Délmagyarország, 1992. május (82. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-23 / 121. szám

SZOMBAT, 1992. MÁJ. 23. BELPOLITIKA 3 Kiváló emberi kapcsolatok jöttek létre (Folytatás az 1. oldalról) megértem, ugyanakkor azon­ban azt vallom, hogy csak egy-egy jó megoldás után kö­vetkezhet a másik. Itteni tár­gyalásaim során abban álla­podtunk meg, hogy kapcsola­tainkat tovább építjük, mélyít­jük, valamint új együttműkö­dési formák teremtésére törek­szünk. Mindkét városban. KISIMRE FERENC Sao Paulo - Szeged - Róma Május 14-én mutatták be a római Magyar Akadémián Eördögh István vatikáni levéltáros „Az egyházi válság Brazíliában a XIX. század közepén" című könyvét, mely a JATE latin-amerikai kutatócsoportja évkönyvének 15. köteteként jelent meg. A tudományos ülésszak keretében Gilberto Velloso, Brazília szentszéki nagykövete, történész méltatta a munkát, kiemelve, hogy a brazil történelem eddig teljesen ismeretlen fejezetét mutatja be a mű. Giacomo Martina atya, a Gregoriana Pápai Egyetem egyháztörténeti fakultásának professzora, aki Eördögh István tudományos vezetője volt, az értekezés kapcsán a XIX. századi valláspolitikai válságok egyetemes összefüggéseit, azoknak a társadalmakat érintő negatív hatásait elemezte; a forrásokon alapuló egyháztörténet-írás szükségességét hangsúlyozta. „Új titánok jönnek", mondta, s kiemelte: az egyháztörténet-írásban a kompromisszumok keresése helyett a - néha kellemetlen ­igazság kimondása a történész feladata. Békés Gellért atya a magyar állam és egyházi viszonyának 1945 utáni alakulásáról tartott előadást. Anderle Ádám, a kötet gondozója bemutatta a szegedi kutatócsoport tízéves tudományos tevékenységét, azon könyv­kiállítást is kommentálva, melyet a római Magyar Akadémia rendezett a kutatócsoport által kiadott kötetekből. Eördögh István műve kapcsán kiemelte: a Szegeden 1987-ben rendezett nemzetközi konferencia, melyet a latin-amerikai egyháztör­ténetnek szenteltek, s anyagát négy spanyol-portugál nyelvű kötetben adták közre, kijelölte a kutatás szükséges és kívánatos irányait. Ennek fényében különösen kitűnnek Eördögh munkájának újdonságai: az „elfeledett" XIX. századról hatalmas brazil és vatikáni levéltári anyagok feltárásával teljesen új dimenzióit és mélységeit érzékelteti egy lehetséges későbbi latin-amerikai egyháztörténetnek. A szerző, Eördögh István válaszában néhány lehetséges párhuzamra hívta fel a jelenlévők figyelmét a XIX. századi brazil és magyar fejlődés között: például a liberalizmus hasonló vonásai az egyház és állam szétválasztásának ügyeiben; a „semipatro­nato" mechanizmusainak felszámolása és az egyházi szabadság biztosítása stb. A tudományos vitát - amelyen több, mint hetven érdeklődő jelent meg: vatikáni történészek és egyházi személyiségek, diplomaták és olasz történészek; valamint megjelent hazánk Szentszékhez akkreditált nagykövete, Keresztes K. Sándor is, a Propaganda Fide holland származású irodaigazgatója - Mons. Karel Kasteel magyar-holland történelmi kapcsolatokat is felelevenítő személyes hangú hozzászólása zárta le. KÖZÉLETI NAPLÓ HETFON A MÉRNÖKI KAMARA Csongrád megyei csoportja 15 órakor tartja klubnapját a Szegedi Vízművek és Fürdők Tisza Lajos körút 88. szám alatti szabadidőközpontjában. A Kamara vezetősége számít az érdeklődő mérnökök meg­jelenésére. A MUNKÁSPÁRT (MSZMP) Belváros Il.-móravárosi szer­vezete 16 órakor taggyűlést tart a Kálvária sugárút 8. szám alatt. - A párt Csap utca 62. szám alatti székházában 16-18 óráig dr. Kószó Ágnes ingye­nes jogi tanácsadást tart. A SZOCIALISTA PÁRT Szegedi Szövetsége 17 órai kezdettel összevont taggyű­lésen beszéli meg politikai feladatait a III. kongresszus döntései alapján, amelyre a városban és a környező közsé­gekben lakó tagjait várja a Tisza Lajos körút 2-4. szám alatti irodaház nagytermébe. A fórum vendége Szekeres Imre, a párt ügyvezető alelnöke, előtte, 15 órakor, Kisteleken a szocialisták gyűlésén vesz részt. DR. DÖMÖTÖR LÁSZLÓ, az 1. számú választókerület képviselője fogadóórát tart 16-17 óráig a városháza (Széchenyi tér 10.) 113-as helyiségében; 17-18 óráig pedig a Tabán Utcai Általános Iskolában. A BELVÁROSI KÉPVI­SELŐI FÓRUM vezetője, Gyimesi Kálmán lakossági fórumot tart 17 órakor a városháza klubjában. A téma: utcaelnevezési javaslatok megvitatása, lakossági bejelen­tések. Kiszemelt porták Kisteleken A városiasodás elengedhe­tetlen feltétele, hogy az önkor­mányzat mindig tudjon telket biztosítani a településen lete­lepedni szándékozóknak. Ez a szempont még olyan körül­mények között sem lehet mel­lékes, amilyen a jelenlegi, amikor tudvalevően rendkívül nehéz az otthonteremtés. Ilyen meggondolásból szorgalmazza a kisteleki elöljáróság, hogy május 31-ig vegyék önkor­mányzati tulajdonba azt a hetvennyolc házhely kialakí­tására alkalmas ingatlant, ame­lyet még az idén áruba bo­csáthatnak. A Levél utcában harminc­négy, a Hársfa „soron" pedig negyvennégy porta vár majd gazdára. Mindkét helyszín jó adottsággal bír, ugyanis köz­művesített területről lévén szó, itt a vásárlást követően, akár azonnal elkezdhető az építke­zés. A hír közzététetett, most már a bátor igénylőkön a sor... GOMBOS Médiaháború Az egész média-ügy az MDF-SZDSZ-paktum csődje és a két legtöbb mandátummal rendelkező párt vitájaként jelenik meg - állította pénte­ken veszprémi sajtótájékoz­tatóján Gál Zoltán, az MSZP parlamenti frakciójának veze­tője. A szocialisták az össze­hangoló szerepet vállalták, nem sok sikerrel. Gál Zoltán szerint egyébként a kormány valamiféle görcsös makacs­sággal igyekszik elterelni az ország közvéleményének fi­gyelmét, miközben kemény harcot folytat a médiákért. Rossz az a kormányreakciók, amellyel mesterségesen is szítnak feszültségeket ­hangoztatta. Öböl T IÍPUS. Van a mentegetőzésnek egy gyakorta használt formája, amikor gyengéd önfigyelemmel - amit emelkedettebb pillanatainkban önreflexiónak nevezünk - azt mondjuk magunkról, hogy „ilyen típus vagyok", és amikor ezt kijelentjük, mintegy pajzsként emeljük hibáink és tévedéseink elé a „típusunkat", amit persze borzasztó nehéz lenne leírni, mert szakképzetlenek és túlontúl érintettek vagyunk. A kérdés ennek ellenére fölvethető. Milyen típus vagyok? Tanultunk valamit pszichológiából, de az mit sem ér, ha a téma annyira személyes, mint saját magunk. Mondanak ránk valamit, de azzal szükségképpen nem értünk egyet. Ráadásul azt hirdetik néhányan, hogy háromféle énünk van: egy, amit magunkról hiszünk, egyet mások állítanak rólunk és egy a valódi. Tökéletes csapda. Még jó, hogy föloldhatjuk ezt a gondot azzal, ha szorult helyzetünkben egy rosszul konstruált típusra foghatunk mindent. Parlamenti agrárklub Aszályhelyzet A szervező- és előkészítő munkában dr. Szabó Lajos hódmezővásárhelyi és dr. Géczi József szegedi képvise­lők vettek részt. A klub feladatának tartja az Országgyűlésben a mezőgaz­daság szakmai képviseletét, a törvényalkotás és a gyakorlat összekapcsolását. A szerdai tanácskozásnak az aszállyal kapcsolatos állásfog­lalását megküldték dr. Gergátz Elemér, Siklós Csaba és Kupa Mihály minisztereknek. * Az Agrárklub beható vita és eszmecsere után a kormányzati szervek figyelmét az alábbiak­ra kívánja ráirányítani: 1. A már év eleje óta ész­lelhető és a továbbiakban lehetséges aszálykárok várható társadalmi hatásai súlyosnak ígérkeznek, elsősorban a ta­valyitól elmaradó agrár export­bevételek és aktívum, az egyes térségekben halmozottan je­lentkező feszültségek miatt. Az aszálykárokat a falun élő lakosság, a mezőgazdasági termelők társadalmi támogatás nélkül nem lesznek képesek elviselni. 2. Az aszályos évek folya­mata 1983 óta tart, s több más tényező és körülmény miatt ez azért nem okozott nagyobb országos károkat, mert a sújtó aszály évenként eltérően jelent meg a Közép-Tisza tájon, majd a Dunántúlon, később Sza­bolcs-Szatmár területén. A folyamatra jellemző a csapadékszegény enyhébb tél és a csapadékszegény hűvö­sebb nyár, melynek magya­rázatát sokan a globális fel­melegedésben keresik. Tény, hogy a XIX. században volt két hasonló hosszan tartó szá­raz periódus, melynek ismét­Az Országgyűlés szerdai plenáris ülésén dr. Szabad György, a Ház elnöke bejelentette a Parlamenti Agrárklub megalakulását. Az Agrárklub elnökévé dr. Szabó Lajos (FKgP) hódmezővásárhelyi képviselőt, alelnököknek dr. Kőrössy Imre (MDF), dr. Lakos László (MSZP) és Glattfelder Béla (Fidesz) képviselőket, ügyvezető titkárnak Benke Attilát, az FKgP mezőgazdasági szakbizottsága elnökét választották. lődését éljük át napjainkban is. 3. Az idei aszály súlyo­sabbnak ígérkezik, mint az 1983. vagy az 1990. évi, mert a vízhiány a talajvízszint jelen­tős süllyedése, a műtrágya és szervestrágya hiánnyal, a gyo­mosodással, az alacsonyabb minőségű vetőmagvak elveté­sével és általában a tulajdon­váltással, valamint a piacgaz­daság építésével együtt jelent meg. 4. Mindebből következik egy rövidebb és egy hosszab távú program kimunkálásának a szükségessége. 5. A rövidebb távú intézke­dések két részre választhatók: Egyrészt az azonnaliakra, amelyek részben megfelelnek a Földművelésügyi Minisztérium javaslatainak. (Áz öntözőgepek vásárlásának, a meliorációnak a támogatása, a kedvezmé­nyezett hitelek.) Ezen túlme­nően a csatornák vízzel történő sürgős feltöltése, a vízhaszná­lat ingyenessé tétele, vagy legalábbis a díjak jelentős mér­séklése, az energia árának csökkentése, a már meglévő eszközök teljes üzemeltetése és kihasználása is elengedhetet­lenek. Másrészt sürgető, hogy a kormány a következő hóna­pokban keresse azokat a meg­oldásokat, amelyek lehetővé teszik az aszály sújtotta térsé­gek lakosságának a károk el­viselését és megalapozzák a mezőgazdasági termelés 1992. őszi folytatását. 6. Hosszabb távon az aszály­károk leküzdése a természetes csapadék megőrzésében, a víztakarékos gazdálkodásra való berendezkedésben jelöl­hető meg. Ennek megfelelő talajművelőgépek (simítok, hengerek stb.) beszerzése, szárazságtűrő fajták elterjesz­tése, a talaj táplálóanyag­ellátottságának javítása, a gyomirtás stb. jelentik a meg­oldást. Az Agrárklub számításba veszi, hogy az MTA felmérése szerint hazánk területének maximum 17 százaléka öntöz­hető. A hosszú távú program reálisan ezt célozhatja meg, melynek kiindulópontja a meglevő lehetőségek kihasz­nálása. Az öntözés természe­tesen az adottságoktól, a víz­ügyi lehetőségektől, a termesz­tett kultúráktól stb. függően helyileg átlagosnál jóval nagyobb arányokat is elérhet. 7. A tartósan jelentkező aszály az agrárproblémáknak csak része, s így hatásainak eredményes leküzdése ezek általános rendezésével együtt remélhető (agrárpiaci rend­tartás, finanszírozási kérdések stb.) Olvasói levél „ Tisztelt Darvasi úr! A DM május 13-án megjelent májusi szilánkok, de inkább dorongok című (és minden előző) gyűlölettől habzó irománya 'úgymond, a politikai idegengyűlölet legszélsősége­sebb fajtájával rokon', sőt azonos. Agyon kell ütni azt - sugallják sorai - 'akinek más a véleménye' - mint az SZDSZ-nek! Honnan veszi Ön és barátai a merész­séget ahhoz, hogy liberálisnak mondják magukat? Hol van Magánál a 'demokra­tikus álláspont'? És a DM-ben hol van? Tóth Eszter egyetemi hallgató-pár­tonkívüli 1992. V. 13." Őszintén szólva soha nem szólítottam még öreg bácsit Esztikének. Eljött az idő, most akkor megteszem. Mert tudja meg, kedves Esztike, ez az írógéppel lepötyög­tetett, ám kézzel alájegyzett levél szignója éppoly szálkás és reszketeg, mint ahogy hajdanán drága nagyapám írt. Esztike, magán rosszul áll a miniszoknya. Maga engem félreért. Maga engem gyűlölkö­déssel vádol, de lássa csak, csipetnyi ha­rag sincs bennem, még Maga iránt sem. Tudja mit kívánok, Esztike? Higgye csak el, hogy szabadabb országban élünk. Legyen bátrabb, igazi nevét ne félje, szí­véből pedig, huss, huss, szálljon ki a harag felhője. Ám Esztike, ha Ön valóban Esztike, akkor ensuldige bite. De csakis ezért. Májusi szilánkok Mert kézcsók annak nem jár, ki kezecs­kéjével ilyen levelekkel pazarol gyorsan múló földi időt. Ágyő, kedves. A fizetésemelés Bizony sokan mosolyogtak, amikor a pimaszka szél fölborigatta az egyetemi könyvtár elé állított papírblokádot, melyet fiatal egyetemi oktatók helyez­gettek oda az ellen tiltakozva, mily nyo­morúságosan alacsony a bérük. Most hallottam, hogy egy fiatal oktató, meg­születvén második gyermeke, számot vetett családja finaijfiális állapotjával, minekutána tisztán látta, kicsi otthona fe­lé nem a boldog jövő, de nagy, öles lép­tekkel az éhhalál árnya közéig. Levelet írt tehát, melyben harmincszázalékos bére­melést kért főnökétől, ha megkapja, okít tovább posztmodernt és Balassi Bálintot, ha nem, hát istenhozzád egyetem, tanári pálya, értelmiségi lét. Főnöke - tisztes­ségben, böcsületben megőszült idősb pályatársa - latba vetve minden tudását, segített. Csakhogy mi van, ha nem tud segíteni? Meddig használható, meddig eszköz az emberi tényező a rossz struk­túrával szemben? És egyáltalán, mi van ha a paneltetőről gólya kelepel újra, mert megjött a harmadik gyerek? Lesz újabb levél? Nem tetszik nekem az az ország, ahol ezért csókolóznak óvatosabban a tanárok. A görög út Szakmai utat szerveztek volna szegedi pedagógusoknak Göröghon könyvekből ismert tájaira. Athén, Korinthosz, Spárta, Mükéné, Olimpia és a többi nevezetesség várta volna a tanárt - étkezéssel és puha ágyakkal együtt, tíz napig - cirka 35 ezer forintnyi összköltségért. Az út meghiú­sult. A tanár nem jelentkezett. Mégcsak nem is azért, gondolom én, mert sokal­lotta az árat. Szerintem a magyar - ál­lampolgárságú - tanár maximum a csa­ládjával akar Göröghonba menni. Ki akar feküdni a forró, szikrázó homokra, lehunyt szemmel akarja hallgatni a si­rályokat, és azt szeretné, bárcsak ne jus­son eszébe a verekedős Kovács Tibike ­nyolc bé -, a festett körmű, aranyfülbe­valós Farnbauer Gizike - hét cé - vala­mint a pótvizsgázó öt bés Gandracsek apukája, aki egyszer egy szülőértekezlet után odament hozzá és mosolyogva annyit mondott: Mennyi?...Pénz nem számít. DARVASI LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents