültségeket is - jelentette ki. \ cniyi r| „A politológus szemével nézve értelmetlen és lehetetlen, hogy a társadalom szélére sod­ródottak politikai pártot szer­vezzenek" - mondta egy ellenzéki parlamenti képviselő, mikor először hallott a „Sze­génypárt", azaz a Szegények Nemzeti Szövetségének szer­veződéséről. Szerinte csakis egy „befutott", mondjuk par­lamenti párt vállalhatja föl a szegényréteg politikai és ér­dekképviseletét. A társada­lomtudós álláspontját látszik megerősíteni a „Szegénypárt" történetének legújabb fejezete, melyről Gulyás József párt­elnök a következőképpen nyi­latkozott. - Pénz nélkül nem megy! A pártszervezés lehetetlen anya­giak nélkül. Márpedig a na­pokban kaptuk meg az érte­sítést: a Szegények Nemzeti Tegnapi lapunkban már beszámoltunk a Vidia Keres­kedőház Rt. privatizációja körül kialakult bonyodalmakról. Az Állami Vagyonügynökség által ismét kiírt, immár nyílt pá­lyázat, határideje tegnap éjfél­kor lejárt. Értesüléseink szerint a Kes Kft., amelynek Ivanicsné dr. Rigler Anikó, a cég vezér­igazgatónője is tagja, ismét be­nyújtotta pályázatát. A veszte­getéssel és az állami vagyon hűtlen kezelésével gyanúsított vezérigazgatónő holnapi la­punkban ismét megszólal. „A Magyal XÖZ,iirsaság mi­niszterelnöke az Alkotmány­bírósághoz fordult kérdéseivel, miután az 1990. évi LVII. tör­vény alapján a rádió elnökének felmentésére vonatkozó előter­jesztés aláírását a köztársasági elnök elutasította. A miniszter­elnök ezzel is elő kívánja segí­teni a kialakult helyzet tisztá­zását, és azt, hogy a politikai jellegű kérdések megoldása szilárd alkotmányjogi alapon álljon, összhangban az Alkot­mánnyal s az Alkotmány­bíróság állásfoglalásával. Teszi ezt továbbá annak érdekében, hogy a jövőben elkerülhetők legyenek a hasonló helyzetek. A miniszterelnök elő kívánja segíteni, hogy Magyaror­szágon a szilárd, alkotmányos és demokratikus rendnek meg­felelően kiiktathatók legyenek a bizonytalansági tényezők, és a valóságtól eltérő elemek be­vonása az ügyek rendezésébe. •MHBMMBMBII ii szélén: Szövetsége nem részesülhet költségvetési támogatásban, mert a választásokon nem szerezte meg a szavazatok 1 százalékát. A döntéshozók fi­gyelmen kívül hagyták, hogy a A miniszterelnök - hasonlóan korábbi nyiIatKOzaiaiiiUi. nem személyi, hanem elvi, jogi kérdésként kívánja kezelni ezeket az ügyeket." Eközben a parlamenti ülés hétfői napján a kormánykoa­líció képviselőcsoportjainak vezetői - Füzessy Tibor, Kó­nya Imre és Pásztor Gyula ­indítványt nyújtottak be az Országgyűlésnek Az Ország­gyűlés nyilatkozata a köztár­sasági elnök hatáskörének alkotmányos gyakorlásáról címmel. Ebben megállapítják, hogy a Magyar Rádió elnöké­nek alkotmánysértő magatartá­sát követően Göncz Árpád államfői kötelezettségének csak a rádióelnök felmenté­sével tehetett volna eleget. Az indítvány felhívja a köztársa­sági elnököt, „hogy hatáskörét mindenkor a Magyar Köztár­saság alkotmányának megfele­lően gyakorolja." „Szegénypárt" akkor még nem is létezett. Végső kétségbe­esésünkben a Máltai Szeretet­szolgálathoz fordultunk, mert a szegények támogatójának gon­doltuk a szervezetet. De sze­Vonulnak a román romák? Romániából 1 millió 200 ezer roma vonul Bonn ellen, ha a német kormány nem lesz hajlandó jóvátételt fizetni azért a 35 ezer cigányért, akiket a hitleri fajüldöző törvények alapján 1939 és 1942 közt módszeresen meggyilkoltak Romániában. Ezt íoan Cioba, minden romák királya jelen­tette ki a hét vegén Dükaiesí­ben a sajtó képviselőinek. Hoz­zátette, hogy a romák minden­esetre eljutnak majd Németor­szágba, mégpedig olyan uta­kon, amelyeket csak ők ismer­nek. A romák királya a bukaresti kormányhoz is hosszú kíván­ságlistát intézett. Ezek közt szerepel munkahelyek biztosí­tása a munkanélküliségtől kü­lönösen sújtott alattvalói szá­mára, szociális segélyek és munkanélküli-segély juttatása a romáknak, valamint a roma asszonyok arany ékszereinek visszaszolgáltatása, amelyeket a Ceausescu-rezsim alatt ko­boztak el. Ioan Cioba követelte továbbá a földtörvény módo­sítását, hogy minden roma csa­lád legkevesebb 5000 négyzet­méter földhöz juthasson. Vége­zetül sürgős feladat segédkezet nyújtani olyan iskolák létesíté­séhez, amelyekben roma nyel­ven folyik az oktatás. gedi képviselőjüktől azt a vá­laszt kaptuk: csakis a jugosz­láviai menekültek megsegítésé­vel foglalkoznak, a magyar­országi szegényprobléma meg­oldása szerintük a helyi önkor­mányzatokra tartozik. A pol­gármesteri hivatalban persze erről nem tudnak, mert e célra pénzük nincs. Tehát nem tu­dunk kitörni az alakulásunkat kísérő lehetetlen anyagi hely­zetből. Egy helyben topogunk, pedig az ország legkülön­bözőbb vidékein lennének kí­váncsiak az alakuló „Szegény­pártra", de még vonatjegyre sincs pénzünk. Most abban reménykedünk, hogy létrejön egy alapítvány, a tehetősebb emberek támogathatnák a Szegények Nemzeti Szövet­ségét. Ú.I. a „Szegenypárt"

Next

/
Thumbnails
Contents